Hajdú-Bihari Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
hajdúbihari Vilag. \fi\oreta\^aL, eqift&uIfeiAft! xvn. évi.. 7. szám PSw mW** HWyBl fewg BBS |lj|| jjaggi nAFJUV Közel kétezer debreceni iskolás részesül már politechnikai oktatásban 5+1-es oktatást, ami lehetővé teszi, hogy a növendékek egy egész napot tudjanak eltölteni ipari vagy gazdasági alapismeretek elsajátításával. Jövőre a Csokonai, a Tóth Árpád és a Fazekas Mihály gimnáziumban is az 5+1-es oktatást alkalmazzák. Ez az oktatási módszer a szakmai képzés irányában fejleszti tovább a politechnikai oktatásit. Azok számára, akik mezőgazdasági alapképzésen vesznek részt, a Pallagi Mezőgazdasági Terchnikum és a Mezőgazdasági Akadémia teszi lehetővé, hogy ismereteiket a gyakorlatban bővítsék. Az ipari ismeretek elsajátítását tekintve van ruhaipari, kémiai, fémipari képzés. Itt segítséget ad a ruhagyár, a műanyaggyár, a GÖCS és a vagongyár. I Nagyban elősegíti a gyakorlati képzést az, hogy két gimnáziumban önálló iskolai műhely létesül. A Fazekas Mihály gimnáziumban és az Csokonai gimnáziumban, ahol a központi műhelyt áprilisi 26-án adják át rendeltetésé- nek. A vagongyári általánost iskoláiban is központi mű-1 helytelep létesül, mintegy 600 ezer forintos értékben. A megvalósulást főleg társadal-mi munka teszi lehetővé. Debrecenben országos poli-5 technikai ankét megtartására kerül sor április 26-, 27- és? 28-án. Nemcsak a megyei poli-? technikai oktatásban tevéskenykedő pedagógusok vesz-enek ezen részt, hanem az? ország távolabbi vidékeiről is? érkeznek pedagógusok, hogy? az itteni tapasztalatokat érté-? keljék. ? A gyakorlati foglalkozások? igen jó hatással vannak az egyes tanulók magatartására. Megszerették a munkát, le-? köti figyelmüket a fúrás- faragás, örömüket, lelik a munkában. Az üzemi látoga-? tások során közelebb kerül- nek a munkásokhoz és a meezőgazdasági dolgozókhoz. Sok? gyermek, aki a mezőgazdasá-? got csak a fárasztó kaszálás-sal és kapálással együtt tud? ta elképzelni, most a gépesí? tett gazdaságok láttán már egészen más véleményt for-mál a mezőgazdaságról. ? A város területén közel? kétezer ifjú vesz már részt? politechnikai oktatásban. Ez? a szám évről évre emelkedni? fog. A gyakorlati oktatáshoz? szükséges technikai bázis? megteremtésében sok segít ? séget adnak a debreceni üze- mek, elsősorban a vagon-? gyár, a GÖCS, az Orvosimű-?szer-gyár, a TITÁSZ, a XIII. Autójavító Vállalat, a mű- ? anyaggyár és a ruhagyár, ? valamint a Debrecen határo? ban levő két tangazdaság, az akadémiai és a pallagi technikumi. Ahhoz azonban, hogy még jobb eredményeket tudjunk elérni — fejezte be szavait —, megfelelőbbé kell tenni a műhelytermeket és a szerszámoknál tapasztalható hiányt, főleg a minőség szempontjából, pótolni kell. Debrecenben az általános iskolákban és a középiskolákban két évvel ezelőtt vezették be a politechnikai oktatást. A politechnikai oktatás fejlesztésével kapcsolatban kérdést intéztünk Ördögh Lászlóhoz, a Debrecen Városi Tanács v. b. művelődési osztályának vezetőjéhez, aki elmondotta a következőket: — Debrecenben két éve kilenc általános iskolában, az ötödik osztályos tanulók részére vezették be a politechnikaioztatást. Heti két órán át adtak lehetőséget a gyakorlati munkára. A Fazekas gimnáziumban is megkezdődött a politechnikai oktatás, melynek keretében ipari és mezőgazdasági alapismeretekkel foglalkoztak. Debreceniben jelenleg már húsz általános iskolában vezették be a politechnikai oktatást. Fejlődést jelent az oktatásban az, hogy a gimnáziumokban a heti két óra helyett bevezették az úgynevezett Országos agrártudományi diákköri konferencia a mezőgazdasági akadémián tézményének 40 diákköri küldötte és több külföldi egyetemi hallgató is beszámol a kutatómunka eredményeiről. A agrártudományi konferencia ünnepi záróülésén Tamási István főigazgató, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísértetügyi főigazgatóságának vezetője miniszteri jutalomban részesíti a legjobb diákköri munkákat. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a IV. országos tudományos diákköri konferencia agrártudományi szekciója március 28-tól 30-ig tartja ünnepi ülésszakát a debreceni Mezőgazdasági Akadémián. Az ülésszakot Bencsik István, az akadémia igazgatója nyitja meg. Az ülésszakon az ország nyolc agrár felsőoktatási in VTTfTTT’rTTTTTTVTTTTTVTTVTTTTTTTTTTTTTT'fTTVTTTTTTTVTTTTTTTTT'rvj Bemutató e'att \ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN ! A Csokonai Színház április 4-én, hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján mutatja be Darvas József Kossuth-díjas író Kormos ég című drámáját. Az ellenfoidalommal foglalkozó drámai alkotást Szász Károly, a Csokonai Színház főrendezője rendezi, s a próbáik már javában folynak a színházban. A napokban egy ilyen próbára látogattunk el, s két jelenetet örökítettünk meg, amely a nagyerejű színpadi alkotás egy-egy forró hangulatát mutatja. Szász Károly a rendező éppen megbeszélést folytat Bángyörgyi Károllyal, Csald Magdával, Ujvárossy Katalinnal és Sárosdy Rezsővel, a darab főszereplőivel. A rendezői instrukció elsősorban olyan utasításokat adott a színrészeknek, hogy azok jobban megértsék, még inkább átéljék az írásban kifejezett és ábrázolt szenvedélyeket, konfliktusokat. A második jelenet egyik legkiemelkedőbb részletét idézi a drámának, amelyikben Joó Sándor, az író épp azon dilemmázik, hogy aláírja-e az írószövetség felhívását. A darab egyik drámai jelenete, Sárosdy Rezső, Csáki Magda, Bángyörgyi Károly és Ujvárossy Katalin április 4-én mutatja be a debreceni Csokonai Színház Darjjas József Kossuth-díjas író Kormos ég című drámáját. A s1 darabot Szász Károly rendezi. A próbák közben a rendező észrevételeit közli a jelenet szereplőivel. Képünkön : Sárossy Rezső, Ujvárossy Katalin, Bángyörgyi Károly, Szász Káoly rendező, Fényes Márta rendező asszisztens és Csáki Magda Az elmúlt világháború időszaka, tehát mondhatjuk, a közelmúlt történelme, igen fontos részét kell hogy képezze az iskolák tananyagának. A felnövekvő fiatalok ezekből a tényekből ismerhetik meg igazán a fasizmus kegyetlenségét, a német birodalom emberellenes brutalitását. Ezekről beszélni kell, ezt követeli a becsület, ezszolgál arra, hogy a fiatalság képet alkothasson magának a század legnagyobb gonosztettéről. Azonban nem mindenütt a világon vélekednek így a kérdésről. Nyugat-Németországban a történelemkönyvek elhallgatják a tényeket, dicsőítik a náci haderők sikereit, elferdítik a valóságot. Tekintsünk a nyugatnémet történelemtanítás dzsungelébe, s keressük meg, mik az okai ennek a bűnös szemléletnek. Először is nézzünk néhány hiányzó tényt, elhallgatott eseményt. MIÉRT nincs részletesen szó a nácizmus fiatalság elleni bűneiről ? AZÉRT, mert a hajdani német ifjúsági törvények magyarázója, Globke, ma az adenaueri hatalom ifjúsági szakértője. MIÉRT hallgatnak a könyvek a zsidók tömeges kivégzéséről, a lengyel és szovjet hazafiak felkoncolásáról ? MERT Oberländer, a lvovi gyilkos ma miniszter Bonnban. MIÉRT nem írnak egy szót sem a történelemkönyvek 30 ezer francia legyilkolásáról ? ■ MERT Spiedel, aki Párizsban 11 000 ember életét oltotta ki, ma a Bundeswehr tábornoka, a NATO vezető katonai személye. MIÉRT hallgatnak arról, ■nogy Freiburg városát náci repülők bombázták, hogy ezután megkezdhessék az angliai terrorbombázásokat a bosszú ürügyén? MERT Kammhuber, a provokatív támadás szervezője ma a bonni légierő parancsnoka. MIÉRT nem beszélnek egy szót sem arról, hogy 1944- ben vérbe fúlt árulás után a Hitler elleni összeesküvés ? AZÉRT, mert Heussinger, az egykori áruló ma is tábornoki egyenruhát visel, miért nevezik a tankönyvek következetesen „népbíróságnak” a náci vérbíróságokat? AZÉRT, mert a mai német állambíráknak tisztes hányada a volt náci bíróságok tagjaiból verbuválódott. MIÉRT tolnak minden felelősséget a történtekért csak és kizárólag Hitlerre, elhallgatva cinkosai nevét? mert Nyugat- Németországban a politika hangadói között bőven ott találjuk a hitleri rend szekértőiéit, akik ma is szeretnék irányítani és méghozzá teljhatalommal a német politikát. A német történelemoktatás tehát elhallgat tényeket, melyek talán sok fiatal szemét tágra nyitnák, olyan tényeket, melyek való képet mutatnának a hitleri Németország igazi arcáról. Erről a témáról így nyilatkozik egy nyugat-berlini tanító, aki óvatosságból nem kívánta megnevezni magát: „A történelem tanításában, különösen 1954 óta lényeges változás állt be. A tankönyvek és a hivatalos irányzat nyíltan irányt változtatott, s minden erővel a nácizmus tetteinek kozmetikusává vált. A nevelőket szinte kényszerítik arra, hogy a „keleti módon” történő tanítástól eltérjenek, ami a felsőbb szervek szerint azt jelenti, hogy túlságosan előtérbe kerülnek a náci Németország negatívumai. Amint mondják, „törekedjünk objektivitásra.” Ezzel szemben a nyugatnémet történelemkönyvek hemzsegnek az olyan részektől, melyek a német hadsereg „dicsőséges keleti előnyomulásáról” zengenek, olyan fejezetek, melyek nyíltan szovjetellenes uszítást tartalmaznak. Minden könyv egyértelműen a német határok integritásáról beszél, s követeli az „igazságtalanul lecsatolt területek” visszaadását. A nürnbergi pert, ahol a fasizmus legelvetelmültebb gazemberei felett ítéli egy nemzetközi bíróság, törvényellenesnek tanítják, mert szerintük az a nemzeti önállóságot alapjaiban sértette. Az adatokat lezárandó, egy nem éppen érdektelen statisztikát állítunk olvasóink elá A számok világosan mutatják, hogyan változott a bonni állam történelemtanítási módszere 1949-től 58-ig. összevetjük, hogy a jelenkori történelem tényei milyen helyet kapnak egy mai V. és VI. osztályos könyv lapjain. A jelenkori történelem 1914-től napjainkig 1949-es könyvben 71 oldal, 58-ban 34. Ebből a hitleri birodalom története 49-ben 41, ma 13 oldal. A Reichstag felgyújtásának ügye 11 évvel ezelőtt 2 és fél oldalnyi helyet kapott, ma már szó sincs róla. Az ifjúság elleni náci tettekről 49-ben 3 oldalt, ma 14 sort írnak. Az ellenállási mozgalom a 49-es könyvben 8 oldal terjedelemben szerepelt, 58-ban már egy sort sem kapott. Hasonló a helyzet a koncentrációs táborokkal is. A 49-es 8 oldallal szemben femlítetlen marad. A második birodalom vallásüldözései 49- ben 2 oldalt foglaltak el, ma 4 és fél sorban elintézik a kérdést. Azt hisszük, a tények sorolása elégséges. Aki figyelmesen olvassa a számokat és a tényeket, az láthatja, a nyugatnémet oktatási rendszer valóban arra törekszik, hogy mindenáron feledtesse a hitleri rend rossz oldalát, s ezzel egy időben rokonszenvessé tegye, segítségével szítsa a revans vágyát. B. L. AZÉRT, 7D ] (9 lett sok közül 7Anyel és adatok liiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin a ntyufyattrím&b tadénetemaktatáseál irBeschäinende Zahlen m N»4ud<btead!enst dar HTLT Wien, 24 Juli J '1 Zum Them* Gnrhlrhttim^rridht ta É unseren Schulen hal die m Zeitschrift ..Die rurche“ eme eberue m W teressante wie beschämende ^átisUk m veröffentlicht Die ZeiUchnft hat die If Ausgaben eine» weitverbrelteten <l«rtfv sehen Geschichtsbuches für Schiller des |P 5 und 6. Schuljahrei verglichen. Da» *r-5 GcsChlcMe wo« 1914 bU ***f Gtgennsart. 6 , Ausgabe 1949 71 Seiten 1 Auslabe 1958 - 34 Selten M Geschichte de* Hitlerrelchei: JS Ausgabe 194# 41 Seiten fl Ausgabe 1938 »Selten i Retehetagsbrand: _____ j f Ausgabe 194# VhMka Ausgabe 1958 kein Wert B Judenverfolgung: Ausgabe 194# *2®!**** Ausgabe 1958 14 Zeilen H Widerstandsbewegung: Ausgabe 1949 8 Setten 1 Ausgabe 1958 ketoWar^r * H Konzentrationslager: Ausgabe 1949 9 Seiten f Ausgabe 1958 nichts meht^ K ftellgioRsverfolffunp t«s DHttíÍTvelch:. B Ausgabe 1949 3 Seiten Hj Ausgabe 195j^_4‘^*Üan^j Még mindig így köszönnek... .. és menetelnek A Welt nyugatnémet újság leleplezése: így tagadják a nácik bűneit. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő : Pallas Imre Szerkesztőség : Debrecen, Tóthfalusi tér 10. Telefon : 21-40, sportrovat 34-07 Kiadja a Napló Lapkiadó Vállalat Debrecen, Vörös Hadsereg útja 16. Felelős kiadó : Balogh Endréné Telefon : 30-01 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy hóra : 11 forint Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Szabadság Lapnyomda, Debrecen Felelős vezető : Bazsó László . Telefon: 32-05. ?