Hajdú-Bihari Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

A bakonszegi önkéntes ifjúsági tábor életéből Az első hat Harminc brigád dolgozik a táborban. Mind a harminc igyekszik, hogy az elsők kö­zött legyen. Hiszen a tábor­nyitás napján megfogadta ja­va részük, hogy állni fogja a sarat. Persze, mindenki nem lehet első. Hiába az igyekvés, ha még jobb brigád is van. íme, akik az első hat közé kerültek egy hét munkája alapján: Első lett a Fazekas Mihály gimnázium 2. sz. brigádja. Vezetője: Puskás Levente. Jellemző a többi brigádra is, ami rájuk. Puskásék az első napokban száz százalék alatt dolgoztak. Szokni kellett a munkát. 2­3 nap után már más lett a helyzet. És most 157 százalékot értek el. A második helyezést is a Fazekas Mihály gimnázium diákjai vitték el, Horváth Miklós brigádjának tagjai, 144 százalékos teljesítmény­nyel. Harmadik a hajdúszo­­boszlói gimnázium 29. sz. brigádja, negyedik a reformá­tus teológia 24. sz. brigádja, ötödik a Fazekas gimnázium 5. sz. brigádja (hűek a szá­mozáshoz) és hatodik a haj­dúböszörményi gimnázium 28. sz. brigádja. A tábor legjobbjai tehát a Fazekas gimnázium ifjai. A dicséretet már megkapták a táborparancs felolvasásakor. S ha jól igyekeznek, a szom­bati táborozás után hazavihe­­tik a díszes kivitelű vándor­zászlókat is. 2:2 (1:0). A tábor-válogatott góljait Fodor (11-es) és Pus­kás szerezték. Röplabda : Két játszmában küzdött a hajdúböszörményi gimnázium és a tanítóképző válogatottja. Eredmény : 2:0. Épül a csatorna Teológusok az építőtáborban Kedves hangú levelet ho­zott a posta Balkonszegről, a megyei Asztalos János önkén­tes ifjúsági táborból. Írója : Lukácsi László IV. éves teoló­gus. Tizedmagával dolgozik a Keleti-főcsatorna övcsatornái­nak építésén. És nem is rosz­­szul. Nagy élmény, szép élmény a táborban lakni, dolgozni — írja.— Szép az az életforma is, ahogyan mi itt élünk. A kollektív munkáiban annyi varázs, szépség van, hogy egy életre visz innen élményanya­­got az ember magával. Az Hat óra a napi munka, van hát idő bőven szórakozásra, játékra és — ez csak termé­szetes — sportra. Méghozzá: a Magyar elektromos ke­mencék külföldi sikere. Ma-1­gyar szakemberek világvi­,­szonylatban is kiváló acél­­gyártó berendezéseket szer­kesztettek. Svédországban, a nemesacélok hazájában, már­­ két éve működik magyar gyártmányú ívkemence. A MI-1 KEX megbízottja most Dániá­­­ban kapott megrendelést a, Svédországban működő ív­kemence párjára. A élményanyagok között ott van az is, hogy ismerkedünk a középi­skoláso­kscal. ... Csodálatos panoráma nyílik egy kis emelkedőről a táborra. Onnan nézem most, írás közben munkaidő és a kiadós ebéd után. A munka : hasznos és kellemes. Régi szó­­lásmond­ás ez és igaz. Eddig a levél. Kommentár ehhez igazán felesleges. Íróját e hét végéig még a táborban lehet megtalálni. Munkaidő után, délután. Mert hisz, épí­teni ment Bakonszegre Luká­csi László is... ! komolyabb vetélkedésre is.­­ Nyilván a legkedveltebb­­ sportág a táborban is a labda­r­­úgás. 1 Néhány eredmény: 9 Fazekas gimnázium n. a ,­ Református teológia és gim­­­názium egyesített­ csapata­­,2:0 (1:0) . Hajdúböszörményi Bocskai­­gimnázium—Tóth Árpád gim­­­nnázium 4:2 (1:2). Fazekas gimnázium I.—Ta­nítóképző 4:0 (1:0).­­ Lejátszották az „idény” el­­­­ső válogatott találkozóját is. A tábor válogatottja a be­rettyóújfalui tejporgyár csa­patával mérkőzött. Eredmény: ...És néhány sporthír ■ ■ ■ s—rummurs—— Aratáskor Nagyhegyesen A nagyhegyesi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet iro­dája falán — oklevelek tár­saságában — egy felirat dísz­ült: Termelj többet — job­ban élsz — ezt a szöveget rajzolta, festette rá általunk ismeretlen készítője. Manap­ság az ember annnyi ilyen feliratot lát, hogy nem tulaj­donít neki különösebb fontos­ságot. Hiszen természetes, hogy aki többet termel, az jobban boldogul. Csak később, a látogatásunk végén jöttünk rá, hogy sok minden rejlik a felirat szűkszavúsága mögött. ★ A Vörös Október a deb­receni járás egyik legnagyobb földterületű termelőszövetke­zete, 3000 katasztrális hold földjén 350 tag gazdálkodik, mégpedig nem is akárhogyan. Négy brigád — ezen belül 24 munkacsapat — látja el a teendőket a három­ üzemegy­ségből álló szövetkezet terü­letén. Alig egy hete, hogy el­kezdődött az őszi árpa ara­tása. A gépállomás csak két kombájnt tudott a termelő­­szövetkezet rendelkezésére bocsátani, ezért az Elepi Ál­lami Gazdaságtól kölcsönöz­tek három kombájnt, meg egy aratógépet. Ahová a gé­pek nem jutnak el időben, ott sem szenved késedelmet a betakarítás; hatvan arató­pár vágja a rendet! A 200 hold őszi árpából 50 hold van még aratatlan, aztán a 600 hold búzára kerül a sor. Egy gyártelepnek is beille­­ne a Vörös Október területe. Nem kevesebb, mint 5 üze­met — cirokseprű készítőt, famegmunkálót, gomolyafel­­dolgozót, szénporos téglaége­­tőt és darálót találni itt, mindegyikük önálló terv és költségvetés szerint dolgozik. A szövetkezet állatállománya 100 darab ló és csikó, 820 da­rab sertés, 1300 juh, 3200 ba­romfi, s a jövőben még to­vábbi fejlesztésre számítanak. Kétszázezer forintos állami segítséggel már építi a tsz építőbrigádja az 1000 férő­helyes, modern baromfiszál­lást. A tagság átlagos életkora 35—40 év, 60 fiatal van a szövetkezetben, valamennyi tagja a KISZ-szervezetnek, de ide járnak a község fia­taljai is. Színjátszó csoport alakult és saját zenekar, melynek a tagság vásárolt 12 000 forint értékű hang­szert. Innen nem vágynak el a fiatalok, még azok is visz­­szajöttek, akik korábban az állami gazdasághoz, különbö­ző vállalatokhoz mentek. Ért­hető is ez, hiszen megbecsü­lik őket, jövedelmük biztosít­va van, 17 forint előleget kapnak munkaegységenként, év végén pedig — kinek-ki­­nek teljesítménye szerint — 17—20 ezer forint jut. A közös vagyon három és fél millió forint. Ha az idő­járás közbe nem szól, az 5 millió 189 ezer forintos ter­vezett tiszta jövedelmet még túl is teljesítik ez évben. Nagy összeg ez, de van is hová tenni. 850 ezer forintba kerül csak az 54 holdas zöld­­ségtelep alagcsöves permete­­zéses öntözőberendezésének elkészítése. De épül még egy 20 vagonos befogadóképessé­gű magtár, 100 férőhelyes te­hénistálló, 800 méteres bekö­tőút, és villamosítanak két üzemegységet is. Emellett egy munkaegység 45 forintot ér majd a zárszámadásikor. -­ Ilyen az élet a Vörös Ok­tóberben. A tagok úgy dol­goznak, ahogy csak a maga földjén tud dolgozni az em­ber. Az irodában ott a fel­irat: Termelj többet — job­ban élsz. S hogy mennyivel jobban, annak csak az ezer éve zsellér­nemzedék — a magyar paraszt a megmond­hatója. Nóber László Újító pedagógusok között A Csokonai gimnázium egyik kis szertárában ültünk együtt napokkal ezelőtt pe­dagógusokkal. A kis szertár­ban szinte mozdulni sem le­hetett. Középen egy hosszú asztalon üveggel fedve az athéni Akropolisz gyönyörű makettje állt. Körülöttünk térképek, egyelőre ismeretlen modellek, nagy tablók sora­koztak. A pedagógusok, akik­kel beszélgettünk, nemcsak tanítanak, hanem újításukkal is szolgálják a tanulók neve­lésének ügyét. Porcsalmi János középisko­lai szakfelügyelővel, most mint újítási előadóval beszél­getünk. Elmondta, hogy a debreceni iskolákban, vala­mint az óvodákban folyó újí­tási mozgalom már tizedik éve működik. Eddig 487 újító nyújtotta be javaslatát, ezekből sokat el­fogadtak és fel is használják az oktatási munkában. Az újí­tásoknak célja elsősorban az, hogy az iskolai anyagot szem­­léltetőbbé, érthetőbbé tegyék, és segítsék a gyermekek ta­nulását. Az egyik legrégebbi újító, Tar Imre nyugalmazott peda­gógus elmondta, hogy az ál­tala javasolt számológépet az általános iskolák I. osztálya számára a minisztérium elfo­gadta, árulják már az üzle­tekben is és használják az iskolákban. Az I. osztályok ta­nítói számtalan írásbeli kö­szönete bizonyítja, hogy a Tar Imre-féle számológépet nagyon szeretik tanítók és gyerekek egyaránt, s ered­ményesebbé és könnyebbé te­szi a tanítást. Tar Imre — egyébként tizenötszörös újító —, most újabb számológépet tervezett a gyerekek részére. Ezen nem kerek golyók, ha­nem négyszögletes színes koc­kák vannak, nem csapnak zajt, nem zavarják a taní­tást. Gönczi Gábor alsótagozati szakfelügyelő kézimunka bemutató szekrényt tervezett. Az újító abból az elvből indult ki, hogy a poli­technikai képzés alapjait már az általános iskola alsó ta­gozatán le kell rakni. Ehhez az alapozásihoz járul hozzá a kézimunka tanítása. A kézi­munka bemutató szekrény azt szolgálja, hogy a nevelő az órák anyagát már előtte na­pokkal, sőt hetekkel is be tudja mutatni. A szekrényen kirakja az anyagot, az esz­közöket, a szerszámokat, be­mutatja a munkamenetét, a munkafogásokat. Például rongylabdát készítenek a gyerekek. A szekrény tabló­jára kifestik először is, hogy mi kell hozzá: újságpapír, ha­risnyaszár stb., a másik olda­lon a szerszámszükséglet lát­ható: olló, tű, cérna. A tabló alsó részén a munkafogások tekinthetők meg. Ha felhajt­ják az üvegszekrény ajtaját, azon elhelyezhetik a tárgyi formákat, a munkamenet egyes szakaszait bemutató tárgyat egészen a kész mun­káig. A szekrény előnye, hogy az I—IV. osztályosok kézi­munka tanításának minden tárgyi formája elfér benne. Ezenkívül is fejleszti a tanu­lók munkaesztétikai érzékét, fokozza a tárgy iránti szere­­tetet. Több iskola használja már ezt a bemutató szek­rényt eredményesen. Czabán Ernő, a Füvészkert utcai iskola nevelőjének újí­tása az első osztályosok szá­mára teszi könnyebbé a tanu­lást. Az összeolvastak házikó ablakában három korong for­gatására betűk jelennek meg. Játékosan segíti a betűk meg­ismerését és összeolvasását. Az olvasókönyvvel szemben itt lehet a betűket variálni, s logikus gondolkodásra ne­veli a gyermeket. Az egész „kis ház“ elkészítése mind­össze egy forintba kerül, s akik kipróbálták, igen ered­ményesnek tartják. Boda Istvánné, a Csokonai gimnázium magyar irodalom tanára elmondta, hogy újítá­sánál két szempontot vett fi­gyelembe : hogyan lehet az oktatómunkát minél szemléle­tesebbé tenni, s pedagógiai szempontból hogyan lehetne minél jobban segíteni a mun­kás- és parasztszármazású ta­nulókat. Két első osztályban hulladék anyagból a szülők könyvszekrényt késel­tenek, s az osztály gyűjteni kezdte a könyveket az osztálykönyvtár számára. Egészen szép kis könyvtárat gyűjtöttek össze. Főleg a kötelező olvasmá­nyokra fordították a figyel­met Ezenkívül sok más érté­kes könyvet összegyűjtöttek, hogy azok a gyerekek is mi­nél többet ismerhessenek meg, akinél otthon nincsen terje­delmes könyvtár. A tanulók nagyon szeretik osztálykönyv­tárukat, s még nyáron is használják és szorgalmasan bővítik. Másik újítása a magyar irodalomtörténeti tanítást se­gíti. Készített három nagy tablót, s ezeken a magyar irodalomtörténet fejlődését mutatja be szöveges képekben. Az első tablón a XI. század­tól egységében és fejlődésé­ben mutatja be a magyar iro­dalomtörténetet. A második tablón a XIX. századtól a XX. sz. elejéig ismerkednek meg a tanulók a magyar irodalom történetével, szerepel itt Cso­konai Vitéz Mihály, a reform­kor irodalma, Madách, Petőfi, Arany, Jókai, míg a harma­dik tabló Adyval kezdődik és 1945-ig mutatja századunk irodalmi nagyságait. Célja, hogy a tanulók job­ban el tudjanak igazodni az anyagban s a képek szövege pedig mindig tükrözi a társa­dalom fejlődését is. Végül plasztikból térképet készítet­tek, ezen zászlók jelzik köl­tők, írók születési helyét, ide­jét. A gyerekek ebben az év­ben használták ezeket a szemléltető tárgyakat, s segí­tette őket az irodalomtörténet tanulásában, elsajátításában. Kövesdi László nyugalma­zott igazgató, mérnök is régi újító. Dr. Tóth Ervinnel együtt készített munkája : Európa műemléki topográfiai térképe — a reneszánsz épí­tészet és szobrászat Európá­ban a XV—XVI. században. A térkép mellett felvételek találhatók építészeti és szob­rászati alkotásokból, s ezeket a tanulók a megfelelő helyre tehetik. Elkészítettek egy ha­sonló térképet magyarországi vonatkozásban is. Kövesdi László most egy nagyszabású tervet készített a politechnikai oktatás jövő­beni fejlődését figyelembe vé­ve. Ez az alapos, minden részletében kidolgozott építési terv a politechnikum megal­kotásának a távolabbi tervét szolgálja. Ebben a politechni­kumban tartanák a gyakorla­ti foglalkozásokat. A tervezett politechnikum 16 műhelyteremből állana, olyan modern gépekkel fel­szerelve, amelyek legjobban megfelelők a szakok tanulá­sára. Kövesdi László teljes egészében elkészítette a ter­vét, s csupán apró munka van még hátra, s mellette ja­vaslatot is tett, hogyan lehet­ne kivitelezni ezt a nagyará­nyú építkezést. Bán Elek, a Csokonai gim­názium fizika tanára is sok újítást mutatott be. Polari­zátor újítását már elfogadta a minisztérium. Jelentősége­­világosabbá és egyszerűbbé teszi az anyagot. Ezenkívül készített modellt a fénypola­rizáció tanításához, valamint a Newton-féle színgyűrű be­mutatásához egy kis készülé­ket. Bán Eleknek most is újabb elgondolásai vannak, s képtávíró modelljét szintén elfogadták bevezetésre. Ágni Endre, a Tóth Árpád gimnázium kémia tanára igen komoly újításokat mu­tatott be. Ilyen többek között az elektrolízis szekunder folya­matát szemléltető készülék. Ágni Endre az egyetlen ta­nár az országban, akinek ké­mikus gyakorlati osztálya van, s arra törekszik, hogy minél szemléltetőbben tudja oktatni a növendékeit. Egészen nagy elgondolásokat valósított meg. Ilyen az­ a nagy készülék, amely két gyárnak a modell­jéül szol­gál. Ezenkívül a savok áram­vezetőképességét szemléltető készülék, stb. Mindezeket ők maguk állították elő az isko­lában a szülők segítségével. Az itt folyó gyakorlati képzés iránt Kínából, Indiából, Olasz­országból is­­ érdeklődtek. Mindegyik­ helyre albumot ké­szítettek az osztály munkájá­ról. Mindezeken kívül még sok más újítást láttunk, így töb­bek között Porcsalm­i János újításaként diafilm szemléltető és tároló keretet. Dr. Nagy József latin módszertani táb­lázatokat készített a legnehe­zebb latin szövegű anyagok megértéséhez és tanulásához. A pedagógus újítók telve vannak tervekkel, s ezek a tervek mind a tanítás és ta­nulás megkönnyítését és eredményesebbé tételét szol­gálják. Ezekről majd később beszélgetünk. KAPUSI ERZSÉBET Öntözéses erdőtelepítés Ohaton •­­ A hortobágyi szikesek fásí­tására nagy összegeket for­dítottak a felszabadulás óta. A szikesek fásítása nagy problémát okoz, s ennek el­lenére az elmúlt 10—15 év­ben a Hortobágyon mintegy 1500 holdnyi területen fásí­tottak, amelynek 30 százalé­ka mezővédő sávokra jut, ugyanennyi százalék az er­dőövezet, míg negyven száza­léka összefüggő erdőterület. Az elmúlt esztendők ta­pasztalatából kiindulva — ír­ja Bányász Mihály közerdész — az Ohati Állami Gazdaság területén 300 hold erdő és erdősáv telepítéséből mintegy 120 holdnyi területet új mód­szerrel telepítettek. Ezen a területen bakházszerű telepí­tést végeztek, s bevezették az öntözéses erdőgazdálkodást Hogy milyen eredménnyel, arról a következő számok be­szélnek. A megeredési száza­lék 90—95, a megmaradási százalék 88—90, a csemeték növekedése pedig a két hó­nap alatt 40—50 centiméter volt. Ez a terület a hortobá­gyi szikeseknek egyik leggyen­gébb talaja, ennek ellenére ilyen szépek az eredmények. A 120 holdnyi területet ve­gyes fákkal ültették be. Nyár­fafélékkel, amerikai kőrissel, vadmeggyel, juharfélékkel. Ez az ültetési módszer az eddigiekkel szemben mind minőségileg, mind mennyisé­gileg sokkal jobbnak bizo­nyult. Az elmúlt évtizedben végzett fásítások során ugyan­is nagy százalékban ismétlés­re szorultak a telepítések, vagy pedig, ha meg is ma­radtak a csemeték, gyenge volt a fejlődésük. A Hortobágy több mint 50 000 holdas területén itt-ott lehet találni egy-egy facso­portot, amelyek még a régi időkből maradtak meg. Ezek a facsoportok betegek, sor­vadnak és semmiféle növe­kedés nem tapasztalható a fáknál. Ennek az az oka, hogy a facsoportokat szakszerűtle­nül telepítették, főleg akáccal és szufafajokkal, amelyek egyáltalán nem a szikes föl­dek fafajtái. Az Ohati Állami Gazdaság, mint mezőgazdasági nagy­üzem, nagy gondot fordít a hortobágyi szikesek fásításá­ra is. A nagyüzemileg nem hasznosítható területeket er­dősávok, erdőövezetek, facso­portok és erdőtelepítésekre hasznosítják. Ezeken a terüle­teken vezették be az öntözé­ses erdőgazdálkodást, s máris nagyon szép eredményeket ér­tek el. A mór megtette kötelességé... A dolog úgy kezdődött hogy a Berettyóújfalui Já­rási Tanácshoz tartozó üze­mi konyha felmondta az ebédek biztosítását a be­rettyóújfalui TITÁSZ üzem­­vezetőségen dolgozó hét embernek. Miért? Ezt kérdezte a meleg ebédtől elszakított hét em­ber is. Azért kérem — mondot­ták az üzemi konyhán —, mert kicsi lett az ebédlő. Nem bírjuk a létszámot... Lehet. Ilyesmi előfordul­hat, hiszen mind többen veszik igénybe az üzemi ét­keztetést, az olcsó ebédet, a kényelmes kiszolgálást és így tovább. Ilyenkor nyil­ván el kell ismerni, hogy nehéz helyzetben áll, illet­ve szolgál ki egy üzeni konyha személyzete. Ilyen esetben! De itt nem ez a baj. Ha­nem az, hogy márciusban kisebb helyre tették az üzemi konyhát. Ismételjük, márciusban. És június kö­zepén értesítették a TI­­TÁSZT, hogy sajnos, hely­szűke miatt, stb., stb. No és júniusig mi volt? Ad­dig elég volt a helyiség? A járási tanács szakszervezeti titkára azt mondotta, más intézmény és vállalat, így például a helyi fmsz., a népbolt, a ktsz-ek, a gép­állomás, az AKÖV és a Homokkitermelő Vállalat dolgozói sem étkezhetnek az üzemi konyhán. Ez bizony sovány vigasz azok számára, akik ma kon­­zervet, hidegsültet esznek meleg étel helyett. A TI­­TÁSZ emberei is harminc községbe járnak — a me­leg étel utáni vágyukon túl —, 30 község és a tsz-ek energiával való ellátásá­nak gondja van a vállu­kon ... Igaz, a környék villamosítása jórészt befeje­ződött ... De hát, ha a mór meg­tette kötelességét, akkor a mór — mehet ? ! —sütő—­ Szakosítás a Debreceni Ruh­ázati Bolt Vállalatnál A Debreceni Ruházati Bolt Vállalat a vásárlóik érdeké­ben több üzletet szakosít. A 3-as sz­­ázadában (Vörös Had­sereg útja 43. sz.), mely ed­dig vegyes divatcikkeket ho­zott forgalomba, július 5-étől a szakosítás folytán kizárólag férfi divatcikkek árusítására­­tért át.

Next