Hajdú-Bihari Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-06 / 158. szám
A bakonszegi önkéntes ifjúsági tábor életéből Az első hat Harminc brigád dolgozik a táborban. Mind a harminc igyekszik, hogy az elsők között legyen. Hiszen a tábornyitás napján megfogadta java részük, hogy állni fogja a sarat. Persze, mindenki nem lehet első. Hiába az igyekvés, ha még jobb brigád is van. íme, akik az első hat közé kerültek egy hét munkája alapján: Első lett a Fazekas Mihály gimnázium 2. sz. brigádja. Vezetője: Puskás Levente. Jellemző a többi brigádra is, ami rájuk. Puskásék az első napokban száz százalék alatt dolgoztak. Szokni kellett a munkát. 23 nap után már más lett a helyzet. És most 157 százalékot értek el. A második helyezést is a Fazekas Mihály gimnázium diákjai vitték el, Horváth Miklós brigádjának tagjai, 144 százalékos teljesítménynyel. Harmadik a hajdúszoboszlói gimnázium 29. sz. brigádja, negyedik a református teológia 24. sz. brigádja, ötödik a Fazekas gimnázium 5. sz. brigádja (hűek a számozáshoz) és hatodik a hajdúböszörményi gimnázium 28. sz. brigádja. A tábor legjobbjai tehát a Fazekas gimnázium ifjai. A dicséretet már megkapták a táborparancs felolvasásakor. S ha jól igyekeznek, a szombati táborozás után hazavihetik a díszes kivitelű vándorzászlókat is. 2:2 (1:0). A tábor-válogatott góljait Fodor (11-es) és Puskás szerezték. Röplabda : Két játszmában küzdött a hajdúböszörményi gimnázium és a tanítóképző válogatottja. Eredmény : 2:0. Épül a csatorna Teológusok az építőtáborban Kedves hangú levelet hozott a posta Balkonszegről, a megyei Asztalos János önkéntes ifjúsági táborból. Írója : Lukácsi László IV. éves teológus. Tizedmagával dolgozik a Keleti-főcsatorna övcsatornáinak építésén. És nem is roszszul. Nagy élmény, szép élmény a táborban lakni, dolgozni — írja.— Szép az az életforma is, ahogyan mi itt élünk. A kollektív munkáiban annyi varázs, szépség van, hogy egy életre visz innen élményanyagot az ember magával. Az Hat óra a napi munka, van hát idő bőven szórakozásra, játékra és — ez csak természetes — sportra. Méghozzá: a Magyar elektromos kemencék külföldi sikere. Ma-1gyar szakemberek világvi,szonylatban is kiváló acélgyártó berendezéseket szerkesztettek. Svédországban, a nemesacélok hazájában, már két éve működik magyar gyártmányú ívkemence. A MI-1 KEX megbízottja most Dániában kapott megrendelést a, Svédországban működő ívkemence párjára. A élményanyagok között ott van az is, hogy ismerkedünk a középiskolásokscal. ... Csodálatos panoráma nyílik egy kis emelkedőről a táborra. Onnan nézem most, írás közben munkaidő és a kiadós ebéd után. A munka : hasznos és kellemes. Régi szólásmondás ez és igaz. Eddig a levél. Kommentár ehhez igazán felesleges. Íróját e hét végéig még a táborban lehet megtalálni. Munkaidő után, délután. Mert hisz, építeni ment Bakonszegre Lukácsi László is... ! komolyabb vetélkedésre is. Nyilván a legkedveltebb sportág a táborban is a labdarúgás. 1 Néhány eredmény: 9 Fazekas gimnázium n. a , Református teológia és gimnázium egyesített csapata,2:0 (1:0) . Hajdúböszörményi Bocskaigimnázium—Tóth Árpád gimnnázium 4:2 (1:2). Fazekas gimnázium I.—Tanítóképző 4:0 (1:0). Lejátszották az „idény” első válogatott találkozóját is. A tábor válogatottja a berettyóújfalui tejporgyár csapatával mérkőzött. Eredmény: ...És néhány sporthír ■ ■ ■ s—rummurs—— Aratáskor Nagyhegyesen A nagyhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezet irodája falán — oklevelek társaságában — egy felirat díszült: Termelj többet — jobban élsz — ezt a szöveget rajzolta, festette rá általunk ismeretlen készítője. Manapság az ember annnyi ilyen feliratot lát, hogy nem tulajdonít neki különösebb fontosságot. Hiszen természetes, hogy aki többet termel, az jobban boldogul. Csak később, a látogatásunk végén jöttünk rá, hogy sok minden rejlik a felirat szűkszavúsága mögött. ★ A Vörös Október a debreceni járás egyik legnagyobb földterületű termelőszövetkezete, 3000 katasztrális hold földjén 350 tag gazdálkodik, mégpedig nem is akárhogyan. Négy brigád — ezen belül 24 munkacsapat — látja el a teendőket a három üzemegységből álló szövetkezet területén. Alig egy hete, hogy elkezdődött az őszi árpa aratása. A gépállomás csak két kombájnt tudott a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátani, ezért az Elepi Állami Gazdaságtól kölcsönöztek három kombájnt, meg egy aratógépet. Ahová a gépek nem jutnak el időben, ott sem szenved késedelmet a betakarítás; hatvan aratópár vágja a rendet! A 200 hold őszi árpából 50 hold van még aratatlan, aztán a 600 hold búzára kerül a sor. Egy gyártelepnek is beillene a Vörös Október területe. Nem kevesebb, mint 5 üzemet — cirokseprű készítőt, famegmunkálót, gomolyafeldolgozót, szénporos téglaégetőt és darálót találni itt, mindegyikük önálló terv és költségvetés szerint dolgozik. A szövetkezet állatállománya 100 darab ló és csikó, 820 darab sertés, 1300 juh, 3200 baromfi, s a jövőben még további fejlesztésre számítanak. Kétszázezer forintos állami segítséggel már építi a tsz építőbrigádja az 1000 férőhelyes, modern baromfiszállást. A tagság átlagos életkora 35—40 év, 60 fiatal van a szövetkezetben, valamennyi tagja a KISZ-szervezetnek, de ide járnak a község fiataljai is. Színjátszó csoport alakult és saját zenekar, melynek a tagság vásárolt 12 000 forint értékű hangszert. Innen nem vágynak el a fiatalok, még azok is viszszajöttek, akik korábban az állami gazdasághoz, különböző vállalatokhoz mentek. Érthető is ez, hiszen megbecsülik őket, jövedelmük biztosítva van, 17 forint előleget kapnak munkaegységenként, év végén pedig — kinek-kinek teljesítménye szerint — 17—20 ezer forint jut. A közös vagyon három és fél millió forint. Ha az időjárás közbe nem szól, az 5 millió 189 ezer forintos tervezett tiszta jövedelmet még túl is teljesítik ez évben. Nagy összeg ez, de van is hová tenni. 850 ezer forintba kerül csak az 54 holdas zöldségtelep alagcsöves permetezéses öntözőberendezésének elkészítése. De épül még egy 20 vagonos befogadóképességű magtár, 100 férőhelyes tehénistálló, 800 méteres bekötőút, és villamosítanak két üzemegységet is. Emellett egy munkaegység 45 forintot ér majd a zárszámadásikor. - Ilyen az élet a Vörös Októberben. A tagok úgy dolgoznak, ahogy csak a maga földjén tud dolgozni az ember. Az irodában ott a felirat: Termelj többet — jobban élsz. S hogy mennyivel jobban, annak csak az ezer éve zsellérnemzedék — a magyar paraszt a megmondhatója. Nóber László Újító pedagógusok között A Csokonai gimnázium egyik kis szertárában ültünk együtt napokkal ezelőtt pedagógusokkal. A kis szertárban szinte mozdulni sem lehetett. Középen egy hosszú asztalon üveggel fedve az athéni Akropolisz gyönyörű makettje állt. Körülöttünk térképek, egyelőre ismeretlen modellek, nagy tablók sorakoztak. A pedagógusok, akikkel beszélgettünk, nemcsak tanítanak, hanem újításukkal is szolgálják a tanulók nevelésének ügyét. Porcsalmi János középiskolai szakfelügyelővel, most mint újítási előadóval beszélgetünk. Elmondta, hogy a debreceni iskolákban, valamint az óvodákban folyó újítási mozgalom már tizedik éve működik. Eddig 487 újító nyújtotta be javaslatát, ezekből sokat elfogadtak és fel is használják az oktatási munkában. Az újításoknak célja elsősorban az, hogy az iskolai anyagot szemléltetőbbé, érthetőbbé tegyék, és segítsék a gyermekek tanulását. Az egyik legrégebbi újító, Tar Imre nyugalmazott pedagógus elmondta, hogy az általa javasolt számológépet az általános iskolák I. osztálya számára a minisztérium elfogadta, árulják már az üzletekben is és használják az iskolákban. Az I. osztályok tanítói számtalan írásbeli köszönete bizonyítja, hogy a Tar Imre-féle számológépet nagyon szeretik tanítók és gyerekek egyaránt, s eredményesebbé és könnyebbé teszi a tanítást. Tar Imre — egyébként tizenötszörös újító —, most újabb számológépet tervezett a gyerekek részére. Ezen nem kerek golyók, hanem négyszögletes színes kockák vannak, nem csapnak zajt, nem zavarják a tanítást. Gönczi Gábor alsótagozati szakfelügyelő kézimunka bemutató szekrényt tervezett. Az újító abból az elvből indult ki, hogy a politechnikai képzés alapjait már az általános iskola alsó tagozatán le kell rakni. Ehhez az alapozásihoz járul hozzá a kézimunka tanítása. A kézimunka bemutató szekrény azt szolgálja, hogy a nevelő az órák anyagát már előtte napokkal, sőt hetekkel is be tudja mutatni. A szekrényen kirakja az anyagot, az eszközöket, a szerszámokat, bemutatja a munkamenetét, a munkafogásokat. Például rongylabdát készítenek a gyerekek. A szekrény tablójára kifestik először is, hogy mi kell hozzá: újságpapír, harisnyaszár stb., a másik oldalon a szerszámszükséglet látható: olló, tű, cérna. A tabló alsó részén a munkafogások tekinthetők meg. Ha felhajtják az üvegszekrény ajtaját, azon elhelyezhetik a tárgyi formákat, a munkamenet egyes szakaszait bemutató tárgyat egészen a kész munkáig. A szekrény előnye, hogy az I—IV. osztályosok kézimunka tanításának minden tárgyi formája elfér benne. Ezenkívül is fejleszti a tanulók munkaesztétikai érzékét, fokozza a tárgy iránti szeretetet. Több iskola használja már ezt a bemutató szekrényt eredményesen. Czabán Ernő, a Füvészkert utcai iskola nevelőjének újítása az első osztályosok számára teszi könnyebbé a tanulást. Az összeolvastak házikó ablakában három korong forgatására betűk jelennek meg. Játékosan segíti a betűk megismerését és összeolvasását. Az olvasókönyvvel szemben itt lehet a betűket variálni, s logikus gondolkodásra neveli a gyermeket. Az egész „kis ház“ elkészítése mindössze egy forintba kerül, s akik kipróbálták, igen eredményesnek tartják. Boda Istvánné, a Csokonai gimnázium magyar irodalom tanára elmondta, hogy újításánál két szempontot vett figyelembe : hogyan lehet az oktatómunkát minél szemléletesebbé tenni, s pedagógiai szempontból hogyan lehetne minél jobban segíteni a munkás- és parasztszármazású tanulókat. Két első osztályban hulladék anyagból a szülők könyvszekrényt késeltenek, s az osztály gyűjteni kezdte a könyveket az osztálykönyvtár számára. Egészen szép kis könyvtárat gyűjtöttek össze. Főleg a kötelező olvasmányokra fordították a figyelmet Ezenkívül sok más értékes könyvet összegyűjtöttek, hogy azok a gyerekek is minél többet ismerhessenek meg, akinél otthon nincsen terjedelmes könyvtár. A tanulók nagyon szeretik osztálykönyvtárukat, s még nyáron is használják és szorgalmasan bővítik. Másik újítása a magyar irodalomtörténeti tanítást segíti. Készített három nagy tablót, s ezeken a magyar irodalomtörténet fejlődését mutatja be szöveges képekben. Az első tablón a XI. századtól egységében és fejlődésében mutatja be a magyar irodalomtörténetet. A második tablón a XIX. századtól a XX. sz. elejéig ismerkednek meg a tanulók a magyar irodalom történetével, szerepel itt Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor irodalma, Madách, Petőfi, Arany, Jókai, míg a harmadik tabló Adyval kezdődik és 1945-ig mutatja századunk irodalmi nagyságait. Célja, hogy a tanulók jobban el tudjanak igazodni az anyagban s a képek szövege pedig mindig tükrözi a társadalom fejlődését is. Végül plasztikból térképet készítettek, ezen zászlók jelzik költők, írók születési helyét, idejét. A gyerekek ebben az évben használták ezeket a szemléltető tárgyakat, s segítette őket az irodalomtörténet tanulásában, elsajátításában. Kövesdi László nyugalmazott igazgató, mérnök is régi újító. Dr. Tóth Ervinnel együtt készített munkája : Európa műemléki topográfiai térképe — a reneszánsz építészet és szobrászat Európában a XV—XVI. században. A térkép mellett felvételek találhatók építészeti és szobrászati alkotásokból, s ezeket a tanulók a megfelelő helyre tehetik. Elkészítettek egy hasonló térképet magyarországi vonatkozásban is. Kövesdi László most egy nagyszabású tervet készített a politechnikai oktatás jövőbeni fejlődését figyelembe véve. Ez az alapos, minden részletében kidolgozott építési terv a politechnikum megalkotásának a távolabbi tervét szolgálja. Ebben a politechnikumban tartanák a gyakorlati foglalkozásokat. A tervezett politechnikum 16 műhelyteremből állana, olyan modern gépekkel felszerelve, amelyek legjobban megfelelők a szakok tanulására. Kövesdi László teljes egészében elkészítette a tervét, s csupán apró munka van még hátra, s mellette javaslatot is tett, hogyan lehetne kivitelezni ezt a nagyarányú építkezést. Bán Elek, a Csokonai gimnázium fizika tanára is sok újítást mutatott be. Polarizátor újítását már elfogadta a minisztérium. Jelentőségevilágosabbá és egyszerűbbé teszi az anyagot. Ezenkívül készített modellt a fénypolarizáció tanításához, valamint a Newton-féle színgyűrű bemutatásához egy kis készüléket. Bán Eleknek most is újabb elgondolásai vannak, s képtávíró modelljét szintén elfogadták bevezetésre. Ágni Endre, a Tóth Árpád gimnázium kémia tanára igen komoly újításokat mutatott be. Ilyen többek között az elektrolízis szekunder folyamatát szemléltető készülék. Ágni Endre az egyetlen tanár az országban, akinek kémikus gyakorlati osztálya van, s arra törekszik, hogy minél szemléltetőbben tudja oktatni a növendékeit. Egészen nagy elgondolásokat valósított meg. Ilyen az a nagy készülék, amely két gyárnak a modelljéül szolgál. Ezenkívül a savok áramvezetőképességét szemléltető készülék, stb. Mindezeket ők maguk állították elő az iskolában a szülők segítségével. Az itt folyó gyakorlati képzés iránt Kínából, Indiából, Olaszországból is érdeklődtek. Mindegyik helyre albumot készítettek az osztály munkájáról. Mindezeken kívül még sok más újítást láttunk, így többek között Porcsalmi János újításaként diafilm szemléltető és tároló keretet. Dr. Nagy József latin módszertani táblázatokat készített a legnehezebb latin szövegű anyagok megértéséhez és tanulásához. A pedagógus újítók telve vannak tervekkel, s ezek a tervek mind a tanítás és tanulás megkönnyítését és eredményesebbé tételét szolgálják. Ezekről majd később beszélgetünk. KAPUSI ERZSÉBET Öntözéses erdőtelepítés Ohaton • A hortobágyi szikesek fásítására nagy összegeket fordítottak a felszabadulás óta. A szikesek fásítása nagy problémát okoz, s ennek ellenére az elmúlt 10—15 évben a Hortobágyon mintegy 1500 holdnyi területen fásítottak, amelynek 30 százaléka mezővédő sávokra jut, ugyanennyi százalék az erdőövezet, míg negyven százaléka összefüggő erdőterület. Az elmúlt esztendők tapasztalatából kiindulva — írja Bányász Mihály közerdész — az Ohati Állami Gazdaság területén 300 hold erdő és erdősáv telepítéséből mintegy 120 holdnyi területet új módszerrel telepítettek. Ezen a területen bakházszerű telepítést végeztek, s bevezették az öntözéses erdőgazdálkodást Hogy milyen eredménnyel, arról a következő számok beszélnek. A megeredési százalék 90—95, a megmaradási százalék 88—90, a csemeték növekedése pedig a két hónap alatt 40—50 centiméter volt. Ez a terület a hortobágyi szikeseknek egyik leggyengébb talaja, ennek ellenére ilyen szépek az eredmények. A 120 holdnyi területet vegyes fákkal ültették be. Nyárfafélékkel, amerikai kőrissel, vadmeggyel, juharfélékkel. Ez az ültetési módszer az eddigiekkel szemben mind minőségileg, mind mennyiségileg sokkal jobbnak bizonyult. Az elmúlt évtizedben végzett fásítások során ugyanis nagy százalékban ismétlésre szorultak a telepítések, vagy pedig, ha meg is maradtak a csemeték, gyenge volt a fejlődésük. A Hortobágy több mint 50 000 holdas területén itt-ott lehet találni egy-egy facsoportot, amelyek még a régi időkből maradtak meg. Ezek a facsoportok betegek, sorvadnak és semmiféle növekedés nem tapasztalható a fáknál. Ennek az az oka, hogy a facsoportokat szakszerűtlenül telepítették, főleg akáccal és szufafajokkal, amelyek egyáltalán nem a szikes földek fafajtái. Az Ohati Állami Gazdaság, mint mezőgazdasági nagyüzem, nagy gondot fordít a hortobágyi szikesek fásítására is. A nagyüzemileg nem hasznosítható területeket erdősávok, erdőövezetek, facsoportok és erdőtelepítésekre hasznosítják. Ezeken a területeken vezették be az öntözéses erdőgazdálkodást, s máris nagyon szép eredményeket értek el. A mór megtette kötelességé... A dolog úgy kezdődött hogy a Berettyóújfalui Járási Tanácshoz tartozó üzemi konyha felmondta az ebédek biztosítását a berettyóújfalui TITÁSZ üzemvezetőségen dolgozó hét embernek. Miért? Ezt kérdezte a meleg ebédtől elszakított hét ember is. Azért kérem — mondották az üzemi konyhán —, mert kicsi lett az ebédlő. Nem bírjuk a létszámot... Lehet. Ilyesmi előfordulhat, hiszen mind többen veszik igénybe az üzemi étkeztetést, az olcsó ebédet, a kényelmes kiszolgálást és így tovább. Ilyenkor nyilván el kell ismerni, hogy nehéz helyzetben áll, illetve szolgál ki egy üzeni konyha személyzete. Ilyen esetben! De itt nem ez a baj. Hanem az, hogy márciusban kisebb helyre tették az üzemi konyhát. Ismételjük, márciusban. És június közepén értesítették a TITÁSZT, hogy sajnos, helyszűke miatt, stb., stb. No és júniusig mi volt? Addig elég volt a helyiség? A járási tanács szakszervezeti titkára azt mondotta, más intézmény és vállalat, így például a helyi fmsz., a népbolt, a ktsz-ek, a gépállomás, az AKÖV és a Homokkitermelő Vállalat dolgozói sem étkezhetnek az üzemi konyhán. Ez bizony sovány vigasz azok számára, akik ma konzervet, hidegsültet esznek meleg étel helyett. A TITÁSZ emberei is harminc községbe járnak — a meleg étel utáni vágyukon túl —, 30 község és a tsz-ek energiával való ellátásának gondja van a vállukon ... Igaz, a környék villamosítása jórészt befejeződött ... De hát, ha a mór megtette kötelességét, akkor a mór — mehet ? ! —sütő— Szakosítás a Debreceni Ruházati Bolt Vállalatnál A Debreceni Ruházati Bolt Vállalat a vásárlóik érdekében több üzletet szakosít. A 3-as századában (Vörös Hadsereg útja 43. sz.), mely eddig vegyes divatcikkeket hozott forgalomba, július 5-étől a szakosítás folytán kizárólag férfi divatcikkek árusításáratért át.