Hajdú-Bihari Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
HAJDÚ-BIHARI Udóq, ^\ületá\{ai, egyedultetek! JjJ xvit ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ball 'ÜWl /fnt WAR ÁRA: 50 fillér WMI M$Bk $&] fm H 1960. AUGUSZTUS 2.. KEDD figjfjr pffglk TO&pffijy Tanulságok az év közepén Nem volt arra semmilyen központi utasítás, hogy a termelőszövetkezetek a nyári munkák kellős közepén, félévkor mérjék fel gazdálkodásukat, pénzügyi helyzetüket; vizsgálják meg, hogyan, miképpen teljesítették a tervet eddig az időpontig. Mégis elterjedt ez a módszer már az elmúlt esztendőben, mert nem hiábavaló minket, hasznos tájékozódást adnak a féléves számadatok. Most újból eltelt egy fél esztendő, s éppen úgy, mint tavaly, most is megvizsgálták, hogyan teljesítette a megye 213 termelőszövetkezete féléves tervét. Egy ilyen felmérés mindig nagyon sok hasznos tanulságot, tapasztalatot ad, amelyek segítségével már egy fél év eltelte után megközelíthető képet lehet alkotni arról, hogy miképpen, hogyan gazdálkodnak a szövetkezetek, milyen eredményekre van kilátás, s a hibákra is idejekorán fel lehet figyelni, megvan a módja annak, hogy a zárószámadásig ezeket kijavítsák. Az elmúlt esztendőkben, kevés volt még az olyan termelőszövetkezeti vezető, aki év közben is forgatta volna a termelési tervet Most viszont már az olyan szövetkezet kevés, ahol szinte naponta ne lenne kézben a terv, ne számolgatnák, hogy a tervhez viszonyítva hogyan és miképpen áll a szövetkezet. A szövetkezeti tagság előtt a terv mindjobban kezd az alkotómunka alapszabálya lenni, amely megszabja a feladatokat irányt mutat a munkában. Sőt egyes nagyüzemi gazdaságokban már odáig is eljutottak — s ez volna mindenütt a követendő példa —, hogy saját kezdeményezésükre, s nem utasításra, minden negyedévben felméréseket eszközölnek, minden három hónap eltelte után képet kapnak az egész gazdaság munkájáról. S hogy ez minden termelőszövetkezetben milyen hasznos lenne, azt talán nem is kell hangsúlyozni. Hiszen egyik szövetkezeti tag előtt sem közömbös az, miből, hogyan teljesítették a tervet, mennyi munkaegységet használtak fel, hogyan alakul a jövedelem. A mostani felmérésnek különösen nagy jelentősége van. Ez az év a szövetkezeti mozgalomban a megyében is nagy változásokat hozott. Sok ezer dolgozó paraszt lépett szövetkezetbe, s az elmúlt év júniusához viszonyítva több mint 210 000 holddal gyarapodott a termelőszövetkezetek területe. Számos új termelőszövetkezet alakult, nagyon sok azoknak a tsz-eknek a száma, amelyek mind számbelileg, mind területileg nagymértékben megnövekedtek. S a hatalmas megnövekedés óta az új szövetkezetekben ez az első esztendő, most telt el az első félév. Éppen ennek tudatában tehát semmiképpen sem közömbös, hogyan állják meg helyüket a szövetkezetek a gazdálkodásban, miképpen sikerül a kettős feladatot megoldani: a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésével egy időben a terméshozamokat is emelni. A felmérés arról ad számot: a párt által kitűzött feladatot a megye szövetkezeteinek nagy többsége megvalósította. Ehhez mindjárt hozzá kell tenni: a féléves felmérés adatai még nem adnak teljesen reális képet, hiszen év végéig még nagyon sokat változhat a helyzet. De megközelítőleg mutatják, melyek az eredmények, és hol kell sürgősen javítani. A növénytermelésben például most mintegy hatmillió forint bevételi hiány mutatkozik. És csak így nézzük, óriási összeg ez. De ha azt is megnézzük, hogy mindez abból adódik, hogy a szövetkezetek nagy többsége nem tudta sem az árpát, sem a borgót az első félévben értékesíteni, akkor már mindjárt más a kép. Más, mert ez a bevétel a második félévben jelentkezni fog, s jelentkezik is. Minden remény megvan arra, hogy a növénytermelésben — ha továbbra is kedvező lesz az időjárás — nem lesz a baj. Ahol pedig esetleg hiány lenne, ott is megvan a mód a pótlásra. Nagyon sok számot, tényt idézhetnénk a féléves felmérés összesítőjéből. Azt például, hogy a termelőszövetkezetek segédüzemágainak bevétele fél év alatt több mint 1 300 000 forinttal több, mint a tervezett Azt, hogy a tervezetthez viszonyítva az állattenyésztésből is csak alig pár százezer forint eddig a hiány, pedig köztudomású, hogy milyen" nehézségekkel küzd nagyon sok tsz, hogy a tervezett mennyiséget meghizlalja, magas létszámú állatállományt alakítson ki, növelje a hozamokat, idejében elkészüljön a férőhelyekkel. Pár százezer forint a kiesés, de már ez is figyelmezteti a vezetőket a szövetkezeti gazdákat hogy gondolkodjanak, cselekedjenek, a második félévben úgy gazdálkodjanak, hogy a tervet teljesítsék. A számok sok nehézségről adnak képet, hibákról is, de nagyon sok örvendetes jelenségről is, melyek azt bizonyítják, hogy a megye szövetkezetei minden évben előbbre lépnek a gazdálkodásban. Egyik ilyen örvendetes tény például az, hogy egyre nagyobb becsülete van a munkaegységnek, nagyon kevés már azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol munkaegységhígítással lehet találkozni. S az is örvendetes jelenség, hogy ez évben már a megye 213 termelőszövetkezete közül 191 rendszeresen havonta, 22 pedig időközönkéntmunkaegység előleget fizet a tagjainak. S ez évben már ez nem is olyan kis összeg: hat hónap alatt közel 68 millió forintot fizettek ki előlegképpen a szövetkezetek, minden munkaegységre 11,10 forint előleg jut átlagosan. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a megye termelőszövetkezeti parasztságának jövedelme is évről évre emelkedik, rendszeresen kapnak pénzt, vásárolni tudnak, év közben is meg tudják venni a legszükségesebb dolgokat. Az írtuk: a féléves felmérés megközelítő képet ad csak, de nem teljesen reálisat. S ha nem is teljesen reális ez a kép, és kicsit óvatosan is nézzük, akkor is szinte biztos már, hogy egy munkaegység értéke megyei átlagban eléri a 33—34 forintot. Megtörtént tehát a termelőszövetkezetek féléves gazdálkodásának felmérése. A részletes elemzés még most folyik, a tanulságokat még ezután vitatják meg, most szűrik le belőlük a tapasztalatokat. Azt azonban már előre lehet bocsátani: mindenképpen helyes ez a kezdeményezés, a féléves felmérés ; követésre méltó annak a tanácsnak megfogadása, hogy a szövetkezetek negyedévenként is csináljanak hasonló felméréseket. A fáradságot feltétlen megéri. R. B. Ünnepélyesen megnyílt a debreceni nyári egyetem XXI. évfolyama Hétfőn délelőtt 10 órakor a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában nyitották meg ünnepélyes keretek között a debreceni nyári egyetem XXI. tanfolyamát. A megnyitó ünnepség elnökségében helyet foglalt Biri András, az MSZMP debreceni városi végrehajtó bizottságának tagja, dr. Sulán Béla, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora, dr. Meisel János, a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási főosztályának vezetője, Vígh József, a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. b. elnökhelyettese, Bencsik István, a Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, dr. Bán Imre, a nyári egyetem igazgatója, Nádudvari Imre, az egyetemi pártszervezet titkárhelyettese, Ördög László, a Debrecen Városi Tanács v. b. művelődésügyi osztályának vezetője, Sárközi István, a Hazafias Népfront debreceni titkára, valamint az egyetem profeszszorai. Az egyetem auláját megtöltötték a bel- és külföldi hallgatók, valamint az érdeklődő közönség. Dr. Sulán Béla rektor nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Meisel János, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta meg ünnepi beszédét. Beszéde bevezető részében köszöntötte a Művelődésügyi Minisztérium nevében a vendégeket, a tanfolyam hallgatóit. Majd a továbbiakban a nyári egyetem céljáról beszélt. — A nyári egyetem célja ez évben is — mondotta —, hogy magas színvonalon ismereteket közöljön a magyar társadalmi, tudományos, művészeti és gazdasági élet fejlődéséről. A hazai részvevők elmélyítik eddigi ismereteiket, hogy azokat tovább tudják gyümölcsöztetni kutató-, nevelő- és egyéb munkájuk területén. A külföldi hallgatók megismerik szocializmust építő hazánk eredményeit, illetve részletesebb képet kapnak róluk. Közismert tény, hogy a népek közötti kölcsönös bizalom megteremtésében, a béke formolásában nagy jelentősége van egymás megismerésének, a személyes kapcsolatok kiépítésének. A magyar és külföldi hallgatók baráti együttléte azt is biztosítja, hogy a nyári egyetem az egyéni és a népek közötti barátság, a béke ügyét szolgálja. — Ha büszkék voltunk régi egyetemeinkre — mondta beszéde befejező részében Meisel János —, arra, hogy Európa időrendben hatodik egyeteme Pécsett létesült, még büszkébbek lehetünk felsőoktatásunk utóbbi másfél évtizedes fejlődésére, és arra, hogy sikerült felsőoktatásunk legfiatalabb intézményének, a nyári egyetemnek a második világháború előtti kereteit élő, korszerű tartalommal megtölteni. Debrecen, a magyar művelődés ősi tűzhelye Ezután dr. Bán Imre dékán, a nyári egyetem igazgatója mondott beszédet. Köszöntötte az összes külföldi és hazai vendégeket. Beszéde elején néhány szóval rámutatott, mi magyarázza azt, hogy Debrecen egyeteme ez idén immár XXI. tanfolyamát rendezi. Debrecen ugyanis évszázadokon keresztül a magyar művelődés egyik tűzhelye volt. A főiskolai oktatás több mint 400 éves múltra tekinthet vissza. A hallgatóknak módja lesz megismerni a kollégium könyvtárát, amely az európai szellem legjobb képviselőinek műveit őrzi. Ebben a könyvtárban például Rotterdami Erasmusnak 21 egykorú, még a szerző életében megjelent műve is megtalálható. Ez a könyvtár őrzi a budapesti országos Séchenyi Könyvtár után a legtöbb régi magyar nyomtatványt, a legtöbb ritkaságot. Debrecen, a magyar reformáció egyik gyújtópontja, már a XVI. században irodalmi központtá lett. A XVIII. században pedig a felvilágosodás szelleme főleg innen sugárzott szét a magyar irodalomban. Debrecen nevelte Csokonai Vitéz Mihályt, Kölcsey Ferencet, Arany Jánost. Debrecen adta a legtöbb témát Jókai Mórnak (több mint negyvenet). Debrecenből szárnyalt fel Ady Endre és Tóth Árpád, Debrecen volt Móricz Zsigmond számára a leggazdagabb élményforrás. Debrecen haladó hagyományai tehát méltóvá teszik a várost, hogy a magyar művelődés értékeit külföld számára közvetítse, a magyar hallgatók részére pedig mintegy kivonatban sűrítve bemutassa. Bán Imre beszédében szólt még a nyári egyetem célkitűzéséről, valamint a tanfolyamon elhangzó előadásokról. A megnyitó ünnepség a DIVSZ-induló hangjaival ért véget. Délután az egyetem fogadást rendezett a vendégek tiszteletére, este pedig a hagyományos ismerkedő estet rendezték meg. Dr. Meisel János beszédét mondja * Élő, korszerű tartalommal töltjük meg a nyári egyetem adta kereteket Az ünnepi beszéd további részében Meisel János a magyar felsőoktatásról szólt, összehasonlítást téve a múlt rendszer és a szocializmust építő Magyarország felsőoktatása között. A magyar felsőoktatást a 2. világháború előtti időben nagyfokú elmaradottság jellemezte. A felsőoktatás osztály jellege a legkirívóbban a hallgatók összetételében fejeződött ki. Az egyetemi hallgatóknak csupán 3,5 százaléka volt az ország lakosságának többségét kitevő munkás- és parasztszülők gyermeke. A felsőoktatás igazi fejlődése, az egyetemek és főiskolák újjáformálása csak az ország felszabadulása után vált lehetővé. Az 1937—38-as tanévben működő 16 felsőoktatási intézménnyel szemben ma 43 egyetemen és főiskolán képezünk szakembereket. A felsőoktatás fejlődésével együtt jár a hallgatók számának és összetételének gyökeres megváltoztatása. Míg az 1937—38-as tanévben 11700 volt a hallgatók létszáma, addig az 1960—61-es tanévben 40 000 főre emelkedik a nappali tagozatos hallgatók száma. A felszabadulás után a munkás- és parasztszülők gyermekeinek aránya néhány év alatt 50 százalék fölé emelkedett. Míg a kapitalizmusban a hallgatók 4,4 százaléka kapott ösztöndíjat, addig 1959- ben a hallgatók 74,5 százaléka részesül állami juttatásban. A megnövekedett feladatokhoz mérten az oktatók száma is emelkedett. Az 1938-as évi ezer fős oktató létszámmal szemben ma több mint 5000 oktatója van a felsőoktatási intézményeknek. A nyári egyetem hallgatósága. A Szovjetunió segélyajánlata Kongónak A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről „A szovjet kormány határozottan elítélte a Kongói Köztársaság ellen indított imperialista agressziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó területéről. Az agressziónak azonban nem vetettek véget, az intervenciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelembe véve, hogy ennek veszélyes következményei lehetnek az egyetemes békére nézve, a szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől, hogy visszavágjon az agresszoroknak, amelyek, mint most már teljesen világossá vált, valójában a NATO összes gyarmatosító hatalmainak buzdítására cselekszenek”. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat: „Most, amikor mindenki szeme láttára kísérletek történnek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég szerzett függetlenségétől, hogy darabokra szakítsák a Kongói Köztársaságot, szétzüllesszék gazdasági életét és éhínséggel törjék meg a törvényes jogait és függetlenségét védelmező kongói nép akaraterejét —, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének eszménye, kötelessége gazdaságilag is segítséget nyújtani a Kongói Köztársaságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormánnyal, hogy többek között a Szovjetunióhoz fordul ilyen jellegű segélykérelemmel. A szovjet kormány tanulmányozta a helyzetet és az említett kérdést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági életének normális feltételeit, lehetővé tenné, hogy Kongó népe a saját nemzeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érdekében használja fel országának gazdasági erőforrásait”. A szovjet kormánynyilatkozat ezután megemlíti a Kongó részére eddig nyújtott szovjet élelmiszer-segélyt, a szovjet repülőgépek részvételét a Biztonsági Tanács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában, ő utal rá, hogy a közeljövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba, amely 100 szovjet tehergépkocsit, megfelelő tartalék-alkatrészeket és szakemberek csoportjával egy javítóműhelyt juttat el a Kongói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságainak Szövetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészségügyi személyzetet bocsát a Kongói Köztársaság rendelkezésére, gyógyszereket és megfelelő orvosi berendezéseket küld. A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Köztársaságot, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elve alapján. (Folytatás a 2. oldalon) Moszkva. (TASZSZ) A TASZSZ közli a szovjet kormány nyilatkozatát a kongói helyzetről. A nyilatkozat bevezetőben hangsúlyozza : — ............. Dahomey - független állam Cotonou. (MTI) Augusztus 1-én újabb afrikai állam nyerte el függetlenségét: Dahomey. A francia kormányt képviselő Louis Jacquinot államminiszter és Nubert Maga, Dahomey miniszterelnöke vasárnap délután aláírta a Dahomey függetlenségéről szóló ratifikációs okmányokat, s ezzel az ország függetlenséget kapott — a Francia Köztársaságon belül. Dahomeyben a függetlenséget vasárnap éjfélkor kiáltották ki, és 101 ágyúlövés üdvözölte az eseményt. San Francisco. — A Reuter jelentése szerint Kanakarabe, Ceylon ENSZ-küldöttségének jogi tanácsadója vasárnap este — az új afrikai független államok szerepéről szólva — egyebek között kijelentette: A mai napig az Egyesült Államok nyomás útján biztosítani tudta a kétharmados ENSZ- többséget a Nyugat nemzetei számára a Szovjetunióval szemben, de ha az új 8 afrikai nemzetet az idén felveszik az ENSZ-be — és még további nemzetek felvételére is sor kerül — akkor új hatalmi tömb alakulhat ki, és a Nyugat nem tudja többé a maga számára biztosítani a szavazatok többségét.