Hajdú-Bihari Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
, 1 / AHA 50 FILLER JpAll Ilii JA lg 1960. SZEPT. 1. CSOT. j gjlL NT 111 usUMtUmSáilm ( \r. V $IAJU U'BSMARM Itrá^ e^uülfeiel! ffj ------------------------------1 MM n W A xvn. évfolyam, 206. szám | ggs .fPgSBffi sMM |3g|S gpga ( Az új tanév kezdetén Szeptember elseje van, új tanév kezdődik. Az új munka, az új örömök, az új feladatok iskolaéve. Nemcsak a szeptember, de életünk különös varázsa is az iskolakezdés, hiszen valamilyen szállal mindannyian hozzá vagyunk kötve ehhez az ünnepi eseményhez. Társadalmi ügy, társadalmi esemény lett szeptember elseje. A csengőszó első híradása emlékeket, melegséget ébreszt bennünk és ugyanakkor vizsgálódásra is késztet. Felmérésre, számvetésre, hogy új célokat, új elképzeléseket rajzoljunk magunk elé, s társadalmi rendszerünkből következően soha nem látott lehetőségek megkezdett épületeit hozzuk tető alá. Magyarországon ma soha nem látott áradással megindulnak az iskolába a gyerekek. Mintha csak árnyát űznék annak a régi rémnek amelynek analfabétizmus volt a neve. Igaz, nincs abban semmi különös, ha mi műveltté akarjuk formálni a felnövekedő nemzedéket, hiszen ez szocialista kötelességünk és gyermekeinkben a jövő társadalom felépítőit kell tisztelnünk. Azokat, akik megvalósítják a mi elképzeléseinket, megkezdett célkitűzéseinket. Ebből a tételből látszatra nagyon egyszerűen következnek az új iskolai év tennivalói. Azonban, és ezt hangsúlyoznunk kell, hogy csak látszatra, mert a gyakorlatban ennek a kérdésnek soksok összetevője van, megvalósításához egyre jobb és hasznosabb utakat találunk. Az idei tanévben az elmúlt évekhez hasonlóan sokkal fokozottabb mértékben kerül feladataink középpontjába az ifjúság nevelésének kérdése. Ez a feladat természetesen társadalmi gond, társadalmi kérdés, s az is természetes, hogy az iskolai évben erről legnagyobb részt a pedagógusoknak kell vállalni. A nevelés, az iskolai oktatás sohasem volt magánügy. Ma pedig különösen nem lehet az, hiszen rendszerünk alapja épp a közösség erejében gyökerezik. A tanár, a diák és a szülők kapcsolatából következik, hogy az iskola és a szülői ház elválaszthatatlan, a nevelésben ki kell, hogy egészítse egymást. A módszertani különbséget könnyen áthidalhatja a nevelés egyazon eszmeisége —, a szocializmus eszméje —, s így a gyermek életében nem következik be a „két nevelésből” adódó szakadék. E területen — s ezt hangsúlyoznunk kell — a fő feladat a pedagógusoké. A szülő nem hivatásos szocialista nevelő. A tanárnak, a tanítónak tisztában kell lennie ezzel, s az iskolai munkát elsősorban olyan irányban kell vezetni, hogy a gyermek az iskolában szerzett nevelői hatásokat nemcsak a maga életében, de a szülői házban is bizonyos mértékig érvényesítse. Ugyanis a szocialista pedagógus hatása nemcsak az iskolában érvényesül. Tovább sugárzik az, messzire terjed, s a gyermek nevelése közben magával lendítheti a szülőt is. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában természetesen számolnunk kell ma még a kettős neveléssel. Az általános iskolában különösen, de ugyanez a veszély olykor még kísért a középiskolákban is. Ennek a kiküszöbölése megint csak pedagógusi feladat, s a mai nevelőnek gyakorlati munkájában minden erejét arra kell összpontosítania, hogy a gyermek, a tanuló, az iskolába járó fiatal a szocializmus eszméivel és gondolataival vértezze fel magát. Az iskolai nevelés legyen olyan átütő erejű, hogy a szülők gondolkozásmódját is megváltoztassa. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a szülők és az iskola kapcsolatának. Ez a kapcsolat elsősorban a szülői értekezleteken nyerhet tartalmat, amikor a pedagógus és a szülő egyazon cél érdekében fáradozik. Hiszen a pedagógus és a szülő is egyet akar: azt, hogy az iskolába járó gyerek minél inkább elsajátítsa azokat a korszerű ismereteket, tudományokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. Az ifjúság nevelése azonban ezeken túl sok-sok problémával, gondokkal is jár. Ezeknek a megoldása csakis közös összefogás útján végezhető el, s ebben mindenképpen számítunk a szülők és a nevelők segítségére. Az új iskolai évvel kapcsolatosan szólnunk kell megyénk iskoláinak helyzetéről is. A Napló vasárnapi száma hírül adta, hogy Hajdú-Bihar közép- és általános iskoláiban 60 000 tanuló kezdi meg a tanulást az új iskolai évben. Az új tanévnyitásra elkészült 13 új iskola, 30 új tanteremmel, Hajdúszoboszlón modernül felszerelt, 9 tantermes új általános iskola nyitja meg kapuit, amely a megye legmodernebb általános iskolája lesz. Berettyóújfaluban „négy plusz kettes” mezőgazdasági gépészképző szakiskola is indul. Természetesen tovább szélesül a továbbképző iskolák sora is. Mint ismeretes, Hajdú-Bihar megyéből indult meg ez a mozgalom. Polgárom kezdték azzal a céllal, hogy az iskolákat elvégzett gyermekek, akik nem tanulnak tovább, rendszeres továbbképzésben részesüljenek addig is, amíg a munkában elhelyezkednek. , Az elmúlt évben a megyében 16 ilyen továbbképző iskola működött. Az új tanévben a továbbképző iskolák száma negyvenre emelkedik. A polgári kezdeményezés helyességét a gyakorlat igazolta, s a Művelődésügyi Minisztérium az egész ország területére elrendelte a szervezését. Ebben az iskolaévben fokozottabb mértékben számolnunk kell olyan reformok megvalósulásával is, amely kizárólagosan a szocialista iskolapolitika eredménye. Az „öt plusz egyes” oktatási hétre gondolunk. Megyénkben ebben az évben tovább szélesül a politechnikai oktatás és az 1960—61-es iskolai évben már 78 iskolában vezetik be ezt a tanítási formát. Az „öt plusz neves” oktatási hét szinte felmérhetetlen jelentőségű iskolai rendszerünkben. Az elméleti és gyakorlati oktatás mellett a munka lélektanának a megszeretését is elősegíti, tehát azt hogy fiataljaink megtalálják a fizikai munka szépségét, s ugyanakkor hasznosságáért, szükségességéért önként lelkesedjenek. A mai nappal új iskolai év kezdődik. Tanárainkra, tanítóinkra, a szülőkre és a társadalomra nagy feladatok várnak. Az első csengőszó azonban az új tanév kezdete mellett az évek óta céltudatosan folytatott munka továbbvitelét is jelenti. A tanítás héköznapjait az a tudat varázsolja majd ünneppé, hogy szocialista társadalmat építünk, s ehhez elsősorban az iskola adja a „kiművelt emberfőt”. Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elsőtitkára, aki rendes évi szabadságát a Szovjetunióban töltötte, szerdán reggel elutazott Moszkvából. Búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megjelent M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője. Jelen volt Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a rendes évi szabadságáról hazaérkezett és elfoglalta munkahelyét. (MTI) A magyar öttusázók világraszóló sikere Rómában (Tudósítás a 4. oldalon) Ülést tartott az Elnööki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott, önálló és független államnak ismerte el Dahomey Köztársaságot, Niger Köztársaságot, Felső-Volta Köztársaságot, Elefántcsontpart Köztársaságot, Csád Köztársaságot, a Közép-afrikai Köztársaságot, Kongó Köztársaságot, Gabon Köztársaságot és Ciprus Köztársaságot. Az Elnöki Tanács módosította 1959. évi 24. számú — a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló — törvényerejű rendeletét, majd határozatot hozott kitüntetéses doktorrá avatásokról. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Ingyenes vizsgálat és kezelés mindenki számára Rendelet a tbc elleni küzdelem fejlesztéséről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendeltet adott ki a tuberkulózis elleni küzdelem továbbfejlesztéséről. ,A Magyar Közlöny ■sütörtöki számában megjeent rendeletről dr. Doleschall frigyes egészségügyi miniszter nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Miért volt szükség új kormányrendelet kiadására? — Mint állami és társadalmi életünkben, az egészségügyben is vannak olyan kérdések, amelyekre egyes időszakokban a fő figyelmet fordítjuk. Ilyen volt egy-két évvel ezelőtt a gyermekbénulás, amelyet a korszerű védőoltás bevezetésével remélhetőleg sikerül felszámolnunk. Nem ilyen egyszerű a helyzet a gümőkórnál. Itt az eredményes küzdelem négy szakaszra oszlik. Az első a megelőzés, amelyet a BCG-oltás kiterjesztésével és a szarvasmarha gümőkór felszámolásával kívánunk végrehajtani. A következő feladat a megbetegedettek felkutatása, vagyis a szűrés. Ezt követi a gyógyító munka kórházakban és tüdőgondozó intézetekben, "nem kevésbé fontos feladat a gyógyultak munkába állítása, más, egészségükre kedvezőbb munkakörben, orvosi nyelven zárva a rehabilitáció. A gümőkór további viszszaszorítására, majd teljes leküzdésére már nem voltak elegendők az utolsó tbc-törvény, az 1940. évi 6. törvény rendelkezései. Szükségessé vált, hogy kidolgozzuk a tbc elleni küzdelem távlati tervét, az új kormányrendeletben szabályozzuk az állami és társadalmi feladatokat. Milyen eredményeket értünk el a felszabadulás óta a tbc elleni küzdelemben? — Legszembetűnőbb eredményünk a tbc-halálozás nagyarányú csökkenése. 1938- ban még több mint 14 000 ember halt meg évente tuberkulózisban; mostanig ez a szám 3100-ra csökkent. A megbetegedések száma is sokkal kisebb a múltbelinél. Kereken 12 000 a tbc-s fekvőbetegek rendelkezésére álló gyógyintézeti ágyak száma, azaz több mint kétszerese a felszabadulás előttinek. Jelentősen fejlesztettük a gondozóintézeti hálózatot, mind létszám, mint gyógyszer-, mind röntgen- és műszerellátottság tekintetében. Az újszülöttek BCG-oltását 1953-ban tettük kötelezővé, 1958-ban pedig az oltási kötelezettséget az egész húsz éven aluli lakosságra kiterjesztettük. A védőoltás eredményeként a tbc-s csecsemőhalálozás egyharmadára csökkent. Nagy arányokban növeltük a szűrővizsgálatok számát. Évente hárommilliónál több ilyen vizsgálatot végzünk, ami több mint nyolcszorosa a felszabadulás előttinek. Számos más intézkedés is elősegíti a betegek gyógyulási lehetőségét. Csak egyet említek: a tbc-s betegek két évig kapnak táppénzt. Eredményeink nemzetközi viszonylatban is igen jelentősek, de ezekkel az eredményekkel sem lehetünk megelégedve. Mit tartalmaz a távlati terv? — Mindenekelőtt a megelőző munkát továbbfejlesztjük. A védőoltást kiterjesztjük a 30 éven aluli lakosság öszszességére. Az ernyőfényképvizsgálat fejlesztésével lehetővé tesszük a lakosság előbb kétévenkénti, majd évenkénti szűrését. Nagymértékben növelni kívánjuk a tbc gyógyintézeti ágyak számát. A harmadik ötéves tervidőszakra még további fejlődést tervezünk. Melyek az új kormányrendelet fontosabb rendelkezései? — A kormányrendelet jellemző új vonása, hogy a gümőkór elleni küzdelmet nem tekinti csupán az orvosok, az egészségügyi dolgozók feladatának, hanem az egész nép ügyévé teszi. A vöröskereszt minden tbc-gondozóintézet mellett társadalmi bizottságot alakít. Ingyenessé válik minden állampolgár számára a tbc-megbetegedéssel kapcsolatos valamennyi vizsgálat és kezelés, beleértve a kórházi ápolást. — Államunk jelentős anya(Folytatás a 2. oldalon) f) 1 . Aszfaltozzák Debrecenben a Béke útját. Képünkön az aszfaltozási munkálatok alapozását végzik. Több mint 10 000 holdat szántottak fel a gépállomások Befejezés előtt a cséplés A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályára érkezett legújabb jelentések arról adnak számot, hogy a nyári munkák közvetlenül a befejezés előtt állnak. Az elmúlt hét folyamán — a kedvező idő hatására — jelentősen meggyorsult a hordás és a cséplés, s mindenfelé folyamatos a munka. Az öszszes learatott kalászos termés 98 százaléka került behordásra a múlt hét végéig. Említésre méltó hordanivaló a biharkeresztesi és berettyóújfalui járásban van még néhány termelőszövetkezetnél. Az itteni elmaradás pótlására már intézkedések történtek. Egyrészt a gépállomások segítségével, másrészt a rendelkezésre álló fogatok és saját szállítóeszközök jobb megszervezésével gyorsítják meg a munkát, hogy az napokon belül befejeződjön. A hordás folyamatossága biztosította a cséplés ütemének a meggyorsulását is. Elcséplésre került a megye kalászos termésének 85 százaléka. 135 termelőszövetkezet befejezte a cséplést, több mint 50 gazdaságban pedig hamarosan befejezik. Nincs biztosítva szeptember első napjairaa mostani munkatempóval és eszközökkel a cséplés befejezése 18 termelőszövetkezetben. Ezeknek zöme a biharkeresztesi, kisebbik hányada pedig a berettyóújfalui járásban van. A cséplésben elmaradt termelőszövetkezetekben igen alacsony a gépek napi átlagteljesítménye, a kis gépekkel még a teljes munkanap kihasználása esetén sem tudnak eredményesen előrehaladni. Az elmaradás mielőbbi felszámolása érdekében azokról a területekről, ahol már végeztek a munkákkal, részben munkacsapatokkal, részben anélkül gépeket csoportosítanak át ezekre a részekre, hogy legkésőbb szeptember 10-ig az utolsó keresztekből is zsákokban legyen a gabona. Annál is inkább sürgetőbb a cséplés és az ezzel kapcsolatos munkák befejezése, mivel itt van az ideje az őszi szántásnak, vetésnek. A jövő évi magasabb termésnek pedig köztudomású, hogy a szántással és a vetéssel kell megteremteni az előfeltételeit. A szántás megkezdése előtt mintegy 15 000 holdat istállótrágyáztak. Legjobb az eredmény a püspökladányi járás termelőszövetkezeti községeiben. Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszló városokban nem fordítottak eddig kellő gondot a megfelelő talajerőutánpótlásra. A nyár végi talajmunkák üteme jelentősen meggyorsult egy hét alatt. A gépállomások traktorai közül egyre több dolgozik, s igen örvendetes, hogy kettős műszakban szántanak a gépek, ami a napi teljesítményt közel megkétszerezi. Az elmúlt napokban már 450 gép dolgozott két műszakban. Részben tavasziak alá nyári mélyszántást, részben ősziek alá középszántást 55 000 holdon végeztek el eddig. Jelentős előrehaladás történt a püspökladányi, polgári és berettyóújfalui járás területén levő termelőszövetkezetekben. Mintegy 16 000 holdon termeltek ez évben silókukoricát a megye termelőszövetkezetei. 10 nappal ezelőtt kezdődött meg egyes helyeken az értékes takarmány betakarítása, s ezen a héten már a gépállomások valamennyi silókombájnja munkában van. Eddig több mint 2000 hold termését szállították le, s erről 145 mázsa az átlagtermés. A betakarítás folyamatosságát több helyen a szállítóeszközök hiánya gátolja. A cukorrépa szedését és szállítását is megkezdték a termelőszövetkezetek, bár a munkák zöme csak szeptember közepén indul. A Mikepércsi Növényvédő Állomás nagy teljesítményű csávázógépei kinn dolgoznak a termelőszövetkezetekben, s kettős műszakban naponta 350 mázsa magot tisztítanak meg. A szokásos hazai fajták mellett ez év őszén a megye termelőszövetkezetei 10 000 holdon vetnek nagy termőképességű külföldi búzafajtákat. Ebből 9000 holdon a szovjet szkoroszpelka és bezosztaja kerül elvetésre, míg az 1000 holdra olasz fajtákat vetnek.