Hajdú-Bihari Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

, 1­­ / AHA 50 FILLER JpAll Ilii JA lg 1960. SZEPT. 1. CSOT. j gjlL­­ N­T 111 usUMtUmSáilm ( \­r. V $IAJU U'BSMARM Itrá^ e^uülfeiel! ff­j ------------------------------1 M­M n W A xvn. évfolyam, 206. szám | ggs .fPgSBffi sMM |3g|S gpga ( Az új tanév kezdetén Szeptember elseje van, új tanév kezdődik. Az új mun­ka, az új örömök, az új fel­adatok iskolaéve. Nemcsak a szeptember, de életünk különös varázsa is az iskola­­kezdés, hiszen valamilyen szállal mindannyian hozzá vagyunk kötve ehhez az ün­nepi eseményhez. Társadalmi ügy, társadalmi esemény lett szeptember elseje. A csengőszó első híradása emlékeket, melegséget ébreszt bennünk és ugyanakkor vizsgálódásra is késztet. Fel­mérésre, számvetésre, hogy új célokat, új elképzeléseket rajzoljunk magunk elé, s társadalmi rendszerünkből következően soha nem látott lehetőségek megkezdett épü­leteit hozzuk tető alá. Magyarországon ma soha nem látott áradással megin­dulnak az iskolába a gyere­kek. Mintha csak árnyát űz­nék annak a régi rémnek amelynek analfabétizmus volt a neve. Igaz, nincs abban semmi különös, ha mi mű­veltté akarjuk formálni a fel­növekedő nemzedéket, hiszen ez szocialista kötelességünk és gyermekeinkben a jövő tár­sadalom felépítőit kell tisztel­nünk. Azokat, akik megvaló­sítják a mi elképzeléseinket, megkezdett célkitűzéseinket. Ebből a tételből látszatra nagyon egyszerűen következ­nek az új iskolai év tenni­valói. Azonban, és ezt hang­súlyoznunk kell, hogy csak látszatra, mert a gyakorlat­ban ennek a kérdésnek sok­sok összetevője van, megvaló­sításához egyre jobb és hasz­nosabb utakat találunk. Az idei tanévben az elmúlt évekhez hasonlóan sokkal fo­kozottabb mértékben kerül feladataink középpontjába az ifjúság nevelésének kérdése. Ez a feladat természetesen társadalmi gond, társadalmi kérdés, s az is természetes, hogy az iskolai évben erről legnagyobb részt a pedagó­gusoknak kell vállalni. A nevelés, az iskolai oktatás sohasem volt magánügy. Ma pedig különösen nem lehet az, hiszen rendszerünk alapja épp a közösség ere­jében gyökerezik. A tanár, a diák és a szülők kapcsolatá­ból következik, hogy az isko­la és a szülői ház elválaszt­hatatlan, a nevelésben ki kell, hogy egészítse egymást. A módszertani különbséget könnyen áthidalhatja a ne­velés egyazon eszmeisége —, a szocializmus eszméje —, s így a gyermek életében nem következik be a „két nevelés­ből” adódó szakadék. E területen — s ezt hang­súlyoznunk kell — a fő fel­adat a pedagógusoké. A szü­lő nem hivatásos szocialista nevelő. A tanárnak, a tanító­nak tisztában kell lennie ez­zel, s az iskolai munkát első­sorban olyan irányban kell vezetni, hogy a gyermek az iskolában szerzett nevelői ha­tásokat nemcsak a maga éle­tében, de a szülői házban is bizonyos mértékig érvénye­sítse. Ugyanis a szocialista pedagógus hatása nemcsak az iskolában érvényesül. Tovább sugárzik az, messzire terjed, s a gyermek nevelése köz­ben magával lendítheti a szü­lőt is. Fejlődésünk jelenlegi szaka­szában természetesen számol­nunk kell ma még a kettős neveléssel. Az általános isko­lában különösen, de ugyanez a veszély olykor még kísért a középiskolákban is. Ennek a kiküszöbölése megint csak pedagógusi feladat, s a mai nevelőnek gyakorlati mun­kájában minden erejét arra kell összpontosítania, hogy a gyermek, a tanuló, az iskolá­ba járó fiatal a szocializmus eszméivel és gondolataival vértezze fel magát. Az isko­lai nevelés legyen olyan átütő erejű, hogy a szülők gondol­­kozásmódját is megváltoztas­sa. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a szülők és az iskola kapcsolatának. Ez a kapcsolat elsősorban a szülői értekezleteken nyerhet tartal­mat, amikor a pedagógus és a szülő egyazon cél érdekében fáradozik. Hiszen a pedagó­gus és a szülő is egyet akar: azt, hogy az iskolába járó gyerek minél inkább elsajá­títsa azokat a korszerű isme­reteket, tudományokat, ame­lyek elengedhetetlenül szük­ségesek. Az ifjúság nevelése azonban ezeken túl sok-sok problémával, gondokkal is jár. Ezeknek a megoldása csakis közös összefogás útján végezhető el, s ebben min­denképpen számítunk a szü­lők és a nevelők segítségére. Az új iskolai évvel kapcso­latosan szólnunk kell me­gyénk iskoláinak helyzetéről is. A Napló vasárnapi száma hírül adta, hogy Hajdú-Bihar közép- és általános iskoláiban 60 000 tanuló kezdi meg a ta­nulást az új iskolai évben. Az új tanévnyitásra elkészült 13 új iskola, 30 új tanterem­mel, Hajdúszoboszlón moder­nül felszerelt, 9 tantermes új általános iskola nyitja meg kapuit, amely a megye leg­modernebb általános iskolája lesz. Berettyóújfaluban „négy plusz kettes” mezőgazdasági gépészképző szakiskola is in­dul. Természetesen tovább szélesül a továbbképző isko­lák sora is. Mint ismeretes, Hajdú-Bihar megyéből indult meg ez a mozgalom. Polgá­rom kezdték azzal a céllal, hogy az iskolákat elvégzett gyermekek, akik nem tanul­nak tovább, rendszeres to­vábbképzésben részesüljenek addig is, amíg a munkában elhelyezkednek. , Az elmúlt évben a megyé­ben 16 ilyen továbbképző is­kola működött. Az új tanév­ben a továbbképző iskolák száma negyvenre emelkedik. A polgári kezdeményezés he­lyességét a gyakorlat igazolta, s a Művelődésügyi Miniszté­rium az egész ország területé­re elrendelte a szervezését. Ebben az iskola­évben fo­kozottabb mértékben számol­nunk kell olyan reformok megvalósulásával is, amely ki­zárólagosan a szocialista is­kolapolitika eredménye. Az „öt plusz egyes” oktatási hét­re gondolunk. Megyénkben ebben az évben tovább széle­sül a politechnikai oktatás és az 1960—61-es iskolai év­ben már 78 iskolában vezetik be ezt a tanítási formát. Az „öt plusz neves” oktatá­si hét szinte felmérhetetlen jelentőségű iskolai rendsze­rünkben. Az elméleti és gya­korlati oktatás mellett a mun­ka lélektanának a megszere­tését is elősegíti, tehát azt hogy fiataljaink megtalálják a fizikai munka szépségét, s ugyanakkor hasznosságáért, szükségességéért önként lel­kesedjenek. A mai nappal új iskolai év kezdődik. Tanárainkra, taní­tóinkra, a szülőkre és a tár­sadalomra nagy feladatok vár­nak. Az első csengőszó azon­ban az új tanév kezdete mel­lett az évek óta céltudatosan folytatott munka továbbvite­lét is jelenti. A tanítás héköz­­napjait az a tudat varázsol­ja majd ünneppé, hogy szo­cialista társadalmat építünk, s ehhez elsősorban az iskola adja a „kiművelt emberfőt”. Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első­­titkára, aki rendes évi sza­badságát a Szovjetunióban töltötte, szerdán reggel el­utazott Moszkvából. Búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megjelent M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője. Jelen volt Ré­vész Géza, a Magyar Népköz­­társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra a rendes évi szabadságá­ról hazaérkezett és elfoglalta munkahelyét. (MTI) A magyar öttusázók világraszóló sikere Rómában (Tudósítás a 4. oldalon) Ülést tartott az Elnööki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tar­tott, önálló és független ál­lamnak ismerte el Dahomey Köztársaságot, Niger Köztár­saságot, Felső-Volta Köztársa­ságot, Elefántcsont­part Köz­társaságot,­ Csád Köztársasá­got, a Közép-afrikai Köztár­saságot, Kongó Köztársaságot, Gabon Köztársaságot és Cip­rus Köztársaságot. Az Elnöki Tanács módosí­totta 1959. évi 24. számú — a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas terü­letek kialakításáról szóló — törvényerejű rendeletét, majd határozatot hozott kitünteté­ses doktorrá avatásokról. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) ­ Ingyenes vizsgálat és kezelés mindenki számára Rendelet a tbc elleni küzdelem fejlesztéséről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány rende­ltet adott ki a tuberkulózis elleni küzdelem továbbfej­lesztéséről. ,A Magyar Közlöny ■sütörtöki számában megje­­ent rendeletről dr. Doleschall frigyes egészségügyi minisz­ter nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. Miért volt szükség új kor­mányrendelet kiadására? — Mint állami és társadal­mi életünkben, az egészség­ügyben is vannak olyan kér­dések, amelyekre egyes idő­szakokban a fő figyelmet for­dítjuk. Ilyen volt egy-két év­vel ezelőtt a gyermekbénulás, amelyet a korszerű védőoltás bevezetésével remélhetőleg sikerül felszámolnunk.­­ Nem ilyen egyszerű a helyzet a gümőkórnál. Itt az eredményes küzdelem négy szakaszra oszlik. Az első a megelőzés, amelyet a BCG-ol­­tás kiterjesztésével és a szarvasmarha gümőkór felszá­molásával kívánunk végrehaj­tani. A következő feladat a megbetegedettek felkutatása, vagyis a szűrés. Ezt követi a gyógyító munka kórházakban és tüdőgondozó intézetekben, "nem kevésbé fontos feladat a gyógyultak munkába állítása, más, egészségükre kedvezőbb munkakörben, orvosi nyelven zárva a rehabilitáció.­­ A gümőkór további visz­­szaszorítására, majd teljes le­küzdésére már nem voltak elegendők az utolsó tbc-tör­vény, az 1940. évi 6. törvény rendelkezései. Szükségessé vált, hogy kidolgozzuk a tbc elleni küzdelem távlati tervét, az új kormányrendeletben szabályozzuk az állami és tár­sadalmi feladatokat. Milyen eredményeket értünk el a felszabadulás óta a tbc elleni küzdelemben? — Legszembetűnőbb ered­ményünk a tbc-halálozás nagyarányú csökkenése. 1938- ban még több mint 14 000 em­ber halt meg évente tuber­kulózisban; mostanig ez a szám 3100-ra csökkent. A megbetegedések száma is sok­kal kisebb a múltbelinél. Ke­reken 12 000 a tbc-s fekvőbe­tegek rendelkezésére álló gyógyint­­ézeti ágyak száma, azaz több mint kétszerese a felszabadulás előttinek. Je­lentősen fejlesztettük a gon­dozóintézeti hálózatot, mind létszám, mint gyógyszer-, mind röntgen- és műszerellá­tottság tekintetében. Az új­szülöttek BCG-oltását 1953-ban tettük kötelezővé, 1958-ban pedig az oltási kötelezettsé­get az egész húsz éven aluli lakosságra kiterjesztettük. A védőoltás eredményeként a tbc-s csecsemőhalálozás egy­­harmadára csökkent. Nagy arányokban növeltük a szűrő­­vizsgálatok számát. Évente hárommilliónál több ilyen vizsgálatot végzünk, ami több mint nyolcszorosa a felszaba­dulás előttinek. Számos más intézkedés is elősegíti a be­tegek gyógyulási lehetőségét. Csak egyet említek: a tbc-s betegek két évig kapnak táp­pénzt. Eredményeink nemzet­közi viszonylatban is igen je­lentősek, de ezekkel az ered­ményekkel sem lehetünk megelégedve. Mit tartalmaz a távlati terv? — Mindenekelőtt a meg­előző munkát továbbfejleszt­jük. A védőoltást kiterjesztjük a 30 éven aluli lakosság ösz­­szességére. Az ernyőfénykép­­vizsgálat fejlesztésével lehe­tővé tesszük a lakosság előbb kétévenkénti, majd évenkénti szűrését. Nagymértékben nö­velni kívánjuk a tbc gyógy­intézeti ágyak számát. A har­madik ötéves tervidőszakra még további fejlődést terve­zünk. Melyek az új kormányren­delet fontosabb rendelkezé­sei? — A kormányrendelet jel­lemző új vonása, hogy a gü­mőkór elleni küzdelmet nem tekinti csupán az orvosok, az egészségügyi dolgozók felada­tának, hanem az egész nép ügyévé teszi. A vöröskereszt minden tbc-gondozóintézet mellett társadalmi bizottságot alakít. Ingyenessé válik minden állampolgár számára a tbc-megbetegedéssel kap­csolatos valamennyi vizs­­gálat és kezelés, beleért­ve a kórházi ápolást. — Államunk jelentős anya­(Foly­tatás a 2. oldalon) f) 1 . Aszfaltozzák Debrecenben a Béke útját. Képünkön az­­ aszfaltozási munkálatok alapozását végzik. Több mint 10 000 holdat szántottak fel a gépállomások Befejezés előtt a cséplés A megyei tanács v. b. me­zőgazdasági osztályára érke­zett legújabb jelentések ar­ról adnak számot, hogy a nyári munkák közvetlenül a befejezés előtt állnak. Az el­múlt hét folyamán — a ked­vező idő hatására — jelen­­tősen meggyorsult a hordás és a cséplés, s mindenfelé folyamatos a munka. Az ösz­­szes learatott kalászos termés 98 százaléka került behordás­­ra a múlt hét végéig. Emlí­tésre méltó hordanivaló a bi­­harkeresztesi és berettyóújfa­lui járásban van még né­hány termelőszövetkezetnél. Az itteni elmaradás pótlására már intézkedések történtek. Egyrészt a gépállomások se­gítségével, másrészt a rendel­kezésre álló fogatok és saját szállítóeszközök jobb meg­szervezésével gyorsítják meg a munkát, hogy az napokon belül befejeződjön. A hordás folyamatossága biztosította a cséplés ütemé­nek a meggyorsulását is. El­­cséplésre került a megye ka­lászos termésének 85 százalé­ka. 135 termelőszövetkezet be­fejezte a cséplést, több mint 50 gazdaságban pe­dig hamarosan befejezik. Nincs biztosítva szeptember első napjaira­­a mostani munka­tempóval és eszközökkel a cséplés befejezése 18 terme­lőszövetkezetben. Ezeknek zö­me a biharkeresztesi, kiseb­bik hányada pedig a beret­­­tyóújfalui járásban van. A cséplésben elmaradt terme­lőszövetkezetekben igen ala­csony a gépek napi átlagtel­jesítménye, a kis gépekkel még a teljes munkanap ki­használása esetén sem tudnak eredményesen előrehaladni. Az elmaradás mielőbbi felszá­molása érdekében azokról a területekről, ahol már végez­tek a munkákkal, részben munkacsapatokkal, részben anélkül gépeket csoportosíta­nak át ezekre a részekre, hogy legkésőbb szeptember 10-ig az utolsó keresztek­ből is zsákokban legyen a gabona. Annál is inkább sürgetőbb a cséplés és az ezzel kapcso­latos munkák befejezése, mi­vel itt van az ideje az őszi szántásnak, vetésnek. A jövő évi magasabb termésnek pe­dig köztudomású, hogy a szán­tással és a vetéssel kell meg­teremteni az előfeltételeit. A szántás megkezdése előtt mintegy 15 000 holdat istálló­trágyáztak. Legjobb az ered­mény a püspökladányi járás termelőszövetkezeti községei­ben. Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Hajdúszo­boszló városokban nem for­dítottak eddig kellő gondot a megfelelő talajerőutánpótlás­ra. A nyár végi talajmunkák üteme jelentősen meggyorsult egy hét alatt. A gépállomá­sok traktorai közül egyre több dolgozik, s igen örvendetes, hogy kettős műszakban szánta­nak a gépek, ami a napi teljesítményt közel meg­kétszerezi. Az elmúlt napokban már 450 gép dolgozott két műszakban. Részben tavasziak alá nyári mélyszántást, részben ősziek alá középszántást 55 000 hol­don végeztek el eddig. Je­lentős előrehaladás történt a püspökladányi, polgári és be­rettyóújfalui járás területén levő termelőszövetkezetekben. Mintegy 16 000 holdon ter­meltek ez évben silókukori­cát a megye termelőszövet­kezetei. 10 nappal ezelőtt kez­dődött meg egyes helyeken az értékes takarmány betakarí­tása, s ezen a héten már a gépállomások valamennyi si­lókombájnja munkában van. Eddig több mint 2000 hold termését szállították le, s er­ről 145 mázsa az átlagter­més. A betakarítás folyama­tosságát több helyen a szállí­tóeszközök hiánya gátolja. A cukorrépa szedését és szállí­tását is megkezdték a terme­lőszövetkezetek, bár a mun­kák zöme csak szeptember közepén indul. A Mikepércsi Növényvédő Állomás nagy teljesítményű csávázógépei kinn dolgoznak a termelőszövetkezetekben, s kettős műszakban naponta 350 mázsa magot tisztítanak meg. A szokásos hazai fajták mellett ez év őszén a me­gye termelőszövetkezetei 10 000 holdon vetnek nagy termőképességű külföldi búzafajtákat. Ebből 9000 holdon a szovjet szkoroszpelka és bezosztaja kerül elvetésre, míg az 1000 holdra olasz fajtákat vetnek.

Next