Hajdú-Bihari Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Kitüntetéses doktoravatás Debrecenben elevenítjük fel a régi hagyományokat is, új tartalommal, így került sor a kitüntetéses doktorrá avatás régi formájának új célok megvalósítása érdekében való viszszaállítására is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. évi 16. számú határozatával, amellyel a kitüntetéses doktorrá avatás intézményét alapította, jutalmazni kívánja azokat a kiváló felkészültségű és a szocialista építésben is tevékeny részt vállaló fiatalokat, akik középiskolai és egyetemi tanulmányaikat mindvégig kitűnő eredménnyel végezték el, doktori szigorlatukat is a legjobb minősítéssel tették le. Debrecenben kerül sor első ízben a sub auspiciis rei publicae populáris doktorrá avatásra. A debreceni felsőoktatás többszázados múltra tekinthet vissza, amelynek során, különösen pedig a két háború között rendkívüli nehézségekkel küzdve végezte munkáját. Az egyetem életében is a felszabadulás hozott döntő változást, s a 15 éves fejlődés során a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem a legjelentékenyebb magyar felsőoktatási intézmények közé emelkedett. Hajdani négy karából az orvostudományi kar önálló egyetemmé fejlődött és megalakult a természettudományi kar, s az egyetem 34 tanszéke ma túlnyomó részben a tanárképzés szolgálatában áll. A hallgatók létszáma a felszabadulás előtti 200— 300-ról csaknem 1200-ra nőtt, s több mint a fele munkás-, illetve parasztszármazású. Emelkedett az egyetem oktató-nevelő munkája. Jó úton járnak az egyetem vezetői és oktatói ahhoz, hogy kialakítsák a szocialista egyetemet, megoldják a nép és a szocialista haza érdekeit szolgáló szakemberek képzése terén ■rájuk váró feladatokat. Ezt igazolják a tanulmányi eredmények, a hallgatók politikai öntudata, az ifjúság körében folyó társadalmi munka színvonalának emelkedése. Szép eredmények születtek az egyetemen a tudományos munkában is. Az oktatók kiadványokban közölt jeles dolgozatai, tudományos ülésszakok beszámolói, az elmúlt évben szerzett 16 új egyetemi doktori cím, 10 odaítélt, illeténnepélyes keretek között került sor a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában az első sub auspiciis rei publicae popularis kitüntetéses doktorrá avatásokra. Ez alkalomra Debrecenbe érkezett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, akit a debreceni Kossuth Lajos egyetem előcsarnokában a megyei és városi pártszervek vezetői, az egyetemek rektorai az egyetemi tanács tagjaival együtt fogadtak. Debrecenbe érkezett Benke Valéria művelődésügyi miniszter és dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter. Megjelentek az ünnepségen Stozicski Ferenc és Tar Imre, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkárai, Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Biri András, az MSZMP debreceni városi pártbizottságának titkára, Csabai József, a debreceni városi tanács végrehajtó bizottságának titkára. Az ünnepi díszbe öltözött aulában került sor a kitüntetéses doktorrá avató tanácsülésekre. Először Kántor Sándor okleveles matematika-fizika szakos tanárt avatták. A kitüntetéses doktorrá avató tanácsülést dr. Sulán Béla, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora nyitotta meg. Dr. Berényi Dénes egyetemi tanár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem természettudományi karának dékánja jelentette, hogy Kántor Sándor okleveles matematika-fizika szakos középiskolai tanár a doktori szigorlatoztató bizottság előtt a követelményeknek summa cum laude minősítéssel megfelelt. Dr. Sulán Béla rektor méltatta ezután Kántor Sándor érdemeit, aki valamennyi középiskolai és egyetemi vizsgáit kitűnő eredménnyel tette le. Az avatandó Kántor Sándor pedig ismertette doktori disszertációját, amelynek címe: Bolyai Farkas átdarabolás tételének térbeli általá- nosítási tézisei. De elbírálás előtt álló akadémiai tudományos fokozat jelzi az egyetem ez irányú fejlődését. A tudományos munkát elősegítették az egyetem egyre intenzívebbé váló nemzetközi kapcsolatai is, amely(Folytatás a 2. oldalon) Dobi elvtárs üdvözli a Debreceni Orvostudományi Egyetem két kitüntetett doktorát, Juhász Nagy Sándort és Óvári Imre Pált Dobi István elvtárs beszéde A doktorjelölt ünnepélyes eskütétele, felavatása és doktorrá fogadása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke köszöntötte a doktorrá avatott Kántor Sándort. Beszédében többek közt a következőket mondotta: A kitüntetéses doktorráavatás régi hagyománya egyetemeinknek, amelyből korábban azonban a Horthy-korszak néptől idegen kultúrpolitikája, eredményeik és rátermettségük ellenére is kizárta az egyszerű emberek gyermekeit. Ezt a kultúrpolitikát hazánk felszabadulásával a nép érdekeit szolgáló kultúrpolitika váltotta fel. Megváltozott az egyetemek szervezete, s az anarchikus tanmenet helyébe kötött, tervszerű tanulmányi rend lépett. A burzsoá világnézet helyett ma már az egyedül tudományos marxista-leninista világnézet szellemében nevelik oktatóink a szociális összetételében a munkásság és parasztság javára megváltozott ifjúságot. A szocialista kultúrpolitika kivívott eredményeire támaszkodva és a szocializmus szolgálatában Dobi István elvtárs átadja az Elnöki Tanács aranygyűrűjét dr. Kántor Sándornak ¡ HAJDÚ-BIHARI \Ma$. pxatetatyai, e^etul^eteU!ff \ _____________ m ja «Ofe mm A XVII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM E^ISOIlIB jPPI jImj PmM «» so mm. jPigg jMSI jlir"^ H mWi Mr | 1960. OKT. 1.. SZOMBAT jJSfes * II mezőgazdaság helyzetéről és a megye művészeti életéről tárgyalt pénteken a Hajdú-Bihar megyei tanácsülés A Hajdú-Bihar megyei Tanács tegnap ülést tartott. A tanácsülésen Fülöp Imre, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályvezetője beszámolt a terménybetakarításról és az őszi mezőgazdasági munkákról. Elmondotta, hogy a megye területén eddig 7000 holdon vetették el a rozsot, őszi árpából 14 000 holdon került földbe a mag az előirányzott 20 000 holdból. Beszámolt arról is, hogy a megyében 400 vagon hazai búzavetőmagot cserélnek és ebből a termelőszövetkezetek birtokában van már 180 vagon. Október 10-ig a megye területén minden tsz megkapja az igényelt vetőmagot. * A külföldi búzafajtáikból a vetőmag 10 000 holdra még nem került kiosztásra, de ez a mag is a raktárakban van. Az előcsíráztatás után ezeknek a bőtermő fajtáknak a fémzárolása megkezdődött. Az a feladat, hogy október 10 és 20-a között ezek a bőtermő szovjet és olasz búzák elvetésre kerüljenek. A tengeritörést a megyében megkezdték és jelenleg 10 000 holdon már le is törték. Hátra van még 140 000 hold tengeritermés betakarítása. A polgári és a biharkeresztesi járásban elhúzódik a tengeri törés, mert ezeken a területeken még zöld a tengeri és csak október 10 után várható a törése. A 10 000 hold burgonyából 6000 holdon már megtörtént a betakarítás. A „ cukorrépa betakarítása olyan ütemben történik, ahogyan a gyárakkal megállapodtak. Sok tsz a gyorsabb szállítást kéri, a megállapodástól eltérően hamarabb kívánják átadni a cukorrépát. A gyárak ezt nem tehetik meg, mert csak a feldolgozás ütemének megfelelően veszik át a cukorrépát, mivel azt nagy tömegben tárolni most még nem lehet. A beszámoló utalt a kenyérgabona vetésének nagy fontosságára. A megyében 154 900 holdon kell földbe kerülni a búzának. Ebből a területből 100 000 hold a termelőszövetkezetek földjén kerül bevetésre. Nagyon alaposan fel kell készülni a búza vetésére, s gond legyen arra szerte a megyében, hogy a búza vetésére kijelölt területek ténylegesen be is legyenek vetve. Az ország lakosságának kenyérrel való ellátása követeli ezt meg A beszámoló adataiból kiderült, hogy bár sürgős az őszi mezőgazdasági munka, mégis akadnak olyan területek, ahol akadozik a gépi munka, mint például Nagyhegyes határában is. A jelentés fölött kialakult vita során Gádor Ferenc, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára bírálta a beszámolót, hogy nem eléggé önkritikusan tárta fel a hibákat, nem szólt bátran a problémákról. Fegyveres Antal, a Derecskei Járási Tanács v. b. elnöke ugyancsak hangoztatta, hogy az őszi betakarítás és vetés munkája nem tekinthető kedvezőnek. Nem megfelelő vetőmagot már vetettek a járásban, mert nem volt kéznél jobb. Meg kell gyorsítani a műtrágya szállítását mert késve érkezik a járási területére. A szózással is le vannak maradva. Több felszólalás és javaslat elhangzása után a tanácsülés elfogadta a mezőgazdasági osztály beszámolóját. Ezután tárgyalták a megye művészi életéről készült beszámolót, s vele együtt Kárpáti Dezsőnek, az MTST elnökének a megye sporthelyzetéről készült beszámolóját A részletes beszámoló felett élénk vita alakult ki. A tanácsülés több hozzászólás után elfogadta Kígyós Sándor beszámolóját a megye művészeti, kulturális helyzetéről. Ugyanúgy a sporthelyzetről készült beszámolót is. A tanácsülésen elhangzott javaslatok, észrevételek ismertetésére visszatérünk. Hruscsov-Macmillan találkozó A szovjet miniszterelnök beszélgetése újságírókkal New York (MTI) Csütörtök este Macmillan angol miniszterelnök látogatást tett Hruscsov szovjet miniszterelnöknél a Szovjetunió ENSZ-miszsziójának székhelyén. A megbeszélés több mint két óra hosszat tartott. Az angol külügyminiszter elkísérte a megbeszélésre a miniszterelnököt. A megbeszélés után körülbelül félórával az angol küldöttség szóvivője sajtóértekezletet tartott, amelyen elmondotta, hogy a két kormányfő kicserélte véleményét több kérdésről, így a leszerelésről, a berlini kérdésről és az ENSZ helyzetéről. A tanácskozás célja csak véleménycsere volt és elhatározták, hogy ezt a véleménycserét folytatni fogják. Szovjet részről semmiféle hivatalos közleményt a megbeszélésekről nem adtak ki. Az angol delegáció köréből származó értesülés szerint úgy tudják, hogy a szovjet miniszterelnök valószínűleg a jövő hét elején viszontlátogatást tesz Macmillannél, s akkor folytatják a megbeszélést. Mielőtt Macmillan megérkezett volna a szovjet ENSZ- misszió Park Avenue 630. szám alatti házába, Hruscsov miniszterelnök a székház kapujában beszélgetést folytatott az ott várakozó mintegy 25 újságíróval. A beszélgetés során kijelentette, hogy nem akar beavatkozni az Egyesült Államok belügyeibe, de az a véleménye, hogy a jelenlegi elnök már nem hozhat komolyabb döntéseket. Hozzátette, hogy az új elnök nyilván sokkal jobb helyzetben lesz. Erősen remélem, hogy az új elnök hivatalba lépése után országaink viszonya határozottan javulni fog — mondotta Hruscsov, majd hangoztatta: biztos benne, hogy az új elnök jobban meg fogja érteni azokat a problémákat, amelyeket az U–2 repülőgép ügye vetett fel, s jobban meg fogja érteni a párizsi csúcsértekezlet elmaradásának okait, az abból származó következményeket. Ezután azt mondotta, hogy Eisenhower és Macmillan kijelentéseiben, amelyeket a leszerelésről tettek, nem lát túlságosan sok biztatót. Mind a kettő az ellenőrzést helyezi előtérbe. Mi azonban nem akarjuk ezt, amit mi akarunk, az a leszerelés. Mit érünk az ellenőrzéssel, hogyha még mindig vannak rakéták és az egyik a másik országába küldheti ezeket a rakétákat. Ezután megkérdezték Hruscsovot, hogy ha borúlátó, akkor miért folytatja mégis tárgyalásait a különböző államférfiakkal. Nem él benne végső soron a remény? Erre Hruscsov azt válaszolta: reménykedni akarok. Egy régi orosz közmondás szerint egy csepp víz is követ mozdíthat. Macmillan beszédéről azt mondta, hogy ezt a beszédet nem” találta nagyon konstruktívnak. Macmillan beszéde és magatartása általában emlékeztet engem Chamberleinre. Ezután arról beszélt Hruscsov, hogy az idősebbekhez tartozik, és nagyon jól emlékszik rá, hogyan tárgyalt a régi Népszövetség a leszerelésről, miközben Hitler fegyverkezett és előkészítette a második világháborút. Hruscsov viszszatért a beszélgetés során a párizsi csúcsértekezletre és az U—2 kémrepülőgép ügyére. Azt mondotta, hogy ez megalázó volt a Szovjetunióra nézve. Miskovmegkérdezték, hogy előkészült-e az Eisenhower- ral való találkozásra, azt rágy leszólta, „ha azt mondanám, hogy igen, akkor ez úgy hangzana, mintha könyörögnék ilyen találkozóért. De hiszen New Yorkban vagyunk és nem Moszkvában” — tette hozzá. A szovjet kormányfő ezután kijelentette, hogy amikor az Egyesült Állaamok az U—2 repülőgépet a Szovjetunió fölé küldte, a repülőgépet lelőtték. Ugyanez történt az RB—47 repülőgéppel, és ha egy harmadik gépet küldenének, azt is ugyanígy lelőnék. Hruscsovot ekkor emlékeztették arra, hogy a Szovjetuniónak is vannak hírszerzői. A kémkedés is más dolog — mondta Hruscsov —, s a repülőgépeknek más országok légiterébe való küldése is más dolog, önök küldenek egy repülőgépet mihozzánk, mi válaszolunk, s ez háborút okozhat. Mi nem akarunk háborút. A szovjet kormányfő azt mondta, hogy amikor visszatért az Egyesült Államokban tett tavalyi látogatásáról, semmiféle barátságtalan lejelentést nem tett Eisenhower elnökről vagy az amerikai népről. Azt mondta, reméli, hogy a két ország viszonya javulni fog. S önök hogyan reagáltak erre? A Szovjetunió fölé küldték az US 2-t. Mi pedig becsületes tárgyalást akartunk folytatni az Egyesült Államok elnökével. A szovjet kormányfő végül azt mondotta, reméli, hogy az amerikai nép jobban meg fogja érteni a szovjet álláspontot a nemzetközi kérdésekben. (Folytatás a 2. oldalon)