Hajdú-Bihari Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
Mindannyiunk pénze Kétmilliárd forintra tehető az a beruházási összeg, melylyel jelenleg Hajdú-Bihar megyében a különböző vállalatok, intézmények és szervekrendelkeznek. Ez a pénz a népgazdaság, a munkásállam , mindannyiunk pénze. És ahogy otthon a háztartásban is a lehetőségek szabják meg a különböző kiadások nagyságát és milyenségét, ugyanúgy a népgazdaságban is hasonló a helyzet. Márpedig a népgazdaság jelenlegi helyzete különösen megköveteli a takarékosságot, az okos, ésszerű gazdálkodást, a rendelkezésre álló összeg körültekintő felhasználását. Ez kötelesség, az állampolgárok alapvető kötelessége. Több párt- és kormányhatározat hívta fel a figyelmet a pazarlás, a felelőtlen gazdálkodás elleni harcra. A párt VII. kongresszusának beszámolói is hangsúlyozták, egész gazdálkodásunkban a legnagyobb hibák a beruházások megrendelésében, tervezésében és kivitelezésében vannak. És ezekre a hibákra nincs mentség. A mulasztást az anyagi javak pocsékolását, a felelőtlenséget semmilyen szinten nem lehet eltűrni. Ez minden gazdasági vezetőre vonatkozik. Sajnos, mégis találunk olyan példákat, amelyek azt bizonyítják: némely helyen nem elég körültekintően gazdálkodnak a népvagyonnal. Ennek legkirívóbb példája az, ami a hortobágyi csárda átépítésénél történt. Itt állóeszközként a debreceni Aranybika — amelyhez a csárda tartozik — a tervhitel terhére egy komondor kutyát vásárolt. Ára: 600 forint! A Beruházás Bank ezt az összeget nem számlálta el. Hogy hogyan juthatott eszébe az illetékes gazdasági vezetőknek a kutyavásárlás ilyen módja — ez más kérdés. De az biztos, hogy amint Budán is csak egyszer volt, a Hortobágyon sem lesz mégegy ilyen kutyavásár. A beruházási hitelkeretek a tervtől eltérő célra történő felhasználása az utóbbi időben kezd elszaporodni. Jóllehet ez a rendeletek áthágását jelenti. Az adott beruházási keret a létesítmény gazdaságos, a minőségi követelményeknek megfelelő kivitelezését szolgálja. Sem többet, sem kevesebbet. Erre adott esetekben a Beruházási Bank figyelmezteti a kivitelezőt, illetve a beruházó vállalatot. Így tett a bank akkor is, amikor a debreceni új nagyállomás építkezésénél egy alkalommal 3351 forintot akartak elszámolni általános takarításért — a beruházási hitelkeret terhére. Milyen alapon? Hát az építkezésre adott pénzből seprő és takarító embereket kell fizetni? A kivitelező még fel is hááborodott, amikor a bank visszautasította a számlákat. Az ilyen álláspont azt a szemléletet tükrözi, mintha az állam vagyona olyan közkincs volna, amivel szabadon lehet gazdálkodni. De hát végtére is: kinek a felelősségére gazdálkodik olyan szabadon az egyszemélyi felelős vezető? A Hajdú-Bihar megyei Tanács Építőipari Vállalata továbbment a felháborodáson is. Amikor a beruházási ellenőrök több iskolaépítés helyzetét megvizsgálták és észrevételeik megtétele után kérték a vállalatot, hogy tájékoztassa őket a várható intézkedésekről, az Építőipari Vállalat vezetői néhány indoklás záradékaként kérték a banktól — szó szerint idézzük: „a fennálló rendelkezésekben megszabott hatáskör betartását”. Magyarul: a beruházási ellenőrök szíveskedjenek az észrevételektől tartózkodni. Ami a hatáskört illeti, a Beruházási Banknak kötelessége a beruházási hitelkeret felhasználásának útját figyelemmel követni. Ami pedig a kötelességeket illeti: minden vezetőnek kötelessége a jószándékú bírálatot megfelelő módon fogadni Nem így! Hiszen a munka iránt érzett felelősség is hozzá tartozik az egyszemélyi felelős vezetéshez. Ha már itt tartunk: a beruházások végrehajtása jelenleg annyi, de annyi különböző szerv, intézmény, vállalat kezén megy át, hogy úgy vagyunk vele, mint a sok bába közt a gyerek: elvész. Végső fokon nehéz eldönteni, ki a felelős, ha egy építkezésnél többletköltség, pótmunka adódik. Volt egy olyan elgondolás, hogy a tervező feleljen egészen az átadásig egy létesítményért. De a tervező a jelenlegi körülmények között semmiképp nem tudja végigkísérni és irányítani is a kivitelezést. A felelősségérzet megvan a tervezőkben. Maguk is felháborodnak a szükségtelen tervmódosításodon, a kivitelezés közben jelentkező plusz igényeken. Ám a felháborodás még nem hozza vissza az elveszített, hiábavaló módon felhasznált ezreket és tízezreket. A kivitelező sem érdekelt sok esetben az adott összeg takarékos felhasználásában. Ismeretes a szakemberek előtt az a helyzet, amikor az építő vállalat az olyan tételt is elszámolja, ami mögött nem áll munka. Viszont a költségvetésben szerepel, tehát elszámolható. Kinek jó az ilyen költségvetés? És miért természetes az, hogy ha valaki azt a szót látja maga előtt: „beruházást", rögtön srófolni kezdi az adott összeget — felfelé? Az ember vásárlásnál ösztönzerűen inkább két-három boltot is megnéz, mielőtt megvenné, amire szüksége van. Mert takarékoskodik! De amikor mindnyájunk pénzéről van szó, akkor egyszeriben elfeledkezik a takarékos elveikről, gavallér módon osztogatja az ezer és tízezer forintokat. Az állam pénzét. Felelősségről beszélünk, s a felelősség már a beruházások tervezésénél kezdődik, amikor a beruházó előre gondol és ezt mondja: előbb műhelyt építek, gépet szerzek, és felépítem a kommunális létesítményeket. Ez lenne az elv. És a gyakorlat? A megyei tanács — elég körülményesen — hétszázezer forintot szerzett a műanyaggyár új telepének építéséhez. Ebből eddig .Mindössze öltözőt, mosdót, fürdőt építettek. Kinek?! A szakemberek megint csak jól tudják — ez törvény —, hogy addig a beruházási öszszeghez nem lehet nyúlni, amíg jóvánem hagyják az engedélyokmányt, amíg aműszaki tervdokumentációt nem készítik el. A követelmény világos. Ennek ellenére Debreceniben hozzákezdtek a Kossuth Lajos Tudományegyetem menza építéséhez, belefektettek 700 000 forint értéket. Megkezdték a debreceni 2-es számú víztorony építését, az állami gazdaságok főigazgatósága pedig halastavak létesítéséhez kezdett. Kész tények elé állították ezzel a népgazdaságo: fizetni kell. És ha nem hagyják jóvá a terveket, ha nem fogadják el a költségvetést? Sajnos, erre még egyetlen példa sem volt ez a fő oba. Az, hogy a felelősség mellett csak beszélünk az azonnali felelősségrevonásról. Általános vélemény, hogy most, a második ötéves terv indulása előtt, amikor új beruházások kezdődnek, amikor hatalmas összegek sogairől döntünk, az illetékes szaktárcák határozottan követeljék meg a műszaki megalapozottságot, a tervek pontosságát, a takarékos kivitelezést és a VII. kongresszus szellemének megfelelően semmilyen szinten se tűrjék meg a pazarlást, az ésszerűtlenséget. Jobban érdekeltté kell tenni a kivitelezőket is a takarékos építkezésben. Mindez együttesen lényeges változást hozna az építőiparban, az anyaggazdálkodásban, javítana a tervfegyelmen, fokozott felelősségérzetre késztetné a gazdasági vezetőt. Sütő Gyula 3 városi és 27 kerületi tanácstagot választottak Debrecenben a vasárnapi részleges választás alkalmával Vasárnap, október 30-án megtartották Debreceniben a kerületi és városi megüresedett tanácstagi helyekre a választásokat. A vasárnapi választások reggel 7 órakor kezdődtek a szavazási helyeken felállított urnáknál. Az előzetesválasztási névjegyzékekre felvett személyeik nagyobbrészt a nap délelőtti óráiban leadták szavazatukat. A kerületi tanácstagok választói névjegyzékére 8165 személyt vettek fel, s ezek közül 7766-an szavaztak. 7755 érvényes szavazatot adtak le, összesen 7741-en szavaztak a Hazafias Népfront jelöltjeire. A bizottság 11 érvénytelen szavazatot számlált. A három városi tanácstag választói névjegyzékébe 2109 személyt vettek fel, és közülük 2061-en szavaztak. Valamennyien érvényes szavazatokat adtak le a Hazafias Népfront jelöltjeire. A részleges tanácsválasztások sikerrel végződtek. Minden megüresedett tanácstagi helyet betöltöttek. Megválasztottak összesen 27 kerületi és 3 városi tanácstagot. Az érdekességek közé tartozik, de egyben a választás fegyelmezett körülményeire jellemző, hogy a 63-as tanyai választókerületben a szavazók nagy része egyik termelőszövetkezeti tag lakodalmán vett részt, mégis valamennyien az előírásoknak megfelelő módon szavaztak. Reggel mindenki nyugovóra tért a nagy lakodalmi mulatság után, és délután mentek szavazni. A 3-as számú választókerületiben a zeneművészeti szakiskolában elhelyezett szavazóhelyén is kedves jelenet zajlott le. Agyagosi Gábor és felesége 50. házassági évfordulójuk napján, aranylakodalmuk ünnepén járultak a ----------------- , szavazatszedő urnák elé hazafias kötelességüket teljesíteni. Az idős házaspárt a szavazatszedő bizottság üdvözölte és jókívánságait fejezte ki ez alkalomból. Aranylakodalma napján szavazott Agyagási Gábor és felesége Teljesítette hároméves tervét a járműjavító A MÁV Debreceni Járóműjavító Üzemi Vállalat dolgozói hároméves tervüket október 29-én délelőtt 10 órakor teljesítették. Az üzem dolgozóinak eredményes munkájáról tanúskodik, hogy évről évre emelkedett a termelési érték. Az 1958. évi átszámított tervük 29,6 millió, az 1959. évi 32,6 millió, az 1960. évi 33,8 millió forint volt. A tényleges teljesítés ezzel szemben 1958-ban 31,3 millió, 1959-ben 34,6 millió, 1960 kilenc hónapjában pedig 27 millió forintot tett ki. Az október hónapi eredményes munka is lehetővé tette, hogy a vállalat dolgozói határidő előtt két hónappal teljesítsék hároméves tervüket. / •' r/ HAJDÚ-BIHARI \)|iÁfy ^xaUbátyai, egjyuultetek! | XVn. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM il HU I11É ÁRA: 50 FILLÉR BpHHp JpSBft f||| JBfl H| §£?. 1960. NOVEMBER 1., KEDD ' pegjl« — __________ . • . .■. . ♦ • . ......... Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága 1960. október 31-én ülést tartott. Tar Imre elvtárs, a pártbizottság titkára tájékoztatta a pártbizottság tagjait az 1959. október 28-, 29-én megtartott megyei pártértekezleten elhangzott — illetve a pártértekezlet után írásban beküldött — felszólalások nyomán megtett intézkedésekről. E napirend megtárgyalásán részt vettek azok az elvtársak is, akik annak idején a pártértekezleten a hozzászólásokat megtették, illetve írásban elküldték. A napirend második részében Zsarnóczai Sándor elvtárs, a pártbizottság tagja, az ágit. prop. osztály vezetője tájékoztatta a pártbizottságot a megyei pártértekezlet határozata harmadik részének (Feladatok az eszmei, ideológiai munka, a kultúrforradalom elősegítése érdekében) végrehajtásáról, a határozatok végrehajtásában elért eredményekről és problémákról. A pártbizottság az előterjesztést beható vita után elfogadta. A napirend harmadik részében Gödör Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a pártbizottságot az MSZMP Központi Bizottságának 1960. október 28-, 29-én megtartott üléséről, az ott hozott határozatokról. Még mindig vannak kihasználatlan lehetőségek A legnagyobb feladat továbbra is az őszi búza elvetése Tegnap délelőtt számoltak be a megyei tanács járási és városi megbízottai a körzetükben folyó betakarítási és vetési munkáról. Általános volt a megállapítás: az elmúlt héten mindenütt az egész megyében szorgos munka folyt, hogy mielőbb elvessék az őszi búzát, betakarítsák a kint levő terményeket. Íme, jelenleg a következőképpen állunk: Két héttel ezelőtt szombaton a megyében az őszi búzának mindössze 25,1 százaléka volt a földben. Az elmúlt hét szombatján a jelentés viszont már arról ad számot, hogy az elvetett őszi búza területe több mint duplájára emelkedett: a tervezett mennyiségnek 50,9 százalékát vetették el, több mint 68 000 holdat. Szombaton és vasárnap a hozzávetőleges számítások szerint több mint 6000 holdon került földbe a mag. Megelégedésre azonban egyáltalán nincs ok, már azértsem, mert normális körülmények között ilyenkor földben kell lennie a búzának, a betakarítást is el kellett már végezni, hiszen november elsejét kumac . Kedvezőtlen volt az időjárás — ezt hangsúlyozzák elsősorban mindenütt. Ebben van is némi igazság. Azonban az is igaz, hogy jobb szervezéssel, körültekintőbb munkáival, ha nem is tudtuk volna még teljes egészében befejezni a vetést, de sokkal kevesebb díja lenne, mint jelenleg. A mostani állapotok szerint ugyanis még mindig mintegy 70 000 hold őszi búza vetetlen. A szervezésről tanúskodnak a számok is. A megye területein általában — nagyon iő eltolódással ■— egyforma az időjárás. Mégis járások és járások között is óriási különbségek vannak a teljesítésben. A püspökladányi járásban már mintegy 80 százalékban elvetették a búzát, a debreceni járásban közel 63 százalékban. Ugyanakkor a polgári járásban a talaj állapota, az időjárás nem annyira befolyásolta a munkát, hogy az elmúlt hét szombatig még a vetési tervnek mindössze csak 32,2 százaléka legyen teljesítve. A termelőszövetkezetekben most már általában mindenütt teljes erővel folyik a szántásvetés. A püspökladányi járás szövetkezeteinek nagy része például azt ígéri, hogy e hét közepére befejezik a búza vetését. Van azonban a megyének néhány bírálatra érdemes szövetkezete is. A tiszacsegei Búzakalász Termelőszövetkezetben például kiosztották az összes kenyérgabonát. Még a vetőmag tartalékolásáról is megfeledkeztek, s most vetőmaghiány lassítja a vetést. A nemtörődömségnek — és nyugodtan leírhatjuk — a felelőtlen vezetésnek a következménye ez. Tudnánk hasonló hanyagságra példát hozni Monostorpályi két termelőszövetkezetéből is. A derecskei járásban ugyan az utóbbi hét alatt szintén megduplázódott az a terület, amelyen földbe került a búza, de Monostorpályiban nem. A két szövetkezetben meghagytak holdanként 110 kiló szokványos minőségű, tisztítatlan vetőmagot, s most kiderült, hogy ez nem elég, s nekik is kölcsön kell kérni, mert a szántóterületnek 30 százalékát feltétlenül kenyérgabonával kell bevetni. Van tehát bőven még mit cselekedni a megyében. Szántani való is akad jócskán. Ezt tudva teljesen érthetetlen, hogy a Polgári Gépállomás miért vállal munkát más megyében. Ugyanezen a gépállomáson a napokban két retor állt be afeal, hogy „nincs munkája“. Ilyen most nincs, mert munka van, csak a szervezés rossz. Vértesen pedig — bár köztudomású a géphiány, mégis egy retor vetett, a másik pedig magtakarókoronával haladt utána, holott ezt a két munkafolyamatot egy gép is el tudja végezni kapcsolással. A szervezés hanyagságára vall az is, amit a hajdúszoboszlói Kossuth Termelőszövetkezetben tapasztaltunk. A szövetkezet egyik brigádvezetője Pásztor István lakodalomba ment szombaton este. A munkát nem szervezte meg jól, s ennek eredménye volt az, hogy a gépállomás hat gépe sem szombaton éjjel, sem vasárnap nem tudott szántani, álltak dologtalanul. Pedig a vetést itt éppen az gátolja, hogy nincs elegendő vetőszántás. A járási felelősök, akik most azzal vannak megbízva, hogy a járásokban és a városokban segítsenek a vetés szervezésében,irányításában, a jó példák mellett számos ilyen hiányosságot is elmondottak. Például azt is, hogy a berekköszönményi Petőfi Tsz elnöke kijelentette: amennyi földről ő tud, annak 30 százalékát bevetik. Többet nem. Csakhogy sokkal több föld van a szövetkezén, mzért amennyiről az elnök kimutatásai beszélnek. Hibákat, rossz példákat soroltunk fel, olyan szövetkezeteket, ahol még bőven van tennivaló. A szövetkezeti tagok nagy része azért most már kihasznál minden időt. A nagyobb elmaradás az egyénieknél tapasztalható. Hajdúböszörményben például csaknem 1400 hold vetetlen. A hatalmas polgári határban pedig 3100 hold várja a vetőmagot. Az elmúlt héten nagyon sok helyen jól haladt a munka. De mint ahogyan az elején írtuk, még nincs ok a dicsekedésre, az elbizakodottságra. A következőkben még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy mielőbb földbe kerüljön az őszi búza. Reméljük, hogy ezen a héten már számos termelőszövetkezetből érkezik jelentés erről, már csak azért is, mert az állami gazdaságok most már a vetés befejezése előtt állnak, s ezek is komoly segítséget, nyújtanak a szövetkezeteknek, hogy mielőbb befejezzék az őszi vetést.