Hajdú-Bihari Napló, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

HAJDÚ-BIHARI [l­t'ájj. fiAnbeláXfat. eqif&uVidek1 XVII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM | j|l J&SML |b|hD|Ém­wfLjá ARA: 50 FN­.LÉR Sggl §© 1960. DEC. 1., CSÜTÖRTÖK | Terjednek a kereskedelem modern, kulturált formái Kereskedelmi aktívaértekezlet volt a megyei pártbizottságon Szerda délelőtt a megyei pártbizottság székházának nagytermében aktívaértekez­leten tárgyalták meg a ke­reskedelmi vállalatok az MSZMP Hajdú-Bihar megyei végrehajtó bizottsága múlt évi februári határozatának végrehajtását. Az aktívaérte­kezleten megjelent Stozicski Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára, Gurbán György, a megyei pártbizottság ipari és­­közlekedési osztályának vezetője, Gál István, a Deb­recen Városi Tanács v. b. elnökhelyettese, Madarász Viktor, a megyei és dr. Bara­bás Gábor, a Debrecen Vá­rosi Tanács v. b. kereskedel­mi osztályának vezetője. Az aktívaértekezleten Ba­logh Sándor, a megyei párt­­bizottság ipari osztályának munkatársa számolt be a végrehajtó bizottság határo­zata óta eltelt időszak mun­kájáról. Mint mondotta, a határozat, amely a megye kereskedelmi munkáját pozi­tívan értékelte, különösen a gazdasági eredmények te­kintetében, javaslatot tett a munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló pártha­tározat alapján a kereskede­lemben meglevő hibák meg­szüntetésének módjára is. A hozott határozatok elősegítet­ték a kereskedelmi tevékeny­ség javulását, hozzájárultak a megemelkedett forgalom eredményes lebonyolításához. Balogh elvtárs részletesen elemezte a kereskedelmi munka helyzetét, a kereske­delem kulturáltságát, az új kereskedelmi módszerek el­terjesztésének állapotát, a nagykereskedelmi vállalatok súlyos raktárhelyzetéből adó­dó problémákat. Sokat fejlődtek a debre­A jó példák mellett a ke­reskedelemben főként a lel­tárelszámolással van hiba. Gyakori, különösen a ven­déglátóiparban és az élelmi­szer-kiskereskedelemben a fogyasztók megkárosítása ár­drágítással, mennyiség cson­kításokkal. Több nagykeres­kedelmi vállalatnál túlságo­san magas a leltártöbblet. Ez éppolyan elítélendő, mint a leltárhiány, sőt! Hiszen vég­eredményben az esetek nagy százalékában a fogyasztó be­csapásáról van szó. Ezzel is magyarázható, hogy az idén gyarapodott a panaszkönyvi bejegyzések száma. A ven­déglátóipar tapasztalatai azt mutatják, hogy Debrecenben és vidéken egyaránt nem tö­rekednek az olcsó ételfélék választékának növelésére, sőt nem­ kereskedelmi egységek. A Debreceni Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat boltjai­nak egyharmada például ez év végére már az új kereske­delmi formákat alkalmazza. A megye területén pedig 75 szövetkezeti és 18 állami ön­­kiszolgáló, illetve önkiválasz­tó bolt van. Ez a bolthálózat 12 százaléka. Az új módsze­rek elterjesztését a jövőben fokozni kell, az étlapon feltüntetett né­hány olcsó ételt sem készítik elegendő mennyiségben, még a fő étkezési időben sem. A felszolgálók a tervteljesítés és egyéni hasznuk érdekében is inkább a drágább ételfélé­ket ajánlják. Hasonló a hely­zet a cukrászkészítmények­nél is, általában néhány szokványos tésztafélét készí­tenek. E példáik bizonyítják, hogy nem megfelelő ütemben ja­vítja munkáját a kereskede­lem. A vendéglátóiparban például meg kell szervezni az olcsó, jó minőségű ételek készítését, az italboltokban, vendéglőkben fokozni kell a süteményellátást. Az legyen a kereskedelmi egységek dol­gozóinak és vezetőinek célja, hogy a boltokban se többlet, se hiány ne forduljon elő. Balogh elvtárs beszámoló­ját vita követte. Az igazga­tók többsége egyetértett a kereskedelmi munkát ért bí­rálattal. A vitában felszólalt Stozicski Ferenc és Gurbán György elvtárs is. Amin még javítani kell A gyarmatosítás bűn! Az ENSZ-közgyűlés ülése New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés folytatja a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló­ nyilatkozat-tervezet vi­táját. A szerda délelőtti ülé­sen elsőnek Etiópia képvise­lője szólalt fel. Üdvözölte a Szovjetuniónak azt a kezde­ményezését, hogy a közgyű­lés jelen ülésszakának napi­rendjére tűzette ezt a kér­dést. Hangsúlyozta, hogy a gyarmati rendszer meg­szüntetése teljesen idő­szerű kérdés, amely meg­érett a megoldásra. Gyarmatok birtoklása — hangsúlyozta — manapság nemcsak szégyen, hanem bűn is. A következő felszólaló wi­­niewicz, Lengyelország kép­viselője nevetségesnek minősí­tette a gyarmati rendszer vé­delmezőinek azt az állítását, hogy sok gyarmati nép nem érett meg az önrendelkezés­re, majd felhívta a közgyű­lés figyelmét arra a körül­ményre, hogy az Egyesült Ál­lamok mind erőteljesebben folytatja afrikai behatolását. Jugoszlávia képviselője hangsúlyozta, hogy a jugosz­láv küldöttség támogat min­den olyan javaslatot, amely meggyorsítja a szégyenteljes gyarmati rendszer megszünte­tését. Ezzel az ENSZ-közgyűlés szerda délelőtti ülése véget ért. A politikai bizottság az atomfegyverekről New York (MTI) Mint a Reuter és az AP jelenti, ked­den ülést tartott az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága. Elsőnek Wadsworth ameri­kai küldött fejezte ki véle­ményét a nukleáris kísérletek megszüntetéséről. Vidics jugoszláv küldött sürgette, hogy a közgyűlés fogadjon el határozatot a nukleáris kísérletek betiltá­sáról. Zorin szovjet külügyminisz­­terhelyettes felszólalásában megismételte azt a szovjet indítványt, hogy a nagyhatalmak üljenek tárgyalóasztalhoz és dol­gozzák ki a leszerelés és ellenőrzés rendszerét a leszerelés valamennyi sza­kaszára. A Szovjetunió kész megvizs­gálni a Nyugat minden ellen­őrzési javaslatát. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről szólva a szovjet küldött sajnálkozva állapította meg, hogy az Egye­sült Államok nem akarja a nukleáris kísérletek megszön­­tetését. Még ha elvben egyet is ért vele. Példaként meg­említette, hogy a genfi tár­gyalásokn az amerikaiak a tanácskozások megszüntetését kívánták az atomkísérletek felfüggesztése helyett, s az­zal érveltek, hogy már „túl sok szót csépeltek el”. Az­ amerikaiak tökéletesíteni akarják nukleáris fegyverei­ket, fegyverkezési versenyt akarnak — állapította meg. A külügyminiszterhelyettes ezután kifejtette azt a szov­jet indítványt, hogy a nuk­leáris kísérleteket ellenőrző bizottságnak három nyugati, három szocialista és egy semleges tagja legyen. Megje­gyezte, hogy a Nyugat indít­ványozhatja, legyen a semle­ges országoknak képviselőjük a bizottságban, de semmiféle nyugati javaslat nem változ­tathat azon, hogy a szocialis­ta és a nyugati országok egyenlő arányban képviseltes­sék magukat. Befejezésül a szovjet kül­dött hangoztatta, támogat minden olyan indítványt, amelynek célja az atomfegy­verkísérletek megszüntetése. Kérte, hogy az elkövetkező napokban a közgyűlés sza­vazzon az e tárgyban beter­jesztendő indítványokról. Röpgyűlések az algériai nemzetközi szolidaritási nap alkalmából A hetedik esztendejébe lé­pő algériai szabadságharc ki­törésének évfordulója alkal­mából a Szakszervezeti Világ­­szövetség felhívására novem­ber 30-án hazánkban is szoli­daritási napot tartottak a dol­gozók, így Debrecen több üze­mében szerdán röpgyűléseken követelték a dolgozók,­hogy vessenek véget az algé­riai háborúnak és bizto­sítsák az algériai nép függetlenségét. A járóműjavítóban két he­lyen — a VI. osztály és a VII. osztály tolópadi állásánál — gyűltek össze a dolgozók — mintegy másfél ezren —, hogy hangot adjanak tiltakozásuk­nak. Ennek kifejezéséül táv­iratot is küldtek a Szakszer­vezeti Világszövetséghez. Az Alföldi Nyomdában is röpgyűléseken tárgyalták meg a dolgozók az algériai ese­ményeket, s táviratot küldtek a Szakszervezetek Országos Tanácsához. Rendezik Debrecenben a Petőfi teret Hozzáfogtak a Debreceni Petőfi tér útjainak kikövezé­­séhez. Végre itt is megszűnik a sártenger, könnyebb lesz mind a gyalogos-, mind a gépjárműközlekedés. A mun­kálatokat a Debreceni Közlekedési Vállalat útfenntartó részlege végzi. A SZOT egyik fő feladatának tekinti a munkásvédelmi helyzet további javítását Szerdán a Szakszervezetek Országos Tanácsa sajtótájé­koztatót tartott. Horn Dezső, a SZOT titkára a munkásvédelemmel kapcso­latos helyzetről számolt be. Elmondotta, hogy egy majd­nem tízéves fejlődés után a múlt év közepén a munkásvé­delmi helyzet javulása meg­állt, sőt néhol visszaesés is mutatkozott. A javulás megindításáért az állam rendkívül sokat áldoz. A hároméves terv időszakában 32 milliárd forint értékben be­szerzett új, korszerű gépek önmagukban is csökkentik a baleseti veszélyt, ezenkívül az egyes tárcák 1958-ban 106, ta­valy pedig 192 millió forintot fordítottak közvetlenül a mun­kásvédelmi feladatok megol­dására. Az anyagi eszközök azonban önmagukban nem érhetik el a célt. Ehhez meg kell változ­tatni azt a szemléletet, amely egyes gazdasági vezetők gon­dolkodásaiban jelentkezik, akik azt hiszik, hogy a balesetek természetes velejárói a ter­melésnek, és a statisztika mö­gött nem látják meg az embe­ri és a családi tragédiákat. Sőt maguk a dolgozók sem törőd­nek eléggé a biztonsági rend­szabályokkal. A SZOT a jövő év egyik fő feladatának tekinti a munkás­­védelmi helyzet megjavulását. Elsősorban a vezetők, a dolgo­zók és a szakszervezeti akti­vistáik nevelésével, valamint a balesetek ellen erőteljesen küzdők támogatásával igyek­szik a dolgozó ember fokozott védelmét biztosítani. A fel­adat jelentőségére való tekin­tettel 1661 első felében összehív­ják a SZOT teljes ülését, kizárólag a munkásvéde­lem kérdéseinek megtár­gyalására. Szakszervezeti kulturális találkozók Ezután Vas János, a SZOT kulturális osztályának vezető­je ismertette a szakszervezetek kulturális nevelőmunkáját. Az egyes szakszervezeti kultúrcsoportok fejlődésének lemérésére 1961-ben páros fesztiválokat rendeznek — mondotta. A bányászok és az építők Komlón, a vasúti, köz­lekedési és postásszakszerve­zetek Szolnokon, a textilesek és az élelmiszeripariak Szege­den, a pedagógusok és a helyi­ipari szakszervezet Székesfe­hérvárott, a közalkalmazottak és a kereskedelmi dolgozók pedig Békéscsabán tartanak énekkari fesztivált. Várpalo­tán a szakszervezetek tánc­­együttesei találkoztak, Győ­rött lesz a szakszervezeti iro­dalmi színpadok közös bemu­tatkozása, Budapesten pedig a gyermekművészeti csoportok seregszemléjét rendezik meg. Ugyancsak a fővárosban lesz az öntevékeny képzőművészek kiállítását Új iskolák Hajdú-Biharban Jelentős mértékben segíte­nek az új esztendőben Hajdú- Biharban a tanteremhiányon. Megkezdik Balmazújvároson a nyolctantermes, nevelői la­kásos és Nyíradonyban a hat­tantermes, nevelői lakásos iskolák építését. Az építke­zési költségek mintegy há­rom és fél millió forintot tesznek ki. A jövő évben kerül befe­jezésre a földesi, püspökladá­nyi, berescböszörményi és az esztári négy-négytantermes, nevelői lakásos iskola, vala­mint a hajdúvidi és a nyír­­mátorfalvi két-kéttantermes, nevelői lakásos általános is­kola. Ezek az iskolák nyolc­millió forintos költséggel épülnek. Hruscsov találkozott Ulbrichttal Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke szerdán beszélge­tést folytatott Walter Ulbricht­­tal, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizott­ságának elsőtitkárával, a Né­met Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnökével. A beszélgetés során a két fe­let érdeklő politikai és gazda­sági kérdéseket érintettek. Egyebek között konkrét kér­déseket vitattak meg azzal kapcsolatban, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya határozatot hozott az NDK-val megkötött kereske­delmi egyezmény felbontásá­ról Megállapodásra jutottak, hogy amennyiben a Német Szövetségi Köztársaság nem teljesíti a korábbi megállapo­dást, a Szovjetunió szállítja majd 1961-ben az NDK-nak a szükséges nyersanyagot és árut. A beszélgetésben szovjet részről Aleksze­j Koszigin, Anasztasz Mikojan, Andrej Gromiko és más hivatalos sze­mélyek, német részről Her­mann Matern, Heinrich Rau, Bruno Leuschner és mások vettek részt. A beszélgetés szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. Hazaérkezett a Szovjetunióban járt magyar szakszervezeti küldöttség Brutyó János, a SZOT fő­titkára — aki a szovjet szak­­szervezetek központi tanácsá­nak meghívására látogatást tett Moszkvában — szerdáig visszaérkezett Budapestre. Ugyancsak hazaérkezett Var­ga Györgynek, a SZOT titká­rának vezetésével a Szovjet­unióban járt magyar szak­­szervezeti küldöttség is. A magyar szakszervezeti vezetőkkel együtt hazánkba érkezett a kubai szakszerve­zetek tizenöt tagú küldött­sége, Ramon Monteagudo Ruis, a kubai munkásszövet­ség titkárának vezetésével. A vendégek magyarországi tar­tózkodásuk alatt a magyar szakszervezetek munkáját ta­nulmányozzák. Meglátogatnak ipari és mezőgazdasági üze­meket, termelőszövetkezete­ket, s eszmecserét folytatnak magyar szakszervezeti veze­tőkkel. (MTI) 350 millió forint a háziipari és népművészeti szövetkezetek ez évi exportja Szerdán dr. Pilos Pálné, a HISZÖV elnöke sajtótájékoz­tatón számolt be az ország 121 háziipari és népművészeti szövetkezetének tevékenysé­géről. Ezek a szövetkezetek 47 000 dolgozót foglalkoztat­nak, tagságuk hetvenöt szá­zaléka bedolgozó, s a csök­kent munkaképességű foglal­koztatottak száma 22 000. Ez évben nyolcezerrel növeke­dett a csökkent munkaképes­ségű bedolgozók száma. A bedolgozóknak 48 millió fo­rinttal több bért fizettek ki, mint tavaly. A csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatá­sára további lehetőségeket igyekeznek teremteni a szö­vetkezetek. A háziipari és népművé­szeti szövetkezetek dolgozói ez évben 1200 millió forint értékű terméket készítenek. Ebből 350 millió forint érté­kűt exportál külkereskedel­münk. Ez évben már másfél­­millió gépi és kézi hímzésű lánykaruhát varrtak a házi­ipari szövetkezetek, s ennek a fele exportra került. Kü­lönböző textilhulladékból évente húszmillió forint érté­kű játékot, babát készítenek, aminek jelentős részét szin­tén külföldre szállítják. Fon­tos exportcikk még a külön­böző fonás- és kosáráru, va­lamint a népi kerámia. A szö­vetkezetekben 410 elismert népművész dolgozik és segíti az iparművészet hagyomá­nyainak ápolását.

Next