Hajdú-Bihari Napló, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Í HAJDÚ-BIHARI XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA. 80 FN,LÉR HpjgpiB MM , 1961. JAN. 1., VASÁRNAP JPJ TM JB8 fpl W&H A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztató» Hivatala közli: A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1958—1960-as hároméves terv éveiben sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása. A hároméves terv teljesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok szerint — mintegy 40 százalékkal növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958 decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd része tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista átszervezéssel egy időben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem emelkedő1961-ben tovább folytatódik az ipari termelésgyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emelkedése a népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos, így az átlagosnál gyorsabban emelkedik, a termelés a gépiparban (10 százalékkal), ezen belül is elsősorban a híradástechnikai iparban (17,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszeripar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozta elő. Ennek megfelelően a villamosenergia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj termelése 15 százalékkal, a nitrogénműtrágya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk technikai fejlesztése és a külkereskedelem igényei egyaránt megkövetelik a gépipari gyártmányok minőségének további javítását, korszerűségük fokozását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyelmet kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfém öntödék termelési lehetőségének teljeskihasználására, munkájuk jobb megszervezésére, termelésük korszerűsítésére. A híradástechnika és a műszeripar termelési feladatainak teljesítése szükségessé teszi, hogy az újgyártmányok szerkesztési munkálatait meggyorsítsák, üzemszerű termelésüket programszerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az se három év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokra az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 6 százalék helyett kb. 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőtt. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme 4 százalék helyett 6,7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó munkakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves tervünk első évének terve támaszkodva a hároméves tervben elért eredményekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa által meghatározott gazdaságpolitikai irányelveiknek megfelelően további jelentős fejlődést irányoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: idén 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipőipar (11,8 százalékkal), a bútoripar (9,9 százalékkal) ,és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékká növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés élőirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozóiparban (12,3 százalék). Az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). Termelékenység és önköltség 1961-ben a munkások és az alkalmazottak száma 85 000 fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelékenységének 5,6 százalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma-, a bér- és a munkafegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gépi beruházások jóval hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági intézkedések megvalósításának eredményeként a termelési költségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövetkezetek tömeges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 százalékkal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalékos fejlesztése. A tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása a borjúszaporulat növelése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a műtrágyaellátást 30 százalékkal növeljük, 120000 kát. holdon — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjavítást, és az öntözött terület 195 000 kát. holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal — növekszik. A tavalyi 25 000 kh.-dal szemben az idén 300 000 kh.-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibrid fajtákat termelünk, a magas olajtartalmú napraforgó fajták termelését pedig 20 000 kh.-ról 80 000 kh.-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek felvásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszövetkezetek termelési és költségvetési terveit a népgazdasági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok árutermelése együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését. Fokozott gondot kell fordítani a termelési szerződések kötésére, és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettségek teljesítését mindkét szerződő fél részéről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és a gépállomások munkájának további javulásán túlmenően számol a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszilárdításával, a munkafegyelem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb kör elterjedésével, teljesítéséhez fontos népgazdasági érdek fűződik. Ezért minden minisztérium és vállalat munkájának előterébe kell állítani, hogy belföldi szállítási kötelezettségeinek teljesítése mellett minél több i gaz(Folytatás a 2. oldalon) Spai* Közlekedés A népgazdaság termelőága- zataiban végbemenő növeke- dés, a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási feladatok ellátása a járművek kihasználásának további javítását teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összforgalma 1961-ben mintegy 13 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom hetvenegy százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi áruforgalmi előirányzatok alapján tovább szélesedhetnek kapcsolataink a tőkés országokkal is, különösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett országokkal. Az ipar szerkezeti változásának megfelelően összes kivitelünk 44,4 százalékát gépek és finommechanikai termékek teszik ki, összes behozatalunk 62 százaléka pedig az erősen növekvő ipari termelés a mezőgazdaság anyagellátását biztosítja. Külkereskedelmi terveink Mindannyiunk egészségére! WWWWWWWS^WySA^WWWWWWW Sikerekben gazdag esztendőre tekinthetünk vissza DOBI ISTVÁN ÚJÉVI LEVELE Elvtársak ! Barátaim ! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még mindig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dolgozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfitársamhoz. Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felmérésének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödik a munkásparaszt hatalom, közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a közigazgatást, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A menetközben adódott nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Népünk szorgalmának és a belső egységének köszönhetjük, hogy 1960-ra, mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad, 1960- ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett minden szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság tekintélye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a magunk elnyert szabadságát. Az erős szocialista táborban élve népünk békességben, biztonságban és nyugodt, alkotó munkában töltötte az esztendőt. Örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelem nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében támaszkodni tudnak. Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben új tervek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocialista átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának különböző problémái. Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik, azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, a haza minden hű fiának és leányának. Budapest, 1960. december 31. DOBI ISTVÁN Decemberben 7220 család választotta a szövetkezeti utat a megyében Ilyenkor, az év utolsó napjaiban mindenütt számadásokat készítenek, hogyan sikerült az elmúlt év, milyen eredményeket értek el. Hosszú, nagyon hosszú listát kellene felsorolni, ha az eredményeket akarnánk papírra vetni. Mi azonban most csak egyről szeretnénk szólni. Az elmúlt év telén és tavaszán a megyében is sok ezer dolgozó parasztember választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. S ezek a parasztemberek 1960- ban már a közös gazdaságokban dolgoztak, tegyük hozzá, nagy részük igen szép eredménnyel. A szövetkezeti mozgalom nagyarányú térhódítása következett be az elmúlt esztendőben. A földterület túlnyomó többségét a szövetkezetek művelték, s a dolgozó parasztság döntő része az elmúlt évben meggyőződött már arról: a szövetkezeti út a helyes, amelyen haladni kell. Az év végén újra megindult a szövetkezeti mozgalom fejlődése. A cél most már az, hogy a termelőszövetkezetek a földterület egészét műveljék meg a most kezdődő esztendőben. A felvilágosító szóra hallgatva újra nagyarányú belépések történtek a megyében. Különösen azokban a községekben voltak nagyobb arányú belépések, amelyek az elmúlt évben még nem váltak szövetkezeti községekké. December 1-től december 30-ig 7220 család (8039 új tsz-tag) írta alá a szövetkezetbe szóló belépési nyilatkozatot. Ezek az elmúlt évben ''még egyénileg dolgozó parasztok 37 631 hold földet vittek a közös gazdaságokba. Négy új termelőszövetkezet alakult a megyéiben, s négy község — Tépe, Derecske, Bagamér és Álmosd — vált szövetkezeti községgé. Ugyanakkor, amikor e négy község győzelméről számot adunk, arról is szólnunk kell, hogy Hajdúdorogon, Hajdúnánáson is nagyarányú belépések kezdődtek. Hajdúdorogon az elmúlt pár hét alatt százával léptek be az egyénileg dolgozó parasztok a meglevő szövetkezetekbe vagy az újakba. Hajdúdorogon ugyanis a meglevő két termelőszövetkezet mellett két új szövetkezet is alakult: a Bocskai és a Petőfi Termelőszövetkezeti A megalakuláskor ideiglenes intéző bizottságot választottak. A Bocskai Termelőszövetkezetben Rácz Antal lett a vezető, a Petőfiben pedig Jámbor László. A megalakulás óta mind a régi, mind pedig az új szövetkezetek nagy arányban fejlődtek. Az új szövetkezetek tagjai már nemegyszer tárgyaltak arról, miképpen, hogyan kezdik az új esztendőt. Mind a két szövetkezetiben hét-hét tagú pártszervezet alakult. Hajdúdorog dolgozó parasztságának nagy többsége tehát már a szövetkezés útjára lépett, s 27-én, amikor tanácsülést (Folytatás a 2. oldalon)