Hajdú-Bihari Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
HAJDÚ-BIHARI Vilag. joujjeióxiai, egyetulieUUf JJT XVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM JiPllllI MESSg JfflT 1®® ARA, 50 FILÉK JEmH. yHI IjJg 1961. FEBRUAR L, SZERDA nfflL, TttPP* jEi,„JPPPZ JPM—Jh Az első fecske Ha a tavasz közeledtével az ember meglátja az első fecskét, tudja, hogy már visszahozhatatlanul elmúlt a tél Itt a tavasz, jön a nyár. Azonban azt szokták mondani, hogy egy fecske még nem csinál nyarat. Nem lehet kétségbevonni e mondás bölcsességét, de az első fecske után hamarosan jelentkezik a többi, s velük a nyár. Ezekre a gondolatokra az adott alkalmat és indítékot, hogy a napokban elkészült a nádudvari Vörös Csillag évi zárszámadása és jövő évi terve is, s mind az elsőben, mind az utóbbiban a munkaegységre tervezett jövedelem pontosan 42 forint. Sok tíz termelőszövetkezet van a megyében, amely legalább ennyit fizet munkaegységenként. Akadnak olyanok is elég szép számmal, amelyek ennél is többet fizetnek. Tehát nem az a lényeg, hogy mennyit fizet egy munkaegységre a Vörös Csillag, hanem az, hogy már évek óta — negyedik vagy ötödik éve — pontosan minden zárszámadáskor ennyit tesz ki a munkaegységre jutó pénzbeli és természetbeni juttatás. Ez pedig nagy dolog, igen négy dolog. Olyan nagy, hogy ilyesmiről ezelőtt húsz évvel még csak álmodni sem lehetett. Sőt, sokan ezt még ma sem hiszik, még azok közül sem, akik becsületes meggyőződésből már a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Személyes élményeket is idézek fel ezúttal. Amikor évekkel ezelőtt arról beszéltünk az egyéni gazdálkodást folytató parasztembereknek, hogy szövetkezzenek, mert a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útján függetleníthetik magukat az időjárás szeszélyeitől, akkor hivatkoztak fűre-fára, az Isten akaratára, a jövő felderíthetetlenségére, de senki el nem hitte, hogy ez az idő egyáltalában bekövetkezhetik, és hogy ilyen hamar be is következik. Márpedig bekövetkezett. Megjelent az első fecske. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet az időjárásitól függetlenül minden éviben kifizeti a 42 forintot, tekintet nélkül arra, hogy szárazság van-e vagy egész éven át esik az eső, májusi fagy teszi tönkre a vetéseket vagy elég-e a termés. Ebben a termelőszövetkezetben érheti bármilyen elképzelhető vagy akár elképzelhetetlen csapás is a termést, minden évben, mindenképpen, mindenkor biztosítva van a tagságnak munkaegységenként a 42 forint. A nádudvari parasztoknak, a Vörös Csillag tagjainak igen nagy jelentőségű, országraszóló győzelme ez, de ezentúl a szocialista nagyüzem, a magasabbrendű termelés, a szövetkezés a magyar parasztság világraszóló diadala is! Ez a győzelem nemcsak azt jelenti, hogy ebben a községben, ebben a szövetkezetben örökre megszűnt az éhezés veszélye, hanem azt is, hogy most már teljes bizonyossággal megteremtették a tartós és állandóan növekvő jólét rendíthetetlen alapjait. A jólétet ezernyi, ezer tény bizonyítja. Például az, hogy a termelőszövetkezet minden egyes tagjára csaknem két szarvasmarha jut. Hogy minden család ezen a télen legalább három disznót vágott, és hogy minden családnak — elenyésző kivétellel — saját háza van, a legtöbbnek újonnan épült háza. Az is ezt bizonyítja, hogy a közös gazdaságban már 45 hatalmas épületet emeltek, az is, hogy csupán a múlt évben több mint 10 millió forintot ruháztak be a gazdaság fejlesztésébe, ebből is saját erőből több mint 6 milliót. A megvalósult jólétet bizonyítja az is, hogy a múlt évben munkaegységekre valamivel több mint húszmilliót osztottak ki és ebből egy-egy tagra átlagosan közel 18 000 forint jutott. Nagy dolgok ezek egyenként is, de mind eltörpülnek a mellett a tény mellett, hogy a Vörös Csillag tagjai rendíthetetlen biztonsággal minden évben megkapják minden ledolgozott és teljesített munkaegységért a 42 forintot. Ez az összeg — mondhatná valaki — nem sok. De minden jel arra mutat, hogy nem is végleges. Hogy is lehetne végleges?! A Vörös Csillag egypár évvel ezelőtt jutott el fejlődésének egyik szakaszához — most van soron az erőgyűjtés, a hatalmas gazdaság további fejlődése anyagi alapjának megteremtése — hogy aztán a megszilárdult és egyre bővülő anyagi alapokról ismét meginduljon a felfelé vezető úton, amely eddig ismeretlen biztonságot és jólétet nyújt majd minden egyes tagjának. Nem tudni még, hogy hány évig marad 42 forint a biztosított munkaegység. Nem tudni még azt sem, hány év múlva történik meg majd a következő előrelépés, de azt teljes bizonyossággal tudjuk, hogy ez a lépés megtörténik, és pedig nem is nagyon távoli jövőben. Azt viszont már ma is vitán felül megállapíthatjuk, hogy a tagok — több mint 1200 ember — akarata, kezdeményezőképessége és esze olyan csodákra képes, aminekről ma még csak nem is álmodhatunk. Az első „csoda” már megtörtént: a Vörös Csillag tagjai már függetlenítették magukat az időjárástól. Megjelent az első fecske! A Vörös Csillag Tsz a parasztság tartós és általános jólétének első fecskéje, amely azt bizonyítja, hogy parasztságunk rálépett arra az útra, amely valóban, a biztonságos élethez, a tartós és meg nem ingatható jóléthez vezet. De a Vörös Csillag csak az első hírnökök, az első fecskék egyike. Ám a megyének minden községében a jelen pillanatban is ezernyi ezer okos, eszes parasztember agyában forrnak a tervek, felvillannak a remények és buzog a minden akadályt elsöprő akarat. Ezért semmi sem bizonyosabb annál, mint hogy az első fecskéket követik a többiek, s a Vörös Csillag után megjelennek hasonló termelőszövetkezetek mindenfelé a hajdúsági és bihari földeken. Ez az idő nincs már messze, hiszen a megyében öntudatos parasztembereink megindultak ezen az úton, s ezek az emberek dolgoznak, küzdenek is azért, hogy minél hamarabb itt legyen ez az idő. És akkor a bőven termő szántóföldek, gyümölcsösök, szőlők és a minden eddiginél dúsabb termések gazdái fütyülnek majd az időjárás minden szeszélyére, mert urai lesznek az időnek is. Grandpierre Lajos Magyar szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe a Szakszervezeti Világszövetség soron következő végrehajtó bizottsági ülésére. (MTI) I Fejlődik az építőipar gépesítése Az Építésügyi Minisztérium gépesítési igazgatósága kedden országos értekezleten vitatta meg a múlt évi munka eredményeit és az idei feladatokat. Mekis László, az iparigazgatóság vezetője többek között elmondotta, hogy a--g-tfr'g vállalatai 106,7 mikra teljesítették múlt évi tervüket és a termelékenységi előirányzatukat 5,9 százalékkal teljesítették túl. Az idei terv a vállalatok termelésének 13 százalékos növelését írja elő. Ebben az évben sok újfajta gép mintadarabját kell elkészíteni és meg kell kezdeni több berendezés sorozatgyártását. Az építőipari gépek javításának meggyorsítására az idén új módszert vezetnek be. (MTI) Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsága január 31-én, kedden délelőtt kibővített ülést tartott. Az ülésen megjelent Gazsó Pál, a KISZ Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője. A kibővített megyebizottsági ülésen Fenyvesi Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titkára tartott beszámolót a KISZ-kongresszus határozatának végrehajtásával kapcsolatos teendőikről. A beszámolót vita követte, amelynek során megszabták a megyében dolgozó KISZ-szervezetek feladatait. Üzemi szakkörök alakulnak a termelőszövetkezetekben A Hazaifias Népfront Országos Tanácsának székházában kedden ülést tartott a mezőgazdasági szakkörök munkájával foglalkozó akcióbizottság. A tanácskozást Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Belák Sándor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója ismertette az új típusú mezőgazdasági szakkörök munkájával kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és megvalósítandó célokat. Elmondotta, hogy a Hazafias Népfront a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben új jellegű szakkörök létrehozását határozta el. Ezek leginkább abban különböznek a korábban működő szakköröktől, hogy nem községenként, hanem egy-egy mezőgazdasági üzemhez kapcsolódva fejtik ki tevékenységüket. Az üzemi szakkörök feladata, hogy lehetővé tegyék a legjobb szövetkezeti gazdák számára a szakmai továbbképzést. A szakkörökben foglalkoznak a kutatóintézetek által kidolgozott legfontosabb növénytermesztési és állattenyésztési módszerek nagyüzemi kipróbálásával, az új növényfajták nagyüzemi termesztésének előkészítésével, valamint az új munkaszervezési és üzemszervezési módszerek kipróbálásával. Az új típusú üzemi szakkörök létrehozása lehetővé teszi, hogy a vezetőség a gazdaság fejlesztésénél megfelelő tapasztalatokkal rendelkező aktívahálózatra támaszkodjék. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának mezőgazdasági szakköri akcióbizottsága ezután elfogadta az 1961-es évre szóló munkatervet. Eszerint — elsősorban a mezőgazdasági akadémiák segítségével — újabb termelőszövetkezetekben hoznak létre üzemi szakköröket. (MTI) egyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta az 1961. évi termelési, fejlesztési és beruházási tervet Kedden délelőtt a Hajdú- Bihar megyei Tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a megye 1961. évi termelési, fejlesztési és beruházási tervét. A beszámoló adataiból kitűnt, hogy a megyében ebben az évben az egészségügyi ellátás fejlesztésére, egészségügyi beruházásra 17,4 millió forintot adnak, ebből az építésre fordítandó összeg 15,9 millió forint. Bővítik Berettyóújfaluban a járási kórházat több millió forintos költséggel. A munka befejezésének határideje 1965. Az egészségügyi szakiskola debreceni épületét is bővítik 3 millió forintos költséggel. A munkálatok befejezése itt csak 1962-re húzódik át. Ez évben befejezik a megyei kórház központi fűtésének berendezését. Gyógyszertár épül Rábán mintegy 700 000 forintos beruházással, ugyancsak gyógyszertárat kap Nagyrábé, de itt az új gyógyszertár átadására csak 1962-ben kerül sor. Kiderült a beszámolóból, hogy a megye területén gyógyszerészhiány van. Hogy az emelkedő igényeket, a nagyobb forgalmat le tudják bonyolítani, még ez évben 14 államvizsgára tett gyógyszerész gyakornokot helyeznek el a megye területén. A gyógyszertárak felújítására a megyében ez évben 600 000 forintot adnak, kezdését hagyták jóvá. Új iskolákat építenek Berettyóújfaluban 8, Nyíracsádon pedig 6 tanteremmel. Elfogadta a végrehajtó bizottság a püspökladányi 50 személyes óvoda építésének befejezéséről készült tervet. Tudomásul vették, hogy Hajdúszoboszlón a 9 tantermes általános iskola építése befejeződött. Rendeltetésének átadták. A már meglevő iskolák és óvodák berendezésének és felszerelésének fejlesztésére mintegy 2 millió forintot adnak. Ebből az összegből 545 iskolai padot, 148 gyermeki asztalt, 696 óvodásszéket, 799 csővázas széket, 804 gyermekfektetőt, 168 kétajtós szekrényt adnak. A politechnikai oktatás segítését szolgálják 90 egyetemes munkapad vásárlásával. Kapnak az iskolák 82 tanulóasztalt, tíz filmvetítőgépet, két zongorát és egyéb kisebb felszerelési tárgyakat. 32 általános iskolai tanterem épül Az oktatás terén jelentős beruházásokat hajtanak végre ebben az esztendőben. Az elfogadott terv szerint 32 általános iskolai tanterem építését fejezik be. Megkezdik ez évben még 14 új tanterem építését. Ez évben a nagylétai 12, a püspökladányi 4, a földesi 4, a nyírmártonfalvi 2, a berekböszörményi 4, a hajdúvidi 2, az esztári 4 tantermes általános iskola befejezését, illetve építésének meg- Hruscsov részvételével megkezdődött az észak-kaukázusi mezőgazdasági értekezlet Rosztov (TASZSZ) Kedden reggel Nyikita Hruscsov részvételével a Don-menti Rosztov városfálban megkezdődött az észak-kaukázusi kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete, amelyen körülbelül ezer dolgozó vesz részt az északkaukázusi térség területeinek, határvidékeinek és autonóm köztársaságainak képviseletében. Vendégként ott vannak az ukrajnai, az asztraháni, aCiTfor *a szaratovi és a sztálingrádi mezőgazdaság legjobbjai. Az értekezlet megvitatja, milyen intézkedésekre van szükség az észak-kaukázusi kolhozokban és szovhozokban a mezőgazdasági terméshozamok növelésére. A kétnapos tanácskozáson Dmitrij Poljanszkij, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, az OSZSZSZK miniszterelnöke mondott beszámolót. Villamosítják Csökmőt és Kismarját A faluvillamosítás során jóváhagyták két község, Csökmő és Kismarja ez évben történő villamosítását. Megépítenek 19 kilométer hosszú nagyfeszültségű és 38 kilométer hosszú kisfeszültségű hálózatot. Építenek négy transzformátort. Az összes költség közel 8 millió forint. A villamosítás költségeihez Csökmő mintegy 1,3 millió forinttal járult hozzá, míg Kismarja 700 000 forintot ad. Csökmő villamosításával egy időben, a faluhoz közigazgatásilag tartozó Kórósszigetet is villamosítják. Kétmillió péksütemény Az élelmiszeriparral kapcsolatos tervek tárgyalásánál tudomásul vették azt a javaslatot, hogy ez évben a megyei péküzemekben 2 millió péksüteményt gyártanak. Ezt szükségessé tette a fokozódó igény. Növekedni fog a megyében a fehérkenyér gyártása is. Itt 227 százalékos lesz az emelkedés. A végrehajtó bizottság Ambrus Istvánnak, a v. b. elnökének összefoglalója után elfogadta az 1961. évi tervekről készült javaslatot, amelyre az intézkedési terv részleteiben is felépült. Elkészültek a termelőszövetkezetek idei termelési tervei A termelőszövetkezeti elnökök egy múlt heti tanácskozásán a földművelésügyi miniszter megígérte: a minisztérium intézkedni fog, hogy a szövetkezetek idei termelési tervét a járási tanácsok mindenütt a kiadott, helyes rendelkezéseknek megfelelően vizsgálják felül. A tanácskozás óta mindöszsze néhány nap telt el, s már megtörtént az első intézkedés. A Földművelésügyi Minisztérium szakfőigazgatóságainak 30 munkatársa két hétre a járási tanácsokhoz utazott, hogy részt vegyen a termésőszövetkezeti tervek felülvizsgálatában, illetve a már felülvizsgált terveket ellenőrizze. A minisztérium szakemberei segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a szövetkezetek végleges tervei összhangban álljanak egyfelől a mezőgazdasági termelés és felvásárlás országos előirányzataival, másfelől a helyi feltételekkel és adottságokkal, s hogy mindenütt a közös és a háztáji gazdaságok együttes árutermelésével számoljanak. (MTI)