Hajdú-Bihari Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

HAJDÚ-BIHARI Vilag. joujjeióxiai, egyetulieUUf JJT XVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM JiPllllI ME­­SSg JfflT 1®® ARA, 50 FI­­LÉK JEmH. yHI IjJ­g 1961. FEBRUAR L, SZERDA nfflL, TttPP* jEi,„JPPPZ JPM—Jh Az első fecske Ha a tavasz közeledtével az ember meglátja az első fecs­két, tudja, hogy már vissza­­hozhatatlanu­l elm­últ a tél Itt a tavasz, jön a nyár. Azon­ban azt szokták mondani, hogy egy fecske még nem csinál nyarat. Nem lehet kétségbe­­vonni­­ e mondás bölcsességét, de az első fecske után hama­rosan jelentkezik a többi, s vel­ük a nyár. Ezekre a gon­dolatokra az adott alkalmat és indítékot, hogy a napokban elkészült a nádudvari Vörös Csillag évi zárszámadása és jövő évi terve is, s mind az elsőben, mind az utóbbiban a munkaegységre tervezett jö­vedelem pontosan 42 forint. Sok tíz termelőszövetkezet van a megyében, amely leg­alább ennyit fizet munkaegy­ségenként. Akadnak olyanok is elég szép számmal, amelyek ennél is többet fizetnek. Te­hát nem az a lényeg, hogy mennyit fizet egy munkaegy­ségre a Vörös Csillag, hanem az, hogy már évek óta — ne­gyedik vagy ötödik éve — pontosan minden zárszám­adáskor ennyit tesz ki a mun­kaegységre jutó pénzbeli és természetbeni juttatás. Ez pedig nagy dolog, igen négy dolog. Olyan nagy, hogy ilyesmiről ezelőtt húsz évvel még csak álmodni sem lehe­tett. Sőt, sokan ezt még ma sem hiszik, még azok közül sem, akik becsületes meggyő­ződésből már a termelőszövet­kezeti gazdálkodás útjára lép­tek. Személyes élményeket is idézek fel ezúttal. Amikor évekkel ezelőtt arról beszél­tünk az egyéni gazdálkodást folytató parasztembereknek, hogy szövetkezzenek, mert a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás útján függetleníthetik magukat az időjárás szeszé­lyeitől, akkor hivatkoztak fűre-fára, az Isten akaratára, a jövő felderít­hetetlenségére, de senki el nem hitte, hogy ez az idő egyáltalában bekö­­vetkezhetik, és hogy ilyen ha­mar be is következik.­­ Márpedig bekövetkezett. Megjelent az első fecske. A nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet az időjárásitól függetlenül minden éviben ki­fizeti a 42 forintot, tekintet nélkül arra, hogy szárazság van-e vagy egész éven át esik az eső, májusi fagy teszi tönkre a vetéseket vagy elég-e a termés. Ebben a ter­melőszövetkezetben érheti bármilyen elképzelhető vagy akár elképzelhetetlen csapás is a termést, minden évben, mindenképpen, mindenkor biztosítva van a tagságnak munkaegységenként a 42 fo­rint. A nádudvari parasztoknak, a Vörös Csillag tagjainak igen nagy jelentőségű, országra­­szóló győzelme ez, de ezentúl a szocialista nagyüzem, a magasabbrendű termelés, a szövetkezés a magyar paraszt­ság világraszóló diadala is! Ez a győzelem nemcsak azt jelenti, hogy ebben a község­ben, ebben a szövetkezetben örökre megszűnt az éhezés veszélye, hanem azt is, hogy most már teljes bizonyosság­gal megteremtették a tartós és állandóan növekvő jólét rendíthetetlen alapjait. A jólétet ezernyi, ezer tény bizonyítja. Például az, hogy a termelőszövetkezet minden egyes tagjára csaknem két szarvasmarha jut. Hogy min­den család ezen a télen leg­alább három disznót vágott, és hogy minden családnak — elenyésző kivétellel — saját háza van, a legtöbbnek újon­nan épült háza. Az is ezt bi­zonyítja, hogy a közös gazda­ságban már 45 hatalmas épü­letet emeltek, az is, hogy csupán a múlt évben több mint 10 millió forintot ruház­tak be a gazdaság fejleszté­sébe, ebből is saját erőből több mint 6 milliót. A meg­valósult jólétet bizonyítja az is, hogy a múlt évben munka­egységekre valamivel több mint húszmilliót osztottak ki és ebből egy-egy tagra átla­gosan közel 18 000 forint ju­tott. Nagy dolgok ezek egyen­ként is, de mind eltörpülnek a mellett a tény mellett, hogy a Vörös Csillag tagjai rendít­hetetlen biztonsággal minden évben megkapják minden le­dolgozott és teljesített munka­egységért a 42 forintot. Ez az összeg — mondhatná valaki — nem sok. De min­den jel arra mutat, hogy nem is végleges. Hogy is lehetne végleges?! A Vörös Csillag egypár évvel ezelőtt jutott el fejlődésének egyik szakaszá­hoz — most van soron az erő­gyűjtés, a hatalmas gazdaság további fejlődése anyagi alap­jának megteremtése — hogy aztán a megszilárdult és egy­re bővülő anyagi alapokról is­mét meginduljon a felfelé ve­zető úton, amely eddig isme­retlen biztonságot és jólétet nyújt majd minden egyes tag­jának. Nem tudni még, hogy hány évig marad 42 forint a biztosított munkaegység. Nem tudni még azt sem, hány év múlva történik meg majd a következő előrelépés, de azt teljes bizonyossággal tudjuk, hogy ez a lépés megtörténik, és pedig nem is nagyon tá­voli jövőben. Azt viszont már ma is vitán felül megállapít­hatjuk, hogy a tagok — több mint 1200 ember — akarata, kezdeményezőképessége és esze olyan csodákra képes, aminekről ma még csak nem is álmodhatunk. Az első „cso­da” már megtörtént: a Vörös Csillag tagjai már függetlení­tették magukat az időjárástól. Megjelent az első fecske! A Vörös Csillag Tsz a pa­rasztság tartós és általános jólétének első fecskéje, amely azt bizonyítja, hogy paraszt­ságunk rálépett arra az útra, amely valóban, a biztonságos élethez, a tartós és meg nem ingatható jóléthez vezet. De a Vörös Csillag csak az első hírnökök, az első fecskék egyike. Ám a megyének minden községében a jelen pillanat­ban is ezernyi ezer okos, eszes parasztember agyában forrnak a tervek, felvillannak a re­mények és buzog a minden akadályt elsöprő akarat. Ezért semmi sem bizonyosabb an­nál, mint hogy az első fecs­kéket követik a többiek, s a Vörös Csillag után megjelen­nek hasonló termelőszövetke­zetek mindenfelé a hajdúsági és bihari földeken. Ez az idő nincs már messze, hiszen a megyében öntudatos paraszt­­embereink megindultak ezen az úton, s ezek az emberek dolgoznak, küzdenek is azért, hogy minél hamarabb itt le­gyen ez az idő. És akkor a bőven termő szántóföldek, gyümölcsösök, szőlők és a minden eddiginél dúsabb ter­mések gazdái fütyülnek majd az időjárás minden szeszé­lyére, mert urai lesznek az időnek is. Grandpierre Lajos Magyar szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével ma­gyar szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe a Szakszerve­zeti Világszövetség soron kö­vetkező végrehajtó bizottsági ülésére. (MTI) I ­ Fejlődik az építőipar gépesítése Az Építésügyi Minisztérium gépesítési igazgatósága ked­den országos értekezleten vi­tatta meg a múlt évi munka eredményeit és az idei fel­adatokat. Mekis László, az iparigazgatóság vezetője töb­bek között elmondotta, hogy a­--g-tfr'g vállalatai 106,7 mikra teljesítették múlt évi tervüket és a termelé­kenységi előirányzatukat 5,9 százalékkal teljesítették túl. Az idei terv a vállalatok ter­melésének 13 százalékos nö­velését írja elő. Ebben az év­ben sok újfajta gép mintada­rabját kell elkészíteni és meg kell kezdeni több berendezés sorozatgyártását. Az építő­ipari gépek javításának meg­gyorsítására az idén új mód­szert vezetnek be. (MTI) Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsága január 31-én, ked­den délelőtt kibővített ülést tartott. Az ülésen megjelent Gazsó Pál, a KISZ Központi Bizottsága ágit. prop. osztályá­nak vezetője. A kibővített me­gyebizottsági ülésen Fenyvesi Sándor, az MSZMP Hajdú-Bi­har megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, a KISZ Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titkára tartott beszámolót a KISZ-kongresszus határoza­tának végrehajtásával kap­csolatos teendőikről. A beszá­molót vita követte, amelynek során megszabták a megyében dolgozó KISZ-szervezetek fel­adatait. Üzemi szakkörök alakulnak a termelőszövetkezetekben A Hazaifias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában kedden ülést tartott a mező­gazdasági szakkörök munká­jával foglalkozó akcióbizott­ság. A tanácskozást Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök­­helyettese, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Belák Sándor, a Keszthelyi Mezőgaz­dasági Akadémia igazgatója ismertette az új típusú me­zőgazdasági szakkörök munká­jával kapcsolatos eddigi ta­pasztalatokat és megvalósí­tandó célokat. Elmondotta, hogy a Haza­fias Népfront a Földművelés­­ügyi Minisztériummal egyet­értésben új jellegű szakkörök létrehozását határozta el. Ezek leginkább abban különböznek a korábban működő szakkö­röktől, hogy nem községen­ként, hanem egy-egy mező­­gazdasági üzemhez kapcso­lódva fejtik ki tevékenységü­ket. Az üzemi szakkörök felada­ta, hogy lehetővé tegyék a leg­jobb szövetkezeti gazdák szá­mára a szakmai továbbkép­­zést. A szakkörökben foglal­koznak a kutatóintézetek által kidolgozott legfontosabb nö­vénytermesztési és­­ állatte­nyésztési módszerek nagy­üzemi kipróbálásával, az új növényfajták nagyüzemi ter­mesztésének előkészítésével, valamint az új munkaszerve­zési és üzemszervezési mód­szerek kipróbálásával. Az új típusú üzemi szakkörök létre­hozása lehetővé teszi, hogy a vezetőség a gazdaság fejleszté­sénél megfelelő tapasztala­tokkal rendelkező aktívahá­lózatra támaszkodjék. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának mezőgazdasá­gi szakköri akcióbizottsága ezután elfogadta az 1961-es évre szóló munkatervet. Esze­rint — elsősorban a mezőgaz­dasági akadémiák segítségével — újabb termelőszövetkeze­tekben hoznak létre üzemi szakköröket. (MTI) ­egyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta az 1961. évi termelési, fejlesztési és beruházási tervet Kedden délelőtt a Hajdú- Bihar megyei Tanács végre­hajtó bizottsága tárgyalta a megye 1961. évi termelési, fej­lesztési és beruházási tervét. A beszámoló adataiból ki­tűnt, hogy a megyében ebben az évben az egészségügyi el­látás fejlesztésére, egészség­­ügyi beruházásra 17,4 millió forintot adnak, ebből az épí­tésre fordítandó összeg 15,9 millió forint. Bővítik Berettyóújfaluban a járási kórházat több millió forintos költséggel. A munka befejezésének határideje 1965. Az egészségügyi szakiskola debreceni épületét is bővítik 3 millió forintos költséggel. A munkálatok befejezése itt csak 1962-re­ húzódik át. Ez évben befejezik a megyei kór­ház központi fűtésének be­rendezését. Gyógyszertár épül Rábán mintegy 700 000 forin­tos beruházással, ugyancsak gyógyszertárat kap Nagyrábé, de itt az új gyógyszertár át­adására csak 1962-ben kerül sor. Kiderült a beszámolóból, hogy a megye területén gyógy­szerészhiány van. Hogy az emelkedő igényeket, a na­gyobb forgalmat le tudják bo­nyolítani, még ez évben 14 államvizsgára tett gyógyszerész gyakornokot helyeznek el a megye területén. A gyógyszer­­tárak felújítására a megyében ez évben 600 000 forintot ad­nak, kezdését hagyták jóvá. Új iskolákat építenek Be­rettyóújfaluban 8, Nyíracsá­don pedig 6 tanteremmel. El­fogadta a végrehajtó bizott­ság a püspökladányi 50 sze­mélyes óvoda építésének be­fejezéséről készült tervet. Tu­­dom­ásul vették, hogy Hajdú­szoboszlón a 9 tantermes ál­talános iskola építése befeje­ződött. Rendeltetésének át­adták. A már meglevő­­ iskolák és óvodák berendezésének és felszerelésének fejlesztésére mintegy 2 millió forintot ad­nak. Ebből az összegből 545 iskolai padot, 148 gyermek­­i asztalt, 696 óvodásszéket, 799 csővázas­ széket, 804 gyermek­fektetőt, 168 kétajtós szek­rényt adnak. A politechnikai oktatás segítését szolgálják 90 egyetemes munkapad vásárlá­sával. Kapnak az iskolák 82 tanu­lóasztalt, tíz filmvetítőgépet, két zongorát és egyéb kisebb felszerelési tárgyakat. 32 általános iskolai tanterem épül Az oktatás terén jelentős beruházásokat hajtanak végre ebben az esztendőben. Az el­fogadott terv szerint 32 álta­lános iskolai tanterem építé­sét fejezik be. Megkezdik ez évben még 14 új tanterem építését. Ez évben a nagylé­­tai 12, a püspökladányi 4, a földesi 4, a nyírmártonfalvi 2, a berekböszörményi 4, a haj­­dúvidi 2, az esztári 4 tanter­mes általános iskola befejezé­sét, illetve építésének meg- Hruscsov részvételével megkezdődött az észak-kaukázusi mezőgazdasági értekezlet Rosztov (TASZSZ) Kedden reggel Nyikita Hruscsov rész­vételével a Don-menti Rosztov városfálban megkezdődött az észak-kaukázusi kiváló mező­gazdasági dolgozók értekezle­te, amelyen körülbelül ezer dolgozó vesz részt az észak­kaukázusi térség területeinek, határvidékeinek és autonóm köztársaságainak képviseleté­ben. Vendégként ott vannak az ukrajnai, az asztraháni, a­­CiTfor *a szaratovi és a sztálingrádi me­zőgazdaság legjobbjai. Az értekezlet megvitatja, milyen intézkedésekre van szükség az észak-kaukázusi kolhozokban és szovhozokban a mezőgazdasági terméshoza­mok növelésére. A kétnapos tanácskozáson Dmitrij Poljanszkij, az SZKP Központi Bizottságának el­nökségi tagja, az OSZSZSZK miniszterelnöke mondott be­számolót. Villamosítják Csökmőt és Kismarját A faluvillamosítás során jó­váhagyták két község, Csök­mő és Kismarja ez évben tör­ténő villamosítását. Megépí­tenek 19 kilométer hosszú nagyfeszültségű és 38 kilomé­ter hosszú kisfeszültségű há­lózatot. Építenek négy transz­formátort. Az összes költség közel 8 millió forint. A villamosítás költségeihez Csökmő mintegy 1,3 millió fo­rinttal járult hozzá, míg Kis­marja 700 000 forintot ad. Csökmő villamosításával egy időben, a faluhoz közigazgatá­­silag tartozó Kórósszigetet is villamosítják. Kétmillió péksütemény Az élelmiszeriparral kapcso­latos tervek tárgyalásánál tu­domásul vették azt a javasla­tot, hogy ez évben a megyei péküzemekben 2 millió pék­süteményt gyártanak. Ezt szükségessé tette a fokozódó igény. Növekedni fog a me­gyében a fehérkenyér gyártá­sa is. Itt 227 százalékos lesz az emelkedés. A végrehajtó bizottság Ambrus Istvánnak, a v. b. el­nökének összefoglalója után elfogadta az 1961. évi tervek­ről készült javaslatot, amely­re az intézkedési terv részle­­teib­en is felépült. Elkészültek a termelőszövetkezetek idei termelési tervei A termelőszövetkezeti el­nökök egy múlt heti­ tanácsko­zásán a földművelésügyi mi­niszter megígérte: a miniszté­rium intézkedni fog, hogy a szövetkezetek idei termelési tervét a járási tanácsok min­denütt a kiadott, helyes ren­delkezéseknek megfelelően vizsgálják felül. A tanácskozás óta mindösz­­sze néhány nap telt el, s már megtörtént az első intézkedés. A Földművelésügyi Miniszté­rium szakfőigazgatóságainak 30 munkatársa két hétre a já­rási tanácsokhoz utazott, hogy részt vegyen a terméső­­szövetkezeti tervek felülvizs­gálatában, illetve a már felül­vizsgált terveket ellenőrizze. A minisztérium szakemberei segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a szövetkezetek végle­ges tervei összhangban állja­nak egyfelől a mezőgazdasági termelés és felvásárlás orszá­gos előirányzataival, másfelől a helyi feltételekkel és adott­ságokkal, s hogy mindenütt a közös és a háztáji gazdaságok együttes árutermelésével szá­moljanak. (MTI)

Next