Hajdú-Bihari Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

0 HÁJSÍ Világ pobUlaArai, ff xvm évi., un. szám poli Kill ffl| filispk­a Ára: 50 fillér FPjj BBBL WtBH? S­­­fl S 1961. FEBRUÁR 1, 7$|||| JffijgL i közgazdasági tedmikuttv lányait inigy * élménye A KEFEGYÁRI MUNKA Egy kislány elhívja az ol­vasót a Debreceni Kefegyár­ba. Csupa kedves szóval, íme szó szerint: „Jöjjenek velem,­­ holnap szerda lesz és mi gyakorlatra megyünk. Siessenek kérem, azonnal kezdődik a munka és késni nekünk sem szabad, ugyanis komoly dolgozó nők­ké válunk mi is, ahogy át­lépjük a gyárkapu küszöbét. Nézzék meg! A portás néni nekünk is komolyan köszön, mint az idősebb munkások­nak.” Így ír Kovács Ágnes, a deb­receni Bethlen Gábor Közgaz­dasági Technikum I. C­ osz­tályos tanulója egy dolgozat­ban, amelyben a politechnikai oktatás jelentőségének mélta­tására vállalkozott. Érdekes gondolatokat idéző szavak. Érezni belőle egy kis büszkeséget, ott látszik a sza­vak között a növekvő öntu­dat és érzik az is, hogy öröm­mel írt sorok ezek.­­ Sokat olvashattunk a poli­technikai oktatásról, nyomon követhettünk jó­ néhány vitát, egyszerűbb, magyarázó hangú írásokat vagy tudományos alaposságú értekezéseket, és tudtuk, éreztük, hogy valami érdekes, jelentős új fogalom­mal találkoztunk, csak ott maradt egy kérdés legvégül. Hogy sikerül az elvek gya­korlati megoldása? Az iskolareformról nyilat­koznak most — néhány hó­nappal a kezdés után — a legilletékesebbek, a tanulók. Akik mindeddig kimaradtak a vitából, most megszólalnak — őszintén, nyíltszívűen, egye­nesen. A pedagógus korábban így beszélt: A gyakorlati oktatás előnye többek közt, hogy nö­veli a gyerekek önbizalmát, felelősségérzetét. A 15 esztendős Kovács Ág­­­­nes ma azt mondja: komoly dolgozó nőkké váltunk és — nagy dolog — a portás néni ugyanúgy köszön, mint a mu­nkásoknak. A kislány tökéletesen iga­zolja a pedagógus korábbi el­méletét. És milyen szép ez az igazolás... Öröm a dol­gozó nőkhöz, gyári munká­sokhoz hasonlítani, velük egy szintre emelkedni... Valahol tehát már közel állunk a cél-­­­hoz, hiszen ez az: a fiatal is­merje meg és becsülje a munkát. Egy nagy sikerű dolgozat A Bethlen Gábor Közgaz­dasági Technikumban dolgo­zatot írt az I. C­ osztály 42 tanulója, akik szeptember óta a Debreceni Kefegyárba jár­nak gyakorlati oktatásra. Te­remi Ferencné tanárnő, az osztály politechnikai nevelé­sének irányítója elmondta,­ hogy ez a dolgozat amolyan tájékozódásfélének készült. Három témát kapott az osz­tály és ki-ki kedve szerint választhatott. Az első kérdés így szólt: Miben látom a politechnikai oktatás jelentőségét? A második téma ez volt: Melyik üzemrészben szeretek dolgozni és miért? A felelet tanulságos lehet. Elmondják a tanulók, mi érdekli őket legjobban. Szólnak arról, hogy melyik termelési ág fe­lel meg számukra leginkább. Pedagógusnak fontos értesülé­sek. Végül pedig a harmadik dolgozat címe: A kefeipar népgazdasági jelentősége. En­nek a témának a feldolgozá­sa az érdeklődés mértékét bi­zonyítja ugyancsak. Tudják-e, hogy a népgazdaság számára mennyire fontos munka ré­szesei? Megjegyzik-e az ada­tokat, a gyár jelentőségének legfőbb bizonyítékait? A dolgozatok kivétel nél­kül sikerültek, közepesnél rosszabb munka nincs a 42 dolgozat között. Bőven, szíve­sen írták és mindhárom téma feldolgozására akadt vállal­kozó. Ahogy Teremi Ferencné elmondta, a gyerekek sok új dolgot sorakoztattak fel, ön­álló, saját felfedezésüket, a gyárban megmutatkozó érdek­lődésük gyümölcseit. Mindenekelőtt erről valamit: kell-e a gyakorlati okta­tás igenléséhez jobb példát keresni, mint azt, hogy a ta­nulók nyitott szemmel jár­nak az üzemben, figyelik az életet, kérdeznek, érdeklőd­nek és megjegyzik a hallot­takat? Ezek­ a nyilatkozatok ugyanis a figyelmet az ér­deklődést és a tanultak rög­zítését bizonyítják. Mert nem minden az oktatás anyagából származik. Fodor Zsuzsanna, amikor a kefegyártás nép­­gazdasági jelentőségéről ír, huszonhatféle kefefajtát sorol fel és nyilván látta, megnéze­gette valamennyit, különben aligha sikerül a hosszú lista. Megtalálják a munka örömét A dolgozatok azonos voná­­sai is elgondolkoztatók. Csak­nem minden írásban megem­­­­lítik, hogy a gyár exportra dolgozik, és hogy hulladék­­anyagokat is felhasznál. Érdekes az a csodálkozással vegyes hang, amivel elmond­ják, hogy értékké válik a sze­mét, mert az egyébként hasz­navehetetlen állati szőrből, fa­­hulladékból is szép kefe ké­szül. Az ember nem is hinné — írják nem is egy helyen —, hogy ez lehetséges.­­ Élmény ez, s lehetetlen, hogy a pedagógus ne épít­hessen erre az alapra, ha a takarékosságra, jelentéktelen­nek látszó dolgok, anyagok megbecsülésére tanít. Az export­kérdés számtalan gondolat elindítója. „Talán valamelyik néger kislány az­zal a kefével simítja a haját, amelyiket én lakkoztam” — mondja Kovács Ágnes. ,,A keféért valutát kapunk és ezért a valutáért olyan anya­gokat adnak, amire nálunk nagy szükség van” — írja Nagy Ágnes. Egy másik lány azt jegyezte meg, hogy a ke­fékért déligyümölcs érkezik. Mennyi új, gyakorlatban szerzett tudomány! Tudják, mit jelent a valuta. Egyszerű ez: Mi gyártunk kefét és ezért sok mást kapunk. Megtalálják a munka örö­mét. Megy külföldre, amit én készítek, és talán pontosan egy néger lány» kezébe kerül. Az én munkám ... Vagy déli­gyümölcsöt adnak az én ké­szítményemért. Megtalálni csaknem minden dolgozatban, hogy a kefegyár­­•«-»---------------­fást nem szabad lebecsülni. Bonyolult dolog, az csak lát­szat, hogy egyszerű. Leírják a gyártás folyamatát, olvas­ható a szakkifejezések egész tömege. Mintha kérkednének azzal, hogy ismerik ezt a munkát. Mindig szívesen jönnek önkéntelenül adódik a kér­dés— a politechnikai oktatás nélkül vajon hányan tudná­nak így egy szuszra, ennyi biztonsággal, ennyire értve elmondani, hogy­­ nagy dolog a munka, és hogy összefügg minden folyamat? írtak a pályaválasztásról, örömmel, hogy lesz hová menni dolgozni, ha végeztek. A munkások kedvességéről, szeretetéről­ megható, őszinte sorok tanús­kodnak. Károlyi Erzsébet így ír: „Ha egy-egy köteg árut jól becsomagol­tam, a munkásasszony velem együtt örült, s talán még bol­dogabb volt, mint énmagam.” Érzik a szavak mögött, hogy a gyár máris egy kicsit a tanulók otthonává vált — ide mindig szívesen jönnek. Izgalmas olvasmányok a gyerekek dolgozatai, mert a nevelés új formáinak első győzelmei tükröződnek ben­nük. Az elmélet próbaköve­ a gyakorlat. Nos, az elmélet i­s a kezdet pillanatában kiállja a gyakorlat próbáját. Egy is­kolában ezt igazolták 42 ta­nuló nyílt és meghatóan őszinte, nagy gonddal leírt szavai. Kiss János Törzsgárda mozgalom a Debreceni Ruházati Boltnál A Debreceni Ruházati Bolt szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére a vállalat­­ kultúrhelyiségében a törzs­gárda mozgalommal kapcsola­tosan értekezletet rendeztek. Az ül­ésen részt ven a ru­ h­zati bolt 61 főnyi ta­g­­­ja, valamint a vállalat, párt­­ég szakszervezete, a­ KISZ- szervezet képviselői és a bolt vezetősége. A törzsgárda mozgalom cél­kitűzéseit Balogh Sándorné sz. b. titkár ismertette. Ezt követőleg élénk vita alakult ki, amelynek során a vállalat dolgozói több egészséges ja­vaslattal járulta­k hozzá a ■t.­­izgalom eredményesebbé té­teléhez. Különösen az ifjúság nevelésével kapcsolatban hangzottak el értékes felszó­lalások. ­ Névadó ünnepség a pedagógusoknál Sok kedves és megható név­adó ünnepségről hallottunk már és olvastunk is a lapok hasábjain. Bensősége és csa­ládias szépsége miatt méltán sorakozik ezek mellé a deb­receni pedagógus művelődési otthonban megrendezett va­sárnapi névadó ünnepély. A Pedagógus Szakszervezet me­gyei bizottsága rendezte azt meg egy pedagógus gyermek­nek, az aradványpusztai Ter­­dik Mihályék kis­fiának. Az első névadó szülői tisztet a pedagógus megyebizottság tit­kára, Strebetovszky Lajos és felesége vállalták el. A művelődési otthon szé­pen feldíszítve várta a kis ünnepek­et. Tiszteletére egy­­egy úttörő leány- és fiúcsa­pat is megjelent zászlókkal. Ugyancsak eljött a Maróthy György kórus,­ Czövek Lajos karnagy vezetésével, valamint a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. k. művelődésügyi osztály és a Pedagógus Szakszervezet központja is képviseltette ma­gát. Ott voltak a Terdik-csa­­lád rokonai, barátai és az aradványpusztai, a debreceni pedagógusok is szép szám­mal. Strebelovszky Lajosné egy kis beszéd kíséretében tett fo­gadalmat, hogy a gyermeket hazája és népe iránti szeretet­­ben és hűségben­­fogják fel­nevelni, majd bejelentette, hogy a gyermek Mihály és László nevet kap. Az anya­könyvvezető bejegyezte a gyermek nevét az anyakönyv­­be és a szakszervezet dísz­­könyvébe. Ezután buzdító sza­vakkal fordult a szülőkhöz, hogy felelősek a gyermek jö­vőjéért, hogy derék állampol­gárrá neveljék. Ezt követően Mile Barna igazgató az arad­ványpusztai nevelők nevében köszöntötte az újszülött szü­leit, majd Strebelovszky La­jos átnyújtotta a szakszerve­zet ajándékait: sok szép gyer­mekholmit és játékot az új­szülött részére. Ezek után kis kultúrműsor következett. A Maróthy György kórus Csajkovszkij Altatódalát énekelte el. Kaff­ka Margit: Petike jár című versét Bécsi Ágota felsőfokú tanítóképzős növendék adta elő. Az úttörők tiszteletbeli pajtásukká fogadták a kisba­bát és ennek jelképéül út­törő nyakkendőt ajándékoztak neki. Dr. Bonczos Lászlóné A Debreceni Textilművek életéből jól sikerült ifjúsági napot rendeztek január első felében a Debreceni Textilműveknél. Az üzem jóformán valameny­­nyi fiatalja részt vett a KISZ-szervezet által összehí­vott megbeszélésen,­­ ahol a vállalat fiataljai elsősorban azt beszélték meg, hogyan kapcsolódjanak be a KISZ Központi Bizottsága által kez­deményezett Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalomba. A megjelent fiatalok ezzel kap­csolatban több, igen helyes javaslatot tettek. Elhatároz­­ták, hogy a többtermelés ér­dekében tovább szélesítik a már korábban megindított társadalmai szerelési őrjáratu­kat, valamint maguk is köz­vetlenül hozzájárulnak a Debrecen szebbé tételére irá­nyuló erőfeszítésekhez. A szakmunkás tanfolyamok hall­gatói továbbá elhatározták, hogy részt vesznek a Szakma ifjú mestere címért indított versenyben. Több látogató csoport for­dult meg januárban a textil­műveknél. Elsőnek a Tóth Árpád Általános Iskola 15 nö­vendéke, majd 23-án a ruha­gyár szocialista címért küzdő egyik brigádjának több tagja kereste fel az üzemet. A textilműveik 9 dolgozója januárban több napos termé­szetjáró túrán vett részt a Börzsönyben. A textilműveik fiataljai úgy döntöttek, hogy a KISZ-szer­­vezet tánccsoportja mellett életre hívják, a színjátszócso­portot is és bekapcsolódnak a József Attila olvasómozgalom­ba. Emellett élni kívánnak a sportolás lehetőségeivel és el­határozták, hogy kötelesen megrendezik asztaliteniszben, sakkban és röplabdában a házibajnokságokat. ­ Képek a Debreceni Dohánygyár életéből Az üzem laboratóriumában új polyfotométert állítottak be, melyet az NDK-ból vásároltak. A készüléket analitikai vizs­gálatokra használják. Képünkön Kemecsei Júlia és Vajdics Zoltánné nikotin-tartalom vizsgálatot végez. Az üzem KISZ-fiataljai vállalták, hogy munkaidő előtt, an­nak letelte után társadalmi munkában szórakoztató zenét közvetítenek a stúdióból a munkatermekbe, valamint a KISZ- szel kapcsolatos híradót megindítják. Képünkön Antal Erzsé­bet és Lada Gyöngyi a dohánygyári stúdióban. Több baromfit, hízott sertést a háztáji gazdaságokból is Termelőszövetkezeteink jó gazdálkodásának egyik jelen­tős értékmérője: hogyan, mennyire teljesítik az áruter­melési és értékesítési tervet. Az árutermelés teljesítése­iből számtalan előnye és anya­gi haszna van a termelőszö­vetkezeteknek. Ha több az ál­lat, van miből eladni, ez pe­dig nagyobb és folyamatos pénzbevételt jelent, amiből a különböző kiadásokat és a rendszeres előlegosztást fe­dezni lehet. Az áruértékesítési terv teljesítése után kedvez­ményeket, hitelelengedéseket kapnak a szövetkezetek, ami a terület nagyságától és a tel­jesítés mértékétől függően igen jelentős összeg lehet. De nem utolsósorban kell emlí­teni a népgazdasági érdeke­ket. A termelőszövetkezetek fedezik a népgazdasági szük­séglet jelentős részét, s ezzel számolnak a tervezésnél és az értékesítésnél is. Ilyen for­mán a közösségi érdekeket is szem előtt kell tartani a szö­vetkezeteknek. A termelőszövetkezetek áru­értékesítési tervének az ösz­­szeállításánál természetesen elsősorban a közös gazdaság­ban tartott és hizlalt állatállo­mánnyal számolnak. Itt együtt van a jószág, tudják meny­nyit, mikor adnak el belőle. Ez azonban nem az egyetlen lehetőség, mert ennek igen jelentős kiegészítője a ház­táji gazdaság. Már most, a tervezés idején kell számítás­ba venni, hogyan tudja ki­egészíteni a közösből értéke­sített állatokat a háztájiban felnevelt és meghizlalt sertés vagy baromfi. A múlt esztendőben számos jó példával találkozhattunk ezen a téren. A földesi Rákó­czi Termelőszövetkezetben 1960-ban 83 kiló húst értékesí­tettek a közösből minden hold szántó után, a háztáji gazda­ságokból eladott hús pedig 43 kiló volt holdanként. A nagyhegyes­ termelőszövetke­zetek tavaly 4500 sertés érté­kesítésére kötöttek szerző­dést, ami lényegesen több, mint bármelyik esztendőben, amikor még egyénileg gazdál­kodtak ezeken a területeken. Eddig több mint 52 000 hízott sertés értékesítésére kötöttek szerződést a termelőszövetke­zetek a közös gazdaságokból, viszont a háztájiból még mindössze 7471 sertéshizlalási szerződést írtak alá. Még vi­­szonylag a püspökladányi já­rás eredménye a legjobb, ahol január végi adatok szerint a háztáji gazdaságokban hizlalt és együttesen eladásra került sertések száma negyede a kö­zös gazdaságokból történő ér­tékesítésnek. Sárrétudvariban a Nádudvaron a Béke Tsz-nél, a hajdúböszörményi Dózsa Ter­melőszövetkezetnél a vezető­ség szorgalmazására egyre több tag adja el közös értéke­sítésre a háztájiban meghiz­lalt sertését. A termelőszövetkezetek egy része — ahol még nincs meg a megfelelő számú tenyészál­­lomány — az Állatforgalmi Vállalattól vásárol hízónak­­valót. Most és a következő he­tekben tudnának árusüldőt szállítani a tsz-ek részére, de a legtöbb helyen vonakodnak tőle, nem fogadják. Majdnem mindenütt április végére, má­jus elejére jelentették be az igényt, amikorra annyi össze­jön, hogy a kívánságokat nem tudják abban az időpontban kielégíteni. Ezért helyes, ha a termelőszövetkezetek folya­matosan fogadják a hizlalásra beállításra kerülő süldőket. A csibenevelési és baromfi­tenyésztési tervek teljesítése — mivel nincs is megfelelő férőhely a közös gazdaságok­ban — szinte elképzelhetet­len a háztáji gazdaság igény­­bevétele nélkül. Jelentős tétel­ként szerepel ez a szövetkeze­tek árutermelési terveiben, s a tavalyi tapasztalatok bizo­nyítják: érdemes is vele fog­lalkozni, megtérül a fáradság. Meteoritot találtak az Antarktiszon Leningrad (TASZSZ) Az­ Antarktiszról érkezett rádió­­jelentés szerint szovjet tudó­sok egy jéghegy lejtőjén, mintegy 2500 méteres mag­­­­ságban körülbelül 10 kilo­gramm súlyú meteoritot ta­láltak. A meteorit 20-szor 10 centiméter nagyságú.

Next