Hajdú-Bihari Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
0 HÁJSÍ Világ pobUlaArai, ff xvm évi., un. szám poli Kill ffl| filispka Ára: 50 fillér FPjj BBBL WtBH? Sfl S 1961. FEBRUÁR 1, 7$|||| JffijgL i közgazdasági tedmikuttv lányait inigy * élménye A KEFEGYÁRI MUNKA Egy kislány elhívja az olvasót a Debreceni Kefegyárba. Csupa kedves szóval, íme szó szerint: „Jöjjenek velem, holnap szerda lesz és mi gyakorlatra megyünk. Siessenek kérem, azonnal kezdődik a munka és késni nekünk sem szabad, ugyanis komoly dolgozó nőkké válunk mi is, ahogy átlépjük a gyárkapu küszöbét. Nézzék meg! A portás néni nekünk is komolyan köszön, mint az idősebb munkásoknak.” Így ír Kovács Ágnes, a debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum I. C osztályos tanulója egy dolgozatban, amelyben a politechnikai oktatás jelentőségének méltatására vállalkozott. Érdekes gondolatokat idéző szavak. Érezni belőle egy kis büszkeséget, ott látszik a szavak között a növekvő öntudat és érzik az is, hogy örömmel írt sorok ezek. Sokat olvashattunk a politechnikai oktatásról, nyomon követhettünk jó néhány vitát, egyszerűbb, magyarázó hangú írásokat vagy tudományos alaposságú értekezéseket, és tudtuk, éreztük, hogy valami érdekes, jelentős új fogalommal találkoztunk, csak ott maradt egy kérdés legvégül. Hogy sikerül az elvek gyakorlati megoldása? Az iskolareformról nyilatkoznak most — néhány hónappal a kezdés után — a legilletékesebbek, a tanulók. Akik mindeddig kimaradtak a vitából, most megszólalnak — őszintén, nyíltszívűen, egyenesen. A pedagógus korábban így beszélt: A gyakorlati oktatás előnye többek közt, hogy növeli a gyerekek önbizalmát, felelősségérzetét. A 15 esztendős Kovács Ágnes ma azt mondja: komoly dolgozó nőkké váltunk és — nagy dolog — a portás néni ugyanúgy köszön, mint a munkásoknak. A kislány tökéletesen igazolja a pedagógus korábbi elméletét. És milyen szép ez az igazolás... Öröm a dolgozó nőkhöz, gyári munkásokhoz hasonlítani, velük egy szintre emelkedni... Valahol tehát már közel állunk a cél-hoz, hiszen ez az: a fiatal ismerje meg és becsülje a munkát. Egy nagy sikerű dolgozat A Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban dolgozatot írt az I. C osztály 42 tanulója, akik szeptember óta a Debreceni Kefegyárba járnak gyakorlati oktatásra. Teremi Ferencné tanárnő, az osztály politechnikai nevelésének irányítója elmondta, hogy ez a dolgozat amolyan tájékozódásfélének készült. Három témát kapott az osztály és ki-ki kedve szerint választhatott. Az első kérdés így szólt: Miben látom a politechnikai oktatás jelentőségét? A második téma ez volt: Melyik üzemrészben szeretek dolgozni és miért? A felelet tanulságos lehet. Elmondják a tanulók, mi érdekli őket legjobban. Szólnak arról, hogy melyik termelési ág felel meg számukra leginkább. Pedagógusnak fontos értesülések. Végül pedig a harmadik dolgozat címe: A kefeipar népgazdasági jelentősége. Ennek a témának a feldolgozása az érdeklődés mértékét bizonyítja ugyancsak. Tudják-e, hogy a népgazdaság számára mennyire fontos munka részesei? Megjegyzik-e az adatokat, a gyár jelentőségének legfőbb bizonyítékait? A dolgozatok kivétel nélkül sikerültek, közepesnél rosszabb munka nincs a 42 dolgozat között. Bőven, szívesen írták és mindhárom téma feldolgozására akadt vállalkozó. Ahogy Teremi Ferencné elmondta, a gyerekek sok új dolgot sorakoztattak fel, önálló, saját felfedezésüket, a gyárban megmutatkozó érdeklődésük gyümölcseit. Mindenekelőtt erről valamit: kell-e a gyakorlati oktatás igenléséhez jobb példát keresni, mint azt, hogy a tanulók nyitott szemmel járnak az üzemben, figyelik az életet, kérdeznek, érdeklődnek és megjegyzik a hallottakat? Ezek a nyilatkozatok ugyanis a figyelmet az érdeklődést és a tanultak rögzítését bizonyítják. Mert nem minden az oktatás anyagából származik. Fodor Zsuzsanna, amikor a kefegyártás népgazdasági jelentőségéről ír, huszonhatféle kefefajtát sorol fel és nyilván látta, megnézegette valamennyit, különben aligha sikerül a hosszú lista. Megtalálják a munka örömét A dolgozatok azonos vonásai is elgondolkoztatók. Csaknem minden írásban megemlítik, hogy a gyár exportra dolgozik, és hogy hulladékanyagokat is felhasznál. Érdekes az a csodálkozással vegyes hang, amivel elmondják, hogy értékké válik a szemét, mert az egyébként hasznavehetetlen állati szőrből, fahulladékból is szép kefe készül. Az ember nem is hinné — írják nem is egy helyen —, hogy ez lehetséges. Élmény ez, s lehetetlen, hogy a pedagógus ne építhessen erre az alapra, ha a takarékosságra, jelentéktelennek látszó dolgok, anyagok megbecsülésére tanít. Az exportkérdés számtalan gondolat elindítója. „Talán valamelyik néger kislány azzal a kefével simítja a haját, amelyiket én lakkoztam” — mondja Kovács Ágnes. ,,A keféért valutát kapunk és ezért a valutáért olyan anyagokat adnak, amire nálunk nagy szükség van” — írja Nagy Ágnes. Egy másik lány azt jegyezte meg, hogy a kefékért déligyümölcs érkezik. Mennyi új, gyakorlatban szerzett tudomány! Tudják, mit jelent a valuta. Egyszerű ez: Mi gyártunk kefét és ezért sok mást kapunk. Megtalálják a munka örömét. Megy külföldre, amit én készítek, és talán pontosan egy néger lány» kezébe kerül. Az én munkám ... Vagy déligyümölcsöt adnak az én készítményemért. Megtalálni csaknem minden dolgozatban, hogy a kefegyár•«-»---------------fást nem szabad lebecsülni. Bonyolult dolog, az csak látszat, hogy egyszerű. Leírják a gyártás folyamatát, olvasható a szakkifejezések egész tömege. Mintha kérkednének azzal, hogy ismerik ezt a munkát. Mindig szívesen jönnek önkéntelenül adódik a kérdés— a politechnikai oktatás nélkül vajon hányan tudnának így egy szuszra, ennyi biztonsággal, ennyire értve elmondani, hogy nagy dolog a munka, és hogy összefügg minden folyamat? írtak a pályaválasztásról, örömmel, hogy lesz hová menni dolgozni, ha végeztek. A munkások kedvességéről, szeretetéről megható, őszinte sorok tanúskodnak. Károlyi Erzsébet így ír: „Ha egy-egy köteg árut jól becsomagoltam, a munkásasszony velem együtt örült, s talán még boldogabb volt, mint énmagam.” Érzik a szavak mögött, hogy a gyár máris egy kicsit a tanulók otthonává vált — ide mindig szívesen jönnek. Izgalmas olvasmányok a gyerekek dolgozatai, mert a nevelés új formáinak első győzelmei tükröződnek bennük. Az elmélet próbaköve a gyakorlat. Nos, az elmélet is a kezdet pillanatában kiállja a gyakorlat próbáját. Egy iskolában ezt igazolták 42 tanuló nyílt és meghatóan őszinte, nagy gonddal leírt szavai. Kiss János Törzsgárda mozgalom a Debreceni Ruházati Boltnál A Debreceni Ruházati Bolt szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére a vállalat kultúrhelyiségében a törzsgárda mozgalommal kapcsolatosan értekezletet rendeztek. Az ülésen részt ven a ru hzati bolt 61 főnyi tagja, valamint a vállalat, pártég szakszervezete, a KISZ- szervezet képviselői és a bolt vezetősége. A törzsgárda mozgalom célkitűzéseit Balogh Sándorné sz. b. titkár ismertette. Ezt követőleg élénk vita alakult ki, amelynek során a vállalat dolgozói több egészséges javaslattal járultak hozzá a ■t.izgalom eredményesebbé tételéhez. Különösen az ifjúság nevelésével kapcsolatban hangzottak el értékes felszólalások. Névadó ünnepség a pedagógusoknál Sok kedves és megható névadó ünnepségről hallottunk már és olvastunk is a lapok hasábjain. Bensősége és családias szépsége miatt méltán sorakozik ezek mellé a debreceni pedagógus művelődési otthonban megrendezett vasárnapi névadó ünnepély. A Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága rendezte azt meg egy pedagógus gyermeknek, az aradványpusztai Terdik Mihályék kisfiának. Az első névadó szülői tisztet a pedagógus megyebizottság titkára, Strebetovszky Lajos és felesége vállalták el. A művelődési otthon szépen feldíszítve várta a kis ünnepeket. Tiszteletére egyegy úttörő leány- és fiúcsapat is megjelent zászlókkal. Ugyancsak eljött a Maróthy György kórus, Czövek Lajos karnagy vezetésével, valamint a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. k. művelődésügyi osztály és a Pedagógus Szakszervezet központja is képviseltette magát. Ott voltak a Terdik-család rokonai, barátai és az aradványpusztai, a debreceni pedagógusok is szép számmal. Strebelovszky Lajosné egy kis beszéd kíséretében tett fogadalmat, hogy a gyermeket hazája és népe iránti szeretetben és hűségbenfogják felnevelni, majd bejelentette, hogy a gyermek Mihály és László nevet kap. Az anyakönyvvezető bejegyezte a gyermek nevét az anyakönyvbe és a szakszervezet díszkönyvébe. Ezután buzdító szavakkal fordult a szülőkhöz, hogy felelősek a gyermek jövőjéért, hogy derék állampolgárrá neveljék. Ezt követően Mile Barna igazgató az aradványpusztai nevelők nevében köszöntötte az újszülött szüleit, majd Strebelovszky Lajos átnyújtotta a szakszervezet ajándékait: sok szép gyermekholmit és játékot az újszülött részére. Ezek után kis kultúrműsor következett. A Maróthy György kórus Csajkovszkij Altatódalát énekelte el. Kaffka Margit: Petike jár című versét Bécsi Ágota felsőfokú tanítóképzős növendék adta elő. Az úttörők tiszteletbeli pajtásukká fogadták a kisbabát és ennek jelképéül úttörő nyakkendőt ajándékoztak neki. Dr. Bonczos Lászlóné A Debreceni Textilművek életéből jól sikerült ifjúsági napot rendeztek január első felében a Debreceni Textilműveknél. Az üzem jóformán valamenynyi fiatalja részt vett a KISZ-szervezet által összehívott megbeszélésen, ahol a vállalat fiataljai elsősorban azt beszélték meg, hogyan kapcsolódjanak be a KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezett Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. A megjelent fiatalok ezzel kapcsolatban több, igen helyes javaslatot tettek. Elhatározták, hogy a többtermelés érdekében tovább szélesítik a már korábban megindított társadalmai szerelési őrjáratukat, valamint maguk is közvetlenül hozzájárulnak a Debrecen szebbé tételére irányuló erőfeszítésekhez. A szakmunkás tanfolyamok hallgatói továbbá elhatározták, hogy részt vesznek a Szakma ifjú mestere címért indított versenyben. Több látogató csoport fordult meg januárban a textilműveknél. Elsőnek a Tóth Árpád Általános Iskola 15 növendéke, majd 23-án a ruhagyár szocialista címért küzdő egyik brigádjának több tagja kereste fel az üzemet. A textilműveik 9 dolgozója januárban több napos természetjáró túrán vett részt a Börzsönyben. A textilműveik fiataljai úgy döntöttek, hogy a KISZ-szervezet tánccsoportja mellett életre hívják, a színjátszócsoportot is és bekapcsolódnak a József Attila olvasómozgalomba. Emellett élni kívánnak a sportolás lehetőségeivel és elhatározták, hogy kötelesen megrendezik asztaliteniszben, sakkban és röplabdában a házibajnokságokat. Képek a Debreceni Dohánygyár életéből Az üzem laboratóriumában új polyfotométert állítottak be, melyet az NDK-ból vásároltak. A készüléket analitikai vizsgálatokra használják. Képünkön Kemecsei Júlia és Vajdics Zoltánné nikotin-tartalom vizsgálatot végez. Az üzem KISZ-fiataljai vállalták, hogy munkaidő előtt, annak letelte után társadalmi munkában szórakoztató zenét közvetítenek a stúdióból a munkatermekbe, valamint a KISZ- szel kapcsolatos híradót megindítják. Képünkön Antal Erzsébet és Lada Gyöngyi a dohánygyári stúdióban. Több baromfit, hízott sertést a háztáji gazdaságokból is Termelőszövetkezeteink jó gazdálkodásának egyik jelentős értékmérője: hogyan, mennyire teljesítik az árutermelési és értékesítési tervet. Az árutermelés teljesítéseiből számtalan előnye és anyagi haszna van a termelőszövetkezeteknek. Ha több az állat, van miből eladni, ez pedig nagyobb és folyamatos pénzbevételt jelent, amiből a különböző kiadásokat és a rendszeres előlegosztást fedezni lehet. Az áruértékesítési terv teljesítése után kedvezményeket, hitelelengedéseket kapnak a szövetkezetek, ami a terület nagyságától és a teljesítés mértékétől függően igen jelentős összeg lehet. De nem utolsósorban kell említeni a népgazdasági érdekeket. A termelőszövetkezetek fedezik a népgazdasági szükséglet jelentős részét, s ezzel számolnak a tervezésnél és az értékesítésnél is. Ilyen formán a közösségi érdekeket is szem előtt kell tartani a szövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek áruértékesítési tervének az öszszeállításánál természetesen elsősorban a közös gazdaságban tartott és hizlalt állatállománnyal számolnak. Itt együtt van a jószág, tudják menynyit, mikor adnak el belőle. Ez azonban nem az egyetlen lehetőség, mert ennek igen jelentős kiegészítője a háztáji gazdaság. Már most, a tervezés idején kell számításba venni, hogyan tudja kiegészíteni a közösből értékesített állatokat a háztájiban felnevelt és meghizlalt sertés vagy baromfi. A múlt esztendőben számos jó példával találkozhattunk ezen a téren. A földesi Rákóczi Termelőszövetkezetben 1960-ban 83 kiló húst értékesítettek a közösből minden hold szántó után, a háztáji gazdaságokból eladott hús pedig 43 kiló volt holdanként. A nagyhegyes termelőszövetkezetek tavaly 4500 sertés értékesítésére kötöttek szerződést, ami lényegesen több, mint bármelyik esztendőben, amikor még egyénileg gazdálkodtak ezeken a területeken. Eddig több mint 52 000 hízott sertés értékesítésére kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek a közös gazdaságokból, viszont a háztájiból még mindössze 7471 sertéshizlalási szerződést írtak alá. Még viszonylag a püspökladányi járás eredménye a legjobb, ahol január végi adatok szerint a háztáji gazdaságokban hizlalt és együttesen eladásra került sertések száma negyede a közös gazdaságokból történő értékesítésnek. Sárrétudvariban a Nádudvaron a Béke Tsz-nél, a hajdúböszörményi Dózsa Termelőszövetkezetnél a vezetőség szorgalmazására egyre több tag adja el közös értékesítésre a háztájiban meghizlalt sertését. A termelőszövetkezetek egy része — ahol még nincs meg a megfelelő számú tenyészállomány — az Állatforgalmi Vállalattól vásárol hízónakvalót. Most és a következő hetekben tudnának árusüldőt szállítani a tsz-ek részére, de a legtöbb helyen vonakodnak tőle, nem fogadják. Majdnem mindenütt április végére, május elejére jelentették be az igényt, amikorra annyi összejön, hogy a kívánságokat nem tudják abban az időpontban kielégíteni. Ezért helyes, ha a termelőszövetkezetek folyamatosan fogadják a hizlalásra beállításra kerülő süldőket. A csibenevelési és baromfitenyésztési tervek teljesítése — mivel nincs is megfelelő férőhely a közös gazdaságokban — szinte elképzelhetetlen a háztáji gazdaság igénybevétele nélkül. Jelentős tételként szerepel ez a szövetkezetek árutermelési terveiben, s a tavalyi tapasztalatok bizonyítják: érdemes is vele foglalkozni, megtérül a fáradság. Meteoritot találtak az Antarktiszon Leningrad (TASZSZ) Az Antarktiszról érkezett rádiójelentés szerint szovjet tudósok egy jéghegy lejtőjén, mintegy 2500 méteres magságban körülbelül 10 kilogramm súlyú meteoritot találtak. A meteorit 20-szor 10 centiméter nagyságú.