Hajdú-Bihari Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

XVIII. évf., 3S. szám TÉR Jp|||| jHg j&p Ara: 50 (illér Jpf|| H AH W IPSI- FEBRUAR 10. sJÍU’ÍIIIÍ ^SL. JNAL gfij&ILJB 'EmLJHm HAJDÚ-BIHARI Vilőq. [i\AtetS\íat, EGYRE TÖBB TSZ-KLUB működik Hajdú-Bihar. Ismeretes, ho­gy a dunántúli megyéikben már az elmúlt év­ben is igen sikeresen alakí­tották ki a klubhálózatot a falvakban. Hajdú-Biharban is megindult ez a munka, ör­vendetes a kezdés: megterem­tették­ több járásban az alap­ját annak, hogy a termelő­­szövetkezetek tagsága — öre­gek és fiatalok — a klubélet előnyeit is élvezhessék. Mezősason a termelőszövet­kezetek dicséretes módon vet­tek részt a művelődési ott­hon újjáalakításában, Nagyrá­­bén pedig most kap majd új, nagy, modern művelődési otthont a Petőfi Tsz támogatá­sával a község. Igen széleskörű a klubháló­zat a püspökladányi járás­ban. Jelenleg a bárándi Új Élet, a biharnagybajomi Dó­zsa, a földesi Rákóczi és Le­nin, a nádudvari Vörös Csil­lag, a Béke és­ Aranykalász, a püspökladányi Lenin, Petőfi és Május 1, a sárrétudvari Rákóczi és a szerepi Előre termelőszövetkezetek rendel­keznek klubszobával. A klu­bok vezetői között vannak termelőszövetkezeti gazdák, mezőgazdászok és pedagógu­sok. Több klubot anyagilag tá­mogat egy-egy termelőszövet­kezet. Ilyen a földesi Lenin Termelőszövetkezet, amely célszerűen segíti anyagiakkal a klub működését. Íme a fel­sorolás: rádió vásárlásra 3600, televízióra 6000, hangszerekre 12 000, 50 darab szók beszer­zésére pedig 8000 forintot ad­takt. Ez a termelőszövetkezet az óvodai felszerelés korsze­rűsítéséről is gondoskodott 16 000 forint átadásával. A kulturális vezető a földesi Le­nin Termelőszövetkezetben Ványi Imre mezőgazdász. A püspökladányi járás leg­nagyobb klubja a nádudvari Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben van, ebben a köz­ségben a termelőszövetkezetek közös erővel segítik a klub­életet, de három nagy terme­lőszövetkezet 5—5000 forinttal segítette többek között, hogy a fúvószenekar megalakításá­hoz szükséges hangszereket beszerezzék. A biharkeresztesi járás­­ tíz termelőszövetkezetében alakí­tottak már klubot, a körös­szegapáti Ezüstkalász a klub számára könyveket vásárolt, a berekböszörményi Szabad Föld 8000 forintért televíziót, a mezőpeterdi Lenin adott kulturális célokra 7000 forin­tot. A debreceni járásban nyolc termelőszövetkezetben van már klub. A berettyóújfalui járásban öt községben alakult tsz-klub. Érdemes megemlíteni, hogy Hajdúböszörményben, ahol pedig régi, szilárd szövetke­zetek működnek ugyanúgy, mint Hajdúszoboszlón, nem mindenütt tekintik fontos fel­adatnak a klubszobáik létesí­tését és azok megfelelő fel­szerelését. A hajdúböszörmé­nyi Dózsát és a hajdúböször­ményi Vörös Csillag termelő­szövetkezetet azonban a kul­turális élet kiterebélyesítése terén végzett munkáért di­cséret illeti. A Vörös Csillag például a múlt évben kultu­rális­­ célokra 32 000 forintot adott. Hajdúböszörményben a szövetkezeti kulturális élet az első helyen említendő a haj­dúvárosok között. Itt már ter­melőszövetkezeti énekkar is alakult. Figyelemre méltó, hog­.. egy mátrai kirándulás után a termelőszövetkezeti gazdák társadalmi munkát ajánlottak fel egy hegyvidéki nyaraló építésére -­­ B. M. ÚJ PI­L MEK V [a debreceni mozik műsorán] Az izgalmas, új jugoszláv filmdráma, az 5 perc a paradi­csomban egyik jelenete. Jelenet Csajkovszkij operájának, a Pique Dame-nak szovjet filmváltozatából. Ma délelőtt ülést tart a debreceni I. kerületi Tanács A debreceni I. kerületi Ta­nács ma reggel 8 órai kez­dettel tartja rendes ülését a városi tanácsháza kistanács­termében. A tanácsülésen Rácz Gyu­­láné, a végrehajtó bizottság titkára beszámol az 1960. évi községfejlet­ztési terv teljesí­téséről, s ismerteti az 1961. évi községfejlesztési terveze­tet. Ezután dr. Lukács Fe­renc főorvos az I. kerületi Tanács v. b. egészségügyi csoportjának elmúlt­­ évi munkáját és az ez évi fel­adatokat­ ismerteti. Zlaczki Ferencné, az egészségügyi ál­landó bizottság elnökének beszámolója után különfélék, interpellációk zárják az I. területi Tanács mai ülésé­nek napirendjét. cs zene szerelmesei ki­zött LÁTOGATÁS A KODÁLY ZOLTÁN ZEnEMŰVÉSZETI SZAKISKOLÁBAN »▼▼▼▼▼▼TTTVTTTTTTTTTTTTTTTTT TTTTTTTTTTTTTTTVTVTVTTTTTT'tTTT 777777777777777777777777777« Nemcsak debreceni, hanem országos hírű intézmény a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola. Sőt az országos hírnév ma már világhírnév­vel is párosul: a llangolleni és­ az arezzói sikerek újból és újból visszafénylenek. Persze, ezt jelen esetben úgy kell felfognunk, hogy az eddigi eredmények nemhogy fékezik, de tovább ösztönzik az iskola munkakedvét,­­ lendületét, új perspektívákat rajzolnak ta­nárok és növendékek elé, hogy együttesen törekedjenek még szebb, még tökéletesebb ered­mények felé. A Kodály Zoltán Zenemű­vészeti Szakiskola legtöbbünk képzeletében azonnal képzet­társítja az iskola kórusát is. S nem véletlenül. A kórus­kultusz ebben az intézmény­ben minden túlzás nélkül mű­vészetté nemesedett, mégpe­dig olyan sugárzó erővel, ami követendő példakép többi­­kó­rusainknak számára is. A szakiskola „profilja” azonban jóval több, mint a kórusművészet ápolása, szere­tete, igényes művelése. A fő feladat talán nem is ez, ha­nem a zeneművészeti képzés, az általános és a szakismere­teik átadása. A különböző tanszakokon — ének, zongo­­ra, hegedű, fuvola, cselló stb. — kitűnően képzett tanárok nevelik a jövő szakoktatóit, pedagógusait, akik az iskola elvégzése után­ terjesztői, szó­szólói lesznek a korszerű mű­veltséghez nélkülözhetetlen zenei ismereteiknek. Ott jártunkkor az iskola igazgatója, Gulyás György Liszt-díjas karnagy elmondot­ta, hogy a szakiskolának je­lenleg 275 növendéke van. A tanulási előfeltételek bizto­sítva vannak, a tanárok jó munkája, a próbatermek, a hangszerek, mind-mind az igényes tanulást és nevelést szolgálják. Újdonságként azt is meg­említette — bármennyire is furcsán hangzik —, ebben az intézményben is tért hódít a politechnikai oktatás. Ennek a lényege­­természetesen nem az, hogy a tanulók üzemi gya­korlatot végeznek, hanem olyan szükségszerűségben je­lentkezik, hogy a szakképzés­sel egy idő­ben a növendékek elsajátítják a hangszerek ja­vítását, megismerik azok kü­­­lönfajta mechanizmusát és szükség esetén a kisebb hibá­kat maguik is ki tudják javí­tani. A fényképfelvételek csak­ néhány kockát tudtak rögzí­teni az iskola életéből, de an­nak széles irányú munkájá­hoz a felvételek egész sora is kevés lenne. Látogatásunk al­kalmával, bármily rövid idő alatt is, arról győződtünk meg,­­hogy ez az intézmény méltó csarnoka az egyik leg­egyetemesebb művészetnek, a zenének. Zongoraórán: Szalai Anna, Rózsa László, Fogarasi Anna tanárnő és Veres Gabriella Händel örökszép dallamai csendülnek fel Mester Ágnes és Nagy Ágnes szakiskolai hallgatók előadásában. Tanárnőjük: Somfalvi Istvánná. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola fuvola-tanszíté­kén Mészáros Aladár és Zsadon Antal tanárok. Besnye Ani­nát oktatják a fuvolaművészetre. Mezőgazdasági továbbképző iskolások járási találkozója Polgáron A polgári járás területén 7 mezőgazdasági továbbképző iskola működik. Az iskolák •tanulói, több mint 200-an, el­ső alkalommal rendezték •most meg a járás székhelyén találkozójukat, amelyen a szülőkkel együtt mintegy 600-an vettek részt. Baranya Pál járási tanul­mányi felügyelő ismertette a mezőgazdasági továbbképző iskolák működését, tanulmá­nyi eredményeit. Kultúrmű­sort is tartottak, melynek keretében többek között nagy­­sikert arattak a tiszacsegei lányok a Háromugrós tánc bemutatásával. Ünnepélyes keretek között adták át a polgári továbbképző iskola KISZ-szervezete részére a polgári földművesszövetkezet szép zászlóját. A találkozón elhatározták­­ a fiatalok, hogy minden év­ben megrendezik a mező­­gazdasági továbbképzősök já­rási találkozóját, amelyen kulturális és sportbemutató­kat is tartanak. Ennek a­ találkozónak a nagy sikere is bebizonyította, hogy igen hasznos volt a Polgár községben 1958 őszén az országban először meg­szervezett mezőgazdasági to­vábbképző iskola, melynek keretében együtt tartották az általános iskolát végzett, köz­ségben maradt 14—16 éves fiatalokat. A tapasztalatcsere részve­vői elhatározták, hogy a polgári járás általi kezdemé­nyezett továbbképző iskolai oktató-nevelő munka további javítására, kiterjesztésére tö­rekednek, a falusi fiatalok fejlődése érdekében. Egy hasznos javaslat A Hajdú-Bihar megyei Ta­nács legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén javaslat hang­zott el: portalanítsák a falva­kon átvezető országúti szaka­szokat. Helyes ez a javaslat. Való­ban ideje már, hogy fal­­vainkat megszabadítsák a szinte állandósuló porjelleg­­től. A helyzet már annyira sú­lyossá vált, hogy amíg ré­gebben arra törekedtek az emberek, hogy lehetőleg a főutcán építsenek vagy vásá­roljanak házat, most igye­keznek távolabbi részeken építkezni vagy házat venni. Az oka ennek az, hogy az utóbbi esztendők során igen nagy lett az autóforgalom. Autóbuszok, személygépko­csik, traktorok robognak át a falvakon és szinte állandó porjelleg alatt tartják a fő útvonalat környező házakat. Nem úgy van, mint régen, amikor a falusi gyermekek még kiszaladtak az udvarról, hogy megcsodálják a ritkán előforduló autót. Más tehát a helyzet és ehhez a megválto­zott helyzethez kell alkalmaz­kodni. Éppen ezért nem he­lyeselhető az, hogy a portala­­nított országútépítést folyama­tosan egy-egy nagyobb terüle­ten, országrészen valósítják meg, hanem arra kell töre­kedni, hogy elsősorban a fal­vakon átvezető országúti sza­kaszokat portalanítsák, s az­tán végezzenek a 20—30 kilo­méteres országúti szakaszo­kon a sima burkolással.­­ Csak helyeselni lehet a Haj­dú-Bihar megye Tanács végre­hajtó bizottságának azt a ha­tározatát, amely azt kéri a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumtól, hogy elsősor­ban a falvakon átvezető ál­lami útszakaszokat portalanít­sák a megadott útépítési ke­ret felhasználásával. Elítéltek egy kerékpártolvajt A debreceni Kishegyesi úton lakó Szekér Sándor ke­rékpáron ment egyik ismerő­sével a Kishegyesi úti ital­boltba. Délutántól az esti órá­kig italoztak, majd Szekérné elment férjéért, aki nem akart hazamenni. Az asszony ekkor hazavitte kerékpárjukat. Ké­sőbb Szekér­­ is elindult haza­felé, s mivel az üzlethelyiség előtt nem találta saját kerék­párját, egy ott levő másik kerékpárra ült, s azon ment haza. Otthon sógorával szét­szedte a lopott kerékpárt, né­mely részét felhasználta, azo­kat a részeket pedig, melyek­re nem volt szüksége, a sze­méttelepen elrejtette. A Debreceni Járásbíróság tárgyalta a bűnügyet, és a már büntetett előéletű Sze­kér Sándort a kerékpár ello­páséért 4 hónapi börtöntelül­­tetésre ítélte.

Next