Hajdú-Bihari Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

Hruscsov Szverdlovszkban Szverdlovszk (TASZSZ) Kedden Szverdlovszkba, az Ural-vidék nagyvárosába ér­kezett Nyikita Hruscsov mi­niszterelnök, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Kí­séretében van Dmitrij Poljan­­szkij, az OSZSZSZK minisz­terelnöke, a pártelnökség tag­ja és Gennagyij Voronov, az elnökség póttagja. Hruscsov, Poljanszkij és Voronov részt vesz az Ural­­vidék kiváló mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén. (MTI) A kongói kormánycsapatok Leopoldville tartományban A főváros helyzetének jel­lemzésére a Monde tudósítója elmondta, hogy Gizenga ka­tonáinak közeledtére Lu­mumba léopoldville-i hívei­nek megjött a bátorságuk. Vasárnap délután Léopold­­ville-ben Lumumba nagymé­retű színes fényképeit oszto­gatták a rendőrök szeme lát­­tára. A Monde tudósítója szerint még a rendőrök több­sége is a stanleyville-i kor­mány híve. Most már öt „lumumbista” hadoszlop nyomul előre — írja a Monde a katonai hely­zetről. Egyik oszlopuk hajó­val háromnapi járásra van Léopoldville-től. Hétfőn Kwango és Kwilu körzetébe jutottak el. Mindkét körzet Gizenga pártjának valóságos bástyája. Mobutu ezalatt a Stanley­ville elleni offenzíva tervét forgatja fejében, egyes érte­sülések szerint már küszö­bön áll a Lisalában induló offenzíva. Tájékozott körök­ben azonban felvetik a kér­dést, vajon megvannak-e Mo­­butunak az eszközei ilyen széleskörű vállalkozáshoz. Esetleges kudarca végzetes lehetne Kaszavubu rendsze­rére. Mobutu pedig nem ura csapatai egészének. Lisalá­ban is, ahonnan pedig az of­­fenzívának­ el kellene indul­nia, katonái 48 órán belül már másodízben lázadtak fel szombaton. Megverték tiszt­jeiket, polgári funkcionáriu­sokat és lakosokat. Vasárnap a Mobutu-hadsereg egy egy­sége megtámadott egy ame­rikai protestáns missziót. Miután a kongói ENSZ-pa­­rancsnokság Mobutu katonái­nak garázdálkodása miatt biztonsági intézkedéseket tett az ENSZ-személyzet védel­mére és erélyes figyelmezte­tést intézett a léopoldville-i „kormányhoz”. Kaszavubu viszont válaszul elrendelte katonáinak mozgósítását. Be­jelentette, hogy a tartalékos katonákat behívják, s egy­ben felszólította a kiszolgált katonákat is, hogy újra je­lentkezzenek­ szolgálattételre. Kaszavubu felhatalmazta csapatainak parancsnokait, hogy „szükség esetén” nyis­sanak tüzet bárki ellen, aki akadályozná feladatuk telje­sítését. A törvényes kongói kor­­­mány befolyásának rohamos növekedésétől megrettent Ka­szavubu mozgósítani akarja a nemzet összes erőit és fel­hívással fordul Csomóéhoz és a közös halálos veszedelemre tekintettel csatlakozásra szó­lítja. ’ Elisabethville. — Csombe szintén fél és szintén fenye­getőzik. Hétfőn sajtóértekez­letet tartott és kijelentette, hogy ha a Gizenga-kormány csapatai Katanga ellen indul­nak, akkor — mondotta — „hadseregem kénytelen lesz az állam biztonságát szolgáló Párizs (MTI) A Monde léo­­poldville-i tudósítója Ileo kormányköreinek mindinkább növekvő nyugtalanságáról ír. Csapataik is rendkívüli ide­gességet árulnak el. A Ries­­dorf ejtőernyős tábor parancs­noka a táborhoz vezető uta­kat eltorlaszoltatta, a volt II. Lipót-tábor — ma Kokolo­­tábor — százötven katonája vasárnap Lumumba melletti tüntetésbe kezdett, állásokat elfoglalni még Ka­tanga határain túl is”. Csembe szintén az ENSZ-t hibáztatja a törvényes kor­mány csaptainak sikerei miatt és kifogásolja,­­hogy az ENSZ-parancsnokság nem gondoskodik az előretörő csa­patok feltartóztatásáról. Ép­pen ezért bejelentette, hogy magára nézve nem tartja kö­telezőnek az ENSZ-parancs­­noksággal kötött megállapo­dását, amely szerint kerülnie kellett volna minden, a hely­zet súlyosbításához vezető akciót. Arról persze nem nyilatkozott, hogy a megálla­podástól függetlenül zsoldosai folytatják a balubák ellen (Folytatás a 2. oldalon) A világ ipari termelésének 36 százalékát a szocialista országok adják Moszkva (MTI) Az elmúlt évben a szocialista országok­ra a világ ipari termelésének 36 százaléka, vagyis több mint egyharmada jutott. Előzetes számítások szerint az 1959-től 1965-ig terjedő időszakban a szocialista országok ipari ter­melése az 1958. évihez viszo­nyítva 130 százalékkal növek­szik és 1965 végén túlszárnyalja a világ ipari termelésének 50 százalékát. Ezt az eredményt a szocia­lista ipar növekedésének üte­me biztosítja. A szocialista országok ipara a múlt évben csaknem 700 százalékkal gyártott többet, mint amennyit a mai szocia­lista országok területén épült ipar termelt a háború előtt. A tőkés országok ipari ter­melése ugyanebben az idő­szakban nem egészen 150 szá­zalékkal növekedett. (MTI) Megnyílt a KGST 14. ülésszaka Berlin.­­ A Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosá­ban kedden megnyílt a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 14. ülésszaka, a tagállamok kormányküldött­ségei részvételével. A magyar delegációt Apró Antal, a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese vezeti. A szovjet küldött­ség vezetője Novikov minisz­terelnökhelyettes, az állami tervbizottság elnöke. Az ülésszak munkájában megfigyelőként részt vesz a Kínai Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság küldött­sége. Az ülésszak megnyitásán B. Leuschner, az NDK minisz­terelnök-helyettese és tervbi­­zottságának elnöke mondott üdvözlő beszédet. (MTI) ★ Prága (TASZSZ) Prágában február 20-tól 2 ötig ülést tar­tott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa építésügyi állandó bizottságának építés­iparosítási szekciója. Az ülé­sen részt vettek a KGST tag­államok küldöttségei, vala­mint a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság megfigyelői. A csehszlovák hírügynök­ség jelentése szerint az ülé­sen megtárgyalták az építés gépesítésének és az előregyár­tott elemek felhasználásának kérdéseit. Felülvizsgálták a munkafolyamatok további gépesítésének problémáit és a vasbeton készítmények fel­használási módjait. Az ülés minden megvizs­gált kérdésről konkrét hatá­rozatot fogadott el. Az általános iskolai tanulók több mint 80 százaléka már szakrendszerű oktatásban részesül Az oktatási reform irány­elvei többek között kimond­ják: „Az új ipartelepek ki­alakulását és a mezőgazda­ság szocialista átszervezését alapul véve, úgy kell fejlesz­teni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felső tago­zatú tanulói számára még több központi iskolát hoz­zunk létre. Ezzel is elősegít­jük, hogy valamennyi felső tagozatú tanuló szakrendsze­rű oktatásban részesüljön.” A körzeti iskolák kérdésé­vel kapcsolatban az MTI munkatársa tájékoztatást kért a Művelődésügyi Minisz­tériumban. Elmondották, hogy már országosan az ál­talános iskolai tanulók 81,6 százaléka részesül szakrend­szerű oktatásban. A három­éves terv kezdetén a körzeti iskolák száma az országban 962 volt (929 tagiskolával), jelenleg 749 (1038 tagiskolá­val). A tagiskolák a környék kis létszámú iskolái, ahonnan a felső tagozatú tanulók a körzeti iskolába kerülnek. Itt már a szaktárgyakat szakta­nárok tanítják, s minden fel­ső tagozatú tanulócsoport ön­álló osztályt alkot. A körzetesítés továbbfej­lesztése a nagyüzemi mező­­gazdaság szempontjából is igen fontos, ugyanis a poli­technikai oktatás segítségé­vel a gyakorlati életre jól előkészített fiatalok kerül­hetnek az iskolákból közvet­lenül a mezőgazdaság külön­böző szektoraiba. Ez egyben hozzájárul a város és a falu között még fennálló lényeges különbségek felszámolásá­nak meggyorsításához is. Elmondották még, hogy a tanulók zavartalan iskolába járását nemegyszer akadályoz­,­zák közlekedési nehézségek. Ezek leginkább abból fakad­nak, hogy egyes autóbuszjá­ratokon nem részesítik előny­ben a diákokat, elfeledkez­nek róla, hogy nekik ponto­san ott kell lenni­ök az is­kolában, a tanítás kezdetére. Feltétlenül szükséges, hogy a jövőben valamennyi köz­lekedési dolgozó megértse ennek fontosságát. (MTI) Kínai kereskedelmi küldöttség érkezett Magyarországra Kínai külkereskedelmi dele­gáció érkezett Budapestre az 1961. évi magyar—kínai áru- csereforgalmi megállapodás tárgyalásaira és aláírására. (MTI) • • Ötéves iparosítási terv Kubában Havana (TASZSZ) Ernesto Guevara iparügyi miniszter a Revolucion című lap tudósító­jának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az iparosítás a kubai forradalmi kormány legfontosabb céljai közé tarto­zik és az ország gazdasági fej­lődésének alapja. A kubai kormány már meg is kezdte az iparosítást — mondotta — és öt év alatt egymilliárd pe­­sót fektet be az ipar fej­lesztésére. Ebből 600 millió pesóért gépe­ket és felszereléseket hoz be egész gyárak és üzemek létesí­téséhez, 400 millió pesóért pe­dig termelőeszközöket állít elő kubai gyárakban. A gépek és ipari felszerelések legnagyobb részét a szocialista országok­ban kapott hitelek alapján sze­rezzük be. Guevara a továbbiakban el­mondta, hogy az ország ötéves iparosítási terve két szakaszból áll. Az első szakasz az 1961-es esztendőt foglalja magában, a második szakasz az 1962-től 1965-ig terjedő időszakot öleli fel. E második szakaszban va­lósítják majd meg Kuba négy­éves gazdaságfejlesztési tervét, amelyet a központi tervtanács most dolgoz ki. |/, HAJDÚ-BIHARI Világ, wrfétátval, egyesültetett! J/| XVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM BbÍML M­­MUTBg| |Bjg Jg|HOK ARA: 50 FN­.LÉR MM ffl ||fl 1961. MÁRCIUS 1., SZERDA Jfj^||||| Épj. ||| Sok ezer méter ruhaanyagot dolgoznak fel naponta a Deb­receni Ruhagyárban. Az üzem két dolgozója szabáshoz ké­szíti elő a divatos, pettyes ruhaanyagot. Mennyi lesz a nyereségrészesedés a textiműveknél? Népszerű a list a GÖCS-ben A UTÁSZ tervei Debrecen közvilágításának további modernizálására Üzemi tudósítóink jelentik A Debreceni Textilművek dolgozóit ezekben a napokban legerősebben a várható nye­reségrészesedés foglalkoztatja. Hány napnak megfelelő ösz­­szegre számíthatnak — ezt ta­lálgatják, mert pontos választ erre a kérdésre még senki sem tud adni. Most folyik ugyanis az üzem mérleg-revíziója, s ennek eredményétől függ az, hogy március végén ki mi­lyen összeghez jut — jó mun­kája eredményeként. Az előjelek mindenesetre biztatóak, hiszen a gyár 1960-as, éves tervét 105,9 szá­zalékra teljesítette, ami az előző esztendő tényszámához viszonyítva 16 százalékos emelkedést jelent. A termelés növekedésének 50 százalékát a textilművek dolgozói a ter­melékenység emelésével érték el. Ugyanakkor kedvezően ala­kult az önköltség is. Az 1959-es esztendő költséghá­nyadával szemben az üzem tavaly 5 százalékkal csökken­tette a különböző termelési költségeket. Ezek közül is kü­lönösen az anyagtakarékosság terén értek el kimagasló ered­ményeket a textilművek dol­gozói. Az eddig felsoroltak nagy­részt a műszaki fejlesztés le­hetőségeinek kihasználásából származnak. Különösen so­kat jelentett e téren a sima kötőgépek felgyorsítása, de sokban befolyásolta az ered­mények alakulását az is, hogy a dolgozók körülbelül két­szer annyi újítást adtak be az elmúlt évben, mint 1959-ben. Mindez az előírt 15,2 százalé­kos alaprentabilitás mintegy 4 százalékos túlteljesítéséhez vezetett, s ennek alapján­­— az előzetes számítások szerint — 1—2 hét közötti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés­re számíthatnak a dolgozók. Az idei, jelentősen megnö­vekedett feladatok teljesítése tekintetében az év elején bi­zonyos zökkenők mutatkoz­tak. Igen sok volt a beteg, ami — különösen a többgé­pes szövők munkájának ki­esése következtében — hátrál­tatta a tervszerű munkát. En­nek következtében a termelés­ben jelenleg­i lemaradás mu­tatkozik. Az üzem dolgozói most arra törekszenek, hogy a negyedév végéig felszámol­ják a jelenlegi nehézségeket és maradéktalanul teljesítsék tervüket. Antall­ József ★ Négy esztendeje működik már a debreceni Gördülőcsap­­ágy-gyárba­n a kölcsönös segí­tő takarékpénztár. A takaré­koskodásnak ezt a módját a megalakuláskor mindössze 80 dolgozó vette igénybe a gyár­ban, ma viszont 512-en tagjai az üzemi kft-nek. Az egyre fokozódó népszerűségre jel­lemző az is, hogy csupán az elmúlt 3 hónapban 180 új tag­gal növekedett a létszám. A jól kiépített üzemi aktívaháló­zatnak ma már nem is kell különösebb propagandát ki­fejtenie, hiszen a dolgozók maguk tapasztalják, érzik en­nek a takarékosk­odási formá­nak az előnyét. Az egy főre eső havi átlag­betét a GÖCS-ben 150 forint, de vannak olyan dolgozók is, akiknek 4, sőt 500 forintos be­fizetésük is van havonta. A havi összátlag így körülbelül 75 000 forintot tesz ki. Év vé­gén a megtakarított pénzből sokan vásároltak televíziót, motorkerékpárt. Olyanok is vannak, mint Déri Miklósné, a köszörűsüzem dolgozója, akik külföldi üdülésre gyűj­tenek. Dériné már kétszer volt ily módon külföldön üdül­ni: egyszer­ a Szovjetunióban, egyszer pedig Csehszlovákiá­ban. Lengyel Lászlóné viszont bútort vásárolt a kft-ben meg­takarított forintjaiból. Van azonban egy panaszuk is a csapágygyári kft-tagok­­nak: nem értenek egyet az OTP elutasításával, mely nem járult hozzá a betéteknél fel­használható 50 százaléknak az első félévben 70 százalékra történő felemeléséhez. Ezt kö­vetelnék a megnövekedett igé­nyek s az OTP ennek ellenére minden felülvizsgálat és in­dok nélkül elutasította a ké­résüket. Helyes lenne ezt az ügyet talán mégis kivizsgálni. Király Ferenc ★ A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat dolgozóira, veze­tőire ebben az évben is nagy feladatok várnak. A városi üzemvezetőség dolgozóinak legsürgősebb, feladatai közé jelenleg a már Debrecenben megkezdett fénycsőszerelési munkálatok folytatása tarto­zik. A Vörös Hadsereg útján a szerelés a napokban befejező­dik, s ezt követőleg a Béke útján folytatódik a fénycsövek felszerelése, egészen az Attila térig. Amikor itt végeztek a TITÁSZ dolgozói, a Nagyerdei körúton kezdik meg a mo­dern közvitágítás kialakítását. Itt ostorgeles megoldással szerelik fel a fénycsöves vi­lágítótesteket. A városi üzem­vezetőség ezenkívül még több körzetben felújításokat végez, elsősorban ott, ahol jelenleg a feszültség nem megfelelő. Ezek a felújítási munkák mintegy 10 évre biztosítják majd a fogyasztók részére a megfelelő energiafelhaszná­lást. Az üzletigazgatóság továb­bi terveiben két község:­­ Kismarja és Csökmő, va­lamint 20 termelőszövet­kezet villamosítása szere­pel ebben az esztendőben. Csupán a termelőszövetkeze­tek villamosításához 41 kilo­méter primér vezeték megépí­tése szükséges. Mihály Bálint ★ Ünnepi műszakkal köszönti a Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat kollektí­vája a nemzetközi nőnapot. A műszak március 1-től 8-ig tart, s legfontosabb célkitűzé­se a minőségi eredmények fo­kozása. Március 8-án, reggel a KISZ-fiatalok, a szakszerve­zet és más társadalmi szervek köszöntik a vállalat nődolgo­zóit, majd a napi munka után ünnepi gyűlésre kerül a sor a kultúrteremben. Ekkor ju­talmazzák meg azokat, akik a szocialista munkaversenyben a legjobb eredményt érték el. Ezt követőleg a Vállalat kul­­túrcsoportja műsorral szóra­koztatja a megjelenteket, akik között ott lesznek az üzem nyugdíjasai is.

Next