Hajdú-Bihari Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

HAJDÚ-BIHARI tíilás. (tXóletáhjaX, egyt&citietek­? Jf XVIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM fPpilA M JSp§||ffi pwffl WXm J8BN­ MB­ARA: 50 FILLÉR HR 1 1961. ÁPRILIS 1. SZOMBAT W ffF Közlemény a varsói szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről A varsói barátsági együtt­működési és köcsönös segély­nyújtási szerződés tagállamai­nak politikai tanácskozó testü­lete 1961. márciusban Moszk­vában rendes ülést tartott. A politikai tanácskozó testv­lt ülésén képviselői minőség­ben részt vettek. Az Albán Népköztársaság ré­széről Beqir Ballu­ku, a r m­­­nisztertanács első elnökhelyet­tese, honvédelmi miniszter, Koco Theodosi, a miniszterta­nács elnökhelyettese, az álla­mi tervbizottság elnöke, Be­­har Shtylla, külügyminiszter. A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a minisztertanács el­nökhelyettese, honvédelmi mi­niszter, Karlo Lukanov kül­ügyminiszter, Ceko Monov, az állami tervbizottság elnökhe­lyettese. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, ál­lamelnök, Viliam Siroky kor­mányelnök, Otakar Simunek kormányelnökhelyettes, az állami tervbizottság elnöke, Bohumir Lomszky honvédelmi miniszter, Václáv Dávid kül­ügyminiszter. A Lengyel Népköztársaság részéről Wladislaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Jozef Cyran­­kiewicz, a minisztertanács el­nöke, Stefan Jedrychowski, az állami tervbizottság elnöke, Marian Spychalski, honvédel­mi miniszter, Adam Rapacki, külügyminiszter. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Münnich Fe­renc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Sík Endre külügyminiszter, Czine­­ge Lajos honvédelmi minisz­ter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Ervin alezredes. A Német Demokratikus Köztársaság részéről Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Heinz Hoff­mann honvédelmi miniszter. A Román Népköztársaság részéről Gheorghe Gheorghiu- Dej, az RMP Központi Bizott­ságának első titkára, az állam­tanács elnöke, Jon Gheorghe Maurer, a minisztertanács el­nöke, Leontin Salajan, hon­védelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az állami terv­bizottság elnöke, Cornel Ma­­nescu­­külügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első­titkára, a minisztertanács el­nöke, R. J. Malinovszkij hon­védelmi miniszter, a Szovjet­unió marsallja, V. V. Kuznye­­cov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői mi­nőségben részt vettek. A Kínai Népköztársaság ré­széről Liu Hsziao, a KKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság moszk­vai nagykövete. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság részéről Kim Kvang Hjop, a KMP Közpon­ti Bizottsága elnökségének tag­ja, a minisztertanács elnökhe­lyettese, honvédelmi minisz­ter, Coj Kvang, a légierők pa­rancsnoka, Liu Cjan Szuk kül­ügyminiszter helyettes. A Mongol Népköztársaság részéről J. Cedenbal, az MNFP Központi Bizottságának első­titkára, a minisztertanács el­nöke, Zs. Lhagvaszuren hon­védelmi miniszter, P. Sagdar­­szuren külügyminiszter. Az ülésen részt vett A. A. Grecska, a Szovjetunió n­ar­sallja, a varsói szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsának el­nöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára elnökölt. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői a tel­jes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nem­zetközi események legutóbbi alakulásával összefüggő kér­désekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a varsói szerző­dés tagállamainak az európai és a világbéke biztosítására irányuló intézkedéseit. A politikai tanácskozó tes­tület támaszkodott a kommu­nista és munkáspártok novem­beri értekezletének elméleti és politikai következtetéseire, történelmi jelentőségű okmá­nyaira, amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárí­tásáért folyó harc legégetőbb, életbevágó kérdéseire. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői meg­elégedéssel állapították meg, hogy a politikai tanácskozó testület (1960. februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szo­cialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket ér­ték el a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika fej­lesztésében, népeik anyagi jó­létének fokozásában, a két rendszer békés gazdasági ver­senyében. A különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés együttélésének lenini po­litikája, a szocialista tábor or­szágai békeszerető külpoliti­kájának eredményeképpen újabb fontos győzelmeket ara­tott. A leigázott, de nemzeti függetlenségükért küzdő né­pek nemzeti felszabadító moz­galmának csapásai alatt foly­tatódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szocializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsíthatják az imperialisták támadó ter­veit és kivívhatják a tartós békét. Az ülés részvevői egyszer­smind megállapítják, hogy ag­resszív körök további akadá­lyokat gördítenek a nemzetkö­zi helyzet egészségesebbé téte­lének útjába, szembehelyez­kednek azokkal az erőfeszíté­sekkel, amelyeket a békesze­rető államok a béke fenntar­tására és megszilárdítására tesznek. A NATO és a többi, táma­dó szellemű katonai csopor­tosulás imperialista tagállamai folytatják a fegyverkezési haj­szát, fokozzák háborús elő­készületeiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére tö­rekszenek Európában és a vi­lág más részein, növelik atom- és rakétaf­egyver-kész- leteiket, negyedik atomhata­lommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország segítsé­gével, erőltetett ütemben, hit­lerista tábornokok parancs­noksága alatt építi ki az ag­resszív nyugatnémet hadsere­get, ellátja atom- és rakéta­fegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömegpusztító esz­közökkel. Katonai támaszpon­tokat bocsátanak Nyugat-Né­­metország rendelkezésére, más országok területén. Mindezeket a lépéseket kü­lönösen veszélyessé teszi az a körülmény, hogy Nyugat- Németország kormánya egy­felől mindegyre területi igé­nyekkel lép fel más államok­kal szemben, másfelől revans­­propagandát folytat a nyugat­német közvélemény körében. Nyugat-Németország a há­borús veszély fő gócává vá­lik Európában. Az agresszív imperialista körök elkeseredett erőfeszíté­sekkel igyekszenek akadályoz­ni a népek előretörését a bé­ke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatal­mak mind gyakrabban folya­modnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika or­szágaiban elfojtsák a terebé­lyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kongóban, Al­gériában, Angolában, Laosz­­ban elkövetett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársa­ság ellen irányuló állandó provokációk. ----­A varsói szerződés tagálla­mai nem maradhatnak rész­vétlen szemlélői az imperialis­ta államok fokozódó háborús előkészületeinek. A szocialista államok szakadatlan erőfeszí­téseket tettek és tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverke­zési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért. A varsói szerződés tagálla­mai azonban a nyugati hatal­mak újabb háborús előkészü­letei nyomán kialakuló hely­zetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során össze­hangolták azokat az intézke­déseket, amelyeket védelmi képességük további erősítése és a világbéke megszilárdítása céljából szükségesnek tarta­nak. Ennek kapcsán a kom­munista és munkáspártok no­vemberi értekezletének abból a következtetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkra­­szálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, va­lamennyi nemzeti felszabadí­tó mozgalom — és az összes békeszerető erők — egyesített erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni a háborút. A bé­ke biztosítása érdekében el­engedhetetlenül szükséges a második világháború marad­ványainak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalma­zatnná teszik a nyugat-berlini veszélygócot Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá tételével. A varsói szerződés tagálla­mai ünnepélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántorítha­­tatlanul a békés együttélés po­litikáját folytatják és a népek békéjének és biztonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hozzájá­rulni a más államokkal ösz­­szehangolt, legátfogóbb intéz­kedések megtételéhez. (MTI) ­­Élüzemavató ünnepség az Alföldi Nyomdában Pénteken délután az Alföl­­­­di Nyomdában élüzem­avató­­ ünnepséget tartottak abból az­­ alkalomból, hogy a nyomda 7-szer nyerte el az élüzem címet. Az ünnepségen Mag­­lóczki Pál, az üzemi bizottság titkára rövid ünnepi beszéd­ben emlékezett meg április 4-nek, hazánk felszabadulásá­nak ünnepéről, az üzem fel­­szabadulás utáni fejlődéséről. Azután Kádár László, a Köny­­nyűipari Minisztérium meg­bízottja átadta a kitüntetést jelentő oklevelet. Pótlás Im­re, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának tagja a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az üzem dolgo­zóit. Dallos Ferenc, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szak­­szervezetének osztályvezetője, valamint Seres Imre, a szak­­szervezetek megyei tanácsá­nak képviselője a szakszerve­zet nevében köszöntötték a nyomda dolgozóit. Az ünnep­ség után Kovács Mihály, az Alföldi Nyomda igazgatója oklevelet és pénzjutalmat adott át az üzem számos dol­gozójának, majd kiosztották a nyereségrészesedést. a írókat, művészeket tüntettek ki Új kiváló és érdemes művészek A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 16. évfordulója alkal­mából kimagasló művészi tevékenységük elismeréséül a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze kitüntető cí­met adományozta Kőmíves Sándor színművésznek, a Madách Színház tagjának és Feleki Kamill Kossuth-díjas színművésznek, a Fővárosi Operettszínház és a Petőfi Színház tagjának. A Magyar Népköztársaság érdemes művésze kitüntető címet adományozta az Elnö­ki Tanács Sulyok Mária Kos­suth-díjas színművésznek, a Vígszínház tagjának, Sennyei Vera színművésznek, a Fő­városi Operettszínház és a Petőfi Színház tagjának, Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművésznek, Sármássy Miklós színművésznek, a Pé­csi Nemzeti Színház tagjá­nak, Szabó Miklós operaéne­kesnek, a Szegedi Nemzeti Színház tagjának, Pécsi Sán­dor kétszeres Kossuth-díjas színművésznek, a Madách Színház tagjának, Selmeczy Mihály ny. színművésznek, a Debreceni Csokonai Színház volt tagjának és Dénes Vera gordonkaművésznek, a Zene­­művészeti Főiskola tanárá­nak. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken az Országházban nyújtotta át­ . Dobi István a kitüntetések átnyújtásakor mondott be­szédében hangsúlyozta, hogy felszabadulásunkkal a mű­vészi alkotás, alakítás sza­badsága, egy új, magasabb­­rendű, a közösségért, a né­pért dolgozó igazi művészet megteremtésének, majd fel­virágoztatásának lehetősége is megszületett Joggal el­mondhatjuk, hogy legjobb, haladó művészeint éltek is ezzel a lehetőséggel. Ezt bi­zonyítja a kitüntető címek évről évre megismétlődő ado­mányozása is. A kitüntetett művészek ne­vében Kőmíves Sándor mon­dott köszönetet. Pénteken a Fészek Klub­ban felszabadulásunk 16. év­fordulója alkalmából művé­szeket — írókat, színészeket, zenészeket, képzőművészeket — tüntettek ki kiváló mun­kájukért. A kitüntetéseket Benke Valéria művelődésügyi mi­niszter nyújtotta át a mű­vészeknek. Beszédében hang­súlyozta: a művészek fel­adata elsősorban a mai élet jelenségeinek, problémáinak művészi tükrözése, megmu­tatni a vonzó újat, s formál­ni a közönség, a dolgozók szocialista tudatát. Az ünnepségen 45 művész kapott kitüntetést. József Attila-díj : 1. FOKOZAT: Kis Ferenc — Ami megőriz című köte­téért, Tatay Sándor — Pus­kák és galambok című ifjú­sági regényéért, Vas István — Rapszódia egy őszi kert­ben című kötetéért 2. FOKOZAT: Oravecz Paula — A faforgácsok cí­mű családregényének első kötetéért, Dékány András — ismeretterjesztő ifjúsági re­gényeiért. Takács Imre — A csillagok árulása című regé-FOKOZAT: Kis Lajos — Élet és esztétika című kö­tetéért. Erkel Ferenc-díj : L FOKOZAT: Ujfalussy József tudományos munkás­ságért. Maróthy János zene­kutatói, zenetudományos munkásságáért Munkácsy Mihály-dí­j: 1. FOKOZAT: Kalló Viktor emlékműveiért. Miháltz Pál 1959-ben rendezett gyűjtemé­nyes kiállításáért 2. FOKOZAT: Aszódi Weil Erzsébet 1960-ban rendezett ,önálló kiállításáért. Zelenák Crescencia a plakátművészet­­ben elért eredményeiért 3. FOKOZAT: Plesznivy Károly, a rackaszőnyeg ter­vezésében elért eredmé­nyeiért Csomó Judit 1960- ban rendezett önálló kiállí­tásáért, Perez János 1961- ben rendezett kiállításon be­mutatott műveiért. Balázs Béla-díj: 1. FOKOZAT: Herskó Já­nos a magyar filmművészet érdekében kifejtett eredmé­nyes munkájáért. Macskássy Gyula a magyar rajzfilm­gyártás megteremtésében szerzett érdemeiért. Szemes Mihály rendezői munkássá­gáért. 2. FOKOZAT: Vancsa La­jos a magyar természettudo­mányos filmek alkotásában végzett operatőri munkássá­gáért Liszt Ferenc-díj . 1. FOKOZAT: Mikó And­rás a szegedi szabadtéri szín­padon rendezett Hunyadi László, valamint az Albert Herring és más operák ren­dezéséért. 2. FOKOZAT: a Weiner­vonósnégyes tagjai: Szász Jó­zsef, Krasznai István, Szász Árpád és Székács János ha­zai és külföldi sikereikért, a magyar művek bemutatása terén szerzett érdemeikért, Kocsis Albert hegedűművész és Szabó Zsuzsa zongoramű­vész szonátapár­t a kama­razene és az ifjúság zenei nevelése terén elért eredmé­nyeikért, Orosz Adél a klasz­­szikus balettek kiváló meg­formálásáért, Réti József az operai szerepek alakításáért, Szalma Ferenc (Szeged) Ivan Szuszanyin és a Bolygó hol­landi című opera címszere­peinek énekléséért. 3. FOKOZAT: László Mar­git operaszerepeiért. Jászai Mari-díj : 1. FOKOZAT: Szinetár Miklós a Fra Diavolo, az Ory grófja, a Cosi fan tutte című operák, valamint a Koldus­opera és az Egy szerelem há­rom­ éjszakája című darabok kiváló rendezéséért. Rátonyi Róbert a klaszikus operettek­ben nyújtott teljesítményei­ért, lelkiismeretes művészi munkájáért, újszerű konfe­­ranszaiért, Spányik Éva (Pécs) Az ember tragédiája, Ellenségek, Ljubov Jarovája, Stuart Mária Euripides, Ilyen nagy szerelem című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért. Fenyvessy Balázs, a Déryné Színház alapító tagja, a Bánk bán és mai paraszt témájú darabok­ban nyújtott­­akításaiért. 2. FOKOZAT: Horváth Jó­zsef Szentivánéji álom, Ir­­autszki történet. Mákvirágol­ című darabokban nyújtott művészi teljesítményeiért, Némethy Ferenc (Miskolc) Megperzselt lányok. Koldus­opera, Svejk, Kormos ég, A Néva partján című darabok­ban nyújtott művészi telje­sítményeiért, Bángyörgyi Ká­roly (Debrecen) Romeo és Júlia, Leszámolás, Az ember tragédiája. Kormos ég című darabokban nyújtott művészi teljesítményéért. Seregi László (Kecskemét) számos mai tárgyú darab rendezé­séért, Tábori Nóra lánya, Az ezred fia, Szellemesek, Anti­gone, Hivatalnok urak, H­un­cut kísértet című darabok­ban nyújtott művészi alakí­tásaiért. 3. FOKOZAT: Keres Erna előadóművészetéért és Maja­kovszkij alakításáért. Kállai Ilona Megperzselt lányok. Boldogság merre vagy, Fel­­nőnek a gyerekek. Kötéltánc. Holdfény egy szivárvány szí­nű sálon, Egy kis bécsi ká­véház című darabokban nyújtott művészi teljesítmé­nyéért, Kassai Ilona, a Déry­né Színház alapító tagja, a Tündérlaki lányok, Ármány és szerelem, valamint a Bánk bán című darabokban nyúj­tott művészi alakításáért. Sarlós Gábor (Kaposvár) ren­dezői munkásságáért és szí­nészi alakításaiért. A kitüntetettek nevében Szinetár Miklós rendező, a Petőfi Színház művészeti ve­zetője mondott köszönetet. «MX9 DÉLELŐTTI SÉTA­

Next