Hajdú-Bihari Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

MAJDU-BIHARI Jp .j Mz. szihunkbIn­­ j __———————— ggfllf® |} Világszerte megünnepelték május elsejét xviii. évf., 102. szám Iliim H mm llPI­­?. »nap 5 ara • 50 fillér |§y tmpq j | c ' tm. MÁJUS SZERDA I« JJA JF^ WW j | O^epUpor.események j ______________________________|' Kisdobosok avatása { AZ IDŐJÁRÁS ELLENÉRE derűs, vidám ünnep volt május elseje Zászlódíszbe öltözött városok és községek fogadták má­jus elsején az ünnepi rendezvényekre induló dolgozók száz­ezreit. A nemzetközi proletariátus nagy ünnepén, méltó módon ünnepeltek a megyében. Debrecenben zenés ébresztővel kezdődött az ünnepi nap, majd megindult az emberáradat a Nagyerdő felé, ahol üzemek, vállalatok, intézmények vertek tábort. A sátrak között már a délelőtti órákban terjedt a hatalmas üstökben lévő ételek ínycsiklandozó illata, színűleg napokba telik, míg­ helyreállítja a tekintélyét. ★ Az esős idő miatt a kultúr­műsort meg kellett nyirbálni, és elmaradt a szabadtéri szín­r­ea tervezett divatbemutató Azonban a KISZÖV tán­cosai kijelentették, hogy egy teás eső nem fogja őket meg­táncoltatni és a közönség fer­geteges tapsa közepette vi­dáman ropták a táncot a sűrű esőben. ★ Mikor az eső elállt, és oda­fent egyre több kék szín ka­csingatott a felhők közül, persze rögtön újra kezdődött a pezsgés. A csónakázó körül sokan vártak sorukra, hogy kipróbálják a Taviördögnek keresztelt, fura formájú mo­torcsónakot. Egy Taviördögbe sajnos belebújt az ördög, és általános derültségre evezős csónakkal vontatták ki köté­len a parthoz. Ám az egyik evezőspárt is utolérte a végzet. Felborultak és a derékig érő vízben gá­zoltak ki a tóból, miközben akkora rögtönzött közönség mulatott rajtuk, hogy azt bár­melyik befutott komikus meg­irigyelhette volna. Láttam az eső után bőrig ázott embereket, de ez a víz­­be pottyant evezőspár megdön­tött minden rekordot, ők áz­tak el legjobban május else­jén. ★ Azazhogy, pardon... Volt, aki még jobban elázott, de őket versenyen kívül állónak kell tekinteni, hiszen magu­kat áztatták el, saját elhatáro­zásból. Itt persze nem állhatja meg az ember, hogy legalább egy részeg­ esetet el ne mond­jon. Jön egy kapatos atyafi a stadionnál, hóna alatt egy üres demizsonnal (onnan tud­tam, hogy üres, mert a szája lefelé fordult), szóval jön, pon­tosabban kóválygott, és meg­kérdi a DVSC—Újpest mér­kőzésről éppen akkor ki­tóduló szurkolók egyikét, hogy... — Tessen már mondani, huklk ... hogy mi a vb... végeredmény? — Három nullra megvertük az Újpestet. — Nono — húzza ki magát az atyafi —, annyira részeg azért nem vagyok. ★ Több üzemnél pórul jártak, mert nem húztak sátrat. Az egyik ilyen helyen, mivel az időjárás miatt sokan elmarad­tak az ebédről, kiírtak egy táblát, hogy: Egy adag pör­költ négy forint. Igen ám, de nemcsak a sá­torról, hanem még a kondér­­fedőről is elfeledkeztek és az eső hosszasan és vidáman zu­hogott a pörköltbe. A szakács azonban nem jött zavarba, a táblát leakasztotta, és feltett egy másikat, melyre ez volt írva: Egy adag gulyásleves három forint. ★ A ragyogó esti tűzijáték, melyben az Ady Endre út környékén ezrek gyönyörköd­tek, csakugyan fénypontja volt az ünnepi napnak. A délutáni esőért kárpótolt a káprázatos esti csillageső. Szerelmespárok összebújva merültek el a gyönyörű csil­lagzápor látványosságában, és a csókolózásban a csillagszü­netek alatt. Csupán néhány rakéta mondta fel a szolgála­tot a nyirkos időben és siste­regve pottyant vissza. Egy ilyen visszapottyanáshoz fűző­dik az a beszélgetés, amit egy fiatal párocska folytatott és nekem sikerült „lefülelnem”. — Melyik csillagot hozzam le neked? — kérdezte ga­­vallérosan szíve hölgyétől egy Bélának nevezett, 17 év kö­rüli férfiú, mikor a rakéták csillagözöne árasztotta el az eget. Bélának azonban­­ peche volt, mert éppen, amikor meg­kérdezte, akkor pottyant visz­­sza egy elázott, füstölgő ra­kéta, mire a még ifjabb hölgy fölényesen legyintett: — Ne strapáld magad, Bé­la, jön az magától! ★ Végezetül egészen komolyan csak annyit még, hogy az epi­zódokat lassan felőrlik az esz­tendők és az ember csak egy aprócska emlékezést őriz meg egy ilyen ünnepi nap szépsé­geiből. Én úgy érzem, hogy ha sok-sokezred magammal visz­­szagondolunk majd erre a majálisra, valahogy így idéz­zük 1961 májusi ünnepét. Szép, kedves, bizakodó má­jus elseje volt, követett. A járás területén Dancsházán avatták fel szép ünnepség keretében a párt­házat. A biharkeresztesi járásban szinte egész nap esett az eső, s emiatt a szabadtéri színpa­dokon nem tudták a műked­velők bemutatni műsorszá­­maikat. Mezőpeterden az úttö­rők csapatzászlót avattak, me­lyet a helybeli Dózsa Ter­melőszövetkezet adományo­zott az úttörőknek. Az ünne­pélyt az új iskolában tartot­ták meg. A váncsodi úttörők és a biharkeresztesi úttörők látták el elsőnek szalagokkal az új csapatzászlót. Nagysza­bású sportműsort is terveztek a biharkeresztesiek, de azt el­mosta az eső. A püspökladányi járásban nem zavarta eső az ünnepi programot, a járási székhe­lyen 6-tól 8-ig zenés ébresztőt tartottak. Járták a zenekarok a nagy­község utcáit, majd megkezdődött a kultúrműsor bemutatása a kultúrházban. A szabad téren táncbemutatók­ra, hanglemez hangversenyek­re került sor. Délután nagy­szabású sportműsort bonyolí­tottak le, volt ebben kézi­labda, kosárlabda, birkózás, atlétika és ráadásul sok vi­dám percet okozó tréfás sport­szám is. Hajdúszoboszlón kevés eső volt és ez is hozzájárult ah­hoz, hogy igen jó hangulat­ban szórakoztak ezrek és ez­rek a fürdő közelében levő kiserdőben. A szabadtéri szín­padon kultúrműsort pergettek. A termelőszövetkezetek tánc­csoportjai mutatták be tu­dásukat, nagy sikerrel sze­repelt a pedagógus énekkar és a 21 tagú városi fúvós­zenekar. Hajdúnánás már egész nap napsütéses időben ünnepelt. Az üzemekben, intézmények­ben külön-külön tartottak ün­nepélyt, majd a hajdúnánásiak kivonultak a népligetbe, ahol a szabadtéri színpadon nézték végig a kultúrműsort. Szere­­­pelt a híres nánási énekkar és a diákok tánccsoportja. Dél­után sportműsor volt, este a (Folytatás a 3. oldalon) Kaleidoszkóp a borongás majálisról A debreceni Nagyerdőn sok száz liter sor és sok ezer liter eső fogyott május 1-én. Bár az idő borús volt, a jókedv statisztikája mégis kedvező. És ha már a statisztikánál tartunk, hadd mondjam el, összeszámoltam száz embert, az eredmény: 98 derűs arcra esett két borús. Ám a reggeli fellegek már éberségre intettek, az ilyen alacsonyan úszkáló gomoly­­gásból láthatja bárki, aki nem meteorológus, hogy eső lesz. ★ A Ludas Matyi vidámpark­ban olyan tömeg volt a dél­előtti órákban, hogy odafér­kőzni egy-egy játékhoz nem volt gyerekjáték. A legna­gyobb sztár természetesen az új körforgó volt, vagy ahogy magyarul mondják, ringlispíl. A körben pergő szép új fa­lovakat főleg a srácok törték nyeregbe, de láthattunk né­hány elmerülten lovagló fér­fiút is. A gyermekek számára most megnyílt autós körhinta rend­kívül népszerű volt A szülők úgy vitatkoztak, hogy kié le­gyen az elsőség, mintha dupla rekamiét árultak volna. A vi­dámpark tucatnyi új játéká­nak premierjét is május else­jén tartották, kirobbanó siker­rel. A vendéglátó vállalat ta­valyi rozoga sátra helyén az úgy látszik vállalkozóbb szel­lemű földművesszövetkezet épített egy szép büfét. A for­galom óriási volt, a kedv ki­tűnő, amiben némi érdeme lehetett a jó minőségű sörök­nek is. Csak egy mogorva férfit láttam. Azt gyanítom, hogy a vendéglátó vállalat embere volt. ★ A Sztálin körút mellett tá­boroztak a vagongyáriak, akik tucatnyi disznót szenderítet­­tek jobblétre, hogy ne múljék el kiadós lakomázás nélkül az ünnepi alkalom. Különösen a felséges illatú hurka volt népszerű, hatalmas tepsikben sütötték az asszonyok. Érde­kes, hogy sehol nem hallottam kérdezősködni, merre vannak a vagongyáriak. Úgy látszik, mindenkit odavezetett a hur­kaillat. Egyébként nem is rossz tipp: jövő május else­jére fel kellene térképezni a Nagyerdőt, aszerint, hogy ki mit főz. Például: rostélyos il­lat, bútorgyár, pörköltillat törtburgonyával, építőipari vállalat. Ha valaki példának okáért megkérdi majd, hogy hol a vagongyár, azt mond­juk neki: — Menjen csak itt bátran a finom karmonádli szag mentén, és ahol azt a nagy­szerű gulyáslevest érzi, térjen le balra. Egyenesen belemegy az orrcsiklandó hurkagőzbe, ott vannak a vagongyáriak. ★ A Debrecen Városi Tanács Építőipari Vállalatának pör­­költjét a műszaki vezető főz­te ama disznóból, mely a vál­lalat által patronált tsz aján­déka volt. A tsz tagjai viszont az építőipari vendégei voltak. Kitűnően sikerült a pörkölt, de a műszaki vezetőből lett alkalmi szakács alkalmi öltö­zetében nagy derültséget kel­tett. Az ünnepség után való­ így ünnepelt a vidék Debrecenben eső áztatta az erdőt. Derecskén is esett az eső, de itt mégis adott annyi szü­netet, hogy a kiserdőben ren­dezett táborozás jól sikerül­hetett. A gépállomás dolgozói közös ebéden vettek részt a zöldben. Százan ültek a hosz­­szú asztalok mellett. Este De­recskén a kultúrházban mű­sor és hajnalig tartó táncmu­latság volt. Polgáron nem zavarta meg az ünnepi programot az eső. Napfényes időben mutatták be a szabadtéri színpadon a termelőszövetkezeti kultúr­­csoportok színes műsorukat, szerepeltek az úttörők, a kó­rusok, volt táncbemutató és igen jó hangulatú utcabál, tűzijáték, tábortűz élénkítette a polgáriak ünnepét. Bőven volt étel, ital is, egyszóval napsütésben és nagy lelkese­déssel ünnepelt a járási szék­hely. A járás területén Újszent­­margitán és Újtikoson sport­­versenyeket is rendeztek ezen a napon, amelyeken részt vet­tek a többi falvak sportolói is. A berettyóújfalui járásban már eső zuhogott és ez bizony Berettyóújfaluban elmosta a Berettyó partján tervezett majálist. Este a kultúrotthon­­ban rendeztek műsoros elő­adást, amelyet táncmulatság

Next