Hajdú-Bihari Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

HAJDÚ-BIHARI Vltőjf. m­o­elfalat, e­gyesült éték­* QP xvm. évf., 109 szám ÉSlÉ^ Ba íjjal §|||[ Ara: SO fillér VHM| «IMI HgBlP' j§§ ligj Q 196L MÁJUS U, jfPfai jjly- JSPlL ffiSAJilHF Jól kezdte az évet a berekböszörményi Szabad Föld Termelőszövetkezet A berekböszörményi Szabad Föld Tsz nem tavaly kezdett, de gondja, baja volt annyi, mint akármelyik újdonsült szövetkezetnek. Érthető: máról holnapra többszörösére növe­kedett, s az új helyzet bizony nem egy problémát hozott ma­gával. Építkezni kellett­­— hi­szen a nagy többség akkor lé­pett be — szóval ugyanazok a feladatok jelentkeztek itt is, mint az új tsz-ekben. Nem csoda, hogy a múlt esztendő­ben népi haladt minden si­mán, gördülékenyen a szövet­kezet háza­ táján, hiszen a pilla­natnyi adottság sem volt a legideálisabb : a tsz határának egyöntetűségét mindenfelé kis parcellák szakították meg — az előző őszön bevetett gabona­­földek vékony sávjai —, így a nagyüzemi táblás művelés elő­nyeinek teljes kihasználására sem volt mód. Az idén már más a helyzet. A parcellák végképp eltűntek a határból, nem akadályozzák immár a gépi mezőgazdálko­dást. Az eltelt egy év azonban nemcsak a termőföld arcula­tát változtatta meg, nagy ha­tással volt az emberek gondol­kozására is. Faragó József el­nökhelyettes így beszél önről: Szükség van minden munkáskézre . A múlt évben még vol­ta­k, akik nem becsülték elég­gé a közösben végzett munkát. Ez megmutatkozott abban is, hogy az embereit egy része a háztájival törődött többet; nem látta be, hogy a közös adja a kenyeret, a megélhetést, s a háztáji csak kiegészíti a közös­ben szerzett jövedelmet. Fő­leg a módosabbak voltak így ezzel, akik nagyobb készlete­ket tartalékoltak s úgy gon­dolták, hogy kevesebb munká­val is biztos a megélhetésük. Nem volt a tsz-ben lényeges munkaerő probléma, de ilyes­mi mégis előfordult, kér volna eltagadni. — És most mit lehet erről mondani ? — Most már azt mondhat­juk — válaszol az elnökhe­lyettes —, hogy ez már a múl­té. Másképp gondolkoznak az emberek, mint tavaly. Elmon­dok erre egy példát: a múlt esztendőben, főleg a családta­gok közül, számosan jöttek a tsz vezetőihez papírért, hogy igazolják: itt „nincs rájuk szükség”. El akartak menni, ki erre, ki arra, mindenfelé, csak a szövetkezetbe nem. Most nincs ilyesmi. Nem ki­lincselnek papírért, s ha vala­ki azt kérdezi tőlem, hogyan dolgoznak a családtagok a közösben, azt mondom, hogy nézze meg a határt, a cukor­répa földet. Az elárulja. Igaza van Faragó Józsefnek, mert a 10 holdas cukorrépa tábla valóban mond valamit arról, milyen a szövetkezet­ben a szrunkakedv. A répa el­ső kapálása teljesen befejező­dött, sőt már az egyelésben is komoly előrehaladás tapasztal­ható. Hogy mekkora területet egyeltek meg, azt nehéz volna pontosan meghatározni, hiszen napról napra változik a hely­zet, holnap már újabb csalá­dok jelennek meg a répaföl­dön, s lassanként végére jár­nak ennek a munkának is. Csibe, mustár, méz — Most jól állunk a tavaszi munkával — mondja az el­nökhelyettes. — A kukoricave­tést is befejeztük, a répát is egyeljük, egy percet se kés­tünk semmivel. Ha továbbra is így haladunk, az időjárás pe­dig nem okoz kellemetlensé­get, beválnak számításaink. Errefelé, úgy látszik, jól ki­használták a kedvező tavaszi időjárást. A határban minden a legnagyobb rendben halad, ugyanakkor az építkezés is fo­lyik. Építeni való majdnem mindig akad egy nagy szövet­kezetben. A Szabad Föld Tsz­­ben most csibe előnevelőt ké­szít az építőbrigád, mert az idén a baromfinevelés is meg­honosodott a szövetkezetben. Hat hete érkezett 2000 napos­csibe, azok már jókorák, egy részük rövidesen piacra ke­rül. A többi — 700 baromfi — megmarad törzsállománynak. Később újabb 4000 csibe ér­kezik — két csoportban — azokat kivétel nélkül pénzzé teszik, ha elérik a megfelelő súlyt. Van még egy másik újdon­ság is a tsz-ben. A terület tel­jesebb kihasználására gondol­va, a borsó közé mustárt ve­tettek, ami számításuk szerint 75 000 forint jövedelmet hoz terven felül. Sőt többet is, ha hozzászámítjuk, hogy a mé­hek igen-igen rokonszenvez­nek a mustár virágával, ami pedig a „méztermés” emelke­désére vezet. A szövetkezet ugyanis száz család mehet tart, ami szintén jelent némi bevé­telt. Az is csak számottevő, hiszen sok kicsi sokra megy — ahogy a közmondás tartja. Ez az „újság” most a berek­böszörményi Szaba­d Föld Ter­melőszövetkezetben. Jól kez­dődött az év, bizakodó­­ han­­­gulat, rendjén halad a mun­ka. Az emberek sokat tanul­tak, tapasztaltak a múlt év­ben, s most együttes erővel arra törekszik, hogy ez az esz­tendő eredményesebb legyen. Újjáépítették a Viola cukrászdát­ A debreceni Viola cukrász­da vendégei három hétig nem látogathatták a kedvenc szóra­kozóhelyüket. Ez idő alatt ugyanis 25 ezer forintos költ­séggel újjáépítették a cukrász­dát. A III. osztályú, félig ön­­kiszolgáló Viola ma reggeltől újra nyitva lesz. A vendégeket új berendezés fogadja: a fala­kat faburkolat védi, a kira­katba modern favylaltgénet helyeztek el. A hangulatos he­lyiséget mondern pulttal, tü­­könállvánnyal és szép csillá­rokkal, portálját neonfelirat­tal láttá­k el Visszaélések a kedvezményes tejutalványokkal Hírt adtunk már arról, hogy a debreceni városi rendőrka­pitányság bűnügyi osztálya olyan asszony ellen indított b bűnügyi eljárást, aki állami gondozásba vett gyermekük részére is átvették a kerületi tanácsoknál a kedvezményes tejjegyeket, s azokat egyrészt maguk részére kiváltották, másrészt másoknak eladták. A Debreceni Járásbíróság több ilyen ügyben hozott íté­letet. Farkas Kálmánné deb­receni, Nyíl utca 134. szám alatti lakost 400 forint pénz­­büntetésre ítélték, s kötelezték az okozott kár, 475 forint meg­fizetésére is. Sóvágó Lajosné, Bellegelő 410. szám alatti la­kos is követett el csalást, hogy az állami gondozásba vett fia után huzamosabb ideig felvet­te a kedvezményes tejutalvá­­nyokat, miáltal 577 forint kárt okozott, öt 3 hónapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítél­te a bíróság, s a kár megtérí­tését is elrendelte. Sebők Gáborné debreceni, Csapó utca 39. szám alatti la­kos, aki különböző bűncselek­mények miatt már többször volt büntetve, több állami gon­dozásba vett gyermek után hosszú ideig átvette a tanács­tól s másoknak eladta a ked­vezményes tejutalványokat. Ez az asszony 10 hónapi börtön­büntetést kapott, s arra is kö­telezték, hogy 4275 forintot,­­ az okozott kár összegét fizesse meg. Mindezek a bűncselekmé­ny­ek megelőzhetők lettek v­ol­­na, ha az állami gondozásba­ vételt az illetékes tanácsi­ szerv közölte volna azzal a ta­nácsi szervvel, amelyik a tej­­utalványokat kiadja. MA DÉLUTÁN 5 ÓRAKOR­­ Debrecenben a megyei tanács nagytermében, a megyei ta­nács szakszervezeti bizottság rendezésében nyilvános divat­­bemutatót rendeznek, melyen főleg a nyári modellek kerül­nek bemutatásra. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Pallás Imre Szerkesztőség : Debrecen, Tób­falusi tér 10. Telefon : 21-40, sportrovat: 34-OT. Kiadja a Napló Lapkiadó Vállalat Debrecen, Vörös Hadsereg útja 16. Felelős kiadó : Balogh Endréné Telefon : 30-01. Terjeszti a Magyar Posta E­lőfizetési díj egy hóra : 11 forit Előfizethető a helyi­ postahivata­loknál és kézbesítőknél Szabadság Lapnyomda, Debrecen, Felelős vezető : Bazsó László Hagy, siketed szeregdt A BELORUSZ NÉPI ÉNEK- ÉS TÁNCEGYÜTTES Szovjet művészeti együtte­sek nem először vendégsze­repelnek Debrecenben. Hogy csak a leghíresebbeket említ­sük: itt jártukkor megcsodál­hattuk a Mojszejev- és a Nyírfácska együttest is, amelyek mindenféle vonatko­zásban bizonyították, hogy az orosz nép szellemi kultúrája és gazdagsága kimeríthetet­len. Ezek után nem ért meg­lepetésként bennünket a Debrecenben vendégszereplő belorusz népi ének- és tánc­­együttes műsora sem, amely­ben megint csak arról győ­ződhettünk meg, hogy ez a hatalmas nép különösen is fontosnak tartja a népi kul­túra, a népi hagyományok ápolását, megőrzését. A belorusz együttes kedden este mutatta be magas szín­vonalú műsorát a Csokonai Színházban. Repertoárjukban színesen váltakoztak az ének­es táncszámok, de ugyanak­kor meggyőződhettünk arról is, hogy a kis létszámú ze­nekar is jól felkészült, tehet­séges művészekből áll. Az énekkar előadásában elsősorban tetszett az a tisz­ta intonálás, amellyel a leg­változatosabb népdalokat megszólaltatták. Orosz, len­gyel, sőt magyar számok is szerepelnek műsorukban, s mindegyiket ugyanaz a biz­tos előadásmód jellemzi. A Puszta néma táj című, nálunk is közismert dalt például olyan tolmácsolásban hall­hattuk, amely sokáig emlé­kezetes marad. Pontos, s biz­tos kidolgozással jelenítették meg azt az epikusan höm­pölygő történetet, amely a dal sorai mögött az ,orosz ró­nák végtelenségét villantja. A Kakukk című lengyel nép­dalban észrevehettük, hogy milyen játékos könnyedség­gel tudja megszólaltatni az aránylag oly kevés létszámú női és férfikar a népdal bra­vúros ötleteit. A bemutatott , Csenki-népdalfeldolgozásban épp azt csodálhattuk meg, hogy az együttes más népek dalainak „jelkével” is meny­nyire együtt tud szárnyalni. Az együttes legsikeresebb számait azonban talán mégis a táncosok szolgáltatták. A Hóförgeteg, a Kolhoz-polka, de leginkább talán a Parti­zántánc bizonyította, hogy egyénileg is és közösségben is milyen nagyszerű tánc­­együttes ez a művészeti cso­port. A pontos­­kidolgozottság, az érzelmek portisszimája, a líraiság és a drámaiság csak­úgy párosul kifejezésmódjuk­ban, mint a megjelenítés sok­sok árnyalata. Ezek a tánc­számok koreográfiailag is ki­­emelkedőek, hiszen nem egy­nek a szerzője Mojszejev, vagy P. Akuljonok, az együt­tes balettmestere. A szólóénekesek közül kü­lön is meg kell említenünk Nyikolaj Golubjevet, Jevge­­nyij Ivanovát és Pjotr An­­tonovot A zenekar tagjai kö­zül elsősorban Arkagyij Oszt­­romeckij érdemes művész ne­vét kell megjegyeznünk, aki Brahms V. magyar tánca cimbalomszólójában nyújtott emlékezetest. A belorusz népi ének- és tánc­együttes műsorára sokáig­­ és szívesen fogunk emlékezni. " Reméljük, hogy műsoraikkal a jövőben is találkozunk. Belorusz népi tánc: előadja az együttes tánckara.­­Az együttes ének- és zenekara PRÉMIUM: tizenhét malac . Pudkár Gyula, a mezőpe­­terdi Dózsa Termelőszövetke­­­zet sertésgondozója ennyit­­kapott jó mur­kája jutalmául. .A környéken jól ismert ál­­­­lattenyésztővel nem sikerült­­ találkoznom. Amikor a falu­­­ban kerestem, a szövetkezet­­ irodájában kérdezősködtem­­utána, akikor a tanyán volt,­­mire a munkahelyére értem,­­ már ebédelni ment. . A Puskár-familiát az egész­­ környéken úgy emlegetik, , mint híres állattenyésztőket.­­ Nagyapjuk, apjuk már ura­­i­dalmakban jószágokkal fog­lalkoztak, 1 körülöttük nőttek fel a gyerekek, Puskár Gyula­­ két esztendeje tagja a Dózsa­­ Tsz-nek, s jelenleg negyedma­­­gával dolgozik a szövetkezet­­­­ben. Azt tudom ismételni,­­amit a szövetkezet elnökhe­lyettesétől, Kiss Pétertől és 102 állattenyésztőtől hallottam: s az egész család a megtestesült­­ szorgalom. " A családfő a szövetkezet )Sertésgondozója. Egyik fia, Kimre, a tehenészetben dolgo­zik, József pedig maga látja vel a szövetkezet tanyaközpont­jában 56 borjú gondozását, s etetését, itatását. Ilona a nö- I­vénytermelési brigád tagja. , Ha szorgalmasok, ha nem­­fordítanak hátat a munká­dnak, nyilván van k­iszatja is.­­ Havonta 160—180 munka­­i egységet írnak be könyvükbe, , de a nagy dologidőben elérik ,a 200-at is. Erre pedig takaros­i summát kapnak. S ha már a­­ jövedelemről, a keresetről van­­szó, akkor hadd tegyük hozzá ,azt is, hogy a terven felüli­ekr­­a váló eredményért még külön a prémium is megilleti a taao-­­ kát. Ahogy nő a terven felüli teljesíted értek, úgy emelke-* dik a tag részére adott pré-* mium­. Közgyűlésen foglalták* határozatba s egyformán ér-* vény­es a növénytermesztőkre,* ■s megilleti az állattenyésztés- * ben dolgozókat. Ez lett az alapja annak,* hogy Puskár Gyula 17 mala­­ cot kapott prémiumként. Nem­ irigyli tőle sen­ki. Aki ismeri* mu­lkáját, látja szorgalmát,* igyekezetét a közös vagyon* gyarapításában, nem is mond­* hat mást, csak azt, hogy meg-* érdemli. A Dózsa ?sz állatállomá-* nyából — amely jelentősen­ megszaporodott az elmúlt esz-­ tendőkben — 20 darab anya-* koca gondozását bízták Pus-* kár Gyulára. Az állatállomány gyors növekedésével együtt nem tudták az állandó férő-1 helyet valamennyi részére biztosítani: az anyakocák egy része is ideiglenes szálláson' van. A rosszabb feltétel, a' kedvezőtlenebb körülmény* még nagyobb gondosságot ki-* ván, nagyobb törődést külö-* nösen a tél végén a kismala­* cokkal. 211 malaca lett a 20 fehér* hússertés anyakocának. Egy* közülük olyan satnya, lézen­gő volt, hogy nyilvántartásba­ se vették, gondolván: úgyis* megdöglik. Azután mégis ki* kellett igazítani a nyilván-­ tartást: nyolc hét múltán* mind egy szálig megvan a* 211 malac — ezekben a na­* pokban választják el őket. * Tervükben 140 felnevelését írták elő a gondozónak — s 71-gyel többet hajtanak a sül­­öőszállásra. Ezért kapta Pus­­kár Gyula a prémiumot. Szűcs Lajos Megyei úttörőtal­álkozó lesz Debrecenben Június 3-án és 4-én két­napos megyei úttörőtalálko­­zót rendeznek Debrecenben. E találkozó alkalmával köszön­tik az úttörőszövetség fennál­lásának tizenötödik évforduló­ját. A megyei úttörőszemle ke­retében rendezik meg a kul­turális verseny döntőjét, va­lamint az úttörők négytusa­­versenyének döntőjét. A nagyszabásúnak ígérkező, közel 10 000 gyermeket moz­gósító megyei úttörő-sereg­szemle június 3-án, szomba­ton délben a négytusa selejte­zőjével, valamint a kulturá­lis verseny egyéni számainak lebonyolításával kezdődik. Járásonként, városonként egy­­egy fiú- és leánycsapat vesz részt a négytusa döntőben. Az Építők pályán, illetve­ a Bocs­kai pályán kerül sor a talál­kozóra. Vasárnap sok vidéki úttörő érkezik Debrecenbe. Reggel 8 órától kerül sor a négytusa döntőire, majd 9 órakor ün­nepélyes keretek között ad­ják át a kiváló úttörővezetők­nek a kitüntetéseket és ok­leveleket. Délelőtt fél 11-kor gyermeksereg népesíti be a stadion zöld gyepét, megem­lékezést tartanak az úttörő­­mozgalom fennállásának 15. évfordulója alkalmából. Ezen ünnepség keretében kerül sor mintegy ezer úttörő fogada­lomtételére, akiket a KISZ- szervezetekbe vettek fel. Dél­után két órától tartják meg a megyei kulturális seregszemle döntőit, majd este nagyszabá­sú tábortűz zárja a megyei út­törő seregszemlét. Orvosiműszer-gyártásunk az ipari vásáron Orvosiműszer-gyártásunk eredményeit az ipari vásáron jelentőségének megfelelő he­lyen mutatják be. A bemuta­tó érdekessége lesz a legmo­dernebb tervek alapján épült műtő, amelyet — a legkisebb eszköztől a legkomplikáltabb műszerig — teljesen hazai gyártmányú berendezésekkel szerelnek fel. Itt állítják ki a kórházi berendezések gyárá­nak műtő előkészítő, sterilizá­ló fülkéjét, a világhírű ár­nyékmentes, kilencéges műtő­lámpát és ennek továbbfejlesz­tett hordozható változatát. Röntgeniparunk külön he­lyet kapott, amelyen a Medi­cor Röntgen Művek sok sike­res külföldi kiállítás után el­ső ízben mutatja be itthon is teljes gyártmányválasztékát. A kiállításnak ezt a részét az ipari vásár után sem bontják el, hanem június 9—12 között az első hazai nemzetközi ra­diológiai kongresszus részve­vőinek is bemutatják. (MTI)

Next