Hajdú-Bihari Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ, fixatetá­faj, egyedültetelif JjjjJjF XVm. ÉVF., 232. SZÁM I Él IjSj Étit KmT ÁRA: 80 FILLÉR W% 1961. OKT. 1. VASÁRNAP | Nagy feladatok a községi népfront-bizottságok előtt Mostanában soka­t tárgyal­tunk, vitatkoztunk Hajdú-Bi­­har megye népfront-munká­jának kérdéseiről. Sokat ta­nácskoztunk arról, hogy hol tartunk jelenleg a mozga­lomban és mik a teendőink. Egy esztendővel ezelőtt egyik fontos feladat a járási bizottságok megerősítése volt. Az eltelt egy évben — ta­pasztalataink ezt igazolják — járási bizottságaink munká­jában, munkájuk tervszerűsé­gében, következetességében, a népfront-munka tartalmá­ban lényeges változás követ­kezett be. Járási bizottságaink öntevékenyek és lényeges po­­­­litikai tényezők lettek a járás­ban. A népfront-munka fejlődé­sének most abba a stádiumá­ba értünk, amikor a közép­ponti feladat a községi nép­front-bizottságok munkájának minőségi javítása. Azaz a fal­vak életében végbement vál­tozásból, a mezőgazdaság ter­melőszövetkezeti átszervezé­séből következően a falusi népfront-bizottságokra is mi­nőségileg új feladat vár. Bizottságaink részt vettek a mezőgazdaság átszervezésé­ben, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének mun­kájában. Most községi nép­front-bizottságainkra, a falusi népfront-mozgalomra az a megtisztelő szerep vár, hogy egyre nagyobb segítséget nyújtsanak a termelőszövet­kezetek gazdasági és politi­kai megszilárdításában. Já­rási, községi bizottságainkat abban kell alapvetően segí­teni, hogy találják meg a fa­lu adottságának megfelelő legjobb módszereket a hosz­­szabb időre szóló munkában és növeljék akcióképességü­ket. Minden bizottságunk lássa tisztán és világosan, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra va­ló áttérés minden népfront­munkásra, bizottságra, külö­nösen a községi népfront-bi­zottságokra minőségileg új követelményeket szabott. S ezeknek az új feladatoknak csak úgy tudnak megfelelni, ha azt a szellemet igyekez­nek elültetni és megfakasz­tani, hogy minden bizottsági tagnak, a bizottság egész kol­lektívájának becsületbeli és hazafias kötelessége a falu szocialista fejlesztése, a szo­cializmus alapjai lerakásának elősegítése a falun, s az em­berek gondolkodásmódjának formálása a szociális­­ tudat kialakulásának irányá­ba. Szinte természetesen fakad ezekből az, hogy bizottságaink a felsoroltakat csak akkor és úgy tudják becsülettel elvé­gezni, ha állandóan ott van­nak az élet sűrűjében, ha is­merik az emberek vélemé­nyét és reagálnak rá. Olyan légkört kell a községi bizott­ságok ülésein, a különféle ba­ráti beszélgetéseken, tanyázó­esteken, családlátogatásokon, olvasókörökben és klubok­ban, azaz a hétköznapok min­den percében megteremteni, hogy az emberek bátran el­mondják véleményüket, ja­vaslataikat, elgondolásaikat. Az elindulás, a második és minden lépés megtételének feltétele tehát az emberi kö­zelség és kapcsolat megterem­tése, illetve erősítése a falu lakosságával. Beszélgetni, vitatkozni, őszintén véleményt cserélni, • befolyásolni a helyes gondol­kozás és a mindennapi Szor­gos lelkiismeretes munkálko­dás kialakulását: ezek bi­zottságaink alapvető köteles­ségei. Kérhetünk-e népfront-mun­kástól nagyszerűbbet, mint azt, hogy keltsük fel az em­berekben a falu fejleszté­séért érzett felelősséget és mélyítsük el a falu termelő­szövetkezeti parasztságában, az értelmiségben, alkalmazot­takban, kisiparosokban, nyug­díjasokban, a falu aprajának és nagyjának gondolkozásá­ban egyaránt a szocializmus­ba vetett hitet és alakítsuk azt szilárd meggyőződéssé. Az emberek nevelésének nagy munkájába községi bi­zottságaink a jövőben sokkal jobban kapcsolódjanak be. Nevelni az embereket és meg­mutatni a fejlődés lehetősé­geit és nehézségeit. Felébresz­teni a különböző rétegek fe­lelősségét és közben felkelte­ni az emberekben az alkotás vágyát. Községi bizottságaink az embereket formáló nevelési folyamatba akkor kapcsolód­nak be legeredményesebben, ha a fentieken túl tanítják az embereket a szocialista együttélés szabályai szerint élni. Termelőszövetkezeteken be­lül, elsősorban, de az egész községben növeljék az egy­másért érzett felelősséget és egymás megbecsülését. Bizott­ságaink sokat tehetnek annak érdekében, hogy minél keve­sebb legyen az intrika, a tor­zsalkodás és egyre magasabb fokú a közösségek ereje. Nem kevésbé azért is, hogy erő­södjék és bizalommal telített legyen mind a termelőszövet­kezetekben, mind a község­ben a vezetés és a tagság, il­­letve a vezetés és a lakosság kapcsolata. Nagy feladatot jelent ter­melőszövetkezeteinkben az új típusú munkafegyelem kiala­kítása. Mi sem természete­sebb, mint az, hogy népfront­­bizottságaink a munkafegye­lem megszilárdításában nyújt­sanak állandó és aktív segít­séget termelő szövetkezeteink­nek. Ebben a bizottság tagjai mutassanak példát. A szocia­lista munkafegyelem kialakí­tásában és megszilárdításában éppen úgy mint a közvagyon védelmében a példamutatás vonzó erőként hat. Községi népfront-bizottsá­gaink nagy szolgálatot tesz­nek azzal is, ha fejlesztik agitációs és propaganda mun­kájukat, szervezetté teszik a békemunkát. A jelenlegi nem­zetközi helyzetben is nagyon szükséges a lakosság széles rétegeinek állandó tájékozta­tása. Naponként kell megvi­lágítanunk a nemzetközi kér­déseket, a nemzetközi helyzet különböző mozzanatainak ösz­­szefüggéseit, az imperializmus háborús mesterkedéseit. A szocialista tábor erejének növekedése — következésképp a mi erőnk növekedése is — a béke megóvásának szem­pontjából egyáltalán nem kö­zömbös. A mindennapi lelki­­ismeretes munka a termelő­­szövetkezetben, üzemben, hi­vatalban, intézménybeli nö­veli eredményeinket, így já­rul hozzá minden egyes em­ber becsületes munkája a bé­ke megvédéséhez, így függ össze a nemzetközi helyzet kérdéseinek ismerete a helyt­állással. Ugyanakkor a béke­munka fellendítése nemcsak tájékoztató és felvilágosító munkát, hanem harcot is je­lent. Harcot a helytelen né­zetek és ellenséges propagan­da ellen. Lehetne még sok kérdést elemezni. Nem a teljesség, csupán a figyelem felkeltésé­nek szándékával került pa­pírra e néhány gondolat, s azt szeretnénk, ha valóban fontos feladat volna a kö­vetkező időben községi nép­front-bizottságaink megerősí­tése. Fia e fontos posztot megerősítjük, nagy lépést te­szünk előre mindennapi fel­adataink teljesítésében. Onosi László, a Hazafias Népfront Hajdú-Bi­har megyei bizottságának t­tikára 106 fis orvosdoktort avatott a Debreceni Onnástattományi Egyetem orvosdoktorrá avatását. A Kos­suth Lajos Tudományegyetem aul­ójában megrendezett díszi ünnepségen megjelent dr. Ba­logh János, az MSZMP Haj­dú-Bihar megyei Végrehajtó­i Bizottságának tagja, Csabai József, a Debrecen Városi Tanács v. b. titkára, Fülöp János, a KISZ Debrecen vá­rosi Bizottságának titkára, a doktorjelöltek, szüleik, hoz­zátartozóik és az egyetem hallgatói. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd dr. Kesztyűs Loránd rektor megnyitója után a végzett hallgatók nevében Uray Éva kérte a rektori tanács avató bizottságtól doktorrá fogadá­sukat. A rektori tanács avató bizottsága — amelynek tagjai voltak dr. Kesztyűs Loránd rektor, dr. Both György ok­tatási rektorhelyettes és dr. Szodoray Lajos tudományos rektorhelyettes — a végzett hallgatók ünnepélyes esküté­tele után orvosdoktorrá fo­gadta őket. A doktorrá ava­tást dr. Gyarmati János kö­szönte meg társai nevében. Az eskütétel és az avatás ünnepi pillanatai után dr. Kesztyűs Loránd rektor szó­lott az új orvosdoktorokhoz. Elmondotta többek közt, hogy a doktorrá avatás és doktor­rá fogadás egy életre kötelez­és. Nagy feladat vár az új orvosokra. Az orvosdoktor nem lehet a társadalomtól elszige­telt és csak a tudományos munkának élő ember. Be kell kapcsolódnia a szocia­lista társadalmat építő mun­kába. Az orvosnak is h­iva­­talt ken kötelessége, hogy a szo­cialista rend felépítését segít­se. Később dr. Salánki János, az egyetemi pártbizottság titkára búcsúztatta az újonnan orvosdoktorrá avatottakat. Az ünnepség a Szózattal fejező­dött be. A tegnap megtartott ünnep­ségen orvosdoktorrá avatták a következőket: Dr. Abonyi Dezső, dr. Arnold Csaba, dr. Bajnok Györgyi, dr. Balogh Judit, dr. Baráz Erzsébet, dr. Bartha Erzsébet, dr. Bencza Jolán, dr. Bencze Margit, dr. Benyó János, dr. Bihari Ferenc, dr. Boda Anna Klára, dr. Bódis Gyula, dr. Braskó Hona, dr. Cor­­­rádi Mária, dr. Czinege Mátyás, dr. Csap Levente, dr. Csaba Klá­ra, dr. Cseke Béla, dr. Csontos János, dr. Dely László, dr. Dobi Sándor, dr. Dolhay Balázs, dr. Dovala Edit, dr. Egry Marianna, dr. Fedics Artúr, dr. Forási Ti­bor, dr. Foghi László, dr. Freiv­­­lig György, dr. Gajdos Anna, dr. Gellért János, dr. Gönczöl Éva, dr. Gyarmati János, dr. Halász Margit, dr. Barakály Mária, dr. Heinrich László, dr. Huszti Géza, dr. Iván Miklós, dr. Jeney Enikő, dr. Juhász Zoltán, dr. Kalas Lász­ló, dr. Kapusz Nándor, dr. Kas­­say László, dr. Katona Marianna, dr. Kántor Erzsébet, dr. Király Gábor, dr. Kiss Tóth Hana, dr. Kocsis Zoltán, dr. Kollár Irén, dr. Kormos Miklós, dr. Kovács Erika, dr. Kovács István, dr. Kovács Magdolna, dr. Kónya Gyula, dr. Kósik Lajos, dr. Krausz Géza, dr. Lábas Elemér, dr. Lehel Frigyes, dr. Lévai Géza, dr. Losonczy Ist­ván, dr. Márton Mihály, dr. Már­ton Tibor, dr. Mátai Éva, dr. Mé­száros Erzsébet, dr. Mészáros Má­ria, dr. Mihály György, dr. Milák Zoltán, dr. Molnár Gyula, dr. Munkácsi Magdolna, dr. Nagy An­tal, dr. Nagy G. Zsolt, dr. Ormos Katalin, dr. Papp Irén, dr. Papp Gábor, dr. Paulay Gyula, dr. Páva Piroska, dr. Pete László, dr. Pé­teri Lajos, dr. Puskás Ferenc, dr. Rácz József, dr. Sárváry Anna, dr. Seress Tibor, dr. Simon Ma­rianna, dr. Sineki Pál, dr. Szabó Éva, dr. Szabó Gábor, dr. Szabó Gyula, dr. Szabó Tibor, dr. Szan­­der Edit, dr. Szemerédy László, dr. Székely Andor, dr.­ Szilágyi Ildikó, dr. Szilágyi Zsigmond, dr. Szláv Pál, dr. Szodoray Marian­na, dr. Szomor László, dr. Tari Endre, dr. Tarnóczi Rozália, dr. Tátrai Katalin, dr. Topscher And­rás, dr. Tar Magdolna, dr. F. Tóth Árpád, dr. U­ray Éva, dr. Veres András, dr. Veres Tibor, dr. W­ezén Mária, dr. Zolnai Vilmos. Hagyományos ünnepi külső­ségek közepette tegnap dél­előtt a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem megtartotta az 1961-ben végzett hallgatók A néphatalom védelme az egész dolgozó nép szent ügye Díszünnepség Debrecenben a fegyveres erők napja alkalmából Szombat este impozáns ün­nepség színhelye volt az Aranybikában levő központi kultúrotthon nagyterme, itt rendezték a díszünnepséget a Magyar Népköztársaság fegy­veres erőinek napja alkal­mából. Az ünnepély díszeln­ö­ksé­­gében foglalt helyet Gádor Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának első titká­ra, Cifra László rendőralezre­des,­­ a Belügyminisztérium Hajdú-Bihar megyei Rendőr­­főkapitányságának vezetője, Bartha Árpádné, a Szakr­a - vezeték Hajdú-Bihar megye­ei Tanácsának vezető titkára, Tatai Gyula alezredes, a hon­véd helyőrség parancsnoka, Sziklai Lajos karhat­almista őrnagy, Tárcsas Mihály me­gyei munkásőr parancsnok, Lengyel Imre alezredes, Bíró Béla, a járműjavító igazgató­ja, dr. Sulán Béla, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rek­tora, dr. Szodorai Lajos, a TIT elnöke, Barczi József, a Magyar Honvédelmi Sport­­szövetség Hajdú-Bihar megyei elnöke, Juhász András, a munkásmozgalom veteránja, Tóth Imréné, a Debreceni Ruhagyár ipari tanulóinak oktatója és Tenyei Ildikó, a Kossuth Lajos Gyakorlógim­názium IV. osztályának tanu­lója. A díszfőnökségben fog­laltak helyet a Magyarorszá­gon ideiglenesen állomásozó szovjet egységek képeit. Az ünnepségen jelen­­ voltak­ a honvédség, a rendőrség, a karhatalom, a munkásőrség, a társadalmi szervek képvise­lői. Az ünnepélyt a Himnusz el­hangzása után Cifra László rendőralezredes nyitotta meg, majd Tatai Gyula honvéd al­ezredes tartott ünnepi beszé­det.­­ Szeptember 29-e, a fegyveres testületek napja a függetlenségért folyó harc egyik jelentős dátumát idézi, az 1848. szeptember 29-i pá­­kozdi csata napját — kezdte ünnepi beszédét. Ezen a napon együtt ünne­pelnek fegyveres erőink — a hadsereg, a határőrség a bel­ügyi karhatalom és a munkás­őrség alakulatai egész dolgo­zó népünkkel, ezzel is hang­súlyozva azt, hogy szocialista hazánk védel­me valamennyi fegyveres testület és az egész dolgo­zó nép szent ügye. Ma a fegyveres erők napját olyan körülmények közt ün­nepeljük, amikor a szocializ­mus erői újabb hatalmas si­kereket értek el. Bekövetke­zett az az időszak, amikor a békéért, a társadalmi ha­ladásért küzdő erők ha­talmasabbak, erősebbek a reakció, a háború erőinél. A szocialista táborral szem­benálló imperialisták agresz­­szív militarista erői nagy ve­szélyt jelentenek az emberi­ségre. Politikájukra jellemző, hogy a rakétatechnika és az űrhajózás területén elért ered­ményeiket is a háborús pá­nikkeltés, a kémkedés szolgá­latába állítják. Nem hajlan­dók a békére legnagyobb ve­szélyt jelentő német kérdés megoldására sem, sőt, fel­­fegyverzik a nyugatnémet re­­vansista erőket. A nyugati im­perialisták „jóvoltából” most az a furcsa és fenyegető hely­zet állt elő, hogy azok, akiket a második világháborúban le­vertek, újból háborúra készül­nek, új területeket követel­nek. Mindezekben támogatják őket azok a nyugati imperia­listák, amelyek részt vettek a hitleri Németország szétzúzá­sában, és egykor megfogad­ták, hogy nem engedik meg többet a német militarizmus felélesztését. Az előadó hangsúlyozta: meg kell kötni a békeszerző­dést a két német állammal. A szocialista tábor országai és az NDK kormányának javasla­tai biztosítják a német nép békés jövőjének kialakítását. Ezzel szemben az imperialis­ták erőltetik a háborús tűzfé­szek fenntartását, és háború­val­­ fenyegetőznek arra az esetre, ha a Szovjetunió és a szocialista tábor országai meg­kötnék a békeszerződést az NDK-val. A világ erőviszonyai azon­ban jelentősen megváltoztak, és közelesen megkötjük a né­met békeszerződést azokkal az államokkal együtt amelyek hallgatnak a józan észre, és ezzel eltávolítjuk a háború maradványait Európa szívé­ből. A német békeszerződés megkötése jelentős erőfeszíté­seket követel meg a szocialis­ta tábor országaitól. A Szovjetunió, a szocialis­ta tábor országai, köztük a mi országunk politikája, minden törekvése arra irá­nyul, hogy a békét meg­szilárdítsa és tartóssá te­gye a földön. Nem ijedünk meg az impe­rialisták fenyegetéseitől, mert erősek vagyunk. A szocialista tábor fegyveres erői korsze­rű fegyverekkel és techniká­val rendelkeznek. A mi erőinket úgy kell tovább fo­kozni, hogy holnap még job­ban féljenek tőlünk, mint ma. Mi büszkék vagyunk arra, hogy fegyveres erőinknek olyan erős, korszerű fegyver­zettel felszerelt fegyverbarát­ja van, mint a szovjet hadse­reg, és a többi szocialista or­szágok hadseregei és minden előfeltétele megvan annak, hogy szét tudjuk verni a ránk támadó ellenséget és meg tudjuk azt semmisíteni. A dolgozó nép és a fegy­veres erők összefogásában rejlik a mi erőnk, ezt a kapcsolatot kell tovább szilárdítanunk. Igaz és nemes célokért küzdünk, az emberi­ség történelmének legneme­sebb törekvéseit védelmezzük. A néphatalom védelme a fér­fias helytállás magasiskolája. A magyar honvédek, karha­­talmisták, rendőrök és mun­kásőrök büszkén vállalják a rájuk háruló feladatok végre­hajtását — fejezte be ünnepi beszédét Tatai Gyula alezre­des. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után a Debrecenben ideig­lenesen állomásozó szovjet katonai alakulat parancsnoka üdvözölte a megjelenteket a fegyveres erők napja alkalmá­ból. Az Internacionálé elhangzá­sa után a Debreceni Népi Együttes, a járműjavító férfi­kórusa és a fegyveres alaku­latok kultúrcsoportjainak szó­listái adtak színvonalas mű­sort a díszünnepség részve­vőinek.­ ­ Az ünnepély díszelnöksége Kibővített ülést tartott a derecskei járási KISZ-bizottság Pénteken délelőtt kibővített ülést tartott a derecskei járási KISZ-bizottság községi párt­és KISZ-alapszervezeti titká­rok részvételével. Az ülé­sen megjelent Tóth László, a­­ derecskei járási párt-végrehaj­­­­tóbizottság tagja. A napirenden szerepelt a derecskei járás területén foly­tatott brigádvizsgálat tapasz­talatai és a további felada­tok, amelynek előadója d­r. Gombár József, a KISZ Haj­­dú-Bihar megyei Bizottságá­nak agit-prop, titkára volt.

Next