Hajdú-Bihari Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-13 / 10. szám
HAJDÚ-BIHARI Vilo/j. ftKóletá\la£, egyesütieUlf Jjf | XIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM K IHLjJraff fill ||K ÁRA : 50 FILLÉR fBP WM £§H §g|g 1962. JANUÁR 13., SZOMBAT fP|| S&lpS JB A földművesszövetkezeti választások A Szövetkezetek Országos Szövetsége március végén tartja V. kongresszusát. Értékelik majd az előző kongreszszus (1957 december) óta végzett tevékenységet, meghatározzák a földművesszövetkezeti mozgalom további feladatait és újjáválasztják az országos földművesszövetkezeti vezetőszerveket. Ennek a kongresszusnak nagyobb jelentőséget ad, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta első ízben ül össze, és az új helyzetnek megfelelően határozza meg a földművesszövetkezeti mozgalom irányítását, tevékenységét. A SZÖVOSZ V. kongresszusát megelőzően újjáválasztják a földművesszövetkezeti választott szerveket, mivel a választott vezetők mandátuma lejárt. Február 5-ig bezárólag tag-, köz- és küldöttgyűléseket kell tartani a megye valamennyi földművesszövetkezetében, takarékszövetkezetében, tejszövetkezetében, falusi ifjúsági szövetkezetében, méhész- és egyéb társulásnál. Március 5-ig megtartják a járási, megyei vezetőségválasztó és MÉK-küldöttgyűléseket. Hajdú-Bihar megyében több mint 100 000 ember tagja a földművesszövetkezeteiknek. A taglétszám különösen megnövekedett a megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta. 1961-ben például több mint 4 ezer fővel emelkedett a taglétszám. Az újonnan belépett tagoknak mintegy 40 százaléka a falusi ifjúság köréből való. Négy év alatt sokat fejlődött a megye földművesszövetkezeti mozgalma. Nemcsak a taglétszám emelkedett. Javult, erősödött a fmsz-ek és tsz-ek kapcsolata is. A földművesszövetkezetekből több mint 70 vezető beosztású mezőgazdasági és számviteli szakember ment át tsz-ekbe dolgozni. 1961-ben 64 fmsz kötött patronálási szerződést mezőgazdasági termelőszövetkezettel. Az fmsz-ek átadtak a tsz-eknek másfélmillió forint értékű kisgépet. S az együttműködés eredményeképpen javult a falvaikban az árutermelő és áruértékesítő munka. A megyében négy év alatt 53 millió forint összegű beruházást valósítottak meg a földművesszövetkezetekben. Növekedett a boltegységek száma, bővült a szaküzlethálózat és sok boltot korszerűsítettek. A falusi bolthálózat 52-vel, a vendéglátóipari egységek száma 55-tel emelkedett. A megyében működő 704 fmsz-bolt közül 133 önkiszolgáló, illetve önkiválasztó bolt. A szaküzletek száma 304, a vegyesboltok száma pedig 400. A vendéglátóipar területén 43 eszpresszó-cukrászda, 27 vendéglő és 220 italbolt működik. Növekedett a tagság anyagi hozzájárulása is. Az elmúlt négy évben közel 6 millió forint részjegyet fizettek be a tagok a saját erő növelésére. A befizetett összegnek szép kamatja volt. A tagoknak vásárlási és értékesítési visszatérítés címén több mint 5 millió forintot fizettek ki. Az fmsz-ek állóeszköze több mint 20 millió forinttal, a forgóeszköze pedig közel 65 millió forinttal növekedett, ami azt mutatja, hogy az fmsz-ek vezetősége általában jól gazdálkodott. Nem maradt el a jó munka értékelése, jutalmazása. A SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta 19 földművesszövetkezet nyerte el a kiváló földművesszövetkezet címet. 80 dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt és 400-an kapták meg az oklevelet. A megbecsülés is hozzájárult ahhoz, hogy a megye fmsz-einél több mint ezer olyan dolgozó van, aki öt évnél hosszabb idő óta dolgozik, és 400 olyan dolgozó, aki 10 éve munkálkodik a földművesszövetkezeti mozgalomban. A földművesszövetkezeteknek egyik fontos feladata a szerződéses termelés szervezése, a háztáji gazdaságokban a gyümölcs- és zöldségtermelés növelése, a szerződéses tojás-, baromfitenyésztés kiszélesítése. A felvásárlás területén a szövetkezetek 1958-hoz viszonyítva 1961-ben 83 vagonnal több baromfit vásároltak fel, s az 1961. évi tojásfelvásárlási tervet 111 százalékra teljesítették. Ezeknek az eredményeknek ellenére mégis azt kell mondani, hogy sok javítanivaló van a földművesszövetkezetek termelést, szervezést és felvásárlást lebonyolító munkájában. Az ország lakossága több baromfit, tojást, zöldséget és gyümölcsöt akar vásárolni. Ezeknek a felvásárlását jobban kell szorgalmazniuk az fmsz-eknek. A tagság saját jövedelmének növelése érdekében is helyesen teszi, ha már most számítást végez, hogy az 1962. évben hogyan akar gazdálkodni a háztáji gazdaságában. A földművesszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése mellett egy sor hiányosságot is tapasztalni a megyében. Elsősorban a vezetés és ellenőrzés területén van a legtöbb javítanivaló — a MESZÖV-től kezdve lefelé a járási és falusi szövetkezeti szervekig. S ebben is további előrehaladásra van szükség a vezetőségújjáválasztó közgyűlések után. A közgyűléseken az eredményeiket és hibákat, problémákat őszintén feltáró beszámolóval ki lehet alakítani olyan légkört, hogy a tagság aktívan vegyen részt a beszámoló feletti vitában. Ha nyílt tájékoztatást adnak a tagságnak többek között a vezetés problémáiról is, ez majd magával hozza a tagság aktivitását. Vesse fel például a beszámoló, hogy milyen eredményeket értek el a vezetés színvonalának emelésében, a takarékos gazdálkodásban, a munkaversenyben, s mennyire növekedett a választott vezetőségi tagok, felügyelő bizottságok, különböző tagbizottságok aktivitása. Elemezzék azt is, hogyan érvényesült a szövetkezeti demokrácia a szövetkezetekben és milyen volt a vezetőségek és tagok részvétele az irányításban és a munkában. A tagság mindenütt nagy érdeklődéssel várja a beszámolókat. Tudni akarják, hogy milyenek az eredmények, milyen hiányosságok vannak, és azt is várják, hogy a beszámoló megmutassa a további utat, az újabb feladatokat és terveket. Joguk és kötelességük a tagoknak, hogy bátran elmondják véleményüket a beszámolóról és egy-egy vezető vagy akár az egész vezetőség viselkedéséről, munkájáról. Ha szükségesnek látják, kérjenek kielégítő magyarázatot a leltárhiányokról, a pazarlásokról és a felelősségrevonásokról. Bírálják meg bátran azokat, akik rosszul dolgoztak és álljanak oda a jó szövetkezeti vezetők mellé. S a legjobb belátásuk szerint szavazzanak majd azokra a szövetkezethez hű, vezetéshez jól értő emberekre, akiket az új vezetőségbe be akarnak választani. A tagságon, a szavazatukon múlik, hogy olyan vezetőséget válasszanak, aki képes kijavítani a hibákat és további szép sikerek eléréséhez vezetni a szövetkezetet Ómra András II Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusáról és szakszervezeteink feladatairól tárgyalt a SZOT XII. teljes ülése Pénteken reggel az EDOSZ okulása óta szent feladata. Az székházában ült össze a Szakszervezetek Országos Tanácsának 12. teljes ülése. Az ülést Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára számolt be a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusáról és a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről. Elmondotta, hogy az egy hónappal ezelőtt Moszkvában tartott Szakszervezeti Világkongresszus az osztályharcos világmozgalom erőinek újabb széleskörű kibontakozását, további növekedését bizonyította. A vita középpontjában a békeharc és a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott küzdelem állt. A kongresszus megállapította, hogy a lipcsei tanácskozás óta újabb jelentős eltolódás következett be a nemzetközi erőviszonyokban a szocialista tábor javára. Bár a nemzetközi helyzet időközben kiéleződött, a háború nem végzetszerű, a békét meg lehet őrizni, meg kell szilárdítani. Beszélt Brutyó János a békés együttélés tartalmáról és jelentőségéről A gyarmati rendszer teljes megszüntetéséért vívott harc — folytatta Brutyó János — az SZDSZ-nek már megalatt előző kongresszus óta 22 ország szabadult fel a gyarmati sorból, de a kivívott politikai függetlenség még nem jelenti egyúttal a gazdasági függetlenséget is. Az imperialisták ugyanis pénzügyi beavatkozással, kereskedelmi szerződésekkel és állítólagos gazdasági fejlesztési programokkal próbálják uralmukat továbbra is fenntartani, és a fiatal államokat a külföldi tőke adósaivá tenni, hogy ellenőrizhessék gazdasági életüket és elrabolhassák legfontosabb nyersanyagaikat. Valódi, önzetlen, politikai feltételektől mentes segítségre ezek a fiatal államok csak a szocialista tábor és más imperialistaellenes országok részéről számíthatnak. A gyarmati és gazdaságilag fejletlen országokban — amint a kongresszus megállapította — nagy szerep hárul a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcban a munkásosztályra és a szakszervezetekre. A szocialista országok szakszervezeti mozgalmának szerepét elemezve a kongresszus egységesen leszögezte, hogy a szakszervezeteknek sehol a világon nincs annyi felelősségük, joguk és szabadságuk, mint a szocialista országokban, vezetők nemzetközi szövetségének vezetőségében levő szakadár elemek és általában az összes reakciós erők, az egység egyre inkább erősödik. Amint a kongresszus egységesen állapította meg, a legfőbb cél továbbra is a nemzetközi szakszervezeti egység megvalósítása, de nem mindenáron. Az egységet csak osztályalapon szabad és kell létrehozni. Ezután Brutyó János a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről szólt. A magyar szakszervezeti mozgalom — mondotta — mint a haladó nemzetközi szakszervezeti mozgalom része, mindig arra törekedett, hogy erősítse és ápolja a nemzetközi szakszervezeti egység megteremtését. A magyar szakszervezetek aktívan vettek részt az SZDSZ munkájában, s az utóbbi időben nem egy nemzetközi szövetség vezetősége tartotta meg ülését hazánkban. A szocialista országokkal való kapcsolataikban a magyar szakszervezetek mindinkább a tapasztalatcserére helyezték a hangsúlyt. A magyar szakszervezetek 65 kapitalista, felszabadult és gyarmati ország szakszervezeteivel vannak összeköttetésben a világ minden részén. Különösen örvendetes, hogy számos, a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségéhez tartozó szakszervezettel is sikerült baráti kapcsolatot kiépíteni, noha partnereink számára ez tilalmas. Ha vannak is közöttünk politikai nézetbeli véleménykülönbségek, egyetértünk az alapvető kérdésekben, nevezetesen abban, hogy szükség van az általános és teljes leszerelésre, a békére és a dolgozók jólétének fokozására. A magyar szakszervezetek és szervezeti munkások számtalan esetben emelték fel tiltakozó szavukat a haladó szakszervezetek és szakszervezeti vezetők üldöztetése ellen, s továbbra is feladatuknak tartják az afrikai, ázsiai, latin-amerikai szakszervezetek támogatását függetlenségükért vívott harcukban. A legfőbb cél a nemzetközi szakszervezeti egység megvalósítása A kongresszus — folytatta Brutyó János — mélyen elemezte azt az éles ellentétet, amely a szocialista és a kapitalista országok helyzetének alakulásában megfigyelhető. A szocialista országok gyorsütemű, harmonikus fejlődésével szemben a kapitalista világban továbbra is a leganarchikusabb, a legegyenlőtlenebb módon alakul a gazdasági élet. A terheket természetesen a munkásokra igyekeznek hárítani. Különösen a dolgozó nők és fiatalok helyzete súlyos a kapitalista és a gyarmati világban, s éppen ezért tartotta időszerűnek a kongresszus, hogy az SZDSZ ismét rendezzen nemzetközi konferenciát egyrészt a dolgozó nők, másrészt a dolgozó ifjúság szakmai képzésének, illetve élet- és munkakörülményei megjavításának feladatairól. A kongresszus leszögezte azt az álláspontját, hogy a szakszervezetek kötelessége megszervezni a dolgozók egységes fellépését létérdekeik kivívásáért, a demokratikus és szakszervezeti szabadságjogok megvédéséért. A történelem bizonysága szerint a munkásosztálynak nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt mindig akkor sikerült nagy győzelmeket aratnia, amikor összeforrottan, zárt sorokban harcolt céljaiért. Ezen a téren nagy előrehaladás történt az előző kongresszus óta. Bár ennek a fejlődésnek természetesen igyekeznek gátat vetni a monopóliumok, az amerikai imperializmus, az úgynevezett szabad szakszer A teljes ülés egyetért a SZDSZ határozatával Befejezésül hangsúlyozta Brutyó János: jó érzés tudni, hogy munkánk nemcsak saját népünk boldogabb jövőjét célozza, hanem egyúttal szolgálja az egész emberiség ügyét is. Ezért a SZOT elnöksége felhívja a szakszervezeti tagságot, hogy mindenekelőtt a szocializmus építéséből reá háruló feladatok maradéktalan teljesítésével, a szocialista tábor egységének és erejének szüntelen erősítésével, a népek iránti testvéri barátság ápolásával járuljon hozzá az V. szakszervezeti világkongresszus által meghatározott nagyszerű célok megvalósításához. A beszámolóhoz elsőnek Molnár Ferenc, a SZOT tár-sadalombiztosítási főosztályá- I nak vezetője szólt hozzá. Szilágyi Sándor, a SZOT nemzetközi osztályának veze A legújabb modellek a Tisza Cipőgyárban A martfűi Tisza Cipőgyárban mintegy 70 féle legújabb divatú cipő készül hazai és exportrendelésre. Az év első napjában már három új modell gyártását kezdték meg. A cipők jobb kikészítését szolgálja a január 1-én üzembe állított új szalag (MTI-fotó : Lajos György felvételei Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a magyar— csehszlovák polgári jogi, családjogi és büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szóló nemzetközi szerződést, valamint a Magyar Népköztársaság kormánya és a Ghánai Köztársaság kormánya között kötött légiközlekedési egyezményt. Az Elnöki Tanács elfogadta az előterjesztést, amely szerint a Magyar Népköztársaság csatlakozik a külföldi választott bírósági ítéletek elismerése és végrehajtása tárgyában New Yorkban, 1958. június 10-én elfogadott egyezményhez. Az Elnöki Tanács Martin Ferencet — pekingi nagyköveti megbízatásának változatlanul hagyásával — felmentette a Magyar Népköztársaság képviselete alól a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Gogolyák Gusztávot rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a hanoi nagykövetség vezetésével. Az Elnöki Tanács Gyémánt Andrást rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki. Az Elnöki Tanács az 1957. évi 5. törvénye alapján honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyekben hozott határozatokat, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) . tője a külföldi szakszervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. A vitát Brutyó János főtitkár válasza zárta le. A teljes ülés egyhangúlag elfogadta Brutyó János beszámolóját és az előterjesztetthatározati javaslatot. A határozat megállapítja, hogy a szocialista világrendszer korunk meghatározó tényezője lett. A szocialista tábor sikerei nagy hatással vannak a nemzetközi munkásosztályra is és jelentősen növelik erőit. Egyre élesedik a kapitalista országok dolgozóinak harca a gazdasági, szociális és demokratikus haladásért a monopóliumok ellen. Az imperializmus természetesen nem nézi tétlenül a nemzetközi munkásosztály, a haladó erők sikereit. A Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusa teljesen egységesen, osztályharcos alapon határozná meg azokat a feladatokat, amelyek a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra hárulnak az imperializmus elleni harcban, a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer megszüntetéséért, a dolgozók jobb életéért folyó harcban. Kimondja a határozat, hogy a teljes ülés egyetért az SZDSZ V. kongresszusának határozataival és testvéri támogatásáról biztosítja a kizsákmányolás és a gyarmati elnyomás minden formája ellen harcoló népeket. A határozat felhívja a szakszervezeti tagságot, hogy mindenekelőtt a szocializmus építéséből reá háruló feladatok maradéktalan teljesítésével, a szocialista tábor egységének és erejének szüntelen erősítésével, a más népek iránti testvéri barátság ápolásával segítse elő a kongresszus által meghatározott nagyszerű célok elérését. Ezután Beckl Sándornak, a SZOT titkárának javaslatára a teljes ülés táviratot küldött a kubai szakszervezeteknek, amelyben a magyar dolgozók és a magyar szakszervezetek legteljesebb testvéri szolidaritásáról biztosítja Kuba hős népét. Ezt követően a teljes ülés áttért a napirend második pontjának tárgyalására. (Folytatás a 7. oldalon)