Hajdú-Bihari Napló, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

HAJDÚ-BIHARI Vilá­j. ft­óteráfiai, egyes/lljelek­J­­ XIX. évi.. 37. szám ffilpOl fflp W& HIT ARA: 50 FILLER fffMK fffi ff­­fi Í£ 1963. FEBRUÁR 14. Későbbi időpontra halasztották a Kossuth utcai villamosjárat megszüntetését A Napló — a Debreceni Közlekedési Vállalat értesíté­se alapján — januári 31-i számában közölte, hogy feb­ruár 18-tól megszűnik a Kos­suth utcai villamosjárat." Ké­sőbb azt is közöltük, hogy az utazóközönséget a járat megszüntetése előtt a városi tanács részletesen és időben tájékoztatja a közlekedés új rendjével kapcsolatban. A Debrecen Városi Ta­nács V. b.-től kapott infor­máció szerint a Kossuth ut­cai villamosjáratot február 18-án nem szüntetik meg. A 4-es járat átmeneti szünetel­tetésére viszont feltétlenül szükség van.. Ezt indokolja mindenek­előtt Debrecen vízproblémá­jának megoldása. A városi lakosság zavartalanabb, jobb vízellátása érdekében építik az új, II. sz. víztornyot Az onnan kifutó nyomóvezeté­ket be kell kötni a Vörös Hadsereg útján levő főnyo­móvezetékbe. Ezt másutt nem lehet megoldani, csak a Kos­suth utcán. A vezeték meg­építéséhez azonban csak az­után kezdhetnek, ha a Kos­suth utcai elavult, korszerű­sítésre szoruló útburkolatot teljesen felbontják. Szükség van a villamosjá­rat átmeneti megszüntetésére azért is, mert a villamossí­nek alatt futnak a gázvezeté­kek, s ezek felújítása­­már korábban esedékes volt. A villamosközlekedés átmeneti szüneteltetését igényli, hogy a 4. sz. főközlekedési útvona­lat tovább korszerűsíti a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium. A Széchenyi utca után most, a Kossuth utcát is aszfaltburkolattal látják el. Mindez korszerűbbé teszi a közlekedést. A különböző munkálatok összehangolása elég sok időt kíván. Az építkezésben érde­kelt vállalatok tevékenysé­gének megszervezése végle­gesen még nem rendeződött. A járatot ezért csak későbbi időpontban­­ szüntetik meg. Mielőtt a Kossuth utcai villa­mosvonalat átmenetileg megszüntetnék, részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat a kialakult helyzetről és arról, hogyan történik a közlekedés zavartalan biztosítása. Megtartották a föl­d­­m­­ű­vesszö­vetkezeti küldöttgyűlést a debreceni és a derecskei járásban Négy év alatt 30 százalékkal nőtt az áruforgalom a debreceni járás szövetkezeti boltjaiban (Tudósítónktól) A debreceni járás 19 köz­ségének földműves-, takarék- és tejszövetkezeteiből 98-an vettek részt a járási küldött­­gyűlésen, amire hétfőn került sor Debrecenben, a József Attila kultúrotthonban. Soós József, a szövetkeze­tek járási központja igazga­tóságának elnöke mondotta el az igazgatóság beszámoló­ját az elmúlt négy évi mun­káról. Négy év alatt a járás tagszövetkezetei helyes irány­ban fejlődtek, szervezetileg és gazdaságilag erősödtek. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlása és értékesítése­ te­rén 1958 óta — az 1961. évet kivéve — mindig túlteljesí­tették a tervet. 1961-ben az aszályos év okozta a lema­radást, de nem kis mérték­ben­­hátráltatta e fontos fel­adat teljesítését az, hogy a felvásárlási apparátus nem végzett megfelelő munkát. Előfordult például, hogy a Téglási Fész a termelők ká­rára tisztességtelen haszonra törekedett. A felvásárlást nem előírás szerint végezték egyes felvásárlók. Négy év alatt jelentősen fejlődött a járásban a bolt­hálózat és ezzel párhuzamo­san az áruforgalom. 1958-ban 194 millió forintos áruforgal­mat bonyolítottak le a kis­kereskedelmi boltok, ezzel szemben 1961-ben 254 millió forintot. A boltok száma 17-tel szaporodott, és 13 ven­déglátóipari egységet létesí­tettek. Míg 1958-ban a járásban egyetlen önkiszolgáló és ön­kiválasztó rendszerű bolt sem volt, 1961 végén 46 ilyen bolt működött. A szövetkezetek fogyóeszköze négy év alatt 9 millió forinttal, állóeszköze pedig 3 millió forinttal gya­rapodott. Bizonyos fejlődést értek el a szövetkezeti vagyonvédelem terén is. Ezt segítette, hogy a rendőrség és az ügyészség több esetben­­tartott felvilá­gosító előadásokat a földmű­vesszövetkezeti dolgozók ré­szére. Továbbá, hogy az igaz­gatósági tagok gyakrabban végeztek ellenőrzéseket a szövetkezeteknél. A küldöttközgyűlésen 14-en szóltak hozzá a beszámoló­hoz. . Általában a szövetke­zeti vezetés és­, ellenőrzés megjavításáról beszéltek. Az ebesi tanács elnöke bírálta a járási igazgatóságot, mert­ a TÜZÉP-telepen kárt okozó vezető leváltása után nem nézte meg alaposan, hogy kit neveznek ki a helyébe, s ez az újabb vezető is káro­kat okozott. A nyírmárton­­falvi küldött a MESZÖV-öt bírálta, mert sokáig nem vá­laszolt arra a levélben tett kérdésre, hogy a községi­­ választmányt, a választmány szalmatetős bolt bezárását pedig kilenctagú igazgatósa­mikor akarják végre meg-­ságot választott. Az FJK szüntetni. igazgatóság elnöke továbbra A küldöttközgyűlés 25 tagú is Soós József. Harmincegy új boltot létesítettek a derecskei járásban (Tudósítónktól) Ugyancsak hétfőn tartot­ták meg a derecskei járási küldöttgyűlést. A járási kultúrházban 86 küldött vett részt ezen a fontos értekez­leten. Török Ambrus, az FJK igazgatóságának elnöke be­számolójában ismertette az eredményeket és elemezte a négyévi munkát. Beszélt a felvásárlás fejlődéséről. Bur­gonyából például 1958-ban 95 vagonnal, 1961-ben pedig 477 vagonnal vásároltak fel. Zöldség- és gyümölcsfélékből viszont csökkent a felvásár­lás. 1961-ben tojás-felvásár­lási tervét 111 százalékra, ba­romfi-felvásárlási tervét pe­dig 105 százalékra teljesítet­te a járás. Az áruforgalom 1958-ban 86 millió forint volt, 1961-ben pedig 110 millió forint. 1958-ban 254 ezer forint ér­tékű könyvforgalmat bonyo­lítottak le az fmsz-ek, 1961-ben pedig már 470 ezer fo­rintot forgalmaztak. Négy év alatt 80-ról 111-re szaporodott a kiskereskedelmi boltok szá­ma és öt új vendéglátóipari egységet létesítettek. Tizen­három boltot szakosítottak. A szövetkezetek jövedelme­zősége 1958-ban 2,7 millió forint volt, 1961-ben pedig 3 millió forint. Jól gazdálkod­tak, a költségekkel: 1961-ben mintegy egymillió forintot takarítottak meg. A beszámolóhoz 18-an szól­tak hozzá. Legtöbben az el­lenőrzés megszigorítását sür­gették, ugyanis a társadalmi tulajdonvédelem terén van a járásban a legtöbb tenni­való. Továbbá azt javasol­ták, hogy a járási igazgató­­­ság a közeljövőben keresse fel a földművesszövetkezeti vezetőségeket és adjon segít­séget a munkájukhoz. A 27 tagú választmány megválasztotta a kilenctagú igazgatóságot, melynek elnö­ke Török Ambrus maradt. Két évvel ezelőtt nagy fel­tűnést keltett hazai és nem­zetközi tudományos körök­ben. Ökrös Sándor profesz­­szornak, az Igazságügyi Or­vostani Intézet igazgatójának — aki hosszú időn át volt a debreceni Kórbonctani Inté­zet vezetője — tudományos felfedezése, mely teljesen új módszerrel, daktiloszkópiai vizsgálat alapján sok száz esetben bebizonyította vitás esetekben, hogy kik a gyer­mek szülei. Nagy horderejű ez az új eljárás, hiszen a második világháború vihara családok ezreit vetette széj­jel, nagyon sok szülő nélkül maradt gyermek esetében vált szükségessé a vérségi kötelék bizonyítása. Eddig főleg vércsoportvizsgálatok­kal kíséreltek meg ilyen bi­zonyítékot szerezni, azonban ez a módszer nem minden esetben volt meggyőző erejű és vitathatatlan értékű. Ökrös professzor hosszú tudományos munkájának eredményeként kimutatta, hogy a gyermek tíz ujjának lenyomatán található ábrák hasonlítanak az anya, illetve az apa megfelelő ujján levő vonalakhoz. A származási bélyegek le­­mutatása a gyermek ujjléc­­rajzolatában bizonyítékot nyújt arra, hogy a vizsgált személyektől származik. Ha valamelyik személy — az apa vagy anya — jellemző ábrái hiányoznak a gyermek ujj­­vonalaiból, akkor kétségtele­nül igazolást nyert, hogy at­tól a személytől nem szár­mazhat. Ökrös Sándor pro­fesszor összehasonlító eljárá­sát közel ezer per esetében alkalmazta teljes sikerrel. ■ A vizsgálat eredményre vezet olyan esetben is, ami­kor az anya vizsgálata va­lamilyen oknál — haláleset, külföldre távozás miatt, vagy mert esetleg nem kívánják bevonni az eljárásba — nem lehetséges. Ilyenkor a férfi és a gyermek ujjlécrendsze­­rének egyezése alapján is határozott véleményt lehet mondani a származás kérdé­sében. De előfordulhat komp­likáltabb eset is. Például a vizsgálat alá került személy szerencsétlenség következté­ben elvesztette egyik kezét. Ilyen volt egy gyermek vizs­gálata, aki 1944-ben légitá­madásnál megsérült és egyik karját amputálni kellett. Eb­ben az esetben is, a másik kéz lenyomatairól egymagá­ban lehetett a szülőkre vo­natkozólag meghatározó és kizáró véleményt adni. A magyar tudós felfedezé­se nagy érdeklődést váltott ki külföldi tudományos kö­rökben is. Szovjet, francia, német, angol tudósok nyilat­koztak elismerőleg a vizsgá­latok eredményéről, amely az addig főként kriminoló­giában alkalmazott dakti­loszkópiai vizsgálatok segít­ségével számos esetben ho­zott össze szülőket és gyer­mekeket. Az a tény, hogy a papilláris vonalak összeha­sonlítása szinte vallomást ad arról, hogy két ember vérsé­gi kötelékben áll egymással, igen szellemes, új módszert adott a tudomány kezébe. Természetesen ezt a mód­szert külföldön is számos he­lyen kívánják alkalmazni. Az elismerő véleményekkel szemben egyes tudósok bizo­nyos fenntartással is éltek. Lengyel tudósok például — amint arról a Sztandar Mlo­­dych varsói dán cikket kö­zölt — ellenőrző vizsgálatok során olyan következtetésre jutottak, hogy apa és gyer­mekek ujjlenyomatai nem minden esetben mutatnak ha­sonlóságot. A lengyel lap ezzel kap­csolatban Ökrös professzor véleményét is nyilvánosságra hozta. A magyar­ tudós rá­mutatott nyilatkozatában, hogy a lengyel kriminoló­­gisták vizsgálati módszere helytelen volt. Mindössze két-három ujj kartonra ké­szített lenyomatát, vették az összehasonlítás alapjául, míg ő a teljes kéz celofánra ké­szített ujjlenyomata alapján állapítja meg az apát. A magyar tudós részletes le­írást adott elemző vizsgálati módszeréről s azzal kapcso­latban,­­hogy a tudományos világban megoszlanak a vé­lemények eljárásáról. Hang­súlyozta, hogy a gyakorlat sok száz vizsgálat során iga­zolta tételeit. A professzor felhívta a lengyel tudomá­nyos köröket, küldjék el ne­ki az ellenőrző elemző vizs­gálat során felhasznált, het­ven ujjlenyomatot — azon­­ban nem két-három ujj, ha­nem a teljes kéz ujjlenyo­matait. Kontrollként felaján­lotta, hogy az apán kívül még két idegen férfi ujjle­nyomatait is csatolják. Ha a gyermekek ujjlenyomatait megjelölik, visszaküldi a ce­lofánokat apa és gyerek cso­portosításban. A lengyel kriminalisztikai intézet észrevételei után a nemzetközi tudományos világ nagy érdeklődéssel néz a fej­lemények elé. Kétségtelen, hogy ökrös professzor érde­kes elméletét olyan széles­körű gyakorlati vizsgálattal támasztja alá, amelyek alig­ha hagynak kétséget mód­szerének helyessége felől. Az ellenvélemény valószínű­leg a téves vizsgálati eljárás folytán keletkezett a lengyel intézetben. Ezt teszi valószínűvé az a tény is, hogy a magyar tu­dományos felfedezést követő külföldi visszhangok több­sége a bizonyító vizsgálatok lefolytatása után helyesnek találta Ökrös professzori módszerét és több tudomá­nyos folyóirat kiemelte an­nak nagy jelentőségét. Világszerte a háborús ese­mények következtében kal­lódó gyermekek ezrei keres­ték és felnőve keresik nap­jainkban is családjukat. A daktiloszkópia eljárásainak e cél szolgálatába állítása ere­detisége mellett olyan humá­nus elgondolás, mely elisme­rést érdemel. Szenzációs ér­dekességét pedig élénken jel­zi az az évek óta gyűrűző vi­ta, mely a nemzetközi tudo­mányos életben kíséri a ma­gyar tudós elgondolását. y • ^ NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS VITA fw # ÖKRÖS PROFESSZOR MÓDSZERÉRŐL _ __- •*• -N­H#MS£&N­H Egy eset a sok közül. Ebben az esetben két férfi volt a gyanúsított (1-es, 3-as ábra). A 2-es ábra az anya lenyomata. A gyermek ujjlenyomatán (4-es ábra) minden kétséget ki­záróan megállapítható, hogy a második férfitől (3. ábra) származik Ökrös professzor munka közben Elkészült a debreceni állami házak műszaki leltára Egy évig tartó igen nagy munka fejeződött be Debre­cenben. Elkészült az állami há­zak műszaki leltára. Most már pontosan tudja a Debreceni Ingatlankezelő Vállalat, hogy milyen érték van a gondjaira bízva. Látják, hol kell, milyen ütemben elvégezni a tataro­zást, felújítást, bontást. Nagy szükség volt ennek a munkának az elvégzésére, melyre a Debrecen Városi Tanács kötelezte a DIK-et. Csak így válik most már le­hetővé, hogy elkészüljön évek­re előre a tervezés a felújítá­sok, bontások üteméről. Ahhoz, hogy ez a műszaki leltár elkészüljön, az épülete­ket a pincétől a padlásig be kellett járni a műszaki embe­reknek és megállapítani, hogy milyen az épület állaga, fel­szereltsége, milyen értéket je­lent és milyen helyiségeket foglal magában. .Nagy munka volt ez, de most már minden épületről kartoték készült, melyet to­vább vezetnek. Ráírják ké­sőbb, hogy mi történt az épülettel, mit javítottak, mi­lyen munkát kell elvégezni, hogy használhatósága ne csök­kenjen. Az egész várost átfogó műszaki szemle után meg­állapították, hogy a DIK hatáskörébe Debrecenben 2194 épület tartozik. Hatalmas érték ez, melyre féltő gonddal kell vigyázni, hogy értéke a megengedettnél gyorsabban ne csökkenjen és a házaknak a lakhatósága minél tovább tartson. A most elkészült műszaki leltár birto­kában már jobban tudnak megfelelni a nagy feladatnak, mert a kartotékok igen beszé­­­­desek a házak állapotát ille­tően. Pontosan leolvasható, hogy hol mikor kell a legmeg­felelőbb időben — amikor még nem nagy a károsodás — tatarozni, felújítani vagy — ha a tatarozásnak nincs értel­me— bontani. A tervszerű, átfogó munkát, a kapkodás­­ kizárását jelenti tehát a mű­szaki leltár. A házakról ké­szült kartoték teszi azt is le­hetővé, hogy elkészítsék a há­zak tatarozásának távlati ter­vét, melyet majd a városi ta­nács fog véglegesen jóváhagy­ni. A legfontosabb feladat, hogy a házak állagát meg tudjuk őrizni, nehogy az elhanyago­­lódás következtében a javítás­hoz szükséges összeg sokszoro­sát használják majd fel ké­sőbb, az idejében való munka elmulasztásának következté­ben. A műszaki leltár elkészülte ezen a téren is nagy segítséget ad, mert átfogó képet nyújt — most először — arról, milyen állapotban is vannak az épü­letek. A műszaki szemlék ada­taiból az is megállapítható, hogy a házak karbantartására, felújítására már nem ele­gendő az az összeg, melyet az elmúlt évben is felhasz­náltak az állami házak gondozásánál. Megállapították a szakembe­rek azt is, hogy a DIK kezelé­sébe tartozó épületekből 641 olyan rozoga állapotban van, hogy a későbbiek során le kell majd bontani. Javításra már nem érdemes,­avult épületek. A nagy munka a DIK-nél javában folyik. Rendszerezik a kartotékok adatait. Megtör­tént a házak „diagnózisa".­­ Ennek alapján ütemezik a ház­­­zak gyógyítását. A felújítások­kal a város külső arculatának további szépítése következik , be. B. M. 1

Next