Hajdú-Bihari Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

| | HAJDÚ-BIHARI Világ. (tKateiá^led, tqtyu.ülietel­f Jff XIX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM || |JP§1 111111 ||§|f Jf|| J§|M­ara : 50 FILLÉR JfljjjPi ■Ém&SaSBr gf|­ 1962. MÁRC. 1., CSÜTÖRTÖK flPi loMg fffl Mii A^MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Legyen továbbra is társadalmi ügy az öntözési tervek megvalósítása Megyei öntözési tanáicskozás Debrecenben A Hajdú-Bihar megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága szerdán az 1962. évi öntözéses termelési feladatok­­ megtár­gyalására tanácskozásra hív­ta össze Debrecenbe az öntö­zéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit, szakembereit, az ön­tözésben érdekelt szervek ve­zetőit, tudományos kutatókat. Részt vett az egésznapos ta­nácskozáson C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának titkára, Ambrus Is­tván, a megyei ta­nács v. b.­elnöke, dr. Ger­gely István, a Központi Bi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa. Béres Jó­zsef, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je, Szászhelyi Pál, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője. Fülöp Imre, a megyei ta­nács v. b. mezőgazdasági osz­tálya vezetőjének megnyitója után Ambrus István, a Haj­dú-Bihar megyei Tanács v. b.­elnöke ismertette a párt és a tanács megyei végrehaj­tó bizottságának közös hatá­rozata alapján az öntözéses gazdálkodásban a múlt esz­tendőben elért eredménye­ket. 1960-nal szemben egy esztendővel később 2,5-szere­­sére nőtt a rendszeresen víz­zel áztatott terület megyénk­ben — mondotta. — Tavaly már 39 592 holdat öntöttek, s ebből több mint húszezer holdon a termelőszövetkeze­tek gazdálkodtak. — Az talán túlzás lenne, ha azt mondanám — folytat­ta —, hogy­­ 1961 a fordulat éve volt az öntözéses gazdál­kodásban, de az biztos­, hogy a korábbi évekhez képest rendkívüli mértékben megs lött az érdeklődés a term­előszö­vetkezeti veze­tők és tagság körében az öntözés iránt. Igaz, hogy ebben az­ aszály is nagy szerepet játszott, de mi úgy értékeljük, hogy ez az érdeklődés ennél már többet jelent. Ebben az érdeklődés­ben benne van az is, hogy a mostani helyzet komoly ala­pot jelent a jövő terveinek megvalósulása szempontjából. A járások eredményeit is­mertetve különösen kiemelte a berettyóújfalui, a püspök­ladányi és a polgári járásnak az öntözéses gazdálkodásban elért eredményét. Mind a há­rom járásban részben lema­radás, másrészt bizonyos hú­­zódozás volt tapasztalható egy esztendővel ezelőtt a kü­lönböző öntözési módokkal és formákkal szemben. A püs­pökladányi járásnak volt a legnagyobb tervfeladata: 6100 hold. Ezt túlteljesítették. Ter­vük túlteljesítése azonban nagyobb arányú lehetett vol­na, ha a bárándi Uj Élet, a tetétleni Kossuth és a püs­pökladányi Május 1 Tsz is végrehajtja amit vállalt. Ezek a tsz-ek nagyon komoly bevételtől estek el az aszály miatt. A berettyóújfalui já­rás másfélszeresére teljesítet­te a múlt esztendőben öntö­zési tervét, majdnem ilyen jó eredményt ért el a derecskei járás is. A polgári járásban a legelőöntözés növekedett jelentősen az elmúlt eszten­dőben, viszont a szántóföldi kultúrák öntözésében még sok a tennivaló. A tervek teljesítése egyben azt is mutatja, hogy tsz-eink többsége megértette a célki­tűzéseket.­­felismerték, hogy az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésére, irányuló határoza­taink a­­szövetkezetek gazda­sági megszilárdítását, jöve­delmük növelését segítik. Jed­ik ötéves terv egyik lénye­ges beruházása. Ez évben to­vább épül és 1965-ben befeje­ződik a K—IX-es csatorna építése. Ez a nagy állami be­ruházás lehetővé teszi Rába, Tetétlen és Püspökladány ha­tárában újabb tízezer hold ön­tözését. A Nyugati-főcsatorna pedig Hajdúnánástól Egyekig érinti a polgári járás közsé­geit. Nagyon fontos feladat, hogy ezek a gazdaságok már most felkészüljenek az öntözési adottságok ki­használására, gyakorlatot szerezzenek, tapasztalato­kat gyűjtsenek, hogy az átadás után nyomban üze­meltetni is tudják. A párt és a tanács megyei végrehajtó bizottsága a múlt év novemberében tartott együttes ülésén elhatározta, hogy az öntözött terület nagy­ságát 1962-ben megyénkben 48 500 holdra kell emelni. Eb­ből a tsz-ek 25 ezer holdat, az állami gazdaságok 23 500 hol­dat öntözzenek. A vitában felszólalt szövet­kezeti elnökök és szakemberek saját gazdaságukból említettek példákat az öntözéses gazdál­kodás eredményességéről. Mocsári Sándor, a hajdúszo­­váti Május 1 Tsz elnöke el­mondotta, hogy tavaly 800 holdra jutott el a víz náluk, s ebből 1,5 millió forinttal nőtt a bevételük. Füri Gábor, a kábai Lenin Tsz elnöke arról számolt be, hogy öntözésen tavaly is 237 mázsa volt a cukorrépa hol­danként termése. Béres József, a megyei párt­­bizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője felszólalásában elemezte azokat a módokat és lehetőségeket, amelyek lehető­vé teszik a közel 10 000 holdas növelést és a tavaly már üze­melt telepek stabilizálását. Tö­rekedjenek arra, hogy a meg­lévő adottságokat használják ki, s azon legyenek, hogy ol­csóbban, kevesebb beruházással nagyobb területre juttassák el a vizet. Kun László, a Hajdúszobosz­ló Városi Tanács v. b.-elnöke elmondotta, hogy ez évben már 150 holdon zöldséget is termel­nek a termelőszövetkezetek. Guti István a nagyhegyesi Vörös Október Tsz öntözési eredményeit ismertetve hang­súlyozta: 10 000 forint volt az öntözött konyhakertészetben a tiszta bevétel holdankint, pil­langósokból 70 mázsa szénát takarítottak be. Papp Ferenc, a vízügyi igaz­gatóság vezetője a folyamatos gyors munkára szólította fel a szövetkezeti vezetőket. Kérte a tsz-elnököket: a telep építésé­től kezdve egészen az öntöző­módokban való tanácsadásig bizalommal forduljanak az igazgatósághoz, hogy a szak­emberekkel együttműködve emeljék az öntözött területek hozamát.­ ­ Dudás Elemérné a Debreceni Gördülőcsapágy-gyár golyóüze­­mének legrégibb minőségellenére. Tíz éve kifogástalanul végzi munkáját, a MEO-ba kerülő fiatalokkal szívesen foglalkozik. A képen Dudásné a szovjet gyártmányú fésűs golyóosztályo­­zó-gépen a golyókat válogatja (Pósalaky felvétele) Öntözés: 40 millió forinttal gazdagabb termés Mit jelentett az elmúlt esz­tendőben megyénk termelő­­szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a 39 500 hold rendszeres vízellátása? Szá­mításaink szerint mintegy 40 millió forint­tal több termelési értéket hoztak létre megyénk tsz-es és állami gazdasá­gai az öntözéses gazdálko­dás nyomán. Az egy évi többlettermés éppen a kétszerese annak, amit 1961-ben öntözéses be­ruházásokra fordítottunk, s körülbelül fele annak az ösz­­szegnek, amennyi a nagy aszály miatt megyénk tsz-ei­­nek bevételeiből a növény­­termelés területén hiányzott. Ha a terméstöbbletet búza értékkel számoljuk, akkor becslésünk szerint ez annyi többlettermésnek felel meg, amiből a megye minden eeves lakosának — Debrecen várost is beleértve — 50 kilogramm búza jutna. Úgy gondolom, e néhány becsült szám alapján is világossá válik, hogy az ön­tözéses gazdálkodásban rend­kívül nagy tartalék és lehető­ség rejlik. Az is nyilvánvaló, hogy az eredmények még na­gyobbak lettek volna, ha szá­mos tsz-nél korábban számol­­ják fel a fejlődést gátló néze­teket, makacsságukat, és ha­marabb hallgatnak a jótanács­­ra, nagyobb területen és ke­vesebb hibával hajtják végre a határozatokat. Ambrus István elvtárs ez­után részletesen elemezte azo­kat a módokat, eljárásokat, amelyekkel a múlt évi tervet sikerült végrehajtani. ■— Az öntözéses gazdálko­dásban elért sikereknek a legfontosabb alapja: sikerült megyénkben tár­sadalmi üggyé tenni az öntözést. Igen lényeges dolognak tart­juk azt, hogy az elmúlt esz­tendőben már 890 órát üze­meltek a szövetkezetek tulaj­donában levő esőztető­ gépek az 1960. évi 350 órával szem­ben. Tavaly 67 esőztető gar­nitúra volt a szövetkezetek tu­lajdonában, s ezzel több mint tízezer holdra juttattak mes­terséges esőt. Ezek közül is különösen jól dolgoztak a gé­pek a kábai, a nagyhegyesi, a nádudvari termelőszövetkeze­tek földjein. A múlt év öntö­zéses gazdálkodásának ered­ménye, hogy sikerült a legtöbb helyen állandó jellegű öntöző brigádokat vagy munkacsapa­tokat kialakítani. S mind több azoknak a tsz-tagoknak a szá­ma, akik látják az öntözéses gazdálkodás előnyeit, és tet­tekre serkentik saját vezetősé­güket. További lehetőségek Az idei és az elkövetkező évek feladatairól szólva Amb­rus István elvtárs a követke­zőket mondotta: — A tiszal­oki öntözőrend­szerben a Nyugati-főcsatorna teljes megépítése után me­gyénk területén mintegy 200 ezer hold lesz öntözhető. Ez azt jelenti, hogy öntözni tud­juk a megye szántóterületének közel egyharmadik­­ Keleti­főcsatorna és mellék csatornái­­­nak folyamatos építése a­lla­ Fő dolog az általános műveltség fokozása Debrecenben ülésezett a TIT Országos Titkársága Tegnap délután a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Országos Titkársága — működése óta elsőként — a helyszínen tárgyalta meg a TIT Hajdú-Bihar­ megyei szervezetének munkájáról szóló jelentést; az országos titkárság szerdán kibővített ülést tartott Debrecenben. Az országos titkárság első vidé­ken megtartott ülésén megje­lentek: Demeter Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője,­ dr. Törő Imre Kossuth-díjas akadémi­kus, a TIT országos elnöke, dr. Csűrös Zoltán akadémi­kus és dr. Mód Aladár, a tör­ténelemtudományok doktora. A részletes beszámoló ala­pos és őszinte képet adott a megye ismeretterjesztési hely­zetéről. „A társulat az 1961-es esztendőben jobban , segítette a felnőtt nemzedék ideológiai, politikai nevelését, az ipar és a mezőgazdaság időszerű fel­adatainak megoldását, mint a korábbi évben, a fejlődés azonban nem volt általános — hangzik a beszámoló tár­gyilagos megállapítása. — Egyes szakterületeken az is­ a TIT országos alelnökei, dr. Nagy László, a TIT országos főtitkára, Varga Edit, a Mű­velődésügyi Minisztérium köz­­művelődési főosztályának ve­zetője, dr. Kocsis Ferenc, az Élet és Tudomány című lap főszerkesztője, valamint a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezete elnökségi tagjai és a meghívott vendégek. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Hajdú-Bihar megyei szervezetének munká­járól szóló jelentést dr. Szo­­doray Lajos, a TIT megyei elnöke és Gyarmati Kálmán, a TIT megyei szervezetének titkára tárta az országos tit­kárság elé. meretterjeszt­és nem fejlődött, sőt visszafejlődött.” Az előadások száma emel­kedett a megye területén. 1960-ban 1515, 1961-ben 2521 előadást tartottak a TIT elő­adói, de a javulás ellenére is tapasztalható, hogy az ará­nyokat tekintve még mindig nem a munkások és parasz­tok közötti ismeretterjesztés képezi a TIT munkájának döntő részét. Megállapították, hogy a megtartott előadások színvo­nalával általában nincs prob­léma, de az előadók felkészü­lésének hiányossága miatt, valamint a megfelelő ellen­őrzés elmulasztása folytán előfordulnak ideológiai, poli­tikai, de legfőképpen mód­szertani és szakmai hibák. Hogyan működnek a szakosztályok? A filozófiai előadások te­matikájában nem érvényesül a fokozatosság elve. A mű­vészeti szakosztályok kevés alapot nyújtanak a dolgozók ízlésének fejlesztéséhez, és főként kevés művészeti tár­gyú előadást tartanak mun­kás- és paraszthallgatóság előtt. A beszámoló szerint a jogi ismeretterjesztés mondható Hajdú-Bihar megyében a legjobbnak. Az úgynevezett ülnökakadémiák kitűnően működnek Debrecenben, Püs­pökladányban, Berettyóújfa­luban és Hajdúböszörmény­ben is. A felsoroltakon kívül még 8 helyen tartanak a me­gyében rendszeresen jogi elő­adásokat. Jogi kérdésekről szóló előadás legtöbb község­ben volt már. Az agrártudományi tárgyú előadások száma emelkedett, de sok esetben nem a leg­szükségesebb kérdésekkel foglalkoztak az előadók; ál­talában ritkán fordult elő, hogy egy-egy termelőszövet­kezetben a helyi adottságok­nak megfelelő termelési kér­déseket vizsgáltak volna az ismeretterjesztő előadás ke­retében. Dióhéjban ennyit még a részletes jelentésből: Csök­kent a biológiai tárgyú elő­adások száma. A műszaki szakosztály az üzemekben főként általános kérdésekkel foglalkozott. Műanyagok a háztartásban. Építkezés saját erőből és hasonló tárgyú elő­adásokat tartottak. Nem fog­lalkoztak — vagy csak kevés­sé foglalkoztak — termelés­sel kapcsolatos kérdésekkel. A munkásakadémiák általá­ban nem felelnek meg az akadémiák követelményének, túlontúl általánosak, szét­­esőek, felszínesek. Az elmúlt évben a megye minden városában és járásán­ban kialakultak a TIT szer­vezetei, azonban az említett szervezetek alig jutottak többre mindeddig a formáik a megalakulásán. Ismeretterjesztés Hajdú-Bih­arban Hársfalvi Alajost választották a II. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának elnökévé Szerdán délelőtt ülést tartott a debreceni II. kerületi Tanács. A tanácsülés meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését a február 18-án megtartott részleges tanácsvá­lasztás eredményéről. Ádám János, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke ismertette, hogy a kerületben öt új tanács­tagot választottak. A szavazá­son valamennyi arra jogosult választó megjelent, és négy ki­vételével a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. A kerület új tanácstagjai: Ba­logh Pál, Fehérvári Rezsőné, Hársfalvi Alajos, dr. Tompa Gyula és dr. Sashegyi Berta­lan. Dombi Dezső v. b.-elnökhe­­lyettes a végrehajtó bizottság jelentését terjesztette a tanács­ülés elé. Ács István és Szilágyi Imre kérték felmentésüket a végrehajtó bizottsági tagság alól, mivel Ács István a váro­si tanács v. b. titkára lett és Szilágyi Imre is más beosztás­ba­, került. Ács István egyút­tal a v. b.-elnöki tisztség alóli felmentését is kérte. A tanács a két v. b.-tag lemondását el­fogadta. A Hazafias Népfront kerüle­ti bizottsága nevében Nagy Sándor titkár tett javaslatot a végrehajtó bizottság új tagjai­nak személyére. Javasolta, hogy a tanács Hársfalvi Ala­jost és Jaross Zoltánt válassza v. b.-taggá, és több állandó bi­zottság új tagjainak személyé­re is javaslatot tett. A felszó­laló tanácstagok támogatták a javaslatokat, és egyhangú sza­vazattal választották meg az új tisztségviselőket. Az új v. b.-tagok letették az esküt. A végrehajtó bizottság tegnap szintén ülést tartott, és Hársfalvi Alajost a v. b. elnö­kévé választotta. Az új elnököt Ács István a Debrecen Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága, Megyeri Fe­­­­renc pedig a II. kerületi Ta­­­­nács nevében köszöntötte. Minden tsz-vezető tanul Összességében az 1961—62. év ismeretterjesztési tervei elmaradnak a követelmé­nyektől. A helyi vizsgálatok­ból kitűnt, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők megye­­szerte csaknem valamennyien tanulnak, képezik magukat, de a tagságot illetően még mindig nagyon jelentős mér­tékben kell szélesíteni a rendszeresen művelődők kö­rét. Örvendetes jelenség gya­nánt említik a beszámolóban, hogy növekszik a TIT aktív tagjainak szám­a, és az új je­lentkezők között sok az agrár­­szakember. Érdekes megjegyezni még, hogy az országos titkárság bírálta a TIT megyei szerve­zetét, amiért nem a legjob­bak a kapcsolatai az üzemi szakszervezeti bizottságokkal. A pártbizottságok egyre jobb támogatást adnak a TIT mun­kájához, úgyszintén a me­gyei, városi és járási taná­csok is, de a többi szerve­zetekkel is javul a kapcsolat — állapították meg a jelen­tésben —­, azonban a KISZ- szel változatlanul rossz az ismeretterjesztő társulat kap­csolata. A TIT Országos Titkársá­gának Debrecenben megtar­tott kibővített ülése igazolta (Folytatás a 3. oldalon)

Next