Hajdú-Bihari Napló, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

H­AJDÚ-BIHARI fzeteleXfM, egyesül ete&* ^ » OP HP ni c jfS||§ pjj ^ fis fffi Megnövek­edett a biztosítottak száma, nőttek az igények Zavartalan, jó volt a gyógyszerellátás az elmúlt évben a megyében A gyógyszerfogyasztás nagy­mérvű növekedéséről sok szó esett már. Annak ellenére, hogy népünk a múlthoz viszo­nyítva sokkal egészségesebb, mint régen volt, mégis egyre nagyobb a gyógyszerfogyasz­tók száma és az igényelt gyógyszerek mennyisége. En­nek több oka van. Először is: a biztosítottak száma igen nagyra felduzzadt, hiszen a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével a mezőgazdasági dolgozók is biztosítottakká váltak. Másrészt az emberek igényesebbek lettek, jobban gondolnak egészségük védel­mére. Persze van egy olyan oka is a mennyiségi felduzza­dásnak, hogy egyesek felesle­gesen és sokszor indokolatlanul fogyasztanak különféle gyógy­szert. Hiánycikk nem volt A gyógyszerellátás frontját végigtekintve megállapíthat­juk, hogy a legutóbbi évben — a megnövekedett forgalom el­lenére — nem voltak különös nehézségek az ellátás terén. A Hajdú-Bihar megyei Tanács Gyógyszertári Központjának jelentéseit nézegetve kiderül, hogy a múlt esztendő első ne­gyedévében például egyálta­lán nem voltak bajok az­ ellá­tásban. Az évek óta ismétlődő és általában az első negyedév­ben előforduló meghűléses megbetegedések kezeléséhez szükséges gyógyszerekkel el voltak látva a gyógyszertárak. Valamennyi szükséges gyógy­szerkülönlegességek és az alapanyagok a kívánt meny­­nyiségben rendelkezésre áll­tak. Hiánycikk az elmúlt év el­ső negyedévben — olyan, me­lyet a rendelő szakorvosok ne tudtak volna megfelelő­ hatá­sú gyógyszerrel helyettesíteni — nem volt A második negyedévben már kerültek hiánycikkek, bár ezek közül egyik sem életfon­tosságú gyógyszerekből került ki. A hiánycikkek is — mind­annyi kivétel nélkül — más­sal is helyettesíthető gyógy­szerekből kerültek ki. Az igaz, hogy vannak betegek, akik bi­zonyosan megszokásból ra­gaszkodtak az addig ismert és bevált gyógyszerekhez, és bi­zalmatlanok voltak az ugyan­olyan hatású, de más nevűek­­hez. Az egész évet összegezve az ellátottság megfelelő volt. Mind a téli meghűlések, mind a nyári dizentériás megbetege­dések gyógyításához elegendő és megfelelő választékú kész­lettel rendelkezett a gyógy­szertári központ és így a gyógyszertárak is. Az emberek sokszor úgy ér­zik, hogy pontosan tudják és látják, milyen orvosság jó ne­kik és sokszor előfordul, hogy szinte meg is rendelik azt az orvosnál. Különösen a nyug­tató és idegcsillapító gyógy­szerekre vonatkozik ez. Ezen a téren sincsen különösebb hiány, s ha az orvos is úgy látja, hogy a betegnek egyik vagy másik fenti gyógyszerre szüksége van, azt minden ne­hézség nélkül megkaphatja a gyógyszertárakban. Két rendezésre váró dolog Két dolgot szeretnénk ezzel kapcsolatban említeni. Az egyik: előfordul, hogy a beteg és gyógyszerész között nézetel­térés adódik a nem megfele­lően kiállított gyógyszerrecep­tek miatt. Például, ha az or­vosi vényeken valamilyen ala­ki kellék, dátum vagy lakcím, bélyegző hiányzik , a gyógy­szerész nem szolgáltatja ki a kért orvosságot, mert annak értékét az SZTK nem fizeti ki, illetve a számlából levonja. Ilyenkor a beteget kénytelenek küldözgetni vissza az orvos­hoz bélyegzőért, dátum vagy aláírás hiánya miatt. Ez igen megterheli a beteget, aki már így is hosszú időt töltött a körzeti rendelőben betegen, s joggal és okkal méltatlankodik emiatt. E téren a javaslat két­oldalú. Egyik, hogy a beteg anélkül ne távozzon a rende­lőből, amíg végig nem futja a receptet, hogy minden rend­ben van-e, a másik pedig az, hogy az orvos vagy a mellette dolgozó orvosírnok is nézze át a megírt gyógyszervényt a ki­adás előtt, így lehet ezeket a nézeteltéréseket megszüntetni, s a beteget sem fárasztják két­szer miatt. A másik ügy: egyes gyógy­szert csak főorvosi aláírással lehet a gyógyszerésznek kiad­ni. Ennek nyilván több oka van, de a lebonyolítása telje­sen formális és a beteget csak feleslegesen fárasztják vele. Ugyanis a receptet csakis indokolt esetben adja ki — ál­talában a körzeti orvos —■, a láttamozás pedig úgy történik, hogy benyújtják a rendelőin­tézetnél a vényt, azt rövid idő múlva aláírva kiadják. Sem a beteget nem nézik re meg — erre nincsen is mód és nincsen is szükség rá — csak éppen a bé­lyegzőt nyomják rá egy alá­írással. Ez ismét felesleges fáradságot okoz és időt vesz el a betegtől. Helyes lenne ezt a rendelkezést egyszer felülvizs­gálni és módosítani rajta — beteg és orvos egyaránt örül­ne ennek. A gyógyszerekkel való ellá­tás tehát a biztosítottak és az igény növekedésével is meg­nyugtató és jó. Ennek az ered­ménynek elérésében nagy szerepet játszik gyógyszer­­iparunk nagyszerű fejlődése, és a gyógyszertár vállalatok dolgozóinak komoly munkája. " Vasárnap fodrászverseny Debrecenben Nagy az izgalom. Folyik a készülődés a debreceni Fod­rász Ktsz-ben. A versenyzők már hetekkel ezelőtt megkezd­ték az „edzéseket”. Vasárnap, 18-án nem akarnak szégyent vallani az északkelet ma­gyarországi békekupa fodrász­­versenyen. A versenyen indulók gyak­ran bennmaradnak munkaidő után. Varázsolják a fantázia­­dús, de mint ők mondták „vi­selhető” frizura-kreációkat, el­gondolásokat. Tanulmányoz­zák a külföldi szaklapokat, hogy melyikből lehetne egy­­egy új vonást ellesni. A versenyt vasárnap dél­után 14 óraikor rendezik a Bartók-teremben. Miskolc, Eger, Szeged, Gyöngyös, Nyír­egyháza és Debrecen legjobb fodrászai indulnak, összemé­rik erejüket a férfi angol és plasztikus borotva hajvágás, valamint a női nappali és es­télyi vízhulláim versenyszá­mokban. A debreceniek szeretnék el­hódítani a múlt évi győzte­sektől, az egriektől az első he­lyet. /VWVWVSO^/WW\AO/vAO^/WVOOA/V/WWSAA^i> Az eviani tárgyalások tovább folynak. Krím Belkaszem (bal­oldalt) megérkezik DEXi ( Külföldi Képszolgálat) A Finommechanikai Vállalat életéből Debrecenben a Szabadság útja 1. szám alatt van a Fi­nommechanikai Vállalat gép­javító üzeme, ahol kerékpáro­kat, motorkerékpárokat és varrógépeket javítanak. Hét gyárnak végez az üzem ga­ranciális javítást. Továbbá a lakosságnak elvégzik az al­kalmi javítást és időszaki fel­újítást. Pontos, gyors és jó minősé­gű munkát végeznek az üzem­ben. A dolgozók teljesítik a havi terveket: januárban 109 százalékot, februárban 114 százalékot teljesítettek. Ehhez hozzájárult a munka­verseny, a munkamódszer átadási moz­galom is. A képen jobbra Harsányi József kiváló szerelő, szocialista brigádtag Beke Lászlónak és Fekete Imre neke segít és egyben tanítja is őket Amikor a felvétel készült ró­luk, éppen egy Jawa motorke­rékpár összeszerelését végezték a tanulók a szakmunkás fel­ügyelete mellett Költőnk és kora­­ . . c . Irodalmi est a Kossuth Lajos Tudományegyetemen A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat irodalmi szak­osztályának rendezésében nagy jelentőségű irodalmi est­re került sor március 10-én a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem aulájában. A felsza­badulás után felnőtt írónem­zedék legjobbjainak egy cso­portja — Juhász Ferenc, Ka­­mondy László, Nagy László, Sántha Ferenc, Simon István, Váci Mihály — szerepelt a kö­zönség előtt vagy személyesen, vagy verseikkel Jancsó Ad­rienne és Varga Katalin tol­mácsolásában. A költők személyes megjele­nésével rendezett irodalmi es­teknek Debrecenben hagyomá­nya van. A felszabadulás előtt a Csokonai kör, de különösen az Ady Társaság hasonló ren­dezvényei országos jelentősé­gűek voltak, elsősorban azért, mert olyan írókat, költőket szólaltattak meg, akik mind tartalmi, mind formai szem­pontból a legkorszerűbb mű­vészetet képviselték. (A Nyu­gat írói, a népi írók vendég­­szereplése stb.) A jó hagyományok folytatása Ezt a hagyományt újította fel és folytatta a TIT, amikor a felsorolt írókat vendégsze­replésre hívta meg, azzal a céllal, hogy a debreceni iroda­lomszerető közönséget megis­mertesse azokkal, akik legtu­datosabban, s legnagyobb mű­vészi eredménnyel törekszenek a ma emberének problémáira választ, adni. A költő és a kor összefüggéseit, szétszakíthatat­­lan kapcsolatát kívánta bemu­tatni a műsor, s hogy ez meg­győzően sikerült, abban rend­kívül nagy szerepe van az al­kotások mellett Czine Mihály összekötő szövegének. Czine arra törekedett, hogy az alkotók teljes életművének ismeretében azokra a jellem­vonásokra mutasson rá, ame­lyek vagy tartalmi vagy formai vonatkozásban a korszerű iro­dalom megvalósulását bizo­nyítják. Olyan meggyőző erő sugárzott szavaiból, ami nem fakadhat másból, csak a mű­vek iránti szeretetteljes alá­zatból, a megértés teljességé­ből. Ehhez hozzájárul színes, gazdag képanyagú, szenvedé­lyesen, de soha sem szubjektí­ven érvelő stílusa, ami külö­nösen a Nagy László és Sántha Ferenc portrét emelte esszé értékűvé. Feltáruló szépségek Ez a megnyerő, nagyigényű és színes összekötő szöveg el­sősorban azáltal vált meggyő­zővé, hogy a bemutatott mű­­ve­k minden szavát alátá­masztották. Annak ellenére így van ez, hogy a közönség kissé mást várt, új, még meg nem jelent írásokat, amelyek a korral való azonosulás újabb jeleit vagy a költők, írók fej­lődésének újabb állomásait jelentik. Ennek csak Nagy László tett eleget, akinek egyé­ni, versei törvényeihez alkal­mazkodó szuggesztív erejű versmondása, s fejlődését meg­győzően bizonyító versei az est legemlékezetesebb per­ceihez tartoznak. A többi szer­ző bemutatott műveit már is­merjük, s elsősorban az él­­mény i­r­éklődése, a szépségek újbóli felismerése magyarázza hatásukat. Rendkívül sajná­latos, hogy Simon István és Váci Mihály nem jelenhetett meg személyesen az esten, még akkor is, ha verseiket olyan ihletett előadóművész tolmácsolta, mint Jancsó Ad­rienne, bár a balladák egye­dülálló előadóművésze ezúttal kissé modorosnak hatott. Örömmel hallgattuk Varga Katalin, a Csokonai gimnázium tanulója verstolmácsolását, te­hetsége egyre izmosabb lesz, a Váci Mihály-versek elmondása pedig már a művészt sejtette.­ Maradandó élmény Külön meg kell emlékez­nünk Czine Mihály műsorszer­­kesz­tő munkájáról, a műsor ugyanis a látomásokkal áldott, de a látomások ködképeitől nehezen szabaduló Juhász Fe­renciül egyenesen ívelt felfelé a százhúszat verő szívű Váci Mihályig, akinek költészete az aktív, tevékeny korhozkö­­tődés szép példája. Így vált a műsor eszmei tartalmában is meggyőzővé, s bizonyítékává annak, hogy a népi hagyomá­nyokon alapuló, s kialakuló­ban levő szocialista irodal­munk tartalmi és formai vo­natkozásban egyaránt biztató irányban fejlődik. A központi egyetem auláját csaknem megtöltő közönség nagy élménnyel gazdagodott, s ez az élmény meg mélyült volna, ha a tervezett közvetlen beszélgetés is megvalósul. A közönség kérdései, az írók nyilván tartalmas válaszai el­mélyítették volna a megterem­tett kapcsolatot, s lehetővé tet­ték volna a közvetlenebb meg­ismerkedést is. A késői kez­dés azonban, ami elsősorban a debreceni közönség hagyomá­nyos késéséből származott, nem tette ezt lehetővé. A kö­zönségen végigtekintve fel­tűnt a fiatalok, középiskolá­sok, egyetemistáik nagy száma, ami az irodalom népszerűsé­ge és terjedése, az élő írók és a közönség kapcsolata szem­pontjából nagyon biztató. Az est után jogos igényként merül fel, hogy a TIT folytas­sa ezt a sorozatot, s tegye le­hetővé a debreceni közérsig megismerkedését élő irodal­­mun­k más jeleseivel is. (if) Mozdon­yvezetők és fűtők helytállása (Tudósítónktól) A Debreceni MÁV Fűtőház mozdony­személyzete a­z erős havazás, hóvihar ellenére is, derekasan helytállt a munká­ban. Néha emberfeletti figyel­met követelt tőlük a baleset­mentes, pontos közlekedés biz­tosítása. Nemcsak a szél által okozott ellenállást kellett le­küzdeniük, hanem a hófúvás által okozott hótorl­aszokat is át kellett törni. Pénteken hajnalban a Bu­dapestről közlekedő 1710-es gyorsvonatnak Gagna János volt a mozdonyvezetője, a két fűtő pedig: Éliás Pál és Ivá­­nyi András. A mozdonyveze­tő Debrecenbe érkezése után elmondotta, hogy Ceglédnél erős­­hóvihar kapta el a vo­natot, olyan sűrű hóeséssel, hogy a mozdonyról alig lehe­tett előre látni. A jelzőket csak lépésben lehetett meg­közelíteni, így volt ez egészen Debrecenig. Késéssel, de min­den baj nélkül megérkezett a szerelvény. A Füzesabony felől közle­kedő reggeli személyvonat menetrend szerint megérkezett Karlovics Jenő mozdonyveze­tő és Éles János, valamint Pó­­lyik Sándor fűtőkkel. Úgy né­zett ki ez a mozdony, mintha legalábbis egy hóalagutat tört volna át. A Hortobágyon erős hóviharb kerültek. Sok helyen egyméteres hóakadá­lyokat kellett áttörnie a moz­donynak. Nagyléta felől Szűcs Mihály mozdonyvezető „hozta” a sze­mélyvonatot. Csak a bejárati jelzőnél kellett várniuk a be­fogadásra. Nem volt könnyű dolguk, Hajdúbagos állomás előtt kb. egy méter magas és 60 méter hosszú­­hóakadályt kellett áttörniök. Hosszúpályi állomáson szintén kb. 80 centi magas és közel 200 méter hosszú hóakadály állt előttük. Az akadályokat sikeresen le­küzdötték. Dicséretet érdemelnek ezek a mozdonyvezetők és fűtök! A mezőgazdaság kiváló dolgozói A berettyóújfalui járás ter­melőszövetkezeteiben — kü­lönösen a fiatalok között — nemes vetélkedés volt az el­múlt esztendőben. Ennek eredményei is lettek, hiszen az újh­ázi Arany Kalász Terme­lőszövetkezet egyik fiatal te­henésze az országos ifjúsági versenyben — mint ahogy er­ről már számot is adtunk — első lett. Az elsőségen túl azonban több helyezést is ér­tek el az újfalui járás terme­lőszövetkezeteinek fiatal tag­jai. Az újfalui járás 26 terme­lőszövetkezete közül a legtöbb a nehéz esztendő ellenére is sikeresen zárta az évet. Ez pedig elsősorban a szövetke­zeti tagok szorgalmának, ered­ményes munkájának tudható be. S a leg­kiválóbbakat ezen szövetkezeti tagok közül az elmúlt napokban a járási ak­tíva értekezleten miniszteri kitüntetésben is részesítették. A mezőgazdaság kiváló dolgo­zója kitüntetést nyújtottak át hét szövetkezeti tagnak. Vida Sándornak, a hencidai Uj Élet állattenyésztőjének. Bacsó Jó­zsefnek, a berettyóújfalui Dó­zsa állattenyésztőjének, ifjú Hajdú Istvánnak, a csökmői Uj Barázda. Csire Lajosnak, a hencidai Uj Élet. Kása István­nak­, a nagyrábéi Petőfi, V. Nagy Jánosnak, a csökmői Új Élet és Máté Sándornak, a nagyrábéi Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjának. NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Pallas Imre Szerkesztőség: Debrecen, Tóthfalusi tér 10. Telefon: 21-40 sportrovat: 34-07. Kiadja a Napló Lapkiadó Vállalat Debrecen, Vörös Hadsereg útja 16. Felelős kiadó: Balogh Endréné Telefon: 30­01 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy hora­­ll forint Előfizethető a helyi postahivata­loknál és kézbesítőknél Szabadság Lapnyomda Debrecent Felelős vezető: Bazsó László

Next