Hajdú-Bihari Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-119. szám)
1962-05-16 / 112. szám
Hírek aiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii — Várható időjárás szerda estig. Változékony idő. Északnyugat felől felvonuló felhőzet, időnként kevés napsütéssel. Élénk északnyugati szél. Többfelé eső, néhány helyen zivatar várható, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 15—19 fok között. Debrecenben tegnap a hőmérséklet maximuma 17,2 fok, minimuma 5,9 fok volt. Talajmentén 5,0 fokot mértek. Csapadék nem volt. Napsütés 12,8 órán át volt. A Nőtanács Belváros 1/1. szervezete és a TIT f. hó 17-én délután 6 órakor ismeretterjesztő előadást rendez a Csapó u. 58. sz. alatti klubhelyiségben, a „Sütés-főzés technikája” címmel. Minden érdeklődőt szívesen látnak. A belépés díjtalan. — A pedagógus szakszervezet művelődési otthona május 30-án porcelánfestő tanfolyamot indít. Beiratkozás naponta 10—17 óráig. Bethlen utca 14. sz. (x) 16051 — Kedden Jugoszláviában megemlékeztek a fasiszta területrablók felett aratott győzelem napjáról. Az évforduló alkalmából a Belgrád felszabadításakor hősi halált halt harcosok temetőjében megkoszorúzták a jugoszláv partizánok és a szovjet harcosok emlékművét. A koszorúzási ünnepélyen jelen volt A. Arepisev, a Szovjetunió belgrádi nagykövete is. (MTI) Kedden a Kerepesi úti temetőben nagy részvéttel temették el a 78 éves korában elhunyt dr. Péterfi István zenekritikust, a zenei alap igazgatóját. műsor Előadások a Hungária kamaraszínházban Ma 7-kor Ember, aki nemet mondott!, Szerdahelyi-bérlet 12. Csütörtökön 7-kor Ismerem magát, Somlay-bérlet 11. Pénteken 7-kor Figaro házassága, Megyery-bérlet 10. Moziműsor VÍG: háromnegyed 4, 6, negyed 9, és a nagy érdeklődésre való tekintettel 10 órakor Nevessünk! N APOLLO: de. negyed 10, negyed 12, fél 2, du. háromnegyed 4, 6, negyed 9 Súlyos döntés. METEOR: 3, fél 6, fél 8 Nevessünk! IFJÚSÁGI: negyed 10, negyed 12, negyed 2 Megtört a jég. KLINIKA: 5, 7 Amíg holnap lesz. BOCSKAI (Csapókert): 7 Áprilisi riadó. MÓRICZ ZSIGMOND (Nagy S.-telep): 7 Új barázdát szánt az eke III. OLYMPIA (Vámospércsi út): fél 6, fél 8 A lelkiismeret lázadása II. A Vili. VIT ORSZÁGA, FINNORSZÁG A KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsága a VIII. VIT előkészítő munkája során ízléses kiadványt jelentetett meg a fenti címen dr. Gombár József szerkesztésében. A füzet foglalkozik a világ ifjúságának a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott harcával, ismerteti a külföldi ifjúsági szövetségek munkáját. Megismerteti fiatal olvasóit a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség szervezetével, célkitűzéseivel. Áttekintést nyújt az eddigi világifjúsági találkozókról, majd részletesen bemutatja Finnország természeti viszonyait, gazdasági életét, történelmét, politikai viszonyait, tudományát és művészetét. Befejezésül gazdag válogatást ad a világirodalomnak a békéről írott legszebb verseiből. A füzet hasznosan szolgálja az ifjúság politikai nevelését, s népszerűsíti a világifjúsági találkozót. Egyben hozzájárul nyelvrokonaink életének megismertetéséhez. Szabadság Lapnyomda Debrecen, Felelős vezető: Bazsó László NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Pallas Imre Szerkesztőség: Debrecen, tóthfalusi tér 10. Telefon : 21-40 Kiadja a Napló Lapkiadó Vállalat Debrecen, Vörös Hadsereg útja 16- Felelős kiadó: Balogh Endréné Telefon: 3001 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy bózati forint Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Az oktatási reform megvalósulása útján A szakközépiskola helye oktatási rendszerünkben Az 1961. évi III. t. c. teljesen új középfokú iskolatípust hozott létre akkor, amikor elrendelte a szakközépiskolai oktatás megszervezését. Valóban a magyar iskoláztatás történetében páratlan új dolog vette kezdetét a szakközépiskolával. E törvény végrehajtása a szakmunkási képzést felemelte a hagyományos általánosan művelt ember képzésének színvonalára. Az új szakmunkás generációt olyanná kell képeznünk, amely kiváló szakmai ismeretek birtokában van, ugyanakkor ismeri az általános emberi műveltség kincseit. Jártas anyanyelve irodalmában, megismer egy idegen nyelvet, tanulmányozza a társadalom fejlődéstörténetét, tisztában van a világ gazdasági földrajzával, emellett bőven vannak kémiai és fizikai ismeretei és olyan szakrajzkészség birtokába is jut, amelynek a segítségével elsősorban is termelni képes, másodsorban pedig tervezni is tud. Nagyok a követelmények A második forradalmi új dolog az, hogy a szakközépiskolák a gimnáziumok kebelén belül létesültek. Azt mondhatnám, hogy ikertestvérei a gimnáziumnak, amely maga is átalakulóban van. Jelentősen közeledik az élet kívánalmaihoz és első osztályaink már 5 plusz 1-es formában működnek. Sőt az ország egyes iskoláiban a negyedik osztályos tanulók már most gyakorlati képesítő vizsgára készülhetnek fel. Ma még szinte beláthatatlan ennek az együttélésnek a jelentősége. De annyi máris bizonyosnak látszik, hogy a szakközépiskola komoly harcokat vív a gimnáziumon belül a saját maga helyének a megtalálásáért és hatósugarának a kiterjesztéséért. E tekintetben nincs könnyű dolga. Az általános gimnáziumban igen magas szintű oktató-nevelő munka folyik. A gimnáziumi szintet elérni éppen ezért a szakközépiskolásoknak csak megfeszített önálló tanulással lehet, amire annál inkább szükség van, mert az oktatási törvény értelmében a szakközépiskolából is közvetlenül lehet egyetemre és főiskolára pályázni. A fő feladat tehát a szakközépiskolás tanulókban az igényt feltámasztani annak a szintnek az elérésére, az intellektuális képzés és a gyakorlati képzés egyesítésének, a tárgyak közötti magasfokú koncentráció megvalósításának az elve alapján. Másrészt azonban a gimnázium számára jelent igen magas szintet a szakközépiskolában folyó szakmai képzés. E kettő: a szakmai képzés és az általános műveltség egymásrahatása, „csendes birkózása” tapasztalható ma az iskolában. De nemcsak a szakközépiskolai osztályok munkájában jelentkezik ez a jelenség az egyes tárgyak területén, különösen a magyar, a történelem, az orosz, és a fizika órákon, hanem kihat és gyűrűzik a tanári testületekben is. Az a fő probléma, hogy megszüntessük a bukásokat, minden tanulóban felébresszük az igényt az ismeretek megszerzése és képességeik fejlesztése iránt. Ne a bukástól való félelem vezesse a tanulókat az ismeretek és jártasságok megszerzésében, hanem az az igény, amely az érdeklődés felkeltése és képességeik kifejlesztése révén bennük támad az ismeretek megszerzése iránt. Annak a problémának a megoldása izgatja a legjobb nevelőket: hogyan lehet elérni azt, hogy ne a tanulmányi előmenetel osztályozása foglalja le idejüket és a tanulók idejét is, hanem a képességek álandó fejlesztése során adják meg tanulóiknak az általuk elért eredménynek megfelelő osztályzatot, amelyet a tanulók érdek- 1 .Szupi, p -f-p-nítási órán való önálló munkájukkal szereztek meg mamiknak. Az újfajta tanár a diák viszony alakításának nagy kké’-éne folyik iskolánkban. E kísérlet során alapvető változáson mely keresztül az iskolai oktatónevelő munka műszere, a tanár és diák együttesen megszervezett aktivitásának fogalma, a szocialista szellemű pedagógia tör új utakat a mega számára. E nem könnyű feladatnak a megoldásán fáradozik a maga sajátosan pedagógiai eszközeivel városunk középiskolás pedagógus pártalapszervezete is, amikor bemutató órákat szervez a szakfelügyelők bevonásával. A fejlődés kibontakozik Eddig két ilyen tanítási órát szerveztek, az egyiket a Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban, és a Fazekas Mihály Gimnáziumban. A bemutató tanítás után, az utóbbi esetben már nemcsak az óra levezetéséről vitáztak, hanem a bemutató óra után elméleti előadás is hangzott el, Milyen legyen a tanítási óra, címmel. Ebben az értelemben a pártmunka stílusában is sajátosan újról van szó, mert eddig az itteni pártalapszervezet nem szervezett elméleti vitát, most pedig az élére állt annak a feladatnak, hogy megismerjék a nevelők a tanítási óra újszerű felépítésének és levezetésének kérdéseit. A munka célja az, hogy állásfoglalásra késztesse a nevelőket, mindaziránt, ami arra törekszik, hogy megjavuljon az egész oktató-nevelő munka. De ugyancsak ilyen célt szolgált az az osztályfőnöki óra is, amelyet Debrecen Város Politechnikai Tanácsa szervezett a Csokonai gimnáziumban. A szakközépiskola jelenleg még eléggé magára van hagyva a pedagógiai módszerek és újítások alkalmazása terén. Jellemző, hogy a fenti bemutató órák sem a szakközépiskolai osztályokban hangzottak el. A szakmai oktatók számára, akik az elméleti órákat tartják, még kevés segítséget tudunk nyújtani, nemcsak a szakközépiskolában folyó munkához, hanem a gyakorlati és elméleti órák közti koncentráció segítése terén és még kevésbé a gimnázium és a szakközépiskola közti tapasztalatcsere vonalán. De már itt is indult kezdeményezés. Az általános ideológiai továbbképzés napjain a szakmai oktatók egyrészt sajátosan pedagógiai témákkal foglalkoznak az iskolán belül, az iskola által megtervezett program alapján, másrészt a VárosiPolitechnikai Tanács is szervezett az oktatók számára didaktikai és pszichológiai előadásokat, valamint tapasztalatcsere óralátogatásokat. Az iskolatörvény parlamenti vitája, Kállai Gyula elvtárs parlamenti felszólalása, és a gyakorlati oktatás megindulása együttes eredményeként a szakközépiskola máris jelentős szerepet tölt be Debrecen életében. Legjobban három számmal tudnánk ezt érzékeltetni. Az 1960—61. tanévben összesen 28 tanuló jelentkezett a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban megszervezett kísérleti motorszerelő ipari szakközépiskola első osztályába. Hozói mennyire megértették ennek az iskolatípusnak a jelentőségét. De mutatja a megnövekedett elismerését az is, hogy míg az előző években a jelentkezők zöme közepesrendű tanuló volt, ma már zömmel jórendűek jelentkeztek, elsősorban munkás- és a parasztfiatalok, mind a városból, mind a megyéből. Erre a minőségi változásra feltétlenül szükség is van, mert a szakközépiskola semmivel sem könnyebb a technikumnál, a gimnáziumnál. Fentiek alapján világossá válik előttünk, hogy annak, aki egyszerre akar szerezni érettségi bizonyítványt és szakmunkás oklevelet, nagyon meg kell érte dolgoznia. Az eddigi két tanév tapasztalata az, hogy az idekerült fiatalok meg tudnak felelni ennek az egyáltalán nem könynyű feladatnak. Elméleti és gyakorlati ismereteik és — főleg ez utóbbiak — a kezdeti nehézségek ellenére is jónak mondhatók. E két év tapasztalata alapján bízvást állíthatjuk, hogy az új iskolatípus beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az 1961. évi III. törvényünk rendelkezései alapján a jövőben létrejövő szakközépiskolai osztályoknak már kitaposott útjuk lesz a kísérleti iskolák munkája alapján. Csak elismerés és köszönet illeti azokat az iskolákat és nevelőket, akik a kísérleti munkában nem sajnálják erejüket az áttörés terén, az új típusú iskola létrehozásában jelentkező nehézségek leküzdésében. Munkájukkal segítették megvalósítani pártunk VII. kongresszusának irányelveit, az iskola és az élet közelhozására, a gyakorlati oktatás mind szélesebb kiterjesztésére. DR. NABRÁDI MIHÁLY gimnáziumi igazgató Minőségi változás történt Az 1961—62. tanévben már 75 tanulókérte ide a felvételét. Az 1962—63. tanévben pedig 110 tanuló szeretne bejutni Debrecen legfiatalabb szakközépiskolája első osztályába, az egyetlen ipari jellegű szakközépiskolába. Ez a 300 százalékos túljelentkezés is mutatja, hogy a város hol Kamaraest Május 8-án, kedden este tartotta hangversenyét a Zeneművészeti Szakiskola termében három operaénekes, kik mind ebből a zeneiskolából kerültek ki. A százéves zeneiskola büszke lehet egykori növendékeire, kik mindhárman itt alapozták meg énektudásukat, s ma a pesti Operaház tagjai. Műsoruk első fele a műdalok világába vezette hallgatóságát, majd a szünet után a legismertebb operaáriákban mutatkoztak be, ugyanabban a teremben, mely diákéveik első szereplésének tanúja és színhelye volt. Gencsi Sári Liszt Loreley és Debussy Csillagfényes éj című dalával nyitotta meg a változatosműsort. A kezdeti elfogódottságnak tudhatjuk be, a hangesést a második dal végső szakaszában. Mozart Pásztorkirályának szólója, majd Rosina áriája hangzott fel a Sevillai borbélyból. Ez az igazi területe Gencsi Sárinak. Lehet, hogy hangjának kis mellékzöngéje érezhető a koloratúrákban, de átütő erejű hanganyaga, szenvedélyes, muzikális előadása nem tévesztette el hatását. Örvendetes fejlődést mutatott Domahidy László, Schumann: Két gránátos (mely tartalmazza a francia szabadsághimnuszt) és Bartók dala után Verdi Don Carlosából. Fülöp áriáját és Mozart Szöktetéséből az Akasztófa-áriát énekelte drámai basszushangján. Óriási hangereje bővelkedik tragikus akcentusokban. Lehet, hogy készakarva, szívesen eleveníti meg az ellenszenves egyének alakját, a zsarnok Fülöp király és a vérszomjas Ozmin figuráját. Szerepüket mélységesen átélte, valósággal „megjátszotta” Ozmin kárörvendő figuráját. Domahidy izgatott, felfokozott érzelmi beállítású, döbbenetes átütőerejű tónusának megkapó ellentéte Papp Júlia fenséges, olimposzi nyugalmat árasztó előadása. Hajlékony szopránja könnyedséggel szárnyalt. A legcsekélyebb erőltetettség nélkül interpretálta Schubert, Liszt dalait és a ráadásként felcsendülő Richard Strauss Alkonyi álomját. A Pillangókisasszony nagyáriája, Otello Ave Máriája rendkívül kifejlesztett énekkultúrát, két évtizedes rutint reverést. Hangtechnikai megoldásai, frázisainak kerekdedsége, helyes lélekzetvétele rendkívül tudatos.« A zongorakíséretet Dénes Erzsébet látta el színesen. Nem feledkezhetünk el Rácz György közvetlen, ügyes konferálásáról sem, ki részes az est forró sikerében. Sonkoly István Háromszázhatvanöt vers a szerelemről A népszerű A világirodalom gyöngyszemei sorozatban az ünnepi könyvhétre Szerelmes kalendárium címmel 365 költő 365 szerelmesversét jelenteti meg a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. A válogatás az olvasók kérésére és a Vallomás című összeállítás, nagy sikerére való tekintettel lát napvilágot. A Szerelmes kalendárium anyagát Kormos István válogatta, a költemények az évszakok ritmusát követik és a szerelem „tematikai sorrendjében, — gyermekkori, ébredő, beteljesülő szerelem — sorakoznak a kötetben. Az összeállítás a magyar- és világirodalom minden jelentős — és sok, kevésbé ismert — költőjének egy-egy szép művét tartalmazza. A könyv 20 000 példányban lát napvilágot. (MTI) Moliére : Botcsinálta doktor A Csokonai V. M. Gimnázium és a Tóth Árpád Gimnázium KISZ-szervezete kultúrcsoportjának előadása Moliére: A Botcsinálta doktor c. háromfelvonásos bohózatát, egyik legkedveltebb művét először 1666 aug. 6-án mutatták be. E mű népszerűségének az a magyarázata, hogy régi, népi témát dolgozott fel benne a szerző. A középkori mesének — mely a bohózat alapanyagát adta — „Paraszt orvos” volt a time, s igen sok változatát ismerték Franciaországban. Maga Moliére többször átdolgozta a bohózatot és néhány részletet a „Repülő orvos" c. darabjából is beleolvasztott. Kedvenc alakja Moliére bohózatainak a nagyképű, tudatlanságát talárja alá rejtő orvos is. A tudatlan orvosokban a tudománytalanságot, a sarlatánizmust, a formaságok hódolóit, a betegeket fosztogató nagyképűséget gúnyolta ki. A Botcsinálta doktorban a tudatlan favágót orvosi ruhába öltözteti és bebizonyítja, hogy az álorvos értelmetlen latin szavakat mormolhat, a hiszékeny, gyanútlan betegek úgysem veszik észre, hogy nem igazi orvossal állanak szembe. Az orvos Moliére szerint csak arra jó, hogy meséivel türelemre intse a beteget, amíg eljön a vég. Ez a szatirikus torzkép Moliére korában teljesen reális, érthető, jogosult volt és ösztönzésül szolgált a haladást gátló áltudományosság leleplezésére. A Botcsinálta doktort Gounod vígoperává dolgozta fel. Maga a bohózat 1667-ben jelent meg nyomtatásban. Magyar nyelvre Kazinczy Ferenc fordította le. Magyarországon először Debrecenben mutatták be 1799-ben. A Csokonai és Tóth Árpád gimnázium KISZ színjátszó szakköre öthónapi alapos munka után május 5-től sorozatosan játszotta Moliére közkedvelt bohózatát. Ez volt a két gimnázium első közös kulturális együttműködése. A darabot Fényes Márta, a Csokonai Színház rendezője rendezte kitűnő szakértelemmel. Arra törekedett, hogy a mű keletkezési idejének stílusában maradva ugyan, Moliére korának pillanatnyi időszerűségein túl általánosabb, maradandóbb történelmitársadalmi hangsúlyokat emeljen ki a bohózatból. Fényes Márta rendezői építményének alapja a társadalmi mondanivaló, erre építette fel a bohózat díszeket, s a gondos arányosítás jó egyensúlyt teremtett rendezői munkájában. A sikerhez nagymértékben hozzájárultak a lelkes szereplők, az ügyes alakítások, elsősorban Juhász László (Sganarelle) alakítása. A tehetséges diák ebben a szerepben valóban „rászabott szerepet” kapott. Vass érzéke ahhoz, hogy hogyan kell Moliére-t játszani. Skálája meglepően széles volt, ahogyan Sganarelle sok összetevőjű alakját, szélsőségeit, ingadozását ábrázolta stb. Itt-ott túljátszotta magát, túláradt benne a lelkesedés, ami gátolta a feltétlenül szükséges mértéktartásban. A kelleténél hatványozottabb mozgalmasságával többször háttérbe szorította partnerek, figyelmen kívül hagyva a kontaktus folyamatosságát. Kelemen Józssef Geront szerepében mértéktartóan és ellenszenvesen alakította a lányát áruba bocsátó, üresfejű polgárt. Rokonszenves volt Békési Ildikó Lucinde alakítása. A némajáték nehézségeivel is eredményesen birkózott, s a megszólalási jelenete belső átérzésből tanúskodott. Martine szerepét felváltva Szekeres Melinda és Józsa Ágnes játszották biztos szereptudással és alkalmazkodási készséggel. Mindkettőjük nevéhez már régebbi műkedvelő sikerek fűződnek. Nagyon ügyes volt Pércsi Anna a szobalány szerepében. Igen jól alakított Heller Tamás Valér szerepében, továbbá Csócsits György, Gárdos András és Molnár István. Dr. Nyakas Iászló Viták az új általános iskolai tankönyvekről A Pedagógusok Szakszervezetének rendezésében vitatják országszerte az oktatási reform irányelveinek megfelelően az általános iskolák részére készülő új tankönyvek tervezetét. Négy helyen — Budapesten, Esztergomban, Debrecenben és Szegeden — tartottak ankétot az elsőosztályos tankönyvről. Ezeken a megbeszéléseken részt vettek a szerzők, valamint a Művelődési Minisztérium és a Tankönyv Kiadó Vállalat képviselői is. A megbeszélésen jó vélemény alakult ki a legkisebb iskolásoknak készülő új tankönyvről. Fő érdemének tudják be, hogy segíti a gondolkodást. A felszólalók javasoltak néhány kisebb változtatást, amit a végleges kidolgozásnál az illetékesek figyelembe vesznek. A vitákat tovább folytatják az általános iskola többi osztályaiban bevezetésre kerülő új tankönyvekről. (MTI) Bővítik a homokkerti könyvtárat (Tudósítónktól) Új helyiséggel bővítik a városi könyvtár homokkerti fiókját. Az új helyiségben a könyvtár ifjúsági részlegét helyezik el. Az átalakítási munkák most folynak. Az I. kerületi Tanács erre a célra a Szabó Kálmán utca 24. szám alatt biztosított helyiséget. A könyvtár ifjúsági részlege gazdag szépirodalmi, ismeretterjesztő, tudományos és politikai könyvállománnyal rendelkezik majd. A kötelező olvasmányokból is bő választék lesz. A szépen átalakított és neonvilágítással ellátott helyiséget előreláthatólag még májuban átadják rendeltetésének. •Jgjr.jkh:zzzztrr------■- 1 és 1 mmf 5. oktal — 1962. május 16.