Hajdú-Bihari Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

-HAJDÚ-BIHARI Vdäq. (t\aUtőAfai, eqyuülieUld XIX. évf., 251. szám K j|||g 0m Bsia Ära: 50 fill ér 1111111 $lg|p WP^ fll rnWm B 1962. OKTOBER 26. ißvtilßfflh- TTtL gBy Befejezéshez közeledik a vetés a megye állami gazdaságaiban Néhány tsz-ben nagy az elmaradás Ismeretes, hogy az őszi­ bú­za vetési határideje október 31. A határidő megtartása rendkívül fontos, hiszen ezek a hetek a legalkalmasabbak az őszi búza vetésére, így a határidő megtartása azt is je­lentheti, hogy később, az ara­tás idején több termést taka­ríthatnak be közös gazdasá­gaink azokról a táblákról, amelyeken id­ében vetették el a búzát. Az október 31-i határidő megtartását legfontosabb fel­adatának tekinti most a leg­több Hajdú-Bihar megyei ter­melőszövetkezet. Ennek meg­felelően igen sok helyen szé­pen halad a munka, aminek eredményeként, — mint a Napló tegnapi számában is kö­zöltük —a sok termelőszövet­kezet, így az ebesi Vörös Csillag, a nádudvari Április 4 és Vörös Csillag, a püspök­ladányi Lenin, az újszentmar­­gitai Kossuth és Rákóczi, a berekböszörményi Petőfi, a toldi Győzelem, a mezősasi Petőfi és több más közös gaz­daság már elvégezte őszi búza vetési munkáinak legnagyobb részét, s ezzel biztosították e munka határidőre történő be­fejezését. Az őszi munkákban kiemel­kedő teljesítményt végzett szövetkezetek mellett igen jól halad a munka a Hajdú-Bi­har megyei állami gazdasá­gokban is. Közülük a bihar­­keresztesi, a hajdúnánási, a bödönháti, a hajdúszoboszlói gazdaságok, valamint a Deb­receni Agrártudományi Főis­kola tangazdasága őszi búza vetéstervének több mint 90 százalékát teljesítette már. Elsősorban ezeknek a gazda­ságoknak tulajdonítható, hogy a megye állami gazdaságai­ban eddig közel 15 ezer ka­­tasztrális holdon végezték el az őszi búza vetését, s így már szinte biztosra vehető, hogy október 31-ig sikerül teljesíteni tervüket, a 17 200 hold búza elvetését. Az állami gazdaságok és a legjobb termelőszövetkezetek jó munkája, valamint a gép­állomások segítsége alapvető feltétele a megyei vetésterv határidőre történő teljesíté­sének. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az október 31-ig hátralevő napokat a lehető legjobban használják ki azok­nak a szövetkezeteknek a tag­jai és vezetői, amelyek eddig kisebb vagy nagyobb mér­tékben elhanyagolták ezt a munkát és így veszélyben fo­rog tervük teljesítése. A ko­módi Lenin, a magyarhomo­­rogi Kossuth mellett elsősor­ban a tépei Arany Kalász, a bakonszegi Kossuth, a zsákai Lenin, a bedei Rákóczi és a hajdúdorogi 11. Kongresszus termelőszövetkezetekre gondo­lunk,­­ amelyekben bizony most minden erőt a vetésre kell fordítani, ha kellő idő­ben el akarják vetni a ke­nyérgabonát. ­atékonyai/színvonalasal segítséget kapnak a termelőszövetkezetek a tanácsoktól A Minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a járási tanácsok mezőgazdasági szer­veinek megerősítéséről hozott határozat végrehajtásának tapasztalataival. A határozat jelentőségéről és megvalósí­tásának helyzetéről az MTI munkatársa az alábbi tájé­koztatást kapta a Földműve­lésügyi Minisztérium titkár­ságán : A határozat értelmében a járási mezőgazdasági osztá­lyok most hár­om részlegre: termelésszervezési,­­érv- és pénzügyi, valamint igazgatá­si csoportra tagozódnak. Az átszervezés egyik alapelve volt, hogy a termelésszerve­zési csoport legyen a legerő­sebb, s általában ne foglal­kozzék igazgatási és admi­nisztratív munkával, hanem közvetlenül, szakmailag se­gítse a szövetkezeti gazdálko­dást. Az egyes csoportokon belüli munkaköröket a Föld­művelésügyi Minisztérium irányelvei alapján, az egyes járások termelési irányának, helyi szükségleteinek messze­menő figyelembevételével alakították ki. A Földműve­lésügyi Minisztérium most kiadta a tanácsi mezőgazda­sági osztályoknak a jelenlegi helyzetből adódó feladatait tartalmazó szervezeti és mű­ködési szabályzatot is. Az apparátus számszerű megerősítésére a határozat 497 új ügyintéző státuszt engedélyezett, s így az ügyintézők száma körülbelül 30 százalékkal nő. Jelentősen növekedett az ad­minisztrátorok száma, s va­lamennyi járási mezőgazda­­sági osztályt ellátták gépko­csival. A létszám­emelésnél is lé­nyegesebb azonban a szak­mai színvonal javulása. Az új ügyintézői státuszok­nak eddig csaknem 90 szá­zalékát töltötték be, s két­harmadrészt egyetemi vagy főiskolai végzettségű szakem­berekkel. A többieknek tech­nikumi érettségijük vagy mérlegképes könyvelői vizs­gájuk van. A határozat sze­rint lehetőség van arra is, hogy 248 régebbi státuszban képzettebb, hozzáértőbb szak­emberrel cseréljék ki a fel­adataik ellátására nem alkal­mas eddigi ügyintézőket. Ezeket a szakember­cseréket eddig háromnegyed részben hajtották végre. Így az elmúlt évihez képest körülbelül 50—69 százalék­kal nőtt a járási mezőgaz­dasági apparátus egyetemi, főiskolai végzettségű dol­gozóinak száma. A termelőszövetkezeti nagy­üzemek kialakításának kor­szerű gazdálkodásának irányí­tása, segítése azonban igen nehéz, bonyolult feladat. He­lyes megoldásához nem ele­gendő csak a szakmai kép­zettség, nagy gyakorlat, sok tapasztalat is kell hozzá. A megerősítés során zömében olyan szakemberek kerültek a járási tanácsokhoz, akik mindezzel rendelkeznek: negyedrészük állami gazdaság­ban, húsz százalékuk gépál­lomáson és termelőszövetke­zetben dolgozott eddig, a töb­bi pedig mezőgazdasági vál­lalatoknál és az államappa­rátus különböző posztjain. A határozat biztosította, hogy ezek a szakemberek a tanácsnál is legalább annyi fizetést kapjanak, mint legutóbbi munkahelyükön. A termelés mennyiségi ada­taival természetesen még nem lehet átfogóan értékel­ni a csak néhány hónappal ezelőtt kezdődött megerősí­tés eredményeit, néhány kedvező tapasztalat azonban máris levonható. Az egyik legfontosabb, hogy megnö­vekedett a járási tanácsok tekintélye. A termelőszövetkezetek nagyobb bizalommal for­dulnak hozzájuk, szíveseb­ben fogadják tanácsaikat, hiszen ezeket most már olyan szakemberektől kapják, akik maguk is sokáig dolgoztak mezőgazdasági nagyüzemek­ben. A megerősödött mező­­gazdasági osztályok új mód­szereket is alkalmaznak a szövetkezetek gazdálkodásá­nak segítésére. Fokozatosan megszüntetik a felületes, „fu­tó” látogatásokat, ehelyett bevezetik a komplex vizs­gálatokat. Több szakember néhány napon át tanulmá­nyozza a szövetkezet minden termelési ágát, s konkrét ja­vaslatokat tesz azokra az át­fogó intézkedésekre, amelyek nyomán a közös gazdaság­­ jobban kihasználhatja lehe-­­­tőségeit, növelheti termelését és jövedelmét. (MTI) H­onvédelmi bemutató, if­ fU’iutftlCi'Qsá'v ol­ a Csokonai gimnázium ifjúsági napján­­ Az ország legnagyobb közép­iskolájának, a debreceni Cso­konai gimnázium tanulóinak körében népszerű az Ifjúság a szocializmusért mozgalom. Eb­ben a tanítási évben több mint ezer diák jelentkezett a követelmények teljesítésére. Az iskola KISZ-szervezete az elmúlt évihez hasonlóan ez év­ben október 27-én, szombaton ifjúsági napot rendez. Az egésznapos Programm kereté­ben lehetőség nyílik, hogy a fiatalok teljesítsék a mozga­lom egy-egy követelményét. Ezen a napon alakítják meg a tantestület fiatalabb tanárai a KISZ-szervezetet. Az ifjú­kommunisták pedig, az ország középiskolái közül elsőnek KISZ-bizottságot választanak. A Kilián testnevelési, és az Ifjúság a szocializmusért moz­galom követelményeinek tel­jesítése érdekében sportverse­nyeket tornabemutatókat tar­tanak. A KISZ-szervezet irá­nyítása alatt álló 14 szakkör munkájából kiállítás nyílik. Többek között­ az irodalmi, művészettörténeti, matemati­kai szakkör tagjai adnak szá­mot eddig végzett munkájuk­ról. A honvédség KISZ-szerveze­­te is segítséget nyújt az ifjú­sági nap megrendezéséhez. A délelőtt folyamán 300 leány részére a Kossuth laktanyában honvédelmi bemutatót tarta­nak a katonák. A gimnázium tanulói többek között megte­kintik a körleteket, elbeszél­getnek a honvédség tiszt-, és sorállományú tagjaival, fegy­verbemutatón és kispuska lö­vészeten vesznek részt. Az iskola Makarenko kollé­giumának diákjai három évvel ezelőtt nyerték el a „Szocia­lista kollégium” címet. Az if­júsági nap keretében jubileu­mi ünnepségen emlékeznek meg erről az eseményről. A KISZ Központi Bizottsága, a megyei és Debrecen városi KISZ-bizottság összesen több mint 5 ezer forint értékű tárgyjutalmát osztják szét az ünnepségen a legjobb munkát végzett fiatalok között. Az ifjúsági nap diákbállal zárul. Jankó Katalin Képek Komádi életéből Komádiban elkészült az új, négygőzsütőteres péküzem, melynek építésére és berendezés­­ére közel 6 millió forintot költöttek. A próbaüzemelés után most már naponta 60—79 má­zsa kenyeret és 10—12 ezer darab péksüteményt sütnek az új üzemben, s ellátnak vele Ko­­mak­in kívül nyolc községet November végére teljesíti évi tervét és komádi pozdorja bútorlemez üzem A Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat komádi pozdorja bú­torlemez üzemének dolgozói a VIII. pártkongresszus tisz­teletére még az év elején fel­ajánlották, hogy terven felül 300 köbméter bútorlemezt gyár­tanak. Később a verseny szép eredményei alapján a vállalást, felemelték 500, s a napokban pedig 600 köbméterre. A bútorgyárak számítanak a terven felül felajánlott bútor­­lemez mennyiségre, mert így túlteljesíthetik bútorgyártási tervüket, s a lakosság több bútort vásárolhat. A komádi pozdorjalemez üzemben becsülettel teljesítik a dolgozók a tervüket, és ver­senyvállalásukat. Faragó Ede mérnök mondotta az üzemben, hogy előreláthatólag november 25—28 között teljesítik az 1962. évi bútorlemez gyártási tervet, s a hátralevő több mint egy hónap alatt bizonyára túl is teljesítik a terven felül vállalt 600 köbméter bútorlemezt. Rö­videsen beállítanak egy gyor­sító szivattyút, mely csökken­teni fogja a prés zárásának idejét. Azzal, hogy a zárási idő a jelenlegi nyolc percről 5—6 percre csökken, kiküszö­bölik a terítési időveszteséget, növelik a kapacitást és így a termelékenységet is. A ragasztó­anyaggal kevert kenderpozdorját 15 centiméter vastagon egyenletesen terítik a fémlapra, aztán a gép fel­emeli a keretet és terítéket a présbe csúsztatják. Képünk azt a pillanatot mutatja, amikor Diószegi Gáborné, az egyik legügyesebb terítő a keret felemelését irányítja Amikor a pozdorjalemez-tábla kikerül a présből, vastagság­­mérő műszerrel ellenőrzik a préselés egyenletességét. Buj­dosó Mihály lemezkiszedő a nagy présnél azt látja a műsze­ren, hogy a lemez vastagsága 16,3 és 16,5 milliméter között van, megfelel a követelményeknek ÖREGEK NAPJA DEBRECENBEN Jó hagyománnyá válik, hogy ősszel városokban, községek­ben egyaránt megrendezik az idős emberek, az öregek nap­ját. Debrecenben a Belváros III. pártszervezetben tartott a vö­röskereszt területi szerve ben­sőséges kis ünnepséget — még­hozzá igen szép sikerrel. Az ünnepség részvevőit Pál Antalné, a 32-es orvoskörzet vöröskeresztes titkára üdvö­zölte, majd Hüse Péter, a Deb­recen I. kerületi Tanács v. b. elnökhelyettese tartott ünnepi beszédet. Az ünnepségen dr. Mészáros Tibor, körzeti orvos tájékoz­tatta az idős dolgozókat, hogy koruknak megfelelően­­hogyan óvják egészségüket. Ezután színes kultúrműsor következett. Szavalatok, ének­számok szórakoztatták az idős embereket. A nácizmus mártírjai című kiállítás a debre­ceni nagyállomáson A Hazafias Népfront Haj­dú-Bihar megyei, valamint Debrecen városi bizottsága „A nácizmus mártírjai” cím­mel október 28-án kiállítást rendez Debrecenben a nagy­­állomás várótermében. A kiállítás anyagát — mintegy húsz fényképes tab­lót — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa bocsátotta a megyei és a városi bizott­ság rendelkezésére, azzal a céllal, hogy a debreceni la­kosság is­mét értékes doku­mentumokat láthasson a né­met fasiszták második vi­lágháborúban folytatott em­bertelen cselekedeteiről. A kiállított anyagot november 4-ig tekinthetik meg az ér­deklődők.

Next