Hajdú-Bihari Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

/ / A száraz időjárás nem ked­vez ugyan a szántás­ vetési munkáknak, viszont annál in­kább segíti az építőipari mun­­­­kák folytatását a tsz-ekben. Kilátás van­ arra, hogy a leg-­­­több építkezés még a jó idő­ben műszaki átvételre is kerül. A megyei és járási tanácsi mezőgazdasági osztályok elké­szítették az 1963. évi mezőgaz­dasági beruházások részletes programját. Ennek jellemzője: nagyobb befogadóképessé­gű és műszakilag igényes, korszerű, gépesített léte­sítményeket terveztek. Jelentős összeget fordítanak az eddig elhanyagolt járulé­kos beruházások pótlására, a majorok vízellátására és villa­mosítására, vagyis teljes köz­művesítésére. A beruházási program fokozottan segíti a tsz-ek helyes gazdálkodásá­nak a kialakítását. A népgazdaság érdekeinek megfelelően lényegesen növe­lik a debreceni és a derecskei járás területén a dohányter­mesztést. Ennek elősegítésére kb. 28 millió forint értékben — kétféle kivitelben — dohány­pajtákat építenek. A Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Országos Tervhivatal megyénk ter­melőszövetkezeteinek jövő évi építési beruházási ke­retét 117 millió forintban állapította meg. Természetesen, sok szövetke­zet teljes erejéből is építke­zik, hozzávetőleges számítás szerint mintegy 20—25 millió forint értékben. A 117 millió forintból, egyez­tetve a népgazdasági kívánal­makat és a szövetkezetek igé­nyeit 328 nagyobb létesítmény készül el a jövő évben. Közte van 10 darab 50 férőhe­lyes növendékistálló. 21 da­rab 30 férőhelyes sertésfiazta­­tó. 35 darab 50 férőhelyes ser­téshizlalda, 20 darab 300 férő­helyes juhhodály, 12 darab fú­­rott kút, 8 darab szolgálati la­kás. E létesítmények kellő idő­ben való kivitelezése és át­adása nagy feladatot ró első­sorban a szövetkezetek­ házi épí­tőbrigádjaira. A házi brigádok összesen 34 millió forint érté­kű új magasépítési munkát végeznek el, nem beszélve az ez évről áthúzódó és teljesen saját erőből megvalósítandó építkezésekről. A derecskei és a polgári járásban már meg is alakultak a nagy létszámú esz­­közi építő brigádok, amelyek kellő­ szakemberrel és megfe­lelő felszereléssel ellátva, mű­szakilag igényesebb létesítmé­nyeket is be tudnak fejezni. A házi brigádokon kívül az épí­tővállalatok és kisipari szövet­kezetek is jelentős mértékben kapcsolódnak a munkák kivi­telezésébe. Az ÉM Hajdú me­gyei Építőipari Vállalat 16 mil­lió, a megyei tanács építőipari vállalata 20 millió, a megyei vízmű és kútfúró vállalat nyolcmillió, a kisipari szövet­kezetek pedig 14 millió forint értékű munkát vállaltak a tsz-ekben. 1963-ban az alábbi termelő­­szövetkezetekben közművesí­­tik a majorokat: a bihartordai Ezüst Kalász, a hencidai Új Élet, az ártándi Január 1, a nagykereki Kossuth, a berek­böszörményi Szabad Föld, a hajdúdorogi Bocskai, a nagy­­hegyesi Vörös Október, a bal­mazújvárosi Kossuth, a kis­marjai Rákóczi, a konyári Hunyadi, a polgári Petőfi, a tiszagyulaházi Rákóczi, a kábai Lenin és Vörös Csillag, a sárrétudvari Béke, a püs­pökladányi Lenin, a hajdúbö­szörményi Vörös Csillag és Zala, a hajdúnánási Lenin és Új Élet, a hajdúszoboszlói Vörös Hajnal és Köztársaság. A jövő év folyamán újabb f1 termelőszövetkezti major villamosítása is megvalósul. Ezekkel együtt a megyei szö­vetkezetek több mint kéthar­mada válik igazi nagyüzemmé. A villamosításra kerülő tsz-ek a következők: szentpéterszegi Damjanich, ártándi Január 1, toldi Győzelem, böjti Ara­tás, körösszegapáti Uj Élet, magyarhomorogi Kossuth, nagyhegyesi Vörös Október, balmazújvárosi Uj Barázda, hajdúvidi Uj Élet, hajdúhad­házi Bocskai, Uj Élet és Uj Barázda, esztári Előre, tépei Arany Kalász, konyári Hu­nyadi, kismarjai Rákóczi és Bocskai, pocsaji Uj Élet, haj­­dúbagosi Szabadság, újtikosi Haladás, egyeki Uj Élet, pol­gári Petőfi és Uj Élet, kabai Lenin, püspökladányi Zöld Mező és Petőfi, hajdúnánási Haladás és Rákóczi, hajdú­szoboszlói Vörös Hajnal és Bocskai. A népgazdasági tervnek megfelelően igen jelentős az az ösz­­szeg, amelyet 1963-ban megyénk tsz-eiben öntö­zésfejlesztési beruházá­sokra fordítunk. Több mint 56 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, ami az ez évi összeg kétsze­rese. Tovább folytatjuk a ha­gyományos, árasztásos rend­szerű szántóföldi, legelő és rizstelepek építését és felújí­tását, de újabb nagy területek kerülnek öntözésre esőztető gépekkel. A biharkeresztesi járásban a helyi adottságoknak megfe­­­elően tovább folytatják az aránylag igen olcsó csőkutak fúrását. Az 1963. évi tervek si­keres megvalósítása ese­tén az öntözött terület mintegy tízezer kataszt­­rális holddal növekszik a szövetkezeteknél, s ez már az elkövetkező évek terméseredményeire is igen kedvező hatással lesz. Az építési és öntözésfejlesz­tési beruházásokon kívül na­gyon jelentékeny összeget for­dítanak a gépi és egyéb be­ruházásokra. Több szövetke­zetnél állami támogatással be­kötőutat építenek. Külön ki kell emelni a debreceni és a derecskei járás homokterületeinek hasznosí­tását célzó nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítéseket. E telepítések egyik fontos célja, hogy a gabona és kapásnövé­nyek termesztésére kevésbé alkalmas területeket mielőbb jövedelmezővé tegyék, és a gazdaságilag gyengébb szö­vetkezetek ezen keresztül megszilárduljanak. T. E. 117 millió forintból építkeznek jövőre Hajdú-Bihar tsz-ei / / HAJD­Ú-BIHARI Világ. f&ű£e£atofa£t egyedMpde&f ff XIX. ÉVFOLYAM 256. SZ. «MP^ fl Jp^p^|­f^BIJTOW Pjrl jjjjf PfPa ÁRA: 50 FILLÉR 1962. NOVEMBER L. CSÜT. 11 Igj8j|­fjgjjj JH Wj&af A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A GOCS szereldejének dolgozói teljesítették vállalásaikat A Debreceni Gördülőcspágy­­gyár dolgozói az elmúlt hetek­ben megtartott röpgyűlésen felajánlották, hogy az év ki­lenc hónapjának lemaradását — több mint 37 ezer csapágyat, értéke 1,5 millió forint — ok­tóber 31-ig pótol­ják. A vállalás teljesítése nagy mértékben függött a szerelde dolgozóinak jó munkájától. Szombaton, október 27-én jelentették a szerelde munká­sai, hogy felajánlásaikat túl­teljesítve pótolták a lemara­dást. Még aznap pótfelajánlást tettek, amelyben vállalták, hogy a 10­­hónapi tervet nem­csak teljesítik határidőre, ha­nem 21 ezer darabbal többet készítenek. Az elért szép eredmények­hez nagyban hozzájárult a szo­cialista címért küzdő brigádok jó munkája, és a köszörűs, forgácsoló, sajtoló üzemek munkáinak célszerű összehan­golása. •­­ Az ENSZ székhelyén folytatódnak a tárgyalások a kubai helyzet megoldásáról Havanna (MTI). U Tháni, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden Havannában megbe­szélést folytatott Fidel Cast­­róval, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökével. ENSZ-szóvivő szerint a ta­nácskozás több mint két óra hosszat tartott. A szóvivő hangoztatta, hogy a megbeszélések során szóba­­kerültek mindazok a pontok, amelyeket U Thantnak Fidel Castro meghívását elfogadó levele tartalmaz. Mint isme­retes, U Thant levelében ki­fejezte reményét, hogy a megbeszélések olyan megol­dáshoz vezetnek, amelyek biz­tosítják Kuba szuverenitásá­nak tiszteletben tartását. Az ENSZ-szóvivő rámuta­tott, U Thant nem azért ér­kezett Kubába, hogy az ország vezetőivel a különböző fegy­verek kivonásáról tanácskoz­zék. U Thant útjának az a célja, hogy Fidel Castró­­val megvitassák a kubai válság valamennyi fontos oldalát. Egyébként U Thant láto­gatásával kapcsolatban a ku­bai sajtó is rámutat, hogy az ENSZ ügyvezető főtitkár „tár­gyalások, nem pedig megfi­gyelés céljából érkezett Ha­vannába”. A megbeszélésről a kubai fővárosban hivatalos közle­ményt adtak ki, amely han­goztatja, hogy­­ a kubai fél „világosan leszögezte” állás­pontját. A tárgyalásokon azonban nem született meg­állapodás. Jól értesült források sze­rint Fidel Castro U Thanttal folytatott tanácskozásai so­rán ragaszkodott ahhoz, hogy adjanak biztosítékokat arra, hogy az Egyesült Államok nem követ el semmiféle agressziót Ku­ba ellen. A miniszterelnök kijelentet­te, hogy csak a garanciák megadása után engedélyez­heti az ENSZ-megfigyelők­­nek, hogy ellenőrizzék a Ku­bában levő fegyverrendszerek leszerelését. New York (MTI) A Thant havannai tárgyalásainak ered­ményéről csak az ügyvezető főtitkár visszatérése után le­het megbízható képet alkotni. Annyi bizonyos, hogy a tárgya­lások kubai részről is New Yorkban fognak folytatódni. Ezért érkezik az ENSZ szék­helyére egy különleges felha­talmazással rendelkező kubai küldöttség Raul Roa külügy­miniszter vezetésével. Szerda délelőtt New Yorkból Havannába repült egy külön­­repülőgép, fedélzetén ENSZ- rádiótechnikuso­k­kal. A techni­kusok feladata lesz biztosíta­ni a gyors összeköttetést Ha­vanna és az ENSZ között U Tb­ant visszaérkezése után. Ez is arra mutat, hogy a tárgyalások három egyenrangú és egyenlő jogú fél ,a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kuba részvételével az ENSZ-ben folytatódnak majd. Ezt azért szükséges hangsú­lyozni, mert amerikai részről állandó kíséreteket tesznek, hogy úgy állítsák be a dolgot, mintha a kubai válság megol­dása kizárólag a két nagyha­talom ügye lenne, s a kubai kormányt be se kell vonni a komoly tárgyalásokba. Jellem­ző, hogy az ügyvezető főtitkár szóvivője külön saj­tóértekez­letre hívott össze, hogy közölje U Thant rosszallását az ameri­kai sajtó egy nagy része felé, amely a főtitkár havannai uta­zását úgy állította be, mintha az csupán az ENSZ felügyelő bizottság létrehozására irá­nyulna. U Thant az egész kér­dést megtárgyalja a kubai kor­mánnyal, mint az egyik köz­vetlenül érintett szuverén ál­lam kormányával, — szögez­te le az ENSZ szóvivője. (MTI) Hazautazott a román pártm­unkásküldöttség Nemes Dezső és Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságnak tagjai, a Központi Bizottság titkárai szerdán fo­gadták a román pártmunkás­küldöttséget, amely Gheorghe Bosunak, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága tag­jának a Bacau tartományi pártbizottság első titkárának vezetésével tartózkodott ha­zánkban. A megbeszélésen részt vett Hollai Imre, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztá­lyának vezetője és Bárányos József, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának helyettes vezetője. A küldöttség szerdán délután hazautazott. A román vendé­geket Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Hollai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője búcsúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. Jelen voltak Mihail Rosianu, a Román Népköztár­saság budapesti nagykövete, valamint Nicolae Blejan és Constantin Vladereanu, a nagykövetség titkárai. (MTI) Országos gyermekgyógyász konferencia Szerdán megnyílt Budapes­ten a Magyar Gyermekorvo­sok Tanácsának háromnapos tudományos konferenciája. A kongresszus, amelyen ötszáz gyermekorvos vesz részt, be­számol az utolsó két évben szerzett tapasztalatokról és eredményekről. (MTI) Összehívták az országgyűlést­­ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órá­­­ ra összehívta. (MTI) ­Menyhárt József festőművész képei láthatók a Déri Mú­­­zeumban megrendezett kiállításon. Képünkön­ látogatók a művész egyik önarcképe előtt Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitus Kádár elvtárs felszólalt a budapesti pártértekezleten belpolitikai kérdésekről be­szélt Több felszólalás után Csi­­kesz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára bezárta a vitát, majd Kiss Dezső, a pártbizottság első titkára vá­laszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta: a pártértekez­let részvevői szenvedélyesen keresték azokat a lehetősége­ket, amelyekkel a lehető leg­jobban alkalmazhatják a párt politikáját. A budapesti párt­értekezlet jó munkát végzett Becsületesen készült fel a kongresszusra. A főváros kommunistái értik és helyes­lik a párt politikáját. Készen állnak arra, hogy a párt VIII. kongresszusának határozatait teljes erejükkel, legjobb tu­dásukkal valósítsák meg. Ezután a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a bu­dapesti pártbizottság beszá­molóját, a revíziós bizottság beszámolóját, valamint a ha­tározati javaslatot a kétna­pos vitában elhangzott kiegé­szítésekkel. A budapesti pártértekezlet utolsó napirendi pontjaként megválasztotta a budapesti pártbizottság tagjait, póttag­jait, a revíziós bizottság tag­jait, valamint a VIII. kong­resszus küldötteit. A budapesti pártbizottság megtartotta első ülését, ame­lyen megválasztották a vég­rehajtó bizottságot A buda­pesti pártbizottság első­ titká­ra Gáspár Sándor, másodtit­kára Kiss Dezső, titkárai: Csikesz Józsefné, Méhes Lajos és Venéczi János. A pártbizottság az Esti Hír­lap főszerkesztőjévé Kelen Bélát választotta. (MTI) Szerdán, a budapesti párt­értekezlet második napján Veres József­nek, a Fővárosi Tanács v. b. elnökének meg­nyitója után folytatták a két referátum és a határozati ja­vaslat feletti vitát. Elsőként Keszei Károly, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának vezető titkára szólalt fel. Foglalkozott a szakszervezeti­­ munka, az üzemi demokrácia, valamint a dolgozók politi­kai és kulturális nevelése és a munkásvédelem kérdései­vel. Füzesi Lajosné üzemi párttitkár az üzemi dolgozó nők problémáiról, a vezetés­ben való részvételük arányai­ról szólott. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára emelkedett szólásra, aki időszerű kül- és Egy évvel korábban készülnek el az orvosimí­szer-gyár új részlegei Az Országos Tervhivatal és a KGM az üzemek javaslatai alapján nagyrészt mér dön­tést hozott a gépipar jövő évi beruházásairól. Az 1963-as gépipari beruházásokra szánt 1373 millió forintos összeg már véglegesnek tekinthető, csu­pán néhány részletkérdésben tartanak még a tárgyalások. Az említett beruházási összegnek nagyobbik részét, 57 százalé­kát korszerű gépekre, beren­dezésekre költik, csupán 43 százalékát az építkezésekre. Jövőre kereken 30 beruházást fejeznek be a gépiparban, köz­tük néhányat az eredetileg tervezettnél jóval előbb. A Győri Acélgépgyár és a Deb­receni Orvosiműszer-gyár új részlegeit például egy évvel előbb adják át. Jövőre feje­ződik be a Kábel- és Sodrony­kötélgyár szegedi telepének a beruházása, a Budapesti Haj­tóműgyár egri gyáregységének korszerűsítése. Tovább folyta­tódik a Szekszárdi Műszergyár nagy jelentőségű beruházása. A felújítási alapnak egy ré­szét, mintegy 230 millió forin­tot ugyancsak koncentráltan néhány nagyobb, fontos beru­házásokra költik. Befejezik többek között a Debreceni Gördülőcsapágy-gyár ágyték­­csapágygyártásának korszerű­sítését, a Székesfehérvári Könnyűipari Szerszámgép­­gyárban pedig megalapozzák a híradástechnikai célgépgyár­tást. Jelenleg a jövő évi beru­házási tervek részletkérdésein dolgoznak az illetékes szervek, s előreláthatólag november kö­zepén, jóval korábban, mint eddig bármely évben, kézhez kapják részletes beruházási tervüket a gépipar üzemei.

Next