Hajdú-Bihari Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

BAJDÚ-BIHARI Uiláf, [txda&tyai, eqijeuílídekl Jf xix. Évfolyam asi. szám Bfppklij oFkBJI jpll |||p pl|| ÁTRi SC JniLÉR RoBBH pl — fpl |t§f| 1962. DEC. 1. SZOMBAT Y.llaf8 Jlft felli fesaM M A Hajdú-Bihar megyei pártértekezleten a beszámoló és a felszólalóik nyomatékkal húzták alá a következő esz­tendők legfőbb tennivalói kö­zött az öntözéses gazdálkodás szélesítését, újabb területek bekapcsolását a rendszeres vízellátásba. Ennek a határo­zatnak a szellemében tartot­tak pénteken hasznos tanács­kozást Hajdúnánáson a váro­si tanács és a népfrontbizott­ság kezdeményezésére, ame­lyen a korszerű öntözéses gazdálkodás tennivalóit vitat­ták meg szakemberek, gya­korlati gazdák. Az öntözéses ankéton részt vett C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titkára. A JÖVŐ ÉVI FEL­­AD­AT: 05 ezer hold öntözése Ankét Hajdúnánáson az öntözéses gazdálkodásról holdról több mint 33 ezer holdra növekedett az öntözött terület, ami majdnem négy­szerese a két évvel ezelőtti­nek. Hajdúnánáson viszonylag alacsonyabb alapról kiindul­va csak háromszorosára nőtt az öntözött terület. A város határában berendezett öntö­zőtelepeknek ez évben 45 szá­zalékán nem folytattak öntö­zéses gazdálkodást. Hajdúná­náson a nyilvánvalóan maga­sabb eredményekkel kecseg­tető szántóföldi öntözés ará­nya több mint 20 százalékkal alacsonyabb a megyeinél. Pedig az öntözéses gazdál­kodás fejlesztése terén Haj­dúnánás határában a lehető­ségek rendkívül nagyok. A nagy költséggel megépített Keleti-főcsatorna itt húzódik végig. A jelenleg meglevő K—3-as öntözőfürt, majd az 1964-ben megépülő K. I. ön­tözőfürt, valamint a Nyugati­­főcsatorna megépítését követő ötös fürtrendszer és a vidtéri fürtrendszer lehetővé teszik, hogy Hajdúnánáson 9—10 ezer holdat öntözhessenek. A városi pártbizottság kez­deményezésére a szövetkezeti vezetők részvételével és szak­emberek bevonásával ki is dolgozták ennek figyelembe­vételével a következő eszten­dők tennivalóit. Az előzetes adatok szerint 1965 végére 9 ezer hold öntözését biztosít­ják a hajdúsági termelőszövet­kezetek. Elvben egyetértenek a szövetkezet vezetői és szak­emberei az öntözéses gazdál­kodás hasznával, jelentőségé­vel, amikor azonban a gyakor­lati megvalósításra, a konkrét tennivalók kiszabására kerül a sor, húzódoznak, vonakod­nak, s még mindig többen kö­zülük nyűgnek érzik az öntö­zéses termelést. Szakember­­hiányra hivatkoznak. Azt ma­gyarázzák, hogy nem tudják biztosítani a kellő talajerő­utánpótlást, csakhogy a nagy feladatokból ne kelljen olyan súlyt vállalni. Pedig a szö­vetkezeteknek, a tagságnak az érdeke az, hogy minél na­gyobb területre jusson el a víz. Az idei eredmények leg­alábbis erről győzhetik meg a gazdákat. Az Új Élet Tsz 300 hold legelőt ez évben négyszer öntözött meg, és a holdankénti átlag 23 mázsa szénatermés. A Dózsa Tsz is jelentős lépést tett előre az öntözéses gazdálkodásban. Kertészetében saját erőből egyszerű módon berendezett telepen, holdanként többszö­rösére növelték a hozamokat. A paprika átlagtermése 120 mázsa volt az öntözéses kerté­szetben. A Dózsa Tsz-ben a 100 hold kétszer megöntözött kukorica 30 mázsás termést adott az öntözetlen 16 mázsá­­á­val szemben, a Haladás Tsz­­ben 86 hold kukoricát egyszer öntöztek meg, s ez a terület 27 mázsát adott holdanként, a szárazművelésű 19 mázsás át­laggal szemben. Ha a megyei és városi ta­pasztalatokat hasznosítják, igénybe veszik az anyagi se­gítséget és támogatást, és vál­toztatnak a szemléleten is, akkor megvalósíthatók azok a célkiűzések, amelyeket az el­múlt napokban fogadtak el. A tanácskozáson felszólalt szakemberek, öntözéses agro­­nómusok, termelőszövetkezeti vezetők eredményeik, tapasz­talataik , és terveik ismerteté­sével szintén ehhez adtak se­gítséget. SzD­L. Olcsó, egyszerű eljárásokkal is érdemes öntözni Babinszky Ferenc, a Haj­dúnánás Városi Tanács v. b. elnökhelyettese mondott meg­nyitót, majd Fülöp Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. tv. mezőgazdasági osztályá­nak vezetője értékelte az ön­tözéses gazdálkodásiban elért eredményeket. A megye ter­melőszövetkezeteiben és ál­lami gazdaságaiban ez évben 57 721 holdat öntöttek meg, s ez közel 20 százalékkal na­gyobb, mint az eredetileg előirányzott terület. Ezután részletesen elemezte azokat a feltételeket, amelyek lehető­vé tették a gyors ütemű nö­vekedést.­­ A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével, a nagyüzemek létrejöttével a víz előtt is megnyíltak a zsilipek csakúgy, mint a mezőgazda­­sági termelés fellendítőjének más tényezői előtt Az elmúlt években szemléletben is jelen­tős változás következett be a vezetők és tsz-tagság köré­ben az öntözésre vonatkozóan. Példák erejével bizonyították egész sor helyen, hogy öntöz­ni lehet és kell nemcsak a legkorszerűbb módszerekkel és magas költségekkel beren­dezett telepeken, hanem ol­csó, egyszerű eljárásokkal is. Húszmillió forint többletjövedelem Mi jellemzi a megye öntö­zéses gazdálkodását ebben az évben? ■. — Legelső helyen kell em­líteni az öntözőgépek jobb ki­használását. Míg az elmúlt esztendőben 860 óra volt egy gép üzemelési ideje, ez évben már 1000—1200 üzemóra. — A területegységre jutó Víz mennyisége az elmúlt évi 20—25 milliméterről ez év­ben 35—40 milliméterre emel­kedett Míg tavaly az összes megöntözött területből 11 300 hold volt a kapás és tá­kar­­mán­ynövény, ebben az év­ben 21 ezer holdat tett ki. öntözéses gazdál,­rodásból több mint 20 millió forinttal növekedett a nagyüzemi gaz­daságok bevétele. 65 ezer hold kap mesterséges esőt­­ a jövő évben Fülöp Imre ezután a kö­vetkező évi feladatokról szól­va elmondotta: a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 1963-ban 65 ezer holdat kell megöntözni a megye ter­melőszövetkezeteiben és álla­mi gazdaságaiban. Mindez csak akkor lehetséges, ha az idei tapasztalatokat, legjobb módszereket széles körben megismertetik, elterjesztik, s kihasználnak minden lehető­séget, s természetesen újabb telepeket és öntözőgépeket is állítanak munkába. Részlete­sen elemezte azokat az aka­dályokat, gátló tényezőket, amelyeket meg kell szüntetni, hogy ezt az igen magas terv­feladatot maradék nélkül tel­jesíteni tudják.­­ Még mindig nem sikerült kihasználni az összes öntözés­re berendezett területet. Je­lenleg is mintegy 4500 hold olyan öntözőtelep van, ame­lyeket az elmúlt években ké­szítettek el, s az idén is üze­men kívül állt. A gyakorlati példák egész sora bizonyítja, hogy ezeknek a hasznosítására van mód és lehetőség. Az egyik területen napraforgót, pillangósakat, a másik helyen takarmánycirkot lehet rajta termelni, s ha egyikre sem al­kalmas, akkor mint öntözéses legelőt hasznosíthatják. Ezen a területen a mulasztások na­gyok. Az 1963. évben egyik fő feladatunknak tekintjük, hogy az összes berendezett öntözőterületet valamilyen formában hasznosítsuk. Az öntözőgépkihasználásban lényeges a javulás, azonban a lehetőségek még többet kíván­nak. Megállapításaink szerint a gépek többsége bár nyúj­tott műszakiban üzemelt, de nem kettős műszakban dol­gozott Előfordultak olyan ese­tek is, hogy új öntözőgépek után szaladgáltak tsz-vezetők, ugyanakkor a meglevőket alig használták ki. A megye termelőszövetke­zeteinek jelentős része az ön­tözést még mindig nem tekin­ti a gazdálkodás szerves ré­szének, hanem csak az aszály jelentkezésekor a károk csök­kentésének eszközéül fogja fel. Ennek tudható be az a súlyos hiba, hogy az öntözött területek mintegy 40 százalé­kát csak egyszer öntözték meg, azt sem akkor, amikor arra a növénynek legnagyobb szüksége lett volna, hanem amikor a már majdnem ki­pusztuló növényt akarták megmenteni. Az öntözés gyakorlati vég­rehajtásának fogyatékosságain kívül a magasabb termésered­mények elérését gátolták egyes helyeken agrotechnikai hibák is. Nem emelték meg­felelően a tőszámot, nem biz­tosították a megfelelő talaj­­erőutánpótlást ott sem, ahol erre lehetőség lett volna. Nánási lehetőségek 9—10 ezer hold öntözésére A hajdúnánási termelőszö­vetkezetek öntözéses gazdál­kodását elemezve Fülöp Imre beszámolójában elmondotta: bár az elmúlt két-három­ esz­tendőben említésre mntő fej­lődés tapasztalható, a hajdú­­nánási öntözési ereén­­nyek­ jóval a megyei átlag alatt maradnak. A megyében tanácsi terüle­ten két esztendő alatt 8900 A Debreceni Agrártudományi Főiskola tangazdaságának DTS* 50-es lánctalpas traktorai segítenek a Január 1 Termelőszö­vetkezetnek az őszi mélyszántás mielőbbi elvégzésében Több mint három óra hosszat tartott Kennedy és Mikojan tanácskozása New Yorkban újabb tárgyalások kezdődnek a kubai kérdés végleges megoldására Washington (MTI) Miko­­jan, a Szovjetunió első mi­­niszterelnökhelyettese három óra húsz percet tanácskozott Kennedy elnök­kel a Fehér Házban a kubai kérdésről. A tanácskozás magyar idő sze­rint péntek hajnalban egy óra ötven perckor ért véget. Mikojan később tudósítók­nak kijelentet­t: „Az elnökkel kicseréltük nézeteinket a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről, főként Kubá­ról.” „A tárgyalások ered­ményeiképpen megállapod­tunk abban, hogy utasítjuk New York-i képviselőinket, folytassák a tárgyalásokat a kubai kérdés végleges meg­oldása érdekében.” A Fehér Ház közleményt adott ki, amely hangoztatja, hogy a tárgyalások őszinte és tárgyilagos légkörben folytak le. Jól értesült források szerint habár a kubai válság kitörése óta sikerült bizonyos hala­dást elérni, még mindig szá­mos pont vár tisztázásra. Jóllehet a megbeszéléseket főleg Kuba kérdésére össz­pontosították, szóba került a laoszi és a leszerelési problé­ma is, beleértve a nukleáris kísérleti robbantások meg­szüntetését. A tanácskozáson amerikai részről az elnökön kívül részt vett Dean Rush kül­ügyminiszter és Thompson, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete. Szov­jet részről Mikojanon kívül jelen volt Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete, valamint Bubanov, a nagykövetség egyik képvise­lője. A Reuter hírügynökség megállapítja, hogy ez volt a leghosszabb tanácskozás egyike, amelyet Kennedy el­nök valaha is a szovjet kor­mány képviselőivel folyta­tott Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője csütörtökön este közleményt adott ki. Ez hangoztatja, hogy az Egyesült Államok a jövő­ hé­ten visszavonja a közel­múltban a guantánamói­­tá­maszpontra irányított tenge­részeti erők egy részét Miről folyt a tárgyalás ? Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója írja a washingtoni találkozóról: Az elnök és Mikojan meg­beszélésén mindkét fél fenn­tartotta korábbi álláspontját a kubai kérdésben. Az Egye­sült Államok álláspontja az, hogy Kuba engedje meg a helyszíni ellenőrzést, az Egye­sült Államok kormánya csak ekkor tehet olyan hivatalos nyilatkozatot,­ hogy nem tá­­­madja meg Kubát A Szovjet­unió álláspontját a múlt hé­ten benyújtott szovjet—kubai közös memorandum tartal­mazza. Ennek értelmében az ellenőrzésnek nemcsak Kubá­ra kell kiterjedni, hanem mindazokra a területekre — beleértve az Egyesült Álla­mok területét is —, ahonnan támadást készíthetnek elő Kuba ellen. A Szovjetunió tv­­(Folytatás a 2. oldalon) Befejezéshez közeledik az őszi mélyszántás a megye állami gazdaságaiban Országszerte megtréfálta az elmúlt napok időjárása a me­zőgazdasági nagyüzemek dol­gozóit. Eső áztatta, ha takarta, fagy dermesztette a földeket, és mindez éppen akkor, ami­kor a munka hajrájának kel­lett volna kezdődni a cukorré­patáblákon és a még felszán­­tatlan földeken. Néhány nap után aztán szerencsére eny­hült egy kicsit az idő haragja, s így Hajdú-Bihar megyében is folytatni lehetett az őszi munkát. Ismét nagy lendülettel vég­zik az őszi mélyszántást az ál­lami gazdaságokban. Az el­múlt hét végéig több mint 23 ezer katasztrális holdat telje­sítettek a gazdaságok a 32 956 holdas szántási tervükből. A Bödönháti Állami Gazda­ságban különösen jól ment a munka: a rossz talajviszonyok ellenére 2522 holdon végeztek­ őszi mélyszántást 2980 kataszt­rális hold tervükből. Az ered­ményes munkát a jó gépkar­bantartással s a gépek fokozott kihasználásával érték el. (A kétműszakos szántás mellett nem ritkán háromszor nyolc­órás váltásban dolgozták vé­gig az erőgépek a nap 24 órá­ját.) A bödönhátiakon kívül szép eredményeket értek el 2150 hold felszántásával a biharke­­resztesiek, és 2073 holdon el­végzett őszi mélyszántással a Debreceni Agrártudományi Főiskola tangazdaságának dol­gozói. Ezekben a gazdaságok­ban, valamint a hajdúdorogi és a parlagi tangazdaságban azt mutatja a munka előreha­ladottsága, hogy néhány napon belül 100 százalékra teljesítik őszi mélyszántási tervüket. Csupán néhány gazdaság teljesítménye maradt el a me­gyei átlagos. Ezek között el­sősorban a hortobágyi és a berettyóújfalui állami gazda­ság érezte meg a kedvezőtlen időjárás hatását: az előbbi­nek mintegy 3 ezer holdja szárítatlan még a tervezett 3066 katasztrális holdból, de a berettyóújfaluiaknak sincs mi­vel dicsekedni ezen a téren — náluk közel másfélezer hoki vár még őszi nyilunink­­on Megalakult a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület debreceni csoportja A napokban tartotta alaku­ló közgyűlését a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület önálló debreceni csoportja. A cso­port eddig a fővárosi anya­egyesülethez tartozott. Az egyesület tagjai főként az Állami Földmérési és Tér­képészeti Hivatal dolgozói, akik rendszeresen foglalkoz­nak geodéziával. A tagság má­sik része többek között a víz­ügyi igazgatóság, az erdőgaz­daság, a MÁV vasútépítő szer­vei, a tervezőirodák dolgozói­ból áll Az alakuló közgyűlésen Új utak a geodéziában címmel ér­tékes előadás hangzott el, majd a mintegy 80 főnyi cso­port megválasztotta a helyi vezetőséget. A vezetőség meg­tartotta első ülését, amelyen megvitatták a helyi csoport jövő évi tervét. A jövő évi programban szerepel többek között szakmai ismeretter­jesztő és továbbképző előadá­sok tartása, klubestek, vitadél­utánok rendezése.

Next