Hajdú-Bihari Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-18 / 295. szám

• , AJDÚ-BIHARI Világ, (internxfaij egyesül­eletcJ ff | xrx. évf., 295. szám áffl Ára: 50 fillér­­, gWpg g|§ ||| 1982- DECEMBER 18 | | SHS­ H Eredményesebb küzdelem a rák ellen ÚJ TANSZÉK ÉS KLINIKA DEBRECENBEN Röntgen, kobaltágyú, rák... ezek a fogalmak kavarognak bennem a debreceni klinika felé tartva, ahol dr. Jóna Gá­borral találkozom. Őt bízták meg a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen felállítan­dó röntgen-klinika és tan­szék megszervezésével. Ve­gyes érzelmek borzongatnak. Szüntelenül a rákra, erre az iszonyatos betegségre gondo­lok, amellyel nehéz és ádáz küzdelmet folytat az emberi­ség, az orvostudomány. Sikerül-e legyőzni? Az adatok elszomorítók. Ha­zánkban évente 17—18 ezer ember betegszik meg rákban. Egynegyedük már a baj­ fel­­fedezésekor gyógyíthatatlan. Mégis arra gondolok, hogy az emberi zsenialitás fölébe ke­rül a­ kómák. Ha legyőzzük a pestist, a kolerát, a tuberku­lózist, két vállra fektetjük a rákot is. Nos, tudom előre, hogy az új debreceni klinika felállítá­sával nemcsak a rákellenes küzdelem hatékonyabb lehe­tőségéről van szó, hanem sok minden másról is, mégis ez tolul a laikus ember gondola­ti homlokterébe. És mit mond a szakember? Dr. Jóna Gá­bort a II. sebészeti klinika egyik dolgozószobájában talá­lom. Egy dupla feketére való időt kiszakít sűrű munkájá­ból, hogy nyilatkozhasson arr­ól, ami valamennyiünket érdekel. Először a klinikai szakorvos­­képzés jelentőségéről szól. Egységes irányítás a radiológiai munkában Eddig klinikánként mű­ködtek röntgenlaboratóriu­mok, ahány klinika, annyi röntgenosztály. Különböző felszereléssel és szemlélettel dolgoztak. Ez a rendszer, bár biztosította az egyes klinikák betegeinek megfelelő röntgen­ellátását, a jó röntgenszakor­­vosképzéshez nem adott biztos alapot. A sebészeten dolgozó röntgenorvos kevés belgyó­gyászati beteget látott, és for­dítva. A röntgenklinika meg­szervezése lehetőséget te­remt a korszerű és a radioló­gia minden ágában kellő ta­pasztalattal rendelkező szak­orvosok képzésére. Lehetővé válik a radiológiai munka egységes irányítása, megfele­lő anyag gyűjtése, egységes szemléletű és sokrétű tudo­mányos kutatás, valamint a betegellátás javításához szük­séges modern és sokszor igen drága készülékek beszerzése. Debrecen — bár egyetemén sok tehetséges radiológus működik — e téren elmaradt az utóbbi években. Ezt az elma­radás kívánja az Egészség­­ügyi Minisztérium a klinika felállításával megszüntetni. A Pavilonrendszerben tele­pített egyetemünkön a ra­diológiai munka nem centra­lizálható egy épületbe. A ra­diológusok jó munkája sem­ biztosítható az egyes klinikák szakembereivel való legszo­rosabb kapcsolat nélkül, és a betegeket is súlyosan terhel­né a röntgenvizsgálatra vagy kezelésre való szállítgatás. Az eddig önállóan dolgozó klini­kai laboratóriumok ezentúl is az egyes klinikákon, de egy­séges szakirányítás mellett dolgoznak. Ezenkívül lesz egy központi intézetünk, ahol az egyes klinikák számára me­g­­szerezhetetlen modern készü­lékekkel, különleges vagy igen munka- és időigényes vizsgálatokat végzünk. Itt folyik majd a sugárkezelések legnagyobb része is, ahol ko­baltágyú is áll rendelkezésre. A 2,5 millió forintos­ költség­gel épített kobaltterápiás la­boratórium felszerelés alatt áll, február közepén helyez­zük üzembe. Minden korszerű eszköz birtokában kialakíthat­juk majd az egységes, komplex kezelési elveket, ha­tásosabbá tehetjük a daga­natok sugárterápiáját. A központi intézet lesz a társ­­klinikákon dolgozó röntgen­szakemberek egységes, irányí­tó, továbbképző és tanácsko­zó helye is. Sok másról is szó esik. Ar­ról, hogy a kedvezőbb körül­mények könnyítik a hallga­tók oktatását, a kórházakban és a rendelőintézetekben dol­gozó szakorvosok továbbkép­zését, a tudományos kutató­munkát. Tudományos ered­ményeket már eddig is értek el a debreceni klinikai radio­lógusok. A gyomordaglanatok felismerésének megjavítására kidolgozott új eljárás, a nő­­gyógyászati daganatok kezelé­si módszereinek megjavítása, az érfeltöltéses vizsgálatok fejlesztése és alkalmazása a legfontosabb eredmények. A sugárhatástani és sugárméré­si kutatások a radiológusok és más szakemberek együttmű­ködéséből születtek. Onkológiai központ Debrecenben A távolabbi jövő perspektí­vája is érdekel bennünket. Megtudjuk, hogy a felsőokta­tás húszéves távlati tervében Debrecen mint onkológiai te­rületi központ szerepel. Nyolc­­tízmillió forintos költséggel hatvanágyas fekvőbeteg-diag­nosztikai és terápiás izotóp osztállyal rendelkező röntgen­klinika épülne fel a központi intézet feladatainak ellátásá­ra és a daganatos betegek gyógyítására. Jelenleg csak Budapesten van modern eszközökkel fel­szerelt onkológiai intézet, Pé­csen már épül, Debrecen len­ne a harmadik központ. Olyan rendszer kiépítéséről van te­hát szó, amelyik eredménye­sen tudja folytatni a rák elle­ni küzdelmet Magyarorszá­gon. Ennek a küzdelemnek na­gyon fontos és szerves része az előzetes felderítés, a rákbe­tegségek időben történő fel­kutatása. Dr. Jóna Gábor mondja, hogy korai felfedezés esetén a daganatos megbete­gedések nagyobb részében 90 —95 százalékos gyógyulás ér­hető el, míg az elhatalmaso­dott, kései eseteknél mindösz­­sze 10—15 százalékos lehet a gyógyulás foka. Kilépek dr. Jóna Gábor szobájából, és rágyújtok egy cigarettára. Pedig hallottam róla, hogy ez is elősegítheti például a tüdőrákot. Pedig tu­dom, hogy nemcsak a hivata­los szerveknek kell megtenni a magukét, hanem az embe­reknek is, akik nem akarnak betegek lenni. Persze! Lesz kobaltágyúnk Debrecenben, onkológiai köz­pontunk, de miért ne vigyáz­zunk mi magunk is?! Inkább eldobom a cigarettát. Soltész István . „ÉN... A DOLGOZÓ MAGYAR NÉP FIA, ESKÜSZÖM...” Esküt tettek a karhatalom fiatal katonái Feszes vigyázzállás. A fegy­ver sem moccan. Csak a te­kintet szegeződik a karhatalmi egység csapatzászlójára, ame­lyet a díszegység hoz a felsora­kozott újoncok elé. A díszemelvényen vendé­gek: Jávor Nándor, a Debre­cen Városi Tanács v. b. elnöke, Tokaji László, a Hajdú-Bihar megyei Tanács v. b. elnökhe­lyettese, a varsói szerződés értelmében Magyarországon ideiglenesen állomásozó szov­jet alakulat, a megyei munkás­őrség, a kiegészítő parancsnok­ság képviselői, a honvédségi alakulatok küldöttei. Tóth Tibor tiszt szólt az es­küt tevő katonákhoz. Beszédé­ben utalt arra, hogy a katonák életét új, szocialista tartalom tölti meg. S az eskü, amelyet most tesznek, a szabad haza megvédésére hangzik el. A ta­nácsköztársaság védői, majd az 1956-os ellenforradalom elleni harcban a fiatal katonák közül sokan az eskü szavaihoz híven életüket is feláldozták a ma­gyar nép boldogulásáért. Ezek­nek a példája lelkesíti a kar­­hatalmistákat. Hangsúlyozta, hogy az eskü nemcsak a kato­nai életre szól, hanem végig­kíséri útjukat a leszerelés után "is. Beszéde után a fiatal kato­nák parancsnokaik előtt letet­ték az esküt az állampolgár legszentebb kötelességére, a haza védelmére. „Én, ... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm ..Megil­­letődve csendültek fel ajkuk­ról a katonai eskü felemelő szavai. Szandrák Béla, a bükk-, aranyosi tsz-gazda fia, Kóródi József, a debreceni munkás gyerm­eke, s a többiek kemé­nyen szorított fegyverrel es­küsznek a hazára, a katonai feladatok becsületes teljesíté­sére. Az eskü elhangzott. Ezután következik a sok-sok dolgos hétköznap, amelyben az eskü szavai megtöltik rajta- Az esküt tevő újoncok előtt elvonul a csapatzászlós dísz­egy­ség TITO A SZOVJETUNIÓBAN Tito jugoszláv elnök felesége társaságában a Szovjetunióban tartózkodik. Látogatásuk során megtekintették a borogyinói csata színhelyét . (Rádió—MTI külföldi képszolgálat) iiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii!iiiuiiiiiiiiiiiiiiiiii!!!m:i!imiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu KODÁLY ZOLTÁN KÖSZÖNTÉSE A nagy zeneköltő nyolcvana­dik születésnapja alkalmából szombaton este hangversenyt rendeztek a Kodály Zoltán Ze­neművészeti Szakiskolában. A hangversenyen elhangzottak Kodály legismertebb kórusmű­vei s a nagy zenepedagógus néhány tanítványának művei. A hangversenyen közreműköd­tek: Mezey Erika, Ádám Ká­roly, Straky Tibor, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola zenekara és a Ko­dály-kórus. Nagy sikerrel ven­dégszerepelt a műsorban a KISZ Központi Művészegyüt­tesének egyetemi énekkara. A budapesti kórust Tóth Béla, a debrecenit Gulyás György Liszt-díjas vezényelte. Hangversennyel köszöntötte a nyolcvanéves mestert, név­adóját a hajdúszováti Kodály­­kórus is. A vasárnap esti elő­adáson Szathmáry Károly és Zsidai Zoltán vezényelte az együttest. A kórus bemutatta Arányi—Kol­lár: Új világ útjain című kantá­táját. A kantáta modern hang­­szerelésű, a múlt küzdelmeit és a jelen örömeit fejezi ki eredeti, érdekes eszközökkel. A mű a Vili­ kongresszus tiszte­letére készült, s bemutatása azt bizonyítja, hogy a szerzők ma­gas művészi szintű alkotással köszöntötték a kongresszust. Műfaja szerint kantáta az új alkotás, vegyeskarra, bariton­szólóra és narrátorra. A művet a Kodály-kórus, a zeneművé­szeti szakiskola zenekara adta elő. Közreműködött Gazsó Já­nos, a Csokonai Színház művé­sze és Nagy Attila. A bemuta­tás után a közönség lelkesen ünnepelte az együttest, Gulyás György karmestert és a bemu­tatón megjelent szerzőket. A Kodály-kórus énekel. Vezényel Gulyás György Hangverseny a kongresszusi versenyben élenjárók tiszteletére A Debrecen Városi Tanács v. b. művelődésügyi osztálya vasárnap délelőtt 11 órakor ün­nepi hangversenyt rendezett a kongresszusi munkaversenyben élenjárók tiszteletére. A hang­versenyre a zeneművészeti szakiskola nagytermében ke­rült sor. A műsorban fellépett a KISZ Központi Művészegyüt­tesének egyetemi énekkara Tóth Béla vezényletével. Az együttes Muszorgszkij, Kalma­novszkij, Muradelli, Holminov, Kocsár, Volly, Láng műveiből adott elő nagy sikerrel. Holmi­nov és Kalmanovszkij művei­nél Fodor László énekelt szó­lót. A debreceni Kodály-kórus Gulyás György vezetésével elő­ször Anyiszimov és Udvardy egy-egy művét adta elő. Majd a műsor befejező számaként új magyar zenemű ősbemuta­tójára került sor. A Kodály­ Tóth Béla, a KISZ Központi­­ karának karmestere átveszi Művészegyüttes egyetemi ének­­a Kodály-kórus ajándékát VIDÁM SZERELMES EST A KISZ IFJÚSÁGI IRODALMI SZÍNPADON Hajnali karének címmel mutatja be új, színes irodal­mi bérletes esjét a KISZ irodalmi színpad december 18-án és 19-én, kedden és szerdán 6 órakor a Hungária kamaraszínházban. Vers, drá­marészlet, ének és tánc vált­ja egymást az est során. Az irodalmi műsor újszerű kom­pozíciójából a bemutatásra kerülő művek fiatalos hangu­latából a szép szerelem len­dülete árad. Shakespeare és Wilder drámarészletei, Pus­kin, Schiller, Burns, Babits, Kosztolányi, Sipos Gyula és Sebők Vilma versei, Gluck és Schubert dalai, Hunyady Sándor és Goda Gábor kar­­colatai a szerelemről szólnak ezen az esten. Az irodalmi színpad leg­jobb előadói, aranyérmesek és az újak, énekesek és ba­­lettesek vállalkoztak arra, hogy elszórakoztassák a szín­pad fiatal közönségét. A mű­sort összeállította és rendezte Debreczeni Tibor. A bérletek a szokásos na­poikon érvényesek. Jegyek a helyszínen válthatók.

Next