Hajdú-Bihari Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

HAJDÚ-BIHARI Virág. [p­úldással, tgyunlik­ekf Jjf X XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM &É19­­ ÁRA: 50 FILLÉR g'ljSgG MPSI jSfjpQaP^ g|jp | 1963. JAN. 3., CSÜTÖRTÖK II­ J§||l WnJgHf |­iiBE3C^32ii!3B3CB33SBZil2BBE3^322338BBCB13BE!3B!B^1E]BBnBIB333SIBii^DG2S­i Letették az esküt a választási elnökségek­­ A Hajdú-Bihar megyei válasz­tási elnökség tagjai Ambrus István, a megyei tanács v. tv. elnöke előtt leteszik az esküt Január 2-án délelőtt Amb­rus István a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke előtt letették az esküt a­ megyei választási elnökség tagjai. A megyei választási elnökség elnöke: Baranyai György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, elnök­­helyettes: d­r. Ruzicska Gyula a Debreceni Orvostudományi Egyetem docense, titkára: Pal­las Imre, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a Hajdú- Bihari Napló főszerkesztője. A megyei választási elnökség tagjai: dr. Szelényi Ferenc, a Debreceni Agrártudományi Fő­iskola rektorhelyettese, Frank János a Debreceni Gördülő­csapágy-gyár főmérnöke, Sel­­meczy Mi­hály nyugdíjas szín­művész, Derzsi Bálintné bal­mazújvárosi tanítónő. Szerdán délelőtt Hajdú-Bi­har megye valamennyi járási, járási jogú városi és községi tanácsának v. b. elnöke előtt letették az esküt a helyi vá­lasztási elnökségek és válasz­tókerületi bizottságok tagjai. Az eskü letétele után a válasz­tási elnökségek és választó­­kerületi bizottságok megtar­tották első ülésüket, és tag­jaik közül elnököt, elnök­helyettest és titkárt választot­tak. Megtiszteltetés és felelősség ő­űködni fogok a törvényes­­­­ség felett. Nem ezekkel a szavakkal, de ezzel a gon­dolattal hangzott az eskü több ezer szájból szerdán délelőtt. A községi, járási, városi­­ és megyei­­ tanácsok végrehajtó bizottságának el­nöke előtt tettek fogadalmat a választási elnökség és vá­lasztókerületi bizottságok tagjai. Azok az emberek, akik az elkövetkező heteikben az országgyűlési és tanácsvá­lasztások előkészületei és le­bonyolítása során mindig mindenütt arra fognak vi­gyázni, hogy a törvényt egyetlen pontjában se sért­hesse meg senki, a jelölések és választások hibátlanul folyjanak. Februárban azoknak a meg­választására kerül sor, akik megbecsülést és bizalmat él­vezve teljes joggal képvise­lik majd négy éven keresztül a dolgozó nép hatalmát és ér­dekeit. A választás nem for­maság. Az országgyűlés és a tanácsok törvényhozó testü­letek, négy évig irányítják, vezetik az országban, megyé­ben, községekben folyó mun­kát. Teljes felelősséggel hoz­nak törvényeket, határozato­kat, s a választók megbízá­sából ellenőrzik végrehajtá­sukat. Nem formaság, nagy fele­lősség a választás. Szabad hazánk tizennyolcadik évé­be lépett most, 1963-ban. Óriási eredmények vannak mögöttünk, hatalmas távla­tok, megvalósításra váró nagy feladatok állnak előt­tünk. Hogy a tervekből való­ság legyen, elengedhetetlenül fontos, hogy az egész dolgozó nép és jövőnk érdekeit szem előtt tartó helyes törvények szülessenek, és biztosítva le­gyen betartásuk, az előttünk álló munkák elvégzése is. Egyik nagyon fontos biztosí­ték pedig az, ha a vezető testületeket a legnagyobb gonddal, körültekintéssel vá­lasztjuk meg. Minden egyes választásra jogosult felnőtt embernek nagy a felelőssége most, amikor az elkövetkezendő négy évről van szó. De ebből a felelősségből még több ju­tott azoknak, akiket a meg­tiszteltetés ért, hogy válasz­tási elnökség vagy választó­­kerületi bizottság tagjai le­hetnek. Az ünnepélyes eskü­tétel után még sok gond, munka következik. A válasz­tók szemével kell látniuk, Jülivel hallania!, De az ő fe­jükkel gondolkodniuk, ami­kor a törvényesség felett őr­ködnek. Védjük és tovább fejlesztjük a demokratizmust, amit mindenki egyaránt él­vezhet, közéletünknek min­den mozzanatát áthatja. " Mégis néha még m­a is szük­séges ellenőrizni, hogy egyes esetekben valahol valaki meg ne szegje az írott és íratlan törvényeket. Hogy mindenütt az emberek, a többség akarata érvényesül­jön, hiszen ha választásról van szó a legfőbb döntőbíró szerepét csakis ők játszhat­­ják. A választási elnökségek és választókerületi bizottságok munkája nem csupán ellen­őrző feladat. Sokkal több en­nél. Nem is lehetne pontosan és általánosságban meghatá­rozni, hogy mi a teendőjük. Rendkívüli rugalmasságra van szükség, nemcsak az események állandó figyelem­mel kísérése, de bizonyos fokig irányítása is a felada­tuk. Mindig és mindenütt éppen ott kell akcióba lép­niük, ahol szükség van rá­juk. Ha esetleg vezető szer­vek veszélyeztetnék a teljes demokratizmust, „fölső” vé­leményt akarnának rákény­szeríteni a választókra — a választási elnökség joga és kötelessége, hogy közbelép­jen. Másutt talán maguk az emberek idegenkednek attól, hogy teljes egészében a saját véleményüket és akaratukat érvényesítsék. Bátorításra, meggyőzésre lesz szükség, hogy mindenki megértse: a jelöléseknél és a szavazásnál egy a legfontosabb: az kerül­jön a listára s majd a tanács­ba, aki teljes joggal élvezi a választók bizalmát. Ezt el­dönteni pedig egyetlen fel­sőbb szerv sem képes, csakis maguk a választók, és nem is állhatja útját senki, hogy valóban így történjék a je­lölés és választás. Választási elnökség vagy választókerületi bizottság tag­jának lenni nagy megtisztel­tetés. Jele annak, hogy az emberek, akiket jelen eset­ben hivatalosan a Hazafias Népfront bizottságai képvi­seltek, méltónak találják őket arra, hogy képviseletük­ben őrködjenek a törvényes­ség felett, a demokratizmus betartása felett. Esküt tettek erre, de az eskü mondatainál is sokkal nagyobb súlya van annak, hogy felelősséggel, számadással tartoznak a vá­lasztók száz PM-einttrt. Új baromfi-feldolgozó gépsor ► Nagyteljesítményű baromfi-feldolgozó félautomata gépsort­­ kapott a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat A gépsor 35 ► gépből áll, melyből 135 méteres feldolgozó szalagot létesí­­­­tettek a vállalatnál. Óránként 2000 darab baromfit kopasz­► tanak és dolgoznak fel az új szalagban. Ilyen teljesítményű­­ gépsor egyedülálló Magyarországon. A beszerelt gépsort ki­­is próbálták. Tóth Béla és Kovács Ád­ám szerelők az utolsó ► „simításokat”, igazításokat végzik a gépeken, hogy január k­ k­ö­zepén megkezdődhessen a folyamatos termelés IaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Így kezdődött az új év az üzemekben KORÁN KEZDTEK A PÉKEK Az új esztendő első mun­kanapja január­­másodika volt,­ de nem mindenkinek. A pékek már új év első napján munkába kezdtek. A debrece­ni Nyíl utcai sütőüzemben Boda Ferenc nyolc fős brigád­ja 45 mázsa 1 kilogrammos fehér kenyeret sütött szerdán hajnali 4 órára. A Hajnal utcai péküzem­ben Jenes Sándor 18 fős süte­ményes brigádja január má­­sodikán reggelre 460 darab szegedi vágottat, 24 ezer zsem­lét, 15 ezer kiflit, 600 mákosat, 300 zsemlecipőt, 200 nagy kif­lit és 2100 darab kilós fehér kenyeret sütött. A váltó mű­szak másodikén reggel hason­ló mennyiségű pékáru kisüté­séhez kezdett. KIS FORGALOM A TEJÜZEMBEN Az ünnepek előtt valóságos hajrá volt a debreceni tej­üzemben, hogy a lakosság igényeit kielégíthessék tejter­mékekből. Ezzel szemben az új esztendő első munkanapjá­ra a szokottnál kisebb igényt­­jelentettek a boltokból, és az iskolák ellátása kimaradt az­­igényből, hiszen a diákok most nem járnak iskolába.­­ Szűcs László műszakja 11 ezer liter kannástejet, 3800 li­ter minőségi tejet, 6464 liter palackos tejet és 1448 liter csecsemőtejet készített elő má­­sodikán reggelre, hogy mire a boltok kinyitnak, a tej ott le­gyen. Az üzemben Gombos Gergely brigádja 12 mázsa 10 dekás vajat gyártott. KARBANTARTÁS. FOLYAMATOS ÉGETÉS KÉT TÉGLAGYÁRBAN­ ­ A Debreceni Alföldi Tégla­gyárban folyik a téli gépkar­bantartás. Január 2-án Veres Győző 7 fős brigádja a nyers­téglagyártó présgép hengeré­nek beállítását és a gép csap­ágycseréjét kezdte el. A bri­gád a kitűzött határidő előtt szeretné befejezni a karban­tartást, hogy jó idő esetén a tervezettnél hamarabb kezd­hessék el a nyerstéglák gyár­tását. A Debreceni Városi Tégla­gyárban az elmúlt­ esztendő­ben annyi nyerstéglát gyártot­tak, hogy tavaszig lesz mit égetni. Az új esztendő első munkanapján Tóth Kálmán és Drága István égetőmester nyolc óra alatt összesen 44 ezer darab téglát égetett. A téglagyár folyamatos termelé­se biztosítva van. MEGKEZDTE A TERMELÉST A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI VEGYESIPARI JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT A lakosság javítási-szolgál­tatási igényeinek jobb kielé­gítése érdekében hozták lét­re a Hajdú-Bihar megyei Vegyesipari Javító és Szol­gáltató Vállalatot, mely 1963. január 1-től működik. A vál­lalat központja és debreceni részlege a Vígkedvű Mihály utcán van, a villanyszerelő vállalat helyén. Ezenkívül megnyílt a vállalat javító- és szolgáltató üzeme Hajdúná­náson. Berettyóújfaluban ja­nuár végén nyílik meg ha­sonló részleg. Hajdúszobosz­lón is építik a válalat új üzemrészét, melyben autó­szerviz és lakatosipari rész­leg fog működni. Még ez év­ben Hajdúböszörményben is megnyílik a vállalat javító és szolgáltató részlege. SOK A ROSSZ RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ Az ünnepek alatt sok csa­ládban elromlott a rádió és a televíziós készülék. A Debre­ceni Finommechanikai Válla­lat Kossuth utcai javítórész­legéhez január 2-án,­ a nyitás utáni egy óra alatt nyolc tv­­készüléket és 10 rádiót vittek ki javítás végett. Délig annyi tv- és rádiókészüléket foga­dott el javításra a részleg, ami előreláthatóan egy heti munkát jelent. A részleg vezetőjétől hallot­tuk, hogy a javítási igények jobb kielégítése végett a vál­lalat egy új javítórészleget lé­tesít a Kálvin tér 5. sz. alatt. Ez a részleg a Patyolat bolt mellett február elsején nyílik meg. TELJESÍTETTÉK A NAPI PROGRAMOT A DEBRECENI RUHAGYÁR szalagjai Jól felkészültek az 1963. évi január havi terv teljesí­tésére a Debreceni Ruha­gyárban. A szabászok több mint tíz napra elegendő szab­vánnyal látták el a szalago­kat. A ruhák varrásához minden kelléket beszereztek, így zavartalanul kezdődhe­tett meg az 1963. évi terv teljesítése. A varrodák dolgozói azzal a jelszóval kezdték el a munkát, hogy mindennap túlteljesítik a programot. S ez az elhatározás az év első munkanapján szép eredmé­nyekhez vezetett. A Varion­­teremben Győri Imre szalag­ja 29 százalékkal túlteljesí­tette a napi programot, vagyis 36 darabbal több ru­hát gyártott. Papp József szalagja a programon felül 5 darab ruhát gyártott, s ezzel 103,2 százalékot teljesített. A 16-os szalag dolgozói a napi programon felül 14 darab ruhát gyártottak, napi telje­sítményük 121,2 százalék volt.­­ A VERSENYBEN ÉLENJÁRÓK A HAJLÍTOTTBÚTOR­GYÁRBAN A munkaverseny nagyon­ sokat segített 1962-ben a Debreceni Hajlítottbútor­­gyár­ban. Túlteljesítették a vállalat éves tervét, sokat javítottak a minőségen, és növelték a termelékenységet. Az új esztendőiben tovább folyik a dolgozók versenye az 1963. évi tervek teljesíté­séért. A gyár kárpitos üzemében az első munkanapon legjob­ban Nemes Béla dolgozott, napi normáját 137 százalék­ra teljesítette. Munkájának minősége első osztályú volt. A fényezők versenyében Si­­peki Ilona lett első, aki 116 százalékot teljesített. A csi­szolók közt Petruska Sándor tűnt ki, 125 százalék telje­sítménnyel. NYOLCVAN GARNITÚRA ERIKA HALÓBÚTOR GYÁRTÁSÁHOZ KEZDETT A DEBRECENI FAIPARI VÁLLALAT A Debreceni Faipari Válla­lat december 21-re teljesítette 1962. évi termelési tervét. Ez is lehetővé tette, hogy jól fel­készüljenek az 1963. évi terv­teljesítéshez. A januári terv­ben nyolcvan garnitúra Erika hálóbútor gyártása szerepel, amihez a dolgozók hozzákezd­tek január másodikén. A vállalat minden dolgozó­ja pontosan megjelent munka­helyén. A műszakiak új tech­nológia bevezetését beszélték meg. Rövidesen egy műgyanta felhordógépet állítanak a ter­melésbe, amivel csökkentik a fizikai munkát.

Next