Hajdú-Bihari Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
HAJDÚ-BIHARI Virág. [púldással, tgyunlikekf Jjf X XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM &É19 ÁRA: 50 FILLÉR g'ljSgG MPSI jSfjpQaP^ g|jp | 1963. JAN. 3., CSÜTÖRTÖK II J§||l WnJgHf |iiBE3C^32ii!3B3CB33SBZil2BBE3^322338BBCB13BE!3B!B^1E]BBnBIB333SIBii^DG2Si Letették az esküt a választási elnökségek A Hajdú-Bihar megyei választási elnökség tagjai Ambrus István, a megyei tanács v. tv. elnöke előtt leteszik az esküt Január 2-án délelőtt Ambrus István a Hajdú-Bihar megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt letették az esküt a megyei választási elnökség tagjai. A megyei választási elnökség elnöke: Baranyai György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, elnökhelyettes: dr. Ruzicska Gyula a Debreceni Orvostudományi Egyetem docense, titkára: Pallas Imre, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Hajdú- Bihari Napló főszerkesztője. A megyei választási elnökség tagjai: dr. Szelényi Ferenc, a Debreceni Agrártudományi Főiskola rektorhelyettese, Frank János a Debreceni Gördülőcsapágy-gyár főmérnöke, Selmeczy Mihály nyugdíjas színművész, Derzsi Bálintné balmazújvárosi tanítónő. Szerdán délelőtt Hajdú-Bihar megye valamennyi járási, járási jogú városi és községi tanácsának v. b. elnöke előtt letették az esküt a helyi választási elnökségek és választókerületi bizottságok tagjai. Az eskü letétele után a választási elnökségek és választókerületi bizottságok megtartották első ülésüket, és tagjaik közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választottak. Megtiszteltetés és felelősség őűködni fogok a törvényesség felett. Nem ezekkel a szavakkal, de ezzel a gondolattal hangzott az eskü több ezer szájból szerdán délelőtt. A községi, járási, városi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságának elnöke előtt tettek fogadalmat a választási elnökség és választókerületi bizottságok tagjai. Azok az emberek, akik az elkövetkező heteikben az országgyűlési és tanácsválasztások előkészületei és lebonyolítása során mindig mindenütt arra fognak vigyázni, hogy a törvényt egyetlen pontjában se sérthesse meg senki, a jelölések és választások hibátlanul folyjanak. Februárban azoknak a megválasztására kerül sor, akik megbecsülést és bizalmat élvezve teljes joggal képviselik majd négy éven keresztül a dolgozó nép hatalmát és érdekeit. A választás nem formaság. Az országgyűlés és a tanácsok törvényhozó testületek, négy évig irányítják, vezetik az országban, megyében, községekben folyó munkát. Teljes felelősséggel hoznak törvényeket, határozatokat, s a választók megbízásából ellenőrzik végrehajtásukat. Nem formaság, nagy felelősség a választás. Szabad hazánk tizennyolcadik évébe lépett most, 1963-ban. Óriási eredmények vannak mögöttünk, hatalmas távlatok, megvalósításra váró nagy feladatok állnak előttünk. Hogy a tervekből valóság legyen, elengedhetetlenül fontos, hogy az egész dolgozó nép és jövőnk érdekeit szem előtt tartó helyes törvények szülessenek, és biztosítva legyen betartásuk, az előttünk álló munkák elvégzése is. Egyik nagyon fontos biztosíték pedig az, ha a vezető testületeket a legnagyobb gonddal, körültekintéssel választjuk meg. Minden egyes választásra jogosult felnőtt embernek nagy a felelőssége most, amikor az elkövetkezendő négy évről van szó. De ebből a felelősségből még több jutott azoknak, akiket a megtiszteltetés ért, hogy választási elnökség vagy választókerületi bizottság tagjai lehetnek. Az ünnepélyes eskütétel után még sok gond, munka következik. A választók szemével kell látniuk, Jülivel hallania!, De az ő fejükkel gondolkodniuk, amikor a törvényesség felett őrködnek. Védjük és tovább fejlesztjük a demokratizmust, amit mindenki egyaránt élvezhet, közéletünknek minden mozzanatát áthatja. " Mégis néha még ma is szükséges ellenőrizni, hogy egyes esetekben valahol valaki meg ne szegje az írott és íratlan törvényeket. Hogy mindenütt az emberek, a többség akarata érvényesüljön, hiszen ha választásról van szó a legfőbb döntőbíró szerepét csakis ők játszhatják. A választási elnökségek és választókerületi bizottságok munkája nem csupán ellenőrző feladat. Sokkal több ennél. Nem is lehetne pontosan és általánosságban meghatározni, hogy mi a teendőjük. Rendkívüli rugalmasságra van szükség, nemcsak az események állandó figyelemmel kísérése, de bizonyos fokig irányítása is a feladatuk. Mindig és mindenütt éppen ott kell akcióba lépniük, ahol szükség van rájuk. Ha esetleg vezető szervek veszélyeztetnék a teljes demokratizmust, „fölső” véleményt akarnának rákényszeríteni a választókra — a választási elnökség joga és kötelessége, hogy közbelépjen. Másutt talán maguk az emberek idegenkednek attól, hogy teljes egészében a saját véleményüket és akaratukat érvényesítsék. Bátorításra, meggyőzésre lesz szükség, hogy mindenki megértse: a jelöléseknél és a szavazásnál egy a legfontosabb: az kerüljön a listára s majd a tanácsba, aki teljes joggal élvezi a választók bizalmát. Ezt eldönteni pedig egyetlen felsőbb szerv sem képes, csakis maguk a választók, és nem is állhatja útját senki, hogy valóban így történjék a jelölés és választás. Választási elnökség vagy választókerületi bizottság tagjának lenni nagy megtiszteltetés. Jele annak, hogy az emberek, akiket jelen esetben hivatalosan a Hazafias Népfront bizottságai képviseltek, méltónak találják őket arra, hogy képviseletükben őrködjenek a törvényesség felett, a demokratizmus betartása felett. Esküt tettek erre, de az eskü mondatainál is sokkal nagyobb súlya van annak, hogy felelősséggel, számadással tartoznak a választók száz PM-einttrt. Új baromfi-feldolgozó gépsor ► Nagyteljesítményű baromfi-feldolgozó félautomata gépsort kapott a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat A gépsor 35 ► gépből áll, melyből 135 méteres feldolgozó szalagot létesítettek a vállalatnál. Óránként 2000 darab baromfit kopasz► tanak és dolgoznak fel az új szalagban. Ilyen teljesítményű gépsor egyedülálló Magyarországon. A beszerelt gépsort kiis próbálták. Tóth Béla és Kovács Ádám szerelők az utolsó ► „simításokat”, igazításokat végzik a gépeken, hogy január k közepén megkezdődhessen a folyamatos termelés IaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Így kezdődött az új év az üzemekben KORÁN KEZDTEK A PÉKEK Az új esztendő első munkanapja januármásodika volt, de nem mindenkinek. A pékek már új év első napján munkába kezdtek. A debreceni Nyíl utcai sütőüzemben Boda Ferenc nyolc fős brigádja 45 mázsa 1 kilogrammos fehér kenyeret sütött szerdán hajnali 4 órára. A Hajnal utcai péküzemben Jenes Sándor 18 fős süteményes brigádja január másodikán reggelre 460 darab szegedi vágottat, 24 ezer zsemlét, 15 ezer kiflit, 600 mákosat, 300 zsemlecipőt, 200 nagy kiflit és 2100 darab kilós fehér kenyeret sütött. A váltó műszak másodikén reggel hasonló mennyiségű pékáru kisütéséhez kezdett. KIS FORGALOM A TEJÜZEMBEN Az ünnepek előtt valóságos hajrá volt a debreceni tejüzemben, hogy a lakosság igényeit kielégíthessék tejtermékekből. Ezzel szemben az új esztendő első munkanapjára a szokottnál kisebb igénytjelentettek a boltokból, és az iskolák ellátása kimaradt azigényből, hiszen a diákok most nem járnak iskolába. Szűcs László műszakja 11 ezer liter kannástejet, 3800 liter minőségi tejet, 6464 liter palackos tejet és 1448 liter csecsemőtejet készített elő másodikán reggelre, hogy mire a boltok kinyitnak, a tej ott legyen. Az üzemben Gombos Gergely brigádja 12 mázsa 10 dekás vajat gyártott. KARBANTARTÁS. FOLYAMATOS ÉGETÉS KÉT TÉGLAGYÁRBAN A Debreceni Alföldi Téglagyárban folyik a téli gépkarbantartás. Január 2-án Veres Győző 7 fős brigádja a nyerstéglagyártó présgép hengerének beállítását és a gép csapágycseréjét kezdte el. A brigád a kitűzött határidő előtt szeretné befejezni a karbantartást, hogy jó idő esetén a tervezettnél hamarabb kezdhessék el a nyerstéglák gyártását. A Debreceni Városi Téglagyárban az elmúlt esztendőben annyi nyerstéglát gyártottak, hogy tavaszig lesz mit égetni. Az új esztendő első munkanapján Tóth Kálmán és Drága István égetőmester nyolc óra alatt összesen 44 ezer darab téglát égetett. A téglagyár folyamatos termelése biztosítva van. MEGKEZDTE A TERMELÉST A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI VEGYESIPARI JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT A lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek jobb kielégítése érdekében hozták létre a Hajdú-Bihar megyei Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalatot, mely 1963. január 1-től működik. A vállalat központja és debreceni részlege a Vígkedvű Mihály utcán van, a villanyszerelő vállalat helyén. Ezenkívül megnyílt a vállalat javító- és szolgáltató üzeme Hajdúnánáson. Berettyóújfaluban január végén nyílik meg hasonló részleg. Hajdúszoboszlón is építik a válalat új üzemrészét, melyben autószerviz és lakatosipari részleg fog működni. Még ez évben Hajdúböszörményben is megnyílik a vállalat javító és szolgáltató részlege. SOK A ROSSZ RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ Az ünnepek alatt sok családban elromlott a rádió és a televíziós készülék. A Debreceni Finommechanikai Vállalat Kossuth utcai javítórészlegéhez január 2-án, a nyitás utáni egy óra alatt nyolc tvkészüléket és 10 rádiót vittek ki javítás végett. Délig annyi tv- és rádiókészüléket fogadott el javításra a részleg, ami előreláthatóan egy heti munkát jelent. A részleg vezetőjétől hallottuk, hogy a javítási igények jobb kielégítése végett a vállalat egy új javítórészleget létesít a Kálvin tér 5. sz. alatt. Ez a részleg a Patyolat bolt mellett február elsején nyílik meg. TELJESÍTETTÉK A NAPI PROGRAMOT A DEBRECENI RUHAGYÁR szalagjai Jól felkészültek az 1963. évi január havi terv teljesítésére a Debreceni Ruhagyárban. A szabászok több mint tíz napra elegendő szabvánnyal látták el a szalagokat. A ruhák varrásához minden kelléket beszereztek, így zavartalanul kezdődhetett meg az 1963. évi terv teljesítése. A varrodák dolgozói azzal a jelszóval kezdték el a munkát, hogy mindennap túlteljesítik a programot. S ez az elhatározás az év első munkanapján szép eredményekhez vezetett. A Varionteremben Győri Imre szalagja 29 százalékkal túlteljesítette a napi programot, vagyis 36 darabbal több ruhát gyártott. Papp József szalagja a programon felül 5 darab ruhát gyártott, s ezzel 103,2 százalékot teljesített. A 16-os szalag dolgozói a napi programon felül 14 darab ruhát gyártottak, napi teljesítményük 121,2 százalék volt. A VERSENYBEN ÉLENJÁRÓK A HAJLÍTOTTBÚTORGYÁRBAN A munkaverseny nagyon sokat segített 1962-ben a Debreceni Hajlítottbútorgyárban. Túlteljesítették a vállalat éves tervét, sokat javítottak a minőségen, és növelték a termelékenységet. Az új esztendőiben tovább folyik a dolgozók versenye az 1963. évi tervek teljesítéséért. A gyár kárpitos üzemében az első munkanapon legjobban Nemes Béla dolgozott, napi normáját 137 százalékra teljesítette. Munkájának minősége első osztályú volt. A fényezők versenyében Sipeki Ilona lett első, aki 116 százalékot teljesített. A csiszolók közt Petruska Sándor tűnt ki, 125 százalék teljesítménnyel. NYOLCVAN GARNITÚRA ERIKA HALÓBÚTOR GYÁRTÁSÁHOZ KEZDETT A DEBRECENI FAIPARI VÁLLALAT A Debreceni Faipari Vállalat december 21-re teljesítette 1962. évi termelési tervét. Ez is lehetővé tette, hogy jól felkészüljenek az 1963. évi tervteljesítéshez. A januári tervben nyolcvan garnitúra Erika hálóbútor gyártása szerepel, amihez a dolgozók hozzákezdtek január másodikén. A vállalat minden dolgozója pontosan megjelent munkahelyén. A műszakiak új technológia bevezetését beszélték meg. Rövidesen egy műgyanta felhordógépet állítanak a termelésbe, amivel csökkentik a fizikai munkát.