Hajdú-Bihari Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

0 v | HAJDÚ-BIHARI Világ. \ickaU£í\Jai, egyesülteU& Jf XX. évf., 68. szám ||||&^ EU aSlwf /jaf« jpplj £ jljjsi ara: 6° rllér mm wjp& m -■ if 1963. MARC. 22. ’ijjal fpjh pjPwL npjjjLJlf Közös erővel többet Huszonegy tsz építőipari vállalkozása A biharkeresztesi járás ter­melőszövetkezeteinek építő­ipari társulása február végén jött­­létre. A járási tanács v. tb. mezőgazdasági osztályán a közös gazdaságoknak ezt a példamutató összefogását így jellemezték: építőipari vállal­kozás. Milyen meggondolásból­ ki­indulva hozták létre a terme­lőszövetkezetek az építőipari vállalkozást? Erről beszélget­tünk Vorák László építéstech­­tnikussal, az építőipari vállal­kozás igazgatójával. A közös gazdaságokban ed­dig az építő brigádok végezték az új létesítmények tető alá húzását, a karbantartást és át­alakítást. A szövetkezetek a kevés szakember és a szük­séges beruházási fedezet­ek hiá­nya miatt a tervezett házi ki­vitelezést egyenként nem tud­ták megvalósítani. Amikor a közös gazdaságok elnökeivel, ismertették a vállalkozás je­lentőségét, a célkitűzéseket, a feltételeket, már az első ta­nácskozás alkalmával 16 ter­melőszövetkezet írta alá a tár­sulási szerződést. Azóta újabb öt szövetkezet jelentette be csatlakozását. A termelőszövetkezeti épít­t­­őipari vállalkozásban pilla­natnyilag 31 szakmunkás, 24 betanított munkás és 50 se­gédmunkás dolgozik. Máris megkezdték az építkezéseket. Az ártándii Január 1 Termelő­­szövetkezetben 600 férőhelyes­­hizlaldát, hidroforházat, a tol­­di Győzelem Tsz-ben 30 férő­helyes fiaztatót építenek, a be­dől Rákóczi Tsz-ben pedig hozzáláttak a csibenevelő át­alakításához. Az idén több közös gazda-­­­ság gyarapodik , még új léte-­ sítményekkel, így a berekbö­­szörményi Petőfi, a biharke­­resztesi Lenin, a böjti Aratás, a komádi Lenin, Petőfi, Újba­­rázda termelőszövetkezet A biharkeresztesi járás ter­melőszövetkezeteinek építő­ipari vállalkozása azt a célt szolgálja, a közös gazdasá­gok teremtsék meg az alapját és feltételét annak, hogy ol­csóbb, kifizetődőbb legyen az építkezés. Ugyanakkor azt is, hogy az összefogás eredmé­nyeként idejében az igények­nek megfelelően készüljenek el a létesítmények. Ezzel szá­mottevő pénzt takarítanak meg. Reméljük már az első kísér­leti esztendő is sikerrel jár. Bieliczky Sándor Időben elkészülnek az épületek A járás termelőszövetkeze­teinek magasépítési beruházás­ra 10 millió forint áll ren­delkezésre. Ebből mintegy 4 millió forint értékű munkát tudnak elvégezni házikezelés­ben. Az állandóan növekvő műszaki igények, a szakveze­tés színvonalának emelése, a gazdasági célkitűzések sike­res megoldása késztette a já­rás vezetőit arra, hogy létre­hozzák a termelőszövetkezeti építőipari vállalkozást. Ezzel elérik azt, hogy a közös gaz­daságokban időben elkészül­tek a tervben szereplő léte­sítmények, másrészt teher­mentesítik az ÉM Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat, va­lamint a kisipari termelőszö­vetkezetek munkáját, így az említett vállalatok a profil­juknak megfelelően láthatják el a rájuk váró feladatokat. Az építőipari vállalkozás alapszabályban rögzítette működési elveit. Szervezeti felépítését így képzelik el: igazgatói tanács (ez dönt min­den fontosabb ügyben), igaz­gatóság (öt fő, melynek tag­jai irányítják a vállalkozást), ellenőrző bizottság (minden tsz képviselteti magát). A műszaki vezetés irányí­tását az igazgató, a tervezést pedig szakképzett tervező­technikus végzi. Az építő­iparban dolgozók teljesít­ményben végzik munkájukat. A műszaki vezetők és az ad­minisztrátorok díjazásáról az igazgatói tanács dönt. A vállalkozást létrehozó ter­melőszövetkezetek mindegyi­ke 10—10 ezer forint készpénz hozzájárulással segítette a kezdeti lépéseket. Az így be­folyt összeget munkaeszkö­zök és felszerelések vásárlá­sára fordítják. A megalaku­lástól számítva három éven át a tisza nyereséget felszere­lések, munkaeszközök­ beszer­zésére használják fel. 1036-tól kezdődően a tiszta nyereségből) 10 százalék marad felújítás­ra, korszerűsítésre, 10 száza­lékkal pedig növelik a beru­házási alapot. A fennmaradt 80 százalékot nyereségrésze­sedés címén átutalják a ter­melőszövetkezeteknek. Az építőiipari vállalkozás téglaégetéssel is foglalkozik. Évente a komódi és bihar­keresztesi téglagyárban 2 mil­lió téglát állítanak elő épít­kezési célokra. A téglát a kö­zös gazdaságok önköltségi áron kapják, ezenkívül csak a szállítási költséget fizetik. Ezzel is jelentős összeget ta­karítanak meg a szövetkeze­teik. Kötelező tavaszi permetező munkák a debreceni házikertekben Debrecen Városi Tanács v. b. mezőgazdasági osztályán Balogh Zoltán kertészeti fel­ügyelő vezetésével megbeszé­lést tartottak a gyümölcsösök­ben végzendő védekező mun­kálatokkal kapcsolatban. A házikertek a­ város peremén több száz holdnyi gyümölcsöst jelentenek, de sajnos sok kert elhanyagolt és valósággal gó­cai a fertőzésnek. Fontos fel­adat, hogy a kertekben min­denütt elvégezzék a védekező permetező munkákat, hogy több legyen a gyümölcs és jobb is legyen. A megbeszélésen megálla­podtak abban, hogy azoknak a kerttulajdonosoknak, akik­nek nincs permetezőjük vagy maguk a munkát elvégezni nem tudják, a debreceni föld­művesszövetkezet permetező brigádjai adnak segítséget. Három brigád és 11 magas­­nyomású permetezőgép járja majd a kerteket, hogy a tava­szi permetezést idejében elvé­gezzék. Bejelentette a megbeszélé­sen a kertészeti felügyelő, hogy ott, ahol elhanyagolt, fertőzött a gyümölcsös és a tulajdonos nem végzi el a rendelkezések értelmében a kötelező védekező munkála­tokat, elrendelik a közérdekű védekezést. Ez pedig azt je­lenti, hogy a kerttulajdonosok költségére végzik el a szüksé­ges védekezéseket. Tűz volt Berekböszörményben Hétfőn délután, nem sokkal 2 óra előtt Berekböszörmény­ben — eddig ismeretlen ok kö­vetkeztében — kigyulladt Sza­bó Lajos, Petőfi utca 21. szám alatti lakás fészere. A tűz pil­lanatokon belül elharapódzott az épületen, amelyben külön­féle, könnyen gyúlékony anya­gok voltak. Félő volt, hogy átterjed a pár méternyi távol­ságában levő, nádtetős lakó­házra is. A gyorsan kiérkező községi önkéntes tűzoltók és a szom­szédok áldozatkész közbelépé­se azonban megakadályozta a fenyegető veszedelmet. Megkezdődtek az előkészületek a budapesti nemzetközi vásárra A Nemzetközi Vásárok Szövetsége legutóbbi közgyűlésén a budapesti vásárt felvette rer­­les tagjai közé, így az idén újból budapesti nemzetközi vásár nyitja meg kapuit má­jus 17-én, s eddig közel 30 ország jelentette be részvételét. Az elmúlt évhez képest nö­vekedett a bemutató területe, mert összesen 3200 négyzetméter területű új fedett csarno­kot építenek. Megkezdődött a raktáraknak használt pavilonok kiürítése (MTI Fotó ■— Mikó László felv.) Baromfitelep a bedői Rákóczi Tsz-ben Ez év februárjában a bedői Rákóczi Termelőszövetkezet átvette a Biharkeresztesi Álla­mi Gazdaság baromf­i­telepét. Az állami gazdaság ugyanis nem tudta megfelelően ki­használni a telepet, a termelő­­szövetkezet viszont már foglal­kozott baromfitenyésztéssel, csak éppen megfelelő férőhe­lyet nem tudott biztosítani a baromfi számára. A szövetkezet úgy tervezi, hogy az átvett telep egy ké­sőbb kiépítendő baromfikom­binát magját képezi. A baromfitelepen évenként 100 ezer csibét akarnak fel­nevelni, s ezekívül baromfi törzsállományt alakítanak ki, a tojástermelés biztosítására. A szövetkezet tervei szerint a­­baromfitelep az állattenyész­tés bevételének majdnem fe­lét adja s ha esetleg termés­kiesés mutatkozik valahol a gazdaságban, akkor növelik a baromfiállományt s ezáltal nagyobb lesz a bevétel. Ebben az évben a telep már megkezdi működését , az idén 70 ezer csibét nevelnek fel. A­ telep törzsállománya naponként jelenleg 2­­ezer to­jást termel. A későbbiekben tová­bb növeli a szövetkezet törzsállományát. A baromfitelep átvétele igen hasznosnak bizonyul a szövetkezet számára, új jöve­delemforrást jelent a gazda­ságnak. TAVASZI DIVATTÁJÉKOZTATÓ Az 1963-as tavaszi di­vat „újdonsága": visz­­szatérés a klasszikus kosztümhöz. Enyhén sveifolt kabátkák, szűk, vagy részekbe szabott szoknyák (térden alul érők!) és nőies, tehát zsabós, hímzett és uzso­­rázott blúzok. A kabátok és ruhák vonala is eszerint ala­kult, lazán követi a test formáit. Sok a három­részes ruha, a komplé­­szerű megoldás. Eszerint a szoknyához és spen­­cerhez kiegészítő pelle­­rin vagy köpeny járul. Az állandóan visszaté­rő, fiatalos sötétkék-fe­héren kívül a világos „posztér” és „aquarell” színek uralkodnak: víz­zöld, rózsaszín, tenger­kék, bézs és szürkésfe­hér. Négy kosztümöt mu­tatunk be: 1. Szürke-fehér pepi­ta kosztüm könnyű szö­vetből. Szoknyája négy­részes, úgynevezett tra­péz-vonalú. A kabátka két gombbal csukódik, derekán jobboldali zseb. Fehér zsabós blúz. 2. Sötétkék, gyűrte­­lenített műszálas szö­vetből készült egyenes szoknya. A sötétkék pel­­lerin bélése és a mel­lényszerű­ blúz fehér. 3. Mintás jersey kis­kosztüm. Háromnegye­des ujja alól centimé­ternyire kilátszik a fehér blúz kezelője, a gallér is kihajtandó a kabátka gallérjára. 4. Laza szövésű, spric­celt tweed anyagból ké­szült, enyhén sveifolt kabátka. A fazon vona­la belegépelt a felsza­bott nyakformába. Szok­nyája hatrészes. Fóti Margit Nem ért véget a megbízatás Polgáron továbbra is számítanak a választást segítő társadalmi munkásokra Megtiszteltetés és felelősség — gyakran hallották ezt a két szót a választást megelőző he­tekben azok az aktivisták, a­kik fáradhatatlanul dolgoztak a­ választások sikere érdekében. Szükség volt a tevékenységük­re mindenütt, Polgáron is. El­ismerés és köszönet illeti a választási elnökségek, válasz­tókerületi bizottságok, szava­zatszedő bizottságok tagjait azért az áldozatos munkáért, amit végeztek. De megeléged­nek-e ők maguk, az egyszeri köszönettel?­­ A polgári tapasztalat azt mutatja, hogy nem. Jól esik az embernek a szép szó, de még annál is jobb érzés nap mint nap érezni, hogy újra tett valamit a közösségért. Er­ről az örömről nem akarnak lemondani Polgáron azok, akik már belekóstoltak a közügyek­be. Nem véletlen, hogy kívánsá­guk találkozott a tanács és a népfront-bizottság elképzelé­sével.­­ A polgári községi tanács végrehajtó bizottsága vala­mennyi aktivistának köszönő levelet küldött, amelyben egyúttal kéri őket, hogy to­vábbra is segítsenek a tanács­nak. A levél azt is meg­kérdezi a választásnál serény­­kedőktől, melyik területen dol­goznának a legszívesebben. Elsősorban az állandó bizott­ságok mellett akar a községi tanács széles aktívahálózatot kiépíteni. Az állandó bizott­ságok között mindenki talál­hat olyat, amelyikben szíve­sen dolgoznak, hiszen az ál­landó bizottságok tevékeny­sége az élet minden területére kiterjed. Egy másik helyes elképze­lést is meg akarnak valósítani Polgáron. Február 24-én a vá­lasztókerületi bizottságok ad­ták a tanácstagok kezébe a megbízólevelet. Ennél a jelké­pes mozzanatnál a bizottság a választók összességét képvi­selte, teljes felelősséggel. Ma­radjon meg továbbra is ez a felelősség — így mondják Pol­gáron. Bár a választókerületi bizottság már teljesítette fel­adatát, hivatalosan már meg is szűnt, nincs akadálya, csak előnye annak, ha a bizottság tagjai továbbra is ott állnak a tanácstag mellett, akinek mandátumot adtak a kezébe, úgy tervezik Polgáron, hogy a tanácsülésekre is meghívják majd a választókerületi bi­zottságok tagjait. Hadd lás­sák, hogy tesz eleget külde­tésének a körzet képviselője, így könnyebb segíteni is neki! A megválasztott tanács jó munkájának fontos feltétele, hogy a mandátum nélküliek is mellette álljanak. A polgári aktivistáknak nincs okuk pa­naszra azért, hogy fölösleges emberként félreállították őket. Számít rájuk a tanács, segítőkészségükre, aktív mun­kájukra. Nagy Zsuzsa ÓRÁK IO! I R I ! V I­­ O I I S I !AI A Debreceni Fi­l­mmecha­­nikai Vállalat órajavító rész­legének dolgo­zói a múlt év­ben közel 20 ezer órát javí­tottak meg. A részlegnél a legjobbak kö­zött emlegetik Majoros Ist­vánt, aki már 25 éve dolgozik ft szakmotbsta

Next