Hajdú-Bihari Napló, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-02 / 77. szám
mjDÚ-BIHARI Viláty [txdeiuxfcd, xx- ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Ill Illli ||||g ÁRA: 50 FILLÉR gpgMg §111 fg| gH 1963. ÁPRILIS 2. KEDD wlllll ..lll$&[ Ilii ||| Tavasz a földeken A múlt héten már 250 gép szántott-vetett a határban Tavaszi szántást 7 ezer, fejtrágyázást 82 ezer holdon végeztek el idáig a termelőszövetkezetek Ha egy kicsit szeles, hűvös is az idő, azért csak beköszöntött a tavasz. A földeken megkezdődtek a mezőgazdasági munkák, gépek zaja veri fel a határt. Hajdú-Bihar megyéiben megindultak a tavaszi szántások — igaz egyelőre csak a homokosabb területeken — de már idáig is mintegy 7 ezer katasztrális holdat szántottak fel a termelőszövetkezetek. Különösen a berettyóújfalui, derecskéi és a biharkeresztesi járásban halad jól a munka. A megye több részén hozzákezdtek a borsó, cukorrépa, lucerna, vöröshere és a mák elvetéséhez is. A termelőszövetkezetek idáig cukorrépát mintegy 350, borsót 1700, lucernát és vörösherét együttesen pedig 900 katasztrális holdon vetettek el a megyében. Ezekben a munkákban élenjár a biharkeresztesi jásfó, ahol lucernáiból és vörösheréből 850 holdat, cukorrépából 260 katasztrális holdat, valamint a püspökladányi járás, ahol borsóból 955 holdat vetettek el Több helyen megkezdődött a tavaszi árpa vetése is — a püspökladányi járásban 850, a berettyóújfalui járásban 710 holdat vetettek el idáig. A tavaszi munkák során Hajdú-Bihar megyében megtörtént 82 ezer katasztrális hold őszi vetés fejtrágyázása is, a termelőszövetkezetek igen szépen dolgoztak, a derecskei járásban 15 ezer, a debreceni járásban 11 ezer, a berettyóújfalui járásban pedig 12 ezer katasztrális holdat fejtrágyáztak. A termelőszövetkezetek a tavasz folyamán 20 ezer katasztrális hold területre istállótrágyát is kihordanak. Éled a határ, nagy ütemben haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az elmúlt napokban szántási-vetési munkálatokban már 250 gép dolgozott szerte a földeken — közülük 125 — kettős műszakban. Ilyenkor tavasszal a gazdaság egyik komoly feladata a munkaerő biztosítása. Jelen pillanatban elsősorban a törzsgárdára építenek, akik 5—10 éve dolgoznak a Biharkeresztesi Állami Gazdaságban. Mellettük szerződtetnek a gazdasági évre máshonnan is,de ha ez a munkáslétszám nem elegendő, akkor az eddigi gyakorlat szerint a környező szövetkezetekkel kötnek megállapodásokat. Április 1-ig a munkaerő 90 százalékát tudták biztosítani. A növénytermesztési munkák mellett az állattenyésztés korszerűsítése is folyik Erre is szükség van, hiszen az állami gazdaság, mint szaktanácsadó és bemutató gazdaság szükségszerűen élen kell, hogy járjon. Most is vendégeket várnak tsz-ekből, akik az itatásos borjúnevelés módszereit fogják néhány napig itt tanulmányozni. Az eltetések ideje az idén eltolódott, ami szerencsésnek mondható, mert így a kis bárányok nem voltak olyan hosszú ideig kitéve a hidegnek, s táplálásuk is könynyebben megoldható volt. Az állatok áttételtérése a gondos tenyezés és kivitelezés eredményeképpen valóban példamutató. Arra a kérdésünkre, hogy mi a gazdaság különleges problémája, a vezetők egy emberként válaszoltak: az időjárási. A dolgozók „ugrásra készen” várják, hogy végre beköszöntsem az a tavasz, mely nemcsak a naptárban létezik, de feltétele a mezőgazdasági munkák teljes megindításának. B. L. Tavaszi felkészülés a Biharkeresztesi Állami Gazdaságban A Biharkeresztesi Állami Gazdaság 15 000 katasztrális holdon kezdte meg a tavaszi felkészülést. A 23 napi nyereségrészesedés jó hangulatot és fokozott munkakedvet biztosít a nem könnyű feladat ellátásához. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a felkészülés tulajdonképpen nem is most kezdődött, hanem már a tél folyamán, amikor egyrészt a tervek gondos elkészítése és átvizsgálása, a gépek üzemképessé tétele mind e cél szolgálatában állt. A jó idő beköszönte tehát nem váratlanul érte a gazdaság vezetőit és dolgozóit. A gazdaságnak 4000 hold őszi vetése van. Ebből már március végéig 2700 holdat fejtrágyáztak, 120 hold földre és 144 hold legelőre is kihordták a szervestrágyát. Most kell gondoskodni a 300 hold kifagyott olasz búza pótlásáról is. Egyébként ez volt talán a legérzékenyebb veszteségük. A többi búzafajta jól vészelte át a hideget. A kárt szenvedett búza helyében a tapasztalatok szerint még lehet eredményt elérni rövid tenyészidejű kukoricával. Az állami gazdaság holdanként 4 mázsa műtrágya felhasználását tervezi. A tapasztalatok szerint ezzel biztosítani lehet a magasabb termésátlagot, s a takarmánnyal sem jönnek majd zavarba. Ez évben már megbizonyosodtak erről, s ennek tudatában irányoznak elő 18 mázsán felüli tengeri- és 100 mázsát meghaladó silótermést. Illést tartott a gépállomási tanács A tavaszi munkák szervezésével kapcsolatban ülést tartott a debreceni gépállomási tanács. A 14 termelőszövetkezet vezetői alaposan megtárgyalták a teendőket a gépállomás vezetőivel. Pazonyi Géza, a Debrecen Városi Tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezető mezőgazdásza bejelentette, hogy a felmérések alapján még 5000 hold vár a szántásra a debreceni határban. Az idejében végzendő munkához szükséges, hogy ahol csak lehetséges, a traktorok két műszakban dolgozzanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagy szükség van a tavaszi munkaterv gondos elkészítésére minden szövetkezetben. Számba kell venni, hogy mennyi a munkaerő, a megművelendő terület és a gépi erő. Szükséges ez azért, mert ha látják, hogy a saját gép nem elegendő a szántás elvégzésére, akkor haladéktalanul rendeljék meg a munkát a gépállomástól, nehogy később legyen torlódás, kapkodás és elkéssenek a munkával. Az idejében végzendő munka jelenti a több jövedelmet, a nagyobb termést, a késlekedés a ráfizetés. Tizenharmadik havi fizetés Vállalatösszevonás a Hajdú-Bihar megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülésnél A Hajdú-Bihar megyei Bánya- és Építőamyagiipari Egyesülés 104,1 százalékra teljesítette 1962. évi termelési tervét, a termelékenységet pedig 4,3 százalékkal teljesítette túl. A dolgozók munkaversenye és jó munkája nyomán a téglagyártás önköltsége ezer darabonként, az 1961. évihez viszonyítva 17 forint 33 fillérrel csökkent. A jó eredmények alapján március 30-án egyhavi fizetéssel egyenlő nyereségrészesedést kaptak a vállalat dolgozói. Azok, akik legalább 5 éve a vállalatnál vannak, 10 százalék, akik pedig 10 éve, azok 20 százalék hűségjutalmat kaptak. Ez alkalommal kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt Miskolczi Sándor műszaki osztályvezető, Szekerák Sándor munkaügyi osztályvezető, Incze Sándorné számviteli dolgozó, Piros István, Cseresznyés Ferenc és Bakó István a Debreceni Városi Téglagyár dolgozói, Tráski Mihály, a hajdúszoboszlói téglagyár dolgozója, Hegedűs Gábor a hajdúnánásii téglagyár dolgozója, Csekő Imre a derecskei telep dolgozója, Tóth János, a hortobágyi téglagyár dolgozója, Heide Gyula, az alföldi téglagyár művezetője. A kiváló dolgozó oklevelet elnyerte Poór Imre, Szabó Sándor, Galambos Imre, Erdélyi Lajos, Fekete László, Baranyai Sándor, Tóth János, Kiss András, Horváth István, Barcza Bálint, Deák József és Papp Miklós. Az országiban április 1-ig 41 tégla- és cserépipari vállalat működött. Ezeknek egy része az Építésügyi Minisztériumhoz, s mintegy fele a tanácsokhoz tartozott. Április 1-től több vállalatot összevontak, hogy szervezettebb legyen az irányítás, a gyártás, a műszaki fejlesztés, és csökkenjen az önköltség. Ez alkalommal a tanácsi vállalatokat a minisztérium vette át, s egyben külön választották a tégla- és cserépgyártót a beton és csempe gyártásától. Az átszervezés alkalmával létrehozták az ÉM Hajdú- Szabolcs megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatot,melynek központja Debreceniben van, a volt bánya- és építőanyagipari egyesülés helyén. A vállalathoz csatoltak Szabolcs-Szatmár és Borsod megyéből is három-három téglagyárat és egy-egy cserépgyárat. A Bánya ES-től viszont a Hajdú-Bihar megyei Vegyesipari Vállalathoz csatolták a debreceni és pécsinji betonüzemet, valamint a biharkeresztesi homokbányát. Új műszaki egyetem Győrött Új tanszékek az egyetemeken Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletére Győrött műszaki egyetemet nyitnak. Az új intézményre azért van szükség, mert népgazdaságunk nagyarányú fejlődése 1980-ig mintegy 70 ezer mérnök kiképzését igényli, amihez meglevő egyetemeink keretei már nem elegendőek. A győri műszaki egyetem 4500—4800 nappali tagozatos hallgató befogadására épül. Munkájukat azzal is segítik majd, hogy folyamatosan megfelelő üzemeket, tervező- és kutatóintézeteket telepítenek a városba. Az új egyetem oktatói karának lakásokat is építenek A tervek szerint Győr egyetemén az 1968—69-es tanévtől építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedési, valamint híradástechnikai és műszeripari karon kezdődik meg az oktatás. A képzés kiszélesítésére bővítik műszaki egyetemeinket. Az építőipari és közlekedési műszaki egyetemen építőanyagok tanszék és épületgépészeti tanszék, a miskolci nehézipari műszaki egyetemen szervetlen és analitikai kémia tanszék, valamint szerszámgépek tanszék, a veszprémi vegyipari egyetemen pedig radiokémiai tanszék és vegyipari műveletek tanszék felállítását rendelte el a művelődésügyi miniszter. A budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem nappali tagozatain 1980-ig több mint kétszeresére növelik a hallgatók létszámát. Ugyancsak jelentősen emelik a létszámot az esti és a levelező tagozatokon. (MTI) Fontos történelmi okmányokat adtak át Moszkvában a magyar néphadseregnek Moszkva (MTI) A. M. Sevcsenko vezérőrnagy a szovjet fegyveres erők nevében hétfőn a szovjet hadsereg központi házában ünnepélyes keretek között több mint 130 darab okmányt, fényképmásolatot, hadparancsot, filmtekercset és más dokumentumot adott át Kiss Lajos ezredesnek, a Magyar Népköztársaság moszkvai katonai attaséjának. Az okmányok a szovjet hadsereg magyarországi felszabadító harcának sok, eddig ismeretlen eseményét idézik fel, bemutatják a második és harmadik ukrajnai front hadműveleteinek különböző állomásait. A dokumentumok között van a második ukrajnai front vezérkarának 1944. szeptember 9-i hadműveleti jelentése, a 6. páncélos gárdahadsereg debreceni hadműveletének terve, a Miskolc, Budapest, Szeged és más városok felszabadításáért vívott harcok sok okmánya, gróf Stomm Marcell és Dezső László horthysta tábornokoknak a magyar honvédekhez, tisztekhez és tábornokokhoz intézett felhívása, amelyben a céltalan vérontás megszüntetésére és azonnali megadásra szólítja fel a németek oldalán harcoló magyar alakulatokat. Malinovszkij és Tolbuhin marsallnak Budapest német és magyar parancsnokaihoz intézett ultimátuma, a szovjet hadvezetőség számos röpirata, falragasza és felhívása, a magyarországi harcokat irányító két marsall és tizenhárom tábornok egykorú fényképe. Az ajándékok között látható annak a három szovjet harckocsizónak a fényképe is, akik elsőként léptek magyar földre. Az átadott filmtekercsek bemutatják Budapest ostromát és felszabadítását, a szovjet csapatok fogadtatását a felszabadult Pécs utcáin. Tíz tekercs, eddig sehol fel nem használt néma felvétel mutatja be a harcok sok-sok epizódját. Ezeket a filmeket a hadrakelt szovjet hadsereg operatőrei sok helyen az első vonalban készítették. Kiss Lajos ezredes a magyar néphadsereg nevében köszönetet mondott a szovjet fegyveres erők értékes ajándékához. Az átadott okmányokat és kiállítási tárgyakat hamarosan Budapestre szállítják. Ismerkedés az autóval Kétszázezer forint jutalom a dolgozóknak a ruhagyárban Hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmával a Debreceni Ruhagyárban március 30-án délután, ünnepséget rendeztek a vállalat kultúrtermében. Az ünnepségein a vállalat dolgozói előtt Kaposi László, a vállalat igazgatója méltatta áprilisi jelentőségét, majd értékelte az 1962. évi munkaversenyt. Ez alkalommal mintegy 200 ezer forint jutalmat osztott ki a versenyben élenjáró dolgozóknak. A termelési terv túlteljesítéséért, a minőség megjavításáért, az önköltségcsökkentésért folyó versenyben első helyezést ért el az V-ös Valton szalag, melynek vezetője Ignáth Ferenc. A szalag 7 ezer forint jutalmat kapott. A második helyezést a 14-es szalag érte el, melynek vezetője Lelesz Imre, s a jutalmuk 6 ezer forint. Harmadik Kovács Istvánné szalagja, s a jutalom 5 ezer forint. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést elnyerte, Fehér Lajos gépész, Varga Lajosné normál, Buglyó Ferencné gépész, Lelesz Imre mű-, vezető, Kovács Györgyné adminisztrátor, Kiss Józsefné gépész, Zádor József művezető és Kovács Katalin kézimunkás. A szakma kiváló dolgozója jelvényt 47-en, az oklevelet pedig 84-en kapták meg. „Áprilisi tréfa“ az időjárásban Az időjárás rövid javulási szakaszát már vasárnap megzavarta egy északnyugati frontbetörés, amely a Dunántúlon és az Alföld egyes vidékein — összesen 24 helyen — okozott nyárias erősségű záporokat, zivatarokat. A Martonvásár felett késő délután zajlott erős zivatar villámai a fővárosban is láthatók voltak. A záporok többsége 5,9 milliméter csapadékot hozott. Pápán azonban 22, Csornán 24 milliméter eső zuhogott alá néhány óra alatt. Afféle rossz április 1-i tréfaként a nyárias zivatarok után hétfőn hajnalban megérkezett az északkeleten lappangó hideg góc hulláma, lassú szivárgás formájában, s a hőmérséklet rohamosan csökkent. Míg például a vasárnapi maximumok 14 fokig, sőt afölé emelkedtek, s napi középérték egy fokkal túlhaladta a sokévi átlagszintet, hétfőn általánosan 5—8 fokos maximális értékek alakultak ki, a napi középérték pedig több fokkal elmaradt a normáltól. (MTI)