Hajdú-Bihari Napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
Az egész nép tanítói Ma reggel is éppen úgy szólalnak meg a csengők az iskolákban, mint máskor, mintha nem is lenne ünnep. De az első órára igyekvő pedagógust ünnepi ruhába öltözött gyerekek várják, virágcsokrot szorongatnak kezükben, és el-elfúló szavakkal mondanak köszönetet azért a szeretetért, amit nevelőjüktől kaptak. A csokor virág a szeretet és tisztelet jelképe. A diákok a tanulók szeretetét jelképezi, de a szüleikét is, akik ezen a reggelen gondosabban öltöztették gyereküket. Szép jelkép a virágcsokor, bár teljesen kifejezni vele nem lehet sem a megbecsülést, sem azt a munkát, amit a pedagógusok mindennapjaikban végeznek. Mindennapos harc a munkájuk. Küzdelem az emberi lélekért. Küzdelem azokért a gyerekekért, akik az iskolapadokban ülnek, s most gyűjtik az első benyomásokat a világról. Ezeket a benyomásokat rendezni, tudatosítani kell, olyanformán, hogy egységes szemléletté álljanak össze. Ez a szemlélet pedig csak a szocialista ember szemlélete lehet. Képesek arra a magyar pedagógusok, hogy szocialista szellemű ifjúságot neveljenek, a jövő társadalmának munkásait, szakembereit, akik gondolkodásban, ismeretekben már a jövőt képviselik? Igen, képesek. „Az új ember formálásában a tanítók, tanárok a legfontosabb társadalmi tényezők, a párt legjobb harcostársai”. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójában olvashatjuk ezt a megállapítást, amit tények sorozata támaszt alá. Nemcsak az a munka, amit a pedagógusok az iskolában, az iskolás korú gyerekek nevelésével végeznek. Bár ennek fontosságát senki nem vitatja, a pedagógus ma már nemcsak gyerekeket nevel, nemcsak az iskolások tanítómestere, hanem — különösen falun —, az egész nép tanítómesterévé vált. Az iskolások nevelésével a jövőt készíti elő, olyanná formálja, alakítja a felnövekvő ifjúság gondolkodását, tudatát, hogy ne csak megérteni tudja a legszebb, legnagyobb társadalmi célkitűzéseket, hanem tevékenyen dolgozzon is értük. Különös jelentősége van ennek most, az oktatási reform megvalósulásának éveiben, amikor az iskola és élet kapcsolata egyre szorosabbá válik. A politechnikai szemlélet, amelynek az egész oktatási—nevelési folyamatot át kell hatnia, egyre több pedagógusnak válik alapvető pedagógiai elvévé, meggyőződésévé. A lehetőségek, az adottságok gyakran még nem a legjobbak, azok a pedagógusok azonban, akik munkájukat valóban hivatásszerűen végzik, a nehézségek előtt nem hátrálnak meg, hanem szenvedéllyel, hivatásszeretettel megvalósítják a célkitűzéseket. A munkára nevelést megvalósítani pedig csak azok a nevelők, pedagógusok tudják, akikben valóban meggyőződéssé, szemléletté vált a munka tisztelete, szeretete, akik alázattal közelednek az emberi tevékenység megnyilatkozási formáihoz. Nemrégen egy debreceni tanárral beszélgettem, akinek gondolata, szemlélete fiatalos, friss, pedig már túl van az ötven esztendőn. Csodálkozásomra csak annyit mondott, hogy a nevelési folyamat kettős. Aki mindig fiatalok, diákok között van, az önkéntelenül is fiatalosabbá válik, jobban tudja követni a fiatalok merészebb, bátrabb gondolatait, és csak ezeknek a gondolatoknak birtokában tud hatni rájuk, tudja helyes irányba terelni őket. Ehhez viszont az kell, hogy valóban hivatásának tekintse foglalkozását. A nevelőnek egyetlen pillanatra sem lehet elfásulni, közömbösnek maradni. Fáradtság lehetséges, de mechanizmus, lélektelenség soha, mert aki lélektelenül, fásult közönnyel foglalkozik a fiatalokkal, éppen a legszebbet veszíti el életéből. De a fiatalokkal való foglalkozás mellett éppen az utóbbi években a pedagógusok a felnőttek nevelőivé is váltak. A dolgozók iskoláinak gyarapodása, a felnőtteknél jelentkező tanulási kedv új, nagy feladatot rótt a nevelőkre. De csak a dolgozók iskoláiban folyik a felnőttek nevelése? Nem. .A jó pedagógus minden adandó alkalommal nevel. Ismeretterjesztő előadáson, termelőszövetkezeti közgyűlésen, futballmeccsen. Nevel azzal, amit mond, és nevel magatartásával, emberi értékeivel, személyes példájával. A pedagógus élete nem magánügy. Nem lehet magánügy, mert azok az emberek, akik szavára figyelnek, figyelnek életére is, és abban a pillanatban, amikor a szó és cselekedet ellentmondását észreveszik, többé a szavakat sem fogadják el igaznak. A pedagógusnak mindennapi élete, egyéni sorsa is nevelőeszköz. „A pedagógusok hatóköre ma már messze túlnő az iskola falain, kiterjed szinte az egész társadalmi életre” — olvashatjuk ugyancsak a kongresszusi beszámolóban. És éppen azért, mert az iskola falai többé nem zárják le a pedagógus tevékenységét, hanem annak társadalmi érdeke van, életének is alkalmazkodnia kell azokhoz az elvekhez, amelyeket képvisel, ahhoz a helyzethez, amelyet magának a társadalmon belül kivívott. Hallunk még itt-ott olyan pedagógusról, aki életével, magatartásával szégyent hozott hivatására. Olyanokról, akik önző, karrierista szemléletet csöpögtetnek el a fiatalságban. De a pedagógusnap legnagyobb öröme éppen az, hogy a magyar nevelők felnőttek azokhoz a feladatokhoz, amelyek elvégzését tőlük a társadalom követeli. A feladatok, a munka, a követelmények őket is formálták, alakították. Szemléletbeli változás ment itt végbe az utóbbi esztendőkben, és csak ez a szemléletbeli változás tette lehetővé, hogy a magyar tanítók megoldhatták a rájuk bízott feladatokat. Sőt, egyes helyeken újat, többet vállaltak. Például azt, hogy minden pedagógus két új felnőttet szervez be a dolgozók iskolájába. Azt, hogy felmérik a községben élő cigányok helyzetét, külön foglalkoznak velük, vagy segítik a termelőszövetkezeteket — ki hogyan tudja — előadással, muzsikával, könyvvel. Ma pedagógusnak lenni nem egyszerűen nevelési feladatot jelent, hanem ennél sokkal bonyolultabb, összetettebb társadalmi funkciót. Az emberek nevelése a társadalom egyik fő feladatává vált, érthető, hogy akik ezt a munkát elsődlegesen végzik, a pedagógusok, társadalmilag sokrétűbb munkát folytatnak, mint a történelem során bármikor. De éppen ez a nagyszerű a mi korunkban és ez a nagyszerű a pedagógus hivatásban, a társadalmi érdekeltség, az egyének nevelése olyan formán, hogy azok társadalmilag hasznos emberekké váljanak. „Az én édesapám az emberek apja”, — írta Kosztolányi Dezső édesapjáról, aki tanár volt. És az egész nép tanítójának, nevelőjének, átvitt értelemben édesapjának lenni, az olyan lenyűgözően szép feladat, hogy mindenkinek, aki részt vállal belőle, tiszta szóval kell köszönetet mondanunk. Mindenki szívéből száll a szeretet, a megbecsülés azok felé, akik életük egyetlen pillanatában sem hagyják abba a legszebb munkát, az emberek nevelését. Bényei József \ '/ HAJDÚ-BIHARI UUfy ^xdeiúMcü, eyyt&MieUkf jQf j XX. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM IpEIJlk li Igrflll Ilii IPgl Iplj Jge lgij| ÁRA: 50 FILLÉR Bkmm SPSjSF [HSB 1963. JÚNIUS 1. SZOMBAT pfjff |p||| IS Magyar-lengyel árucsereforgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Pénteken Budapesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormánya között 1961— 1965. évekre szóló árucsereforgalmi egyezmény bővítő jegyzőkönyvét. A kiegészítő jegyzőkönyv az 1964—1965. években mintegy 32 százalékos bővítést irányoz elő a hosszúlejáratú egyezmény eredeti előirányzataihoz képest. Lengyelország több bányagépet, kohászati és öntőipari gépet, elektrotechnikai és híradástechnikai felszerelést, vasúti tehervagonokat, ipari és központi fűtési kazánokat, orvosi műszereket, gépjármű alkatrészt, vasúti jármű alkatrészt, mezőgazdasági gépet és egyéb termékeket szállít Magyarországnak. Ezenfelül növekszik a vegyszerek, anilinfestékek, gyógyszerek, valamint a bútorok behozatala is. Az említett árucikkek ellenében Magyarország növeli a gőzturbina, turbógenerátor, a dízelmozdonyok, csőhúzó- és csőegyengető berendezések, ipari szerelvények, gépjármű-, motorkocsi- és dízelmozdony alkatrészek, valamint a gyógyszerek szállítását. Megállapodás történt a hengerelt áruk cseréjére is. A megbeszélések a kölcsönös megértés és hagyományos barátság légkörében folytak. (MTI) A most felépült püspökladányi rendelőintézet Átadták rendeltetésének a debreceni egészségügyi szakiskolát és a püspökladányi rendelőintézetet Doleschall Frigyes miniszter avatta fel az új intézményeket Hajdú-Bihar megye egészségügyi életének két jelentős eseményére került sor pénteken. Ünnepélyesen felavatták az új debreceni egészségügyi szakiskolát, és átadták rendeltetésének a püspökladányi járási rendelőintézetet. Délelőtt fél tizenegykor Debrecenben az új épület ebédlőjében tartották meg az egészségügyi szakiskola avató ünnepségét. Az ünnepségen megjelent Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke, a megye egészségügyi intézményeinek vezetői, a társadalmi szervek képviselői, valamint a budapesti egészségügyi szakiskolák küldöttei. Az avatási ünnepséget dr. Károlyi György, a megyei tanács v. b. egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Beszédében visszaemlékezett a debreceni ápolónőképzés múltjára — valamikor ő maga is előadó volt az intézetben —, elmondotta, hogy az utóbbi években nehéz feltételek között, de eredményesen folyt az egészségügyi középkáderképzés Debrecenben. Most, a 15 millió forintos költséggel felépített és berendezett új szakiskola méltó otthont nyújt a nagyon szép, de nagyon nehéz ápolónői munkát hivatásul választó növendékeknek. Dr. Mányi Géza, a Hajdú- Bihar megyei Tanács Kórházának igazgató főorvosa a kórházi ápolási munka szervezési kérdéseiről tartott előadást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében az új intézetet Ambrus István adta át az iskola dolgozóinak és növendékeinek. Beszédében hangoztatta, hogy most, amikor még igen nagy hiány van jól képzett egészségügyi középkáderekben, a minden igényt kielégítő intézet növendékeinek teljes erejükkel kell dolgozni, tudásuk legjavát adni, hogy méltók lehessenek az intézet névadójának, az orvos forradalmár Madzsar Józsefnek emlékéhez. Bencze Mátyásné igazgatónő az intézetet jelképesen az ifjúságnak adta át szocialista megőrzésre. A növendékek nevében Gerzsenyi Judit KISZ-titkár tett ígéretet, hogy az új épületet sajátjukként őrzik, és erre ösztönzik a következő évfolyamokat is. Az ünnepség dr. Károlyi György zárszavával ért véget. ★ Délután 3 óraikor Püspökladányban ünnepelték az új járási rendelőintézet avatását. A 15,5 milliós költséggel épített és felszerelt rendelőintézet közel 60 ezer ember egészségének őre lesz. A járás lakosainak ezentúl szakvizsgálatra, kezelésre nem kell Debrecenbe, a megyei tanács rendelőintézetébe utazni; a tizenhét munkahelyes rendelőintézetben szakorvosi ellátást kaphatnak. A járás községei községfejlesztési alapjukból öszszesen 2,5 millió forintot áldoztak a rendelő céljára. Az avatási ünnepséget Kiss Béla, a járási tanács vb-elnöke nyitotta meg. Doleschall Frigyes ünnepi beszédében azokról a tervekről szólott, amelyek az egész országban megoldják az egészségügyi szakellátás problémáit. A feladatok közül most egy újabb valósult meg. Hogy az új rendelőintézet beváltsa a hozzá fűzött reményeket, ahhoz az kell, hogy az orvosok és valamenynyi dolgozó lelkiismeretesen végezze munkáját. Ennek egyik feltételét biztosították azzal, hogy a korszerűen berendezett rendelőintézet mellé 13 új lakást is építettek a szakorvosok részére. Dr. Fülöp Tamás, a Debreceni Orvostudományi Egyetem egészségügyi szervezési tanszékének vezetője a falusi lakosság járóbeteg szakellátásának kérdéseiről, dr. Károlyi György megyei főorvos a falusi lakosság gondozásának kérdéseiről tartott előadást. Az új rendelőintézetet Amtrus István adta át a járás lakosságának. A rendelő orvosai és dolgozói nevében dr. Csillám Xénia főorvos tett ígéretet, hogy igyekeznek mindent megtenni a lakosság jó szakorvosi ellátásának érdekében. Ezután az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Sárfi Rózsi kívánt a dolgozóknak a most meginduló munkához sok sikert. Kiss Béla vb-elnöke zárszava után a vendégek megtekintették a rendelőintézetet. Doleschall Frigyes miniszter a debreceni egészségügyi szakiskola avató beszédét mondja Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Meghallgatta a KNEB elnökének beszámolóját a legutóbbi ülés óta tett intézkedésekről, s jóváhagyólag tudomásul vette őket. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a Hogyan segítik az anyagi ösztönzők a beruházások korszerű, gyors és olcsó megvalósítását című vizsgálat összefoglaló jelentését, majd a sütőipar tevékenységének, a minőség alakulásának és az egészségügyi rendszabályok megtartásának vizsgálatáról készült előterjesztést. A bizottság elfogadta harmadik negyedévi munkatervét. Eszerint a népi ellenőrzés júliusban kezdi vizsgálni az újítások gazdasági hatékonyságát az élelmiszeripar egyes ágazataiban. Ugyancsak júliusban kezdődik a fővárosban a lakosság érdekvédelmének vizsgálata az élelmiszer-bekereskedelem területén. Augusztusban vizsgálja a KNEB a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mérlegének kedvező alakulása érdekében tett intézkedéseket, valamint egyes kiemelt beruházások előkészítésének, lebonyolításának és hatékonyságának helyzetét. Augusztusban és szeptemberben kerül sorra a főváros lakossága részére végzett javító-szolgáltató tevékenység vizsgálata. Az indiai külkereskedelmi miniszter látogatása Apró Antalnál Manubai sah, indiai külkereskedelmi miniszter Budapestre érkezett. Látogatást tett a Parlamentben, ahol Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta. Pénteken este S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott a külkereskedelmi miniszter tiszteletére. A fogadáson részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese s a magyar politikai, gazdasági élet számos vezető szermélyisége. (MTI)