Hajdú-Bihari Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

, /L) ^ SAJDU’BIHARI Világ. i/ixdebáxfaL, tqqzóűlidek­? XX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM jÉf Ilpf Pllf Mm ÁRA: 50 FILLÉR IPjjlilP PjSl Ilii bhMH 1963. JÚLIUS 2„ KEDD 111 ^lÉÉÉl li|lS| j§|pl JHB «HB®» „Örülök, hogy ebben a gyönyörű városban lehetek” U Thant az ENSZ főtitkára Budapesten A forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára hétfőn délután Budapestre ér­kezett. A főtitkár kíséretében fővárosunkba érkezett Ramses­­Nassif sajtótitkár. A repülőgép, amelyen az ENSZ főtitkára utazott, né­hány perccel 2 óra után szállt le az ENSZ és a Magyar Nép­­köztársaság zászlóival díszí­tett Ferihegyi repülőtérre. A Thant fogadására megje­lent Kállai Gyula, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Ilku Pál művelődésügyi mini­ster, Péter János külügyminiszter,­­ Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Bognár József, a kulturális kapcsolatok inté­zetének elnöke, Csatorday Ká­roly, a Magyar Népköztársa­ság állandó ENSZ-képviselője. Ott volt a fogadtatásnál a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője. A gépből kiszálló főtitkárt, aki barátságosan integetett, Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese köszön­tötte, majd úttörők virágcsok­rot nyújtottak át a főtitkár­nak. Ezután Kállai Gyula mon­dott üdvözlő beszédet. Többek között a következőket mondta: — A Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe nevé­ben igaz nagyrabecsüléssel és szeretettel köszöntöm önt, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének­ főtitkárát, hazánk föld­ijén. Őszintén örülünk, hogy el­fogadta meghívásunkat és el­látogatott hozzánk.­­ — Szilárd meggyőződésünk,­­hogy a népek békeakarata és­­a békéért küzdők ereje ma­­már képes elhárítani a világ­­háborút, képes arra, hogy tár­gyalások útján biztosítsa a­­békét. Tudjuk, hogy a béke­­biztosításában az Egyesült ■Nemzetek Szervezetére és ■annak főtitkárára nagy fele­lősség hárul. Kományunk tá­­­mogatja az Egyesült Nemzetek s­zervezetét és önt abban,, hogy­­ez a nagy jelentőségű nemzet­iközi szervezet eleget tegyen ■hivatásának, a béke biztosítá­­­sának. Biztosak vagyunk ab­­­ban, hogy az ön magyarorszá­­­gi látogatása is segíti a nem­zetközi együttműködés és a ■béke ügyét. ■ U Thant, az ENSZ főtitkára az üdvözlésre válaszolva töb­ ■ bek között a következőket mondotta: — Nagyon hálás vagyok ön­nek kedves szavaiért, különö­sen azokért, amelyeket az Egyesült Nemzeteket, valamint személyemet illetően mondott, s azért a nyilatkozatáért, amelyben az önök elkötele­zettségéről szólt a béke és a nemzetközi megértés mellett. Engedje meg elmondanom, mennyire örülök, hogy ebben a gyönyörű városban lehetek, hogy mennyire hálás vagyok a magyar kormánynak és a ma­gyar népnek a megkapó, meleg fogadtatásért, amelyben or­szágukban való első látogatá­som alkalmával részesítettek. Már bizonyos ideje várakozás­sal tekintettem az alkalom elé, hogy meglátogathassam az önök országát és kicseréljük nézeteinket az önök miniszter­­elnökével és más vezető sze­mélyiségekkel a fontos nem­zetközi kérdésekről és különö­sen az Egyesült Nemzetekben megoldásra váró problémák­ról. A fogadtatási ünnepség után U Thant főtitkár Kállai Gyula társaságában ENSZ és ma­gyar zászlóval díszített gépko­csiba szállt és rendőri díszmo­torosok kíséretében szállásá­ra hajtatott. (MTI) Kádár János fogadta U Thantot Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke hétfő délután fogadta U Thantot, az ENSZ főtitkárát.­­ A látogatásnál jelen volt Pé­­­­ter János külügyminiszter. Ifjú horgászok a Hortobágyon 11 Thant U Thiant 1909. január 22-én­ született a burmai Pantanawi városában. Iskoláit szülővé-á­rosában és Rangunban végez-­­te. Tanulmányainak befejezé-­­se után középiskolai igazgató­ lett. Tanár korában újságírás-­­sal foglalkozott, később szá­­­mos könyvet írt. 1947-ben U Thantot a búr-­ mai sajtóiroda igazgatójává­ nevezték ki. 1948-ban­ a rádió­ igazgatója, egy évvel­­később­ pedig a tájékoztatásügyi mi-­ nisztérium államtitkára lett.­ 1953-ban tervezésügyi minisz­­­terként a miniszterelnök Ihiva­j­talába költözött, majd 1955-­ ben az Országos Gazdasági és­ Szociális Tanács végrehajtó­ titkárává nevezték ki. U Thant a burmai minisz-­ terelnök tanácsadójaként szám­­mos nemzetközi konferencián­ vett részt: az ázsiai miniszter-­­elnök (colomboi) konferenciáin, több ízben, 1955-ben a ban-­ dungi ázsiai, afrikai értekezlet­­­en, 1961-ben pedig az el nem­ kötelezett országok belgrádi­ értekezletén.­­ Már 1952-ben tagja volt a­ burmai ENSZ-küldöttségnek,­­ majd 1957-től kezdve, egészen­ főtitkárrá való megválasztá­­­sáig a burmai ENSZ-delegá­­­ció vezetőjeként és Burma ál­­­landó ENSZ-ké­pviselő­jeként­ szerepelt. Főtitkári kinevezése­ előtt is többféle ENSZ-tisztsé-■ get viselt.­­ Hammarskjöld halála után,­ 1961 novemberében az ENSZ­ ügyvezető főtitkárává, 1962. novemberében pedig a világ-­ szervezet főtitkárává válasz-­ tották. (MTI). 1l Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság kombájnosai versenyre hívják ki a megye kombájnosait A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság kombájnosai a gyors és eredményes aratás érdeké­ben szocialista munkaverseny­re hívják ki a megye többi ál­lami gazdaságának, gépállomá­sának, valamint a termelőszö­vetkezeteik kombájnosait. A hajdúszoboszlóiak már az előző években is részt vettek a munkaversenyekben és igen szép eredményeket értek el Tavaly például az ország 10 legjobb kombájnosa közül hét hajdúszoboszlói volt, Méhes János Kossuth-dí­jas és Kunkli Péter 110 vagonon felüli teljesítményt értek el az aratásban. A hajdúszoboszlói kombáj­­nosok ez évben is folytatni akarják eredményes szereplé­süket és elhatározták, hogy az idén a munkaverseny kereté­ben a szemveszteséget mini­málisra csökkentik, a kör­nyékbeli termelőszövetkeztek­­ben is learatnak 2000, holdat, tovább javítják a munka mi­nőségét. Vállalták azt is, hogy az előző évekhez képest ki­sebb tarlót hagynak. A szocialista mun­ka ver­senyben tett vállalásaikat a következő pontokban foglal­ják össze: 1,1. A gazdaság összes kalá­szos termését kombájnnal aratjuk le, a rendrevágott bor­sót kombájnnal csépeljük e. Ezzel a gazdaságiban az összes cséplésre kerülő termést 100 százalékban kombájnnal ta­karítjuk le, úgy, hogy a vágási munkákat sarok- és sövény­mentesen végezzük. Ezzel­ fe­leslegessé tesszük, hogy a gaz­daság sarokvágó kézi munká­sokat állítson be. 2. A reggeli, valamint esti órákban a szemveszteség csök­kentése érdekében összezárt dobbal aratjuk a vonult gabo­nát 3. Vállaljuk, hogy a gépek beállításával, többszöri ellen­őrzésével a szemveszteséget a megengedett 3 százalékkal szemben 2 százalékra csök­kentjük. 4. Az időkihasználás, vala­mint teljesítmény növelése ér­dekében a menetközbeni ürí­tést vezetjük be, szem előtt tartva a pótkocsira való ürí­tésnél a csorgási veszteség tel­jes kiküszöbölését. 5. A kalászosaink aratását az érésnek megfelelően opti­mális időben végezzük. 6. A kombájn vágószerkezet beállításával biztosítjuk a 10 cm alatti tarlómagasságot. 7. A kombájnszalma cso­mókat egyenletes sorokba 10-ével rakjuk le úgy, hogy a 10-es szalmacsomó között né­hány méter távolság legyen —■ ezzel a szállítójárművek köz­lekedését megkönnyítjük, a szalmalehúzást elősegítjük­. Ennek érdekében a kombáj­nok automata szalm­aki­hordó­­ját medhamilkus kihordásra alakítjuk át. 8. A kollektív munka érde­kében csoportos aratást vég­zünk. A gépek meghibásodása esetén egymást segítjük, hogy a javítás gépkiesést illetve le­maradást ne okozzon. A kol­lektív munka a szem leszál­lítására, valamint a szalmale­­húzásra is vonatkozik. 9. Az aratás ideje alatt minden munkaerőt igyekszünk a lehető legjobban kihasznál­ni, a gyors és veszteségmentes betakarítás érdekében. A gaz­daság terményeinek betakarí­tásával párhuzamosan, de azt követően is a betakarítási idényben a környező terme­lőszövetkezetekben 2000 ka­tas­ztrális hold learatását vál­laljuk. Kérjük komflém­os munka­társainkat, hogy a megyében csatlakozzanak mozgalmunk­hoz, hogy minél előbb és mi­inél jobb minőségben takarít­hassuk be népgazdaságunk ke­nyér- és takarmánygabonáját) valamint szalmatermését. Le­gyen jelszavunk: „Előre a 103 vagonos teljesítményért,’’ SS fok árnyékban Huszonnyolc éve nem volt ilyen meleg Hőség ... tikkasztó meleg ... kánikula ... ezekkel a szavakkal lehetne legjobban jellemez­ni az elmúlt hét utolsó napjainak időjárásá­. Berényi Dénes professzornak a Meteorológiai Intézet vezetőjének tájékoztatása szerint 28 éve nem volt ilyen meleg június vége. 1935. június 29-én mértek Debrecenben 38 fokot. Az elmúlt szombaton a hőmérséklet néhány tizeddel meg­haladta a 35 fokot. Munkatársaink felkerestek néhány olyan üze­met, intézményt, ahol a hőség nagyobb mérték­ben befolyásolta a munkát. ■ Sör, sör, sör. Ezt kérik most ■mindenütt a szórakozóhelye­iken, üzletekben. A rendkívüli­­időjárás ellenére sem volt ed­­­dig fennakadás. A Magyar­­Országos Söripari Vállalat­­ debreceni kirendeltségénél teljes kapacitással üzemel­nek. Naponta közel 60 ezer kis üveg sört palackoznak. Ezenkívül mintegy 300 hekto­liter csapolt sört szállítanak naponta megrendelőknek. A palackozásnál dolgozik Sor­mosi András, aki 25. évét töl­ti ebben a szakmában. Az el­múlt negyed évszázadban több mint egymilliárd liter sört palackozott be. Folytatás a 3. oldalon) ­ Aratási versenyre hívja ki az egyeki Táncsics Tsz a megye közö­s gazdaságait Az Egyek­ Telekháza Tán­csics Termelőszövetkezet az ■aratási munkák sikeres el­végzésének érdekében páros versenyre hívja ki az egyeki Petőfi Termelőszövetkezetet és egyben felhívja a megye többi közös gazdaságát, hogy csat­lakozzanak a verseny­hez. A verseny eredményességé­nek érdekében a Táncsics Termelőszövetkezet vállalja, hogy 15 napon belül elvégzi az aratást, a szemveszteséget a minimálisra csökkenti, 10—15 centiméternél nem hagy ma­gasabb tarlót. A kombájnnal aratott területről a gazdák az aratást követő három napon belül letakarítják a szalmát és be is kazlazzák. A cséplési munkálatokat augusztus elsejére befejezi a termelőszövetkezet, a szem­­veszteséget ugyanúgy, mint az aratásnál minimálisra csök­kenti. Az állami gabona érté­kesítési tervét a szövetkezet a csépléssel egyidőben 100 száza­lékra teljesíti. A cséplést a kö­zös gazdaság saját cséplőcsa­patával végzi. A szalmát és tereket a csépléssel egyidőben a gazdák bekazlazzák. Az aratást követő talajmun­kákat a termelőszövetkezet a csépléssel egyidőben végzi és legkésőbb augusztus 20-ig be­fejezi. Azokon a területeken, ahol nem istállótrágyáznak, ott nyári mélyszántásra kerül sor. Az istállótrág­yázásra ke­rülő földeken a gazdák elvég­zik a tarlóhántást. A tarló­hántással és nyári mélyszán­­tással egyidőben gondoskodás történik a talaj lezárásáról is. A termelőszövetkezet a ta­lajerő-visszapótlás érdekében a nyár folyamán szántóterüle­tének 15 százalékán végez istállótrágyázást 150 g/kh mennyiségben. Az istállótrá­gyázott területek talajmunkáit a közös gazdaság a trágyázást követő 24 órán belül elvégzi.

Next