Hajdú-Bihari Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ. i/iSAUtaAfcd, efyj£&nbieUkf­­f XX. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM §|A­JPPf |||ll |||| ||||| ÁRA : 50 FILLÉR Missal |gji­Qgj Mg 1963. OKTÓBER 1., KEDD N­pÉ, Itllf Ül ’jtjiL W®» A fiatalkorúak védelméről Rendeletek, törvények vé­dik a fiatalkorúak anyagi és erkölcsi fejlődését, biztosítják a megfelelő körülményeket. A rendelkezések körébe tartoz­nak azok az intézkedések amelyek megszabják, hogy a kocsmákban, italboltokban, cukrászdákban és más szóra­kozóhelyeken mi az eljárás a fiatalkorúakkal kapcsolat­ban. Az elmúlt hetek vasár­napjain a debreceni járásban a járási társadalmi ifjúságvé­delmi bizottság tagjai több helyen ellenőrizték a rende­let betartását. Az ellenőrzés általános ta­pasztalata: a­ legtöbb helyen betartják a boltvezetők a ren­deleteket, másrészt maguk a szülők, pedagógusok ellenőr­zik a fiatalkorúakat. Mondani sem kell talán, hogy számos helyen találni még visszás ál­lapotokat is. Mondani sem kell... A helyes, persze az lenne, ha nem kellene mon­dani! Pedig sem anyagi, sem szervezési erőfeszítésekre nincs szükség, csak éppen a rendeletek fegyelmezett betart­a­tására. Néhány példát rá.­­ Szeptember 15-én Hajdúsáim­­sonban járt az ellenőrző bri­­­­gád. A mozival szemközti földmű­vesszövetkezet­i ital­­boltban és kisvendéglőben a legnagyobb rendetlenséget ta- ■ lálta ifjúságvédelmi szempont­ból. Nemhogy fiatalok, hanem gyermekek voltak a kocsmá­ban este 8 órakor. Egy hétéves gyermek előtt­ például nagy póköfi sör habzott. Sem a bolt­vezető, sem a helyettese nem volt az üzletben, elutaztak Debrecenbe, senki nem vál­lalta ezen az estén a felelős-­­­séget. Szeptember 29-én, va- '' Gámnap Nyírábrányban járt a­­ brigád. A nyírségi kisvendég- e­lobén minden rendben volt,­­ annál kevésbé a 3. sz. ital­­boltban, ahol sok részeg ita­lozott, a kocsma előtt a kocs­ ' ma sízőkein, hordóin pénzes szerencsejáték, nagy kártya­csata folyt és a részegek,­­ kártyázok nézőserege a gye­rekek közül került ki. Este. A vámosipércsi „Ezerjó” ven­déglőben este tízkor szinte moccanni sem lehetett és a hely tele volt 16 éven aluliak­kal. A zenekarban egy 17 éves diákgyerek dobolt, egy hely­beli pedagógus gyermeke. Bár az ifjúságvédelemnek csupán egy részterületét al­kotják azok a rendelkezések, amelyek igyekeznek távoltar­­tani az italt áruló szórakozó­helyektől a gyermekeket, mégis fontosak. Megszegésük nemcsak törvénysértést jelent, hanem súlyos társadalmi, er­kölcsi vétket is. Gond van faluhelyen a mo­­zielőadásokkal. Hajdúsámson­­ban 15-én, a későesti előadá­son több gyermek volt bent a nézőtéren. Ebben az üzem­vezető és a szülők vétkesek elsősorban. Ám Fülöpön pél­dául nincs is más mozielő­adás, csak esti. Sem vasárnap délelőtti gyermekmatiné, sem délutáni előadás nincs. Pedig ebben a községben nagy szük­ség lenne rájuk, mégha nem is hoznak kellő jövedelmet vagy hasznot. Összegezve tehát két dolog­ra kell mindezzel kapcsolat­k­ban ügyelnünk. Egyrészt arra, hogy a különböző szervek ve­zetői büntessék szigorúan az ifjúság védelmére szolgáló rendelkezések megszegőit, kocsmárosokat, mozi üzemve­zetőket egyaránt, másrészt a községek ifjúságvédelmi albi­zottságai szervezzenek hatásos előadásokat a szülők, pedagó­gusok részére. Csak az admi­nisztratív intézkedések és a társadalmi nevelés kellő össz­hangja hozhat eredményt.­­ S. I. Kásos érdek: idejében fejessük be a vetést Járási titkárok tanácskozása az őszi munkákról Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságán hétfőn délelőtt­­tartották meg a járá­si és városi pártbizottságok termelési titkárainak értekez­letét. Ezen a megbeszélésen a titkárok ismertették az őszi mezőgazdasági munkákban elért eredményeket és feltár­ták azokat az okokat, ame­lyek egyes helyeken hátrál­tatják a betakarítás, szántás­vetés ütemét. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Gödör Ferenc elvtárs a megyei párt­bizottság­ első titkára és C. Nagy Gábor elvtárs a me­gyei pártbizottság titkára. Az értekezleten elhangzot­takból csak néhány legfonto­sabb kérdésre térünk ki, amelyek gátolják az őszi mun­kák végzését. A tanácskozás részvevői el­mondották, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek több­ségében nagy gondot fordíta­nak az őszi munkákra. Ügyel­nek arra,­­hogy gondosan elő­készített talajba kerüljön a mag, a műtrágyát is a kellő mennyiségben adagolják s a vetőmagból is a legmegfele­lőbb mennyiséget vessék el. Ezek a termelőszövetke­­­­zetek a jó szervezettség, az irányítás és a tagok szorgalma következtében tudják teljesíteni az ütem­tervüket is. Vannak azonban olyan közös gazdaságok, amelyekben a szakvezetés kezéből kicsúszott az irányítás (nagyjából Pető­fi, Lencidai Új Élet) s emiatt kapkodás, szervezetlenség ta­pasztalható a munkában. Ez pedig késlelteti a betakarítást és a vetést­ Néhány termelőszövetkezet­ben a helytelen szemlélet is kerékkötőjévé vált az őszi munkának. A debreceni já­rás egyes közös gazdaságai­ban egy-két vezető még min­dig a vetési határidőn tana­kodik, ahelyett, hogy a ren­delkezésére álló eszközökkel segítené a betakarítás és ve­tés gyorsítását. A nagyhegye­si és hajdúdorogi termelőszö­vetkezetek­­egyes vezetői így gondolkoznak: egy kis kiesés megengedhető. Ezek a vezetők nem értik meg, hogy a jó termés egyik alapfeltétele, ha idejében, te­hát október 20-ra befejezik a vetést. Ebben nem lehet kés­lekedni! Több termelőszövetkezetben felmerül a munkák gyors végzését nagyban akadályozó szervezetlenség, tehetetlenség is. A nyírmártonfalvi és a hajdúdorogi termelőszövetke­zetekben a háztáji gazdaságok kukorica termését traktorral szállítják haza. Ugyanakkor a szövetkezet fogatai nincsenek kihasználva. A helyes pedig az lenne, ha a fogatokkal szállíta­nának, az erőgépeket pe­dig szántásban, vetésben foglalkoztatnák. Az elmúlt hetekben, számos olyan intézkedés történt, amelynek az volt a célja, nö­veljük a kettős műszakban dolgozó erőgépek számát. Ja­vulás tapasztalható is. A je­lenleginél azonban sokkal több gépnek kellene dolgoz­nia éjjel-nappal a közös gaz­daságok földjein. Nem hasz­nálták még ki számos ter­melőszövetkezetben a premi­zálást, a jövedelemkiegészítés hatalmas ösztönző erejét. Több termelőszövetkezet van még jelenleg is, ahol nem tűztek ki külön jutalmat annak ér­dekében, hogy idejében befe­jezzék a vetést. A premizálás ösztönző hatásáról pedig már nem egy alkalommal volt mód meggyőződni. Az a né­hány száz vagy ezer forint, amit most a közös gazdaságok a szántási-vetési munkák mielőbbi befejezése érdekében felhasználnak — jövőre a több termésből bőségesen visszatérül. A betakarításban is prob­léma mutatkozik jó né­hány közös gazdaságban: lassú az ütem. Egyrészt nem is a szövetke­zeti gazdaságok tehetnek er­ről. Nem elég a szállítási ka­pacitás és így például a cu­korgyárak is jelenleg még korlátozott mennyiségben vesznek át répát. Ez azonban csak az egyik oldala. A töb­bi növény betakarításánál mód és lehetőség van az üzem gyorsítására. A munkák idejében való elvégzése most nemcsak fel­adat, hanem kötelesség is. S hogy ezeket a munkákat va­lóban jó minőségben, határ­időre elvégezzék, felelősek a tanácsi szervek is. Nem az íróasztal mellől kell irányíta­ni, hanem nap nap után kint kell lenni a határban. És ez vonatkozik a debreceni váro­si tanács, a berettyóújfalui és püspökladányi járási tanács vb mezőgazdasági osztályára is. B. S. TUDÓSÍTÁSOK - ESEMÉNYEK Kiváló eredményeket értek el az Aranybika dolgozói az I. félévben Megszakítás nélkül harma­dik éve teljesíti a debreceni Aranybika Szálloda és Étterem Vállalat a kiváló szintet. Dol­gozói —, első féléves­ munkájuk alapján — most újabb elisme­résben részesültek: elnyerték a belkereskedelmi miniszter, valamint a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Or­szágos Elnökségének okleve­lét. Annál is inkább értékes ez az eredmény, mivel országo­san igen kevés azoknak a vendéglátó vállalatoknak a száma, amelyek kiemelkedő munkát végeznek. Végh László igazgató el­mondotta, hogy a vállalat dol­gozói 107,4 százalékos tervtel­jesítést értek el. Az első hat hónap munkájának alapján biztosítva van a 16 napn­ak megfelelő nyereségrészesedé­sük. Az említett időszakban egyébként a teljes forgalom 1 millió 130 ezer forinttal volt magasabb, mint 1962 hasonló időszakában. Jelentősen nőtt ezen belül az ételforgalom is, közel háromnegyed millióval, 115 százalékra teljesítette a vállalat cukrásztészta tervét, majdnem 100 ezer forinttal többet értékesítve mint ta­valy,­ az első hat hónapban. Lényegesen emelkedett a bel- és külföldi szállóvendé­gek száma is. A tavalyi év ha­sonló időszakához viszonyítva több mint 2800-zal nőtt a szobá­kat igénybevevők száma és 5500-zal a vendégnapoké. Szovjet - amerikai - angol tárgyalások New York: Szeptember 27-én délután a Waldorf Astoriában megkezdődtek a megbe­szélések. (Balról jobbra: Lord Home, Dean Rusk és A. Gromiko.) (Rádiótelefotó MTI) A debreceni Aranybika cukrászatában naponta, több mint 20 féle sütemény készül. Képünkön: „utolsó simítások’’ a hatalmas tálca képviselőfánkon 300 000 forint villany* és vízhálózatra A debreceni első kerületben az elmúlt félévben községfej­lesztési alapból mintegy 300 ezer forintot fordított a tanács végrehajtó bizottsága villlany- és vízhálózatra. Tekintélye­sebb összeggel, 200 ezer forinton tal a vízhálózat bővítése sze­repel az elvégzett munkák kö­zött. Ebben társadalmi mun­kával is segített a lakosság. A legjelentősebb társadalmi munka a járdaépítésnél folyt. Értéke 135 ezer forint. Segít a városfejlesztésben a debreceni közlekedési mérnökök tanácsa Egy éve alakult meg a deb­receni városi tanács végrehaj­tó bizottságának építési és közlekedési osztálya mellett a debreceni közlekedési mérnö­kök tanácsa, amely javaslatai­val a városfejlesztést hivatott segíteni. A tanácsnak szakbi­zottságai vannak, amelyek fontos témák kidolgozásával foglalkozik. Bíráló szakvéle­ményt mondtak a megyei gép­kocsi karbantartó szervezet te­rületi elhelyezéséről, amely­ben új telephelyet javasoltak az AKÖV-nek. Egy másik szakbizottság a gyakori bal­esetek és az utcai közvilágítás összefüggéseit vizsgálta és ja­vaslatot dolgozott ki több deb­receni utca világításának mag­javítására. A debreceni kerü­leti tanácsok végrehajtó bi­zottságai a városfejlesztésnél figyelembe veszik a közleke­dési tanács javaslatait. Műemlékvédelmi katasster A megyei­ műemlékvédelmi albizottság nagy jelentőségű munka összeállításon dolgo­zik: részletes felmérést és katasztert készítenek a me­gyében található­­műemlékek­ről. Tartalmazza a leírás a műemlék történetét, műszaki leírását, rendeltetését, s min­den kataszterhez fényképeket is mellékelnek. Még az idén elkészül a megye minden mű­emlékéről a kataszter, amely­nek többek között az a célja, hogy védje, óvja a jövő szá­mára ezeket a ritkaságszám­­ba menő épületeket, létesítmé­nyeket. A nevezetesebbjei kö­zött szerepel a nagykereki Bocskai-várkastély, a horto­bágyi csárda, a kilenclyukú hortobágyi híd. A tervek sze­rint a jövő esztendőben a műemlék jellegű épületekről is pontos nyilvántartást készí­tenek el. Kétezer nyolcszázhatvan iskolás váltott autóbuszbérletet A kis községekből és a tá­voli tanyákról csak hosszas gyaloglás, vonatozás, szekere­­zés után juthattak el az is­kolába járó gyerekek tanulási helyükre, s télen különösen nagy gondot jelentett a szü­lőknek az általános iskolások tanulása. Az iskoláktól távol, és a vasúti megállóktól is messze lakó gyermekek mindennapi útját most nagyon megköny­­nyíti az autóbusz-közlekedés. Az autóközlekedési vállalat több olyan kocsit állított for­galomba, amelynek a fő ren­deltetése a gyerekek szállítá­sa. A tanítási év kezdetével egész sor közlekedési vonalon megváltoztatták az autóbu­szok menetrendjét, hogy a gyerekeket el tudják idejében vinni az iskolába, és a tanítás után mielőbb odahaza legye­nek. Az elmúlt hetekben 2860 ál­talános és középiskolás diák váltott autóbuszbérletet. Deb­recenben több mint 1700 bér­letet adtak ki, Bere­ttyyóújfa­­luban és környékén 720 tanu­lónak van ez évben autóbusz­­bérlete. Hajdúszoboszlóra 260, Püspökladányba pedig 160 gyerek jár autóbusszal isko­lába.

Next