Hajdú-Bihari Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

Hírek­iiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii *—­­Várható időjárás szerda estig. Élénkülő déli szél. Lassan növekvő felhőzet, fő­ként délnyugaton helyenként ■hószállingózás, vagy kevés eső. A szélvédett helyeken köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz kettő—plusz hat fok között. — Elmarad a Politikai Aka­démia december 7-re, szom­batra a Megyei Tanács nagy­termébe hirdetett előadása. Az előadás új időpontját a Naplóban közli a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem Ideológia és Propaganda Ta­nácsa. — Miniszteri dicsérő okle­velet kaptak a Hajdú-Bihar megyei Népbolt Vállalat dol­gozói. A Tegyük szebbé, csí­­nosabbá boltjainkat mozga­lomban értek el kiváló ered­ményeket. Többek között tár­sadalmi munkában segítettek az üzletek csinosításában, kulturáltabbá tételében. — Hirtelen halál. Debre­cenben, a Simonffy utcai tej­piacon, a debreceni földmű­vesszövetkezet piaci elárusító bódéjában volt eladó Dalos Ferenc 61 éves debreceni, Beloiannisz utca 12. szám alatti lakos. Kedden délelőtt Dalos Ferenc a lehúzott re­dőny mögött összeesett és meghalt. A Hajdú-Bihar me­gyei Rendőrfőkapitányság bűn­ügyi osztálya az ügyben meg­kezdte a vizsgálatot, s az eddigi megállapítások szerint szívszédülés következtében halt meg az idős ember. A Twist, madison. swing és a többi modern táncok tanítása a Bart­ók-teremben (Aranybika). Be­iratkozás a kezdéskor december 7-én, délután 5 órakor. Tandíj diákoknak 90 Ft. Tanfolyamveze­­tők Havancsák István és Garai Gizella táncpedagógusok. MH 1 — Az országos gyorsíró- és gépíró-versenybizottság ked­den délután hirdette ki a dolgozók idei gyorsíró- és gépíróversenyének eredmé­nyét. A percenként 200 szóta­­gos fokon Klózik Zsuzsánna a Bi­harkeresztesi Járási Tanács dolgozója győzött. So­lfosoftt­été­m­űsor Ma 7-skor Holnap folytatjuk, Szerdahelyi-bérlet. Csütörtökön 7-kor Mágnás Miska, Csortva­­bérlet. Pénteken 7-kor Holnap folytatjuk, bérletszünet. Dolgozókat alkalmaznak A 44. sz. Építőipari Vállalat azon­nali belépéssel felvesz budapesti munkahelyekre tsz-tagokat szer­ződéssel, továbbá kubikosokat és férti segédmunkásokat. A vállalat a dolgozó kívánságára szerződést köt. Szállást, napi, kétszeri átke­lést, családfenntartóknak külön­élési díjat biztosítunk. Munkaru­ Sa, tanács-igazolás, tsz-tagoknak­­ tsz vezetőségétől igazolás szük­séges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13-15. (x) Talajjavító Vállalat karcagi ki­rendeltsége, karcagi telephelyre felvesz — szakmai gyakorlattal rendelkező — géplakatos, autósze­relő, lakatos, mezőgazdasági gép szerelő és esztergályos szakmunká­sokat. Jelentkezni lehet minden hétfőn. Cím: Karcag, Püspökladá­nyi u. 82. szám. (x) Mérnököt vagy építőiparban jár­­­­tas technikust keresünk magas­építési munkáink vezetéséhez. Fi­zetés megegyezés szerint. írásbeli jelentkezéseket fizetési igény feltüntetésével a Biharugrai Álla­mi Halgazdaság Biharugra címre kérjük megküldeni. (x) Segédfütőt felvesz a Kossuth egyetem. Jelentkezés a diákott­hon igazgatójánál. MH 18 Vasesztergályost, lakatost, gép­lakatost gyakorlattal felvesz a Fémfeldolgozó Ktsz Vígkedvű Mi­hály u. 50. MH 10 Mérlegképes könyvelői oklevél­lel rendelkező főkönyvelőt kere­sünk sürgős belépésre az autó­javító ktsz-hez. Jelentkezés a KISZÖV személyzeti osztályán. Széchenyi u. 8. MH 20 Vizsgázott kazánfűtőt felvételre keres azonnalra a Csokonai Szín­ház. MH 23 Adminisztrációban jártas gyors- és gépírót keres a Debreceni ru­­hagyár. Jelentkezés 8—10 óra kö­zött a ruhagyár áruforgalmi osz­tályán. (x) Asztalos szakmunkást felvesz a Győzelem tsz. Telefon: 51-29. 13661 Azonnali belépéssel felveszünk egy főt gépkocsi előadói munka­körbe és 2 fő érettségizett dolgo­zót. EM Betonelemgyártó Válla­lat Debrecen, Zlámán Kató u. 3. 13631 "“"napló 3nc£SBroosE8f B. oldal — 1963. december 4. — A Magyar Autóklub debreceni csoportja pénteken tartja évi közgyűlését A klub tagjai az elmúlt időszak ta­pasztalatait beszélik meg, és a feladatokról tárgyalnak. — Dr. Dávid Katalin művészet­történész (Budapest) december 4-én, szerdán délután 3 órakor .,A XX. század művészetének ala­kulása és törvén­yszerűségei” cím­mel vetítettképes előadást tart az Ady Endre művelődési házban. Belépődíj 2 Ft. MH 270 — Modern zenei klub ala­kult a TIT-ben. A klub ma este 6 órai kezdettel tartja első összejövetelét a Csokonai Klubban (Vörös Hadsereg út­ja 45—47. sz.) 12 DERB egy átjáróházon át járművel közlekedőkre A ház a Tóthfalusi tér 3. szám alatt van. Mióta felépült a Csokonai Színház felőli ud­varrészen egy új bérház , az említett régi ház keskeny ud­vara átjáró lett a Tóthfalusi és a Liszt Ferenc tér között. Ez lényegileg nem is lenne baj, mert gyalogosok részére lényeges idő- és tanolság megtakarítást jelent, ha ott átmennek. Azonban az a baj, hogy most már nemcsak gya­logosok kelnek ott át, hanem járművel közlekedők is, főleg kerékpárosok, sőt az utóbbi időben mind több motorke­rékpáros is. Még, ha tolnák a járművet, de úgy hajtanak át a ház udvarán, mintha a köz­úton járnának! A Tóthfalusi tér 2. számú házban van a Bőr- és Nemi­beteg Gondozó Intézet. Na­ponta sok beteg megfordul a rendelőkben. A régi és az új házban sok gyerek is lakik, akik a szűk kis udvaron is játszanak, így aztán egészsé­ges és beteg felnőttek, játsza­dozó gyermekek testi épségét veszélyeztetik az udvaron át­hajtó kerékpárosok és moto­rosok. Érdemes lesz meglepetés­szerűen egy-egy perc figyel­met szentelni ennek az átjá­róháznak és megtanítani az ott járművel közlekedőket arra, hogy jogtalanul hajtanak ott át. (uy) Moziműsor VÍG: «■«, «, Œ/.»: A hazugság városa, olasz film. VÍG: de. 1­­­10, V,12, V,2: Tücsök, magyar film. .APOLLO: de. ‘/410, Vsl2, Vs2: A hazugság városa, du. 1/,4, 6, 1/,9: 1 Írom ember és az erdő, lengyel film. METEOR: 3, */26, %8: A ha­zugság városa. HUNGÁRIA: 5: Magyar kisfilmsorozat, egységes 2 Ft-os hely­árral. V28: Rákóczi hadnagya, magyar film. KLINI- KIA: 5, 7: Otelló. BOCSKAI (Csa­pókert): 6: ösvény a hegyekben. MÓRICZ ZSIGMOND (Nagy S.-te­­lep): 6: Katonazene. OLYMPIA (Vámospércsi út): 5, 7: Kenyér, szerelem, féltékenység. Vidéki mozik műsora: HAJDÚSZOBOSZLÓ: Az ördög és a tízparancsolat. HAJDÚBÖ­SZÖRMÉNY :­­ Tengerparti vakáció. BALMAZÚJVÁROS: Az orvos felesége. TÖBBEZER FORINTOS PÉNZBÜNTETÉSEK GÉPJÁRMŰVEK ITTAS VEZETÉSÉÉRT A szabálysértési hatóságok többezer forintos pénzbünteté­seket szabtak ki ittas gépjár­művezetőkre. Lugosi János, hajdúdorogi, Kórház utca 19. szám alatti lakos, Juhász Já­nos, hajdúnánási, Mártírok út­ja 17. szám alatti lakos vezetés előtt és alatt szeszes italt fo­gyasztott. Mindkettőjüket 1200 —1200 forintos pénzbüntetésre ítélte a hajdúnánási rendőrka­pitányság és elrendelte egyes számú ellenőrző lapjuk félévi bevonását. Hegedűs Sándor, böjti, Kossuth utca 70. szám alatti lakos, gépszerelő szintén részegen vezetett. 2000 forintos pénzbírságot szabott ki rá a biharkeresztesi járási rendőr­­kapitányság, egyes számú el­lenőrző lapját két évre be­vonta Hasonló cselekményért került a berettyóújfalui járási rendőrkapitányság szabálysér­tési előadója elé Kovács István termelőszövetkezeti gépkocsi­­vezető, Bakonszeg, Bánát utca 21. szám alatti lakos. Egyes számú ellenőrző lapját két évre vonták be és háromezer forint pénzbírsággal sújtották. NÉPI TÁNC TÁJKONFERENCIA MISKOLCON A Borsod—miskolci Nép­művelési Tanácsadó, a Szak­­szervezetek Borsod megyei Tanácsának Művelődési Háza és a Népművelési Intézet Táncosztálya december 7-én és 8-án észak-magyarországi népitánc tájkonferenciát ren­dez Miskolcon. .......^..«..MMHiiuiinmminmiminiiiiHniitit. Nyíregyházától kezdve jól sikerült az utazás. Szép napos idő volt, s a kocsival gyönyö­rű tájakon suhantak keresz­tül. Hortobágy, Gyöngyös, Gödöllő és Budapest. Majd végig a Dunakanyarban, Esz­tergom, Győr, Sopron. Itt egy kicsit elidőztek, de a déli órákban tovább indultak. Nagy volt a hőség, de a szü­lőfalu közelsége mindjobban vonzotta a kocsi vezetőjét. Az asszonykát pedig a gyerme­kek viszontlátása foglalkoz­tatta. — Nem izzad a tenyered a kormánykeréken? — Kicsit. — Vedd fel a kesztyűt, szí­vem ... Nehogy megcsússzon a kezed ... Oda adhatom? — Mindjárt leállok... — Felhúzza a vékony nyári kesz­tyűt — Igazad van. — Útirányjelző tábla... las­san hajts, szívem. Az útelágazásnál két nő vá­rakozik. Amikor meglátják, hogy a kocsi balra fordul, hirtelen integetni kezdenek. — Autóstop! Megállják? — Vegyük fel őket, hátha messze mennek. — De tudod, hogy tiltva van az autóstop! — Úgy látom az egyik idő­sebb — érvel az asszonyka. — Hát jó. A két nő szalad a kocsi után, az lebillen az út szélére, csikorognak a fékek és meg­áll. A két nő visszafordul, közrefognak egy nagy bőrön­döt és cipelik a kocsihoz. — Uram! Az isten áldja meg, vigyen el bennünket —­­pihegi az idős hölgy. — Sop­rontól idáig egy másik úriem­ber hozott el bennünket, de az elágazástól Kőszeg felé ment. Messze az út még ha­záig. — Már hogyne vinnénk el két ilyen csinos hölgyet, — bókol a férfi csupán udvarias­ságból, hisz a távolról bakfis­nak látszó nők közül a fiata­labb negyven, az idősebb hat­van évesnek tűnik. Beszállnak a kocsiba. A csomagtartóban nincsen hely, a férfi az ölükbe helyezi a bőröndöt. A kocsi lassan meg­indul. Az új utasok a bőrönd fölött szemügyre veszik az elöl ülőket. —• Nézd Baba!­­—súgja hal­­kan az idős hölgy. — Milyen gyönyörű az a nylonruha a hölgyön! — Gyönyörű! — válaszol Baba, s a férfira veti tekin­tetét. Anyjához fordul, fejé­vel a férfi felé int. — Ugye milyen szimpatikus? Kár, hogy szemüveget visel. — Megint ábrándozol... Szarvasbőrkesztyűben vezet — fűzi a szót tovább az anyja. — Csak drapp sertésbőr! — súgja vissza a fiatalabb. — Mindegy, hogy milyen bőr, de kesztyű ... Ha lehetne kapni biztosan szarvasbőrt hordana. A férfi, a visszapillantó tü­körből figyeli utasait. — Ön egy igazi gentleman — töri meg a csendet az idős hölgy. — Hová utaznak? — kap­csolódik a beszélgetésbe Baba is.­­ — Dunántúli túrára — vá­laszol röviden a férfi, s va­lami keserű visszaemlékezés fogja el. — Irigylem önöket — mond­ja az idős hölgy, s olyant só­hajt hozzá, mint aki elérhe­tetlen után vágyakozik. — Most felvesszük a gye­rekeket, aztán megyünk a Balatonra... Körüljárjuk... Leszaladunk Pécsre, megnéz­zük a Mecseket... Átmegyünk Szegedre és úgy haza. — So­rolja a programot a nylonru­hás asszonyka. — Nagyon szeretem a túrá­kat, de főleg külföldön jár­tunk... Olaszországban, Svájc­ban. Imádom az Alpokat... az olasz Riviérát... de hol vannak már azok az idők!... Elúszott a birtok... Örülök ha élünk. — Úgy látom azért csak megélnék — válaszol a férfi, kesernyés mosollyal. Ilona cigarettatárcát vesz elő. Megkínálja a két hölgyet. Maga is rágyújt. Férjét nem kínálja, vezetés közben nem dohányzik. Közvetlenebb lesz a társaság. Az idős hölgynek feltűnik Hona ápolt keze. — Ugye drágám nem dol­gozik? — kérdi. — De igen! Dolgozom. •— Hivatalban? —­Nem!... Gyárban... fi­zikai munkás vagyok. — Szegénykém... s bírja... muszáj dolgozni? — Hogyne bírnám, más is dolgozik! — kacag fel őszin­tén Ilona. — És a férje? — Mérnök- Vállalati főmér­nök. — Mégis engedi, hogy dol­gozzon? — Beteg vagyok ha nem dolgozhatok. A munka neme­sít, s az unalom ellen a leg­jobb orvosság. — Keserű orvosság lehet — jegyzi meg az idős hölgy, kis­sé epésen. — Ki hogy veszi! Nekem jót tesz — válaszol magabiz­tosan Ilona, miközben a ci­garettatárcával játszik. — Arany? — kérdezi Baba. — Futtatott... de nekem nagyon kedves... a férjem­től kaptam. — S rajta a V minek a kezdőbetűje? —­ Vencel. A férjem nevé­nek kezdőbetűje. — Vencel? Nagyon ritka név. A férje a második Ven­cel, akit megismertem. De a másiknak a vezetékneve volt Vencel. — Megint eszedbe jutott? — veti oda Babának az anyja. — A férjemnek is... — akar válaszolni Ilona, de Baba közbevág. — A férjéhez az nagyon messze állott... sajnos... pa­raszt volt. — Cseléd a birtokunkon — igazítja ki leánya mondását az anya. — Ember volt! — vág vissza Baba. — Cseléd!... Képzelje drá­gám at tetszett■ a lányom­nak ... az után futott. — Mert őt szerettem! — És a fiú is szerette önt? — kérdezi Ilona. — Talán... biztosan nem tudom... Csak az ő felesége tudtam volna lenni... senki nem nézett úgy rám... — Nézett! Mint a hűséges cseléd a gazdájára s ezt fél­reértetted. — S a férje? — kérdezte a férfi, de nem nézett hátra, mert érezte, hogy az arca lángvörös. — Nem mentem férjhez. — Senki sem kellett neki... istenem, pedig de jó partikat szalasztott el... egy senki miatt. Mert ha orvos lett vol­na, mérnök vagy tanár... — Vagy földbirtokos ugye? — veti közbe ingerülten Baba. — Ahhoz nem ragaszkod­tam, de... — Abból a cselédből is le­hetett volna segédmunkás, úgy mint az apámból. — De Baba! Ez már sok az apáddal szemben. — Én ezt őszintén mond­tam! Nem igaz, hogy segéd­munkás felesége lett belőled? Vencelből is lehetett volna több, mint cseléd. — Ez tehetség kérdése. Vencelből sohasem lett volna úriember. Arra születni kell. — Anya kérlek, hagyjuk ezt a témát — könyörgött Baba. Csend lett a kocsiban, csak a motor halk búgása duru­zsolt.­­ Halmos határában jártak, amikor az idős hölgy megszó­lalt. — Uram! Lesz szíves las­sítani, mi azonnal megérke­zünk. — Hol álljak meg kérem? — A kastély bejáratánál. — Itt tetszenek lakni? — kérdezi Ilona. —• Most már csak egy ré­szében — mondja panaszosan az idős hölgy. — Parancsoljanak! — nyit­ja ki a kocsi ajtaját a férfi, s kiemeli a bőröndöt. Az utasok kiszállnak. Az idős hölgy a táskájába nyúlva kérdezd. — Mivel tartozunk? —­ Ne sértsen meg asszo­nyom, örülök, hogy segíthet­tem. Kellemes pihenést kívá­nok önöknek — válaszol a férfi és meghajol. — Nem csalódtam önben. Boldog vagyok, hogy igazi úriemberrel találkoztam. Mert a mai világban ez ritkaság — kezét nyújtja. . — Bozzayné. A férfi elfogadja a kéz­fogást és mélyen Bozzayné szemébe nézve ő is bemutat­kozik. — Vencel Viktor. Bozzayné, Viktor arcába fúrja tekintetét és megdöb­benve nézi az előtte álló férfit. • Baba halkan felsikolt. — Vencel Viktor! — ocsú­­dik fel Bozzayné. Oh, ha hús évvel ezelőtt tudtam volna... Kormos Józsa A politechnikai oktatás ipari jelentőségéről Mi üzemi dolgozók vala­mennyien látjuk a gimnáziu­mokban bevezetett üzemi gyakorlati foglalkozások ne­velési és oktatási jelentősé­gét — a tanulók é­s a társada­lom szempontjából. Meg le­het azonban érteni bennün­ket, ha ezzel nem elégszünk meg. Állandóan kutatjuk azo­kat a lehetőségeket, melyek kihasználásával az ipar szá­mára közvetlenül is gyümöl­csözővé te­hetjük ezt a lehe­tőséget. Elismerjük a tanulók gyakorlati képzésével járó feladatoktól kezdetben meg­riadtunk. Azokban az üze­mekben azonban, melyekben felfedeztük, hogy a politechni­kai képzést kiválóan fel le­het használni a „művelt szakmunkás” igény biztosítá­sára, egyre nagyobb kedvvel kezdünk foglalkozni ezzel a kérdéssel. A problémának két oldala van. Egyik: miért van szük­ség érettségizett szakmunká­sokra, és miért nem biztosít­ható a művelt szakmunkás igény a technikumok útján? Másik: hogyan lehet felhasz­nálni a gimnáziumi politech­nikai oktatást a művelt szak­munkás igény biztosítására? Néhány éves tapasztalat után, melyet a Tóth Árpád gimnázium igazgatójával­ és szaktanáraival a BIOGAL Gyógyszergyárban gyógyszer­vegyipari vonatkozásokban gyűjtöttünk, úgy látom, hozzá tudok szólni a probléma mind­két oldalához. Ki kell emel­nem­ az itt összefoglaltakat, hozzászólásnak szánom, és feltétlenül szükségesnek tar­tom, hogy a kérdést megvi­tatásába más üzemek, vala­mint az iskolák szakemberei is bekapcsolódjanak! A vegyipar „művelt szakmunkás” igénye Sok szó esik manapság a termelékenységről. Mindenki látja, milyen sokrétű feladat annak emelése. Módszerünk azonban nagyon ritkán korlá­tozódik arra, hogy több mun­kát várjunk a dolgozóktól. Nem több, hanem színvonala­sabb munkára van szükség! A modern gyógyszeripari és vegyipari munka termelékeny­ségének emelése főként auto­matizálással, és a munkafo­lyamatok egyre színvonala­sabb irányításával és szerve­zésével oldható meg. Ehhez pedig egyre több művelt szakmunkásra van szükség. Valószínűleg, rövid időn be­lül bekövetkezik az is, hogy kimondják: a vegyipari és gyógyszeripari szakmában csak érettségizettek tehetnek szakmunkásvizsgát. A technikumok által kép­zett technikusok száma cse­kély, így igen nagy luxusnak számít szakmunkásként alkal­mazni őket. Ugyanakkor az előbb már említettek miatt szakmai tudásuk sem hasz­nálható ki a laboratóriumi gyakorlatot és laboratóriumi műveltséget sem igénylő mun­katerületeken. Tehát egyáltalán nem old­ható meg technikumi szinten, hogy a rohamosan fejlődő mikrobiológiai szintézisipar számára középkádereket ké­pezzenek. Az 5+1-es gyakorlati kép­zés segítségével kiválóan kép­zett szakmunkásokkal láthatjuk el a mikrobiológiai szintézis­­ipar számos, eddig mostohán kezelt főbb területét (vitami­nok, antibiotikumok, gyógy­szeripari termékek, enzimek, aminosavak előállítása, stereoi­­dok és a hidrolízisipar termé­keinek feldolgozása stb.). Szakmunkásképzés 5+1-es gyakorlati oktatással ? Tapasztalataink azt mutat­ták, hogy a politechnikai ok­tatás és a szakmunkásképzés tematikáinak teljes összehan­golása esetén, nagyobb tárgyi tudású, szélesebb látókörű szakmunkásokat lehet képez­ni, mint az üzemi szakmun­kás tanfolyamokkal! Ennek okai pontokba foglalva a kö­vetkezők: 1. Az üzemi szakmunkás­­tanfolyamokra azok a dolgo­zók vehetők fel, akik leg­alább 2 éve a szakmá­ban dolgoznak és legalább 8 általános iskola alapképzett­séggel rendelkeznek. Ezért a tanfolyami hallgatók kivétel nélkül a tanulásból régen „ki­esett” személyek. Oktatásukat a középiskolainál jóval ala­csonyabb színvonalon kell vé­gezni. , 2. A szakmunkás-tanfolya­­mot hallgató dolgozók egyál­talán nem ismerik üzemük teljes egészét. E hiányosság kiküszöbölésére a tanfolya­mok keretén belül nincs mód. Ugyanakkor az 5+1-es okta­tással átfogó képet alakítha­tunk ki a tanulókban. 3. Ha a kémiai tantárgya­kat ismertnek vesszük, úgy a politechnikai oktatás által nyújtott lehetőség bőven ele­gendő a szakmunkás-tanfo­lyamok teljes anyagának elsa­játíttatására. 4. Laboratóriumi képzésre üzemi szakmunkás-tanfolya­mokon nincs lehetőség, ugyan­akkor a politechnikai oktatás keretein belül ez is megoldha­tó. Összefoglalásként javasol­juk: Megfelelő szervek orszá­gos szinten oldják meg, hogy a politechnikai oktatás min­den területen — ahol lehetsé­ges — az adott terület szak­munkásképzésének jól kiala­kult tematikája szerint tör­ténjen. Javaslatom megvalósítása előnyös lenne az ipar számá­ra, mert megfelelő általános és speciális műveltséggel ren­delkező szakmunkások kép­zését tenné lehetővé. Előnyös lenne az oktatás szá­mára is, mert a jelenleg min­den ütemben egyéni elgondo­lásokon alapuló politechnikai oktatást azonos színvonalú alapokra helyezné. Végül, előnyös lenne a ta­nulók számára, mert ha a po­litechnikai oktatást végző üzem szakmunkásigényét a továbbtanulni nem szándé­kozókból elégítené ki, úgy ezek érettségi után biztos, jól fizetett szakmai előképzett­ségüknek megfelelő állást kaphatnának. Dr. Pólya Kálmán, a BIOGAL Gyógyszergyár kutatómérnöke

Next