Hajdú-Bihari Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ. tfiXoletŐA^ai, tqy&iűJUeleícl Jff XXL ÉVFOLYAM, 26. SZÁM B« ÉÉMffik lUfl ARA: 60 FILLÉR KfäM SSk SgUPF H i| 1964. FEBRUAR L, SZOMBAT IIILsPIÍI llPt f*IÉl J5 1111 rafiF s \ Közel értünk a célhoz: a szocialista nagyaromás telj­es felépítéséhez AZ ORSZÁGGYŰLÉS FOLYTATTA A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJÁT Az országgyűlés pénteki ülé­sén folytatta az 1964. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock­­e­— Országunk gazdasági éle­te az elmúlt évben is legfon­tosabb gazdaságpolitikai el­veinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfele­lően fejlődött. Néhány terü­leten azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi fel­adataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre ki­tűzött céloknak megfelelő, tel­jesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi ren­dünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következe­tesen harcolunk e cél eléré­séért. Nem értünk egyet azok­kal, akik a szocialista társa­dalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésé­től a forradalom távlatait fél­tik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályoso­­dását várják. Nem, éppen el­lenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szo­cializmus eszméinek világmé­retű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés nö­vekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék né­pünk életszínvonala. 1956. no­vember 4-e óta következete­sen érvényesítjük ezt az el­vet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradal­mi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”. Változatlanul és következe­tesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazda­ságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjé­nek színvonala, gazdaságossá­ga rendszeresen és folyamato­san növekedjék, műszaki szín­vonala fejlődjék. Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehető­ségekhez mérten tovább növe­kedett. Bár a korábban elha­tározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt a mezőgazda­­sági lakosság jövedelme is. En­nek nyomán emelkedett a ke­reskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi élet­körülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer idején volt. Nyugodtan állíthatjuk, szám­űztük a nyomort, népünk túl­nyomó többsége szilárd, bizto­sított, szolid életkörülmények között él, s tudja, hogy ami­lyen becsülettel dolgozik to­vább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Hazánkban sem a munkás­­szak, sem a parasztnak, sem az nő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban értelmiségi­nek­ nem fejeli aggódva kutat­ni ma a jövőt, mint a kapi­talista orszá­gok dolgozói­nak, hogy va­jon jól t­agy-e továbbra is a tőkés vállalko­zó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetésit biztosat ,m­in­denki számá­ra. Népünk életszínvo­nalát termé­szetesen még­­ nem hason­lít­­j­hatjuk a n­yu­­­­gati országok ama kivétele­zett , rétegek­nek élet­nívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — része­sei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy ab­ból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehason­helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szólalt fel ú­jítást a kapitalista országok alapvető munkás- és paraszt­tömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. E téren vannak saját tapasztalataink is. Az el­múlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ottani ellenségei nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mér­tékű kiterjesztéséhez, mert ar­ra gondoltak, hogy az úgyne­vezett „szabad világ” tömegé­vel csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állam­polgárait. Nos, — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket. A világjáró magya­rok elismeréssel adóztak Olasz­ország műemlékeinek, megnéz­ték Párizs fényeit, megállapí­tották, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dol­gozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmé­nyek azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvo­nalának további emelése csu­pán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pon­tos, lelkiismeretes végrehajtá­sától függ. Kállai Gyula ezután emlé­keztetett az elmúlt tél mos­toha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd így folytatta: " Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros ellátása mégis jobb mint tavaly: folya­matos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az isko­lákban nem kellett, s nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan át­meneti nehézségek, de min­dent egybevéve azt mondhat­juk­: az idén jobban felkészül­tünk a télre, s már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos előrelátó munkával el­viselhetőbbé lehet tenni a nagy hideget is. A jobb mun­ka lehetőségei még az elma­radásai miatt legtöbbet emle­getett iparágban, az építőipar­ban is adva vannak. A munka termelékenységé­­nek növekedésével kapcsolat­ban hangsúlyozta: " Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszer­vezetei, KISZ-szervezetei, tegyenek meg mindent a ter­melékenység emeléséért, érje­nek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésé­ben, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munka­idő teljes kihasználásában, a Az idei népgazdasági terv, a szocialista szektor beruhá­zásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta —, de a gyakorlati megvalósítás ko­rántsem könnyű. A beruházá­sok elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran üt­köznek. Észlelhetők olyan tö­rekvések, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tar­talékait szétforgácsoljuk. E a­termelés műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: a mű­szaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és fél mil­liárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A tudományos és felsőoktatási tanács segítségével a kormány behatóbban foglalkozik a tu­dományos kutatások fejleszté­sével, az e célra fordított ösz­­szegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatás­ban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi ka­pacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összponto­­sítottabb felhasználására, nem­ pedig mind a helyi, mind az országos érdekek védelmé­ben —, nem szabad teret en­gedni. Beruházási politikánk legfontosabb célja, hogy a fo­lyamatban levő létesítménye­ket gyorsan befejezzék és üzembehelyezzék. Ezért az idei tervévben az értékhatá­ron felüli beruházásokra biz­tosított eszközök 90—95 szá­zalékát a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Gazdasági életünkben egy­re növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyü­lő nemzetközi munkamegosz­tásnak. Tavaly megkezdte mű­ködését a Barátság-kőolajve­zeték, a rajta keresztül ha­zánkba áramló kőolaj orszá­gunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Ered­ményesen működik a szocialis­ta országok közös energiael­osztó állomása Prágában. Lét­rehoztuk a KGST-országok közös bankját. A KGST vég­rehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülé­sén aláírásra került a tagor­szágok közös vasúti teherva­gon parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kí­vül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat foly­tattunk a Szovjetunióval, Len­gyelországgal, Csehszlovákiá­val és jelentős megállapodáso­kat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi or­szág közös megállapodásával­, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttmű­ködés elmélyítéséhez, a szo­cialista nmzetközi munka­megosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásá­hoz vezet. Az ilyen együttmű­ködés elmélyítése a legfonto­sabb eszköz arra is, hogy I. (Folytatás a 8. oldalon) Kállai Gyula beszéde A nemzetközi munkamegosztás előnyei ülésezik az országgyűlés Vass Istvánné megnyitja az ülésszakot

Next