Hajdú-Bihari Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ. i/tXúldÁxlal, egytiulídek.! XXI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Iff JPPÍf| lÉlfejf 111111 Hm Igj» ÁRA: 50 FILLÉR MJf|M |gigg|r 1964. ÁPRILIS 8., SZERDA |FwS flpl WOB Gyümölcsöző kapcsolat szovjet kutatókkal, tudományos intézetekkel A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása Martonvásáron Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője és a delegáció több tagja kedden délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetébe látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára. Amerre elhaladtak, mindenütt sokan köszöntötték Hruscsovot és a többi kedves vendéget. A vendégek gépkocsioszlopa háromnegyed 11-kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász János, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Senkár István, a járási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi pártszervezet titkára, Lukács János, a martonvásári tanács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, valamint az intézet több más vezetője fogadta a vendégeket. Az üdvözlések után dr. Rajki Sándor részletes tájékoztatót adott az intézet tevékenységéről, kutatási programjáról, eredményeiről. Ezekben az eredményekben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelyeket szovjet kutatókkal, intézetekkel építettek ki. Csaknem valamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézménnyel állandó összeköttetésben állnak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos dokumentumok, sőt a nemesítési alapanyagok cseréje is. A közvetlen és szoros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tudományos munkája hoszszabb-rövidebb időt töltött a Szovjetunióban tanulmányúton, s természetesen jó néhány szovjet kollégát Martonvásáron láttak vendégül. A magyar és a szovjet kutatók együttműködése különösen termékeny a búza fagyállóságának fokozásában, nemesítésében, valamint a kukorica hibridizációban, így: Lukjanyenko akadémikus, a krasznodari kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres Bezosztaja és Szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcsolatot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni nemesítő munka segítésére az általa kinemesített Bezosztaja 1 és 4, valamint a Szkoroszpelka 3 és 3 B fajtákat. Ezután Szalai Dezső intézeti párttitkár a pártszervezet tevékenységéről beszélt A tájékoztatók után kötetlen, baráti hangú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szakmai témák körül forgott. Nyikita Hruscsov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az Intézet munkatársainak figyelmébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Bezosztaja 1-esnek új vetélytársa is támadt a Mironovka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek termesztése főleg hidegebb éghajlat alatt előnyös. Megemlítette, hogy szülőfalujában, Kalinovkában ezzel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 métermázsa termést takarítottak egy hektárról, míg a Bezosztaja ilyen körülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Természetesen melegebb éghajlatú vidékeken a Bezosztaja előnyösebb a Mironovkánál. Szóba kerültek a lucerna termesztésében elért martonvásári eredmények is. Nyikita Hruscsov érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatást: az intézetben előállított lucernamagvak a nemzetközi piacon is keresettek. Tréfásan megjegyezte: a martonvásáriak ne nagyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztánban sem ülnek ölhetett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki maguknak a lucernatermesztésben. A tapasztalatcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a mártonvásáriaknak és az üzbegisztániaknak egyarántt. Amikor a kukorica- és búzatermesztés aktuális tudományos kérdése»«- terelődött a szó, Nyikita Szergejevics Hruscsov sok megszívlelendő észrevételt fűzött a szakemberek ismertetőihez. Szóba került az is, hogy a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet javaslatára hazánkban a búza tavaszi fejtrágyázása helyett a téli, tél végi fejtrágyázásra tértek át. Hruscsov megerősítette ennek helyességét. Lukjanyenko akadémikusra, a krasznodari kutatóintézetben dolgozó híres tudósra hivatkozott, aki kutatási eredményei alapján a martonvásáriakhoz hasonlóan szintén a téli fejtrágyázás mellett foglalt állást. A továbbiakban Ny. Sz. Hruscsov azokról az elgondolásokról beszélt, amelyek alapján a Szovjetunióban tovább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetét, irányítását. A központi gondolat a termelés specializálása, szakosítása, mert ez teszi lehetővé a nagyüzem nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását. Természetesen megfelelő kör(Folytatás a 2. oldalon) Hruscsov és Kádár János a miskolci egyetem tanbányájában A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen (MTI Fotó :— Vigovszki Ferenc felv.) A megye egyik legrégibb oktatási intézményében, a hajdúböszörményi Bocskai gimnáziumban 100 esztendővel ezelőtt kezdődött meg a tanítás. A jubileum alkalmából ez évben ünnepséget rendeznek a városban . A román pártküldöttség látogatásai Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából — amint már jelentettük — a megyei pártbizottság meghívására Románia Körös tartományából pártküldöttség érkezett megyénkbe. A küldöttséget D. Turcus, a Román Munkáspárt Körös tartományi bizottságának titkára vezeti; tagjai L. Fazakas, a nagyváradi városi pártbizottság első titkára és M. Chirila, a tartományi szaktanács irodájának tagja. Április 7-én délelőtt a küldöttség látogatást tett a Debreceni Agrártudományi Főiskolán. Dr. Kellermann Márton rektorhelyettes, tájékoztatta a vendégeket a főiskola életéről, tudományos munkájáról. Délután a vendégek Hajdúszoboszlóra mentek, és megtekintették a Béke gyógyüdülőt. Mindkét látogatásra elkísérte őket C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkára. Minden lehetőséget kihasználnak a tsz-ek a tavaszi munka meggyorsítására A csapadékos idő késlelteti a tavaszi munkákat E hét első két napján még mindig nem indulhatott meg teljes erővel a tavaszi munka megyénkben. Hétfőn ismét esett. Kedden is több helyen volt eső, ahol viszont nem esett, ott olyan kevés volt a napfény és olyan gyenge a szél, hogy nagyon keveset szikkadhattak a földek. Egyedül a homokos területeken tudtak szántani-vetni. Azonban a mélyebben fekvő részeken itt is ugyanúgy állt a munka, mint a feketeföldeken. Az emberek türelmetlenek, mindenki jól tudja, hogy a szántás-vetés elhúzódása komoly terméskieséseket okoz. Ezért is igyekeznek szinte mindenhol a legnagyobb körültekintéssel megkeresni a módját és megteremteni az előfeltételeit annak, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta kiesést jól szervezett, gyors munkával érhessék utol és május 1-ig földbe kerülhessen minden vetnivaló. Kettős és nyújtott műszakban dolgoznak majd a traktorok A megye gépállomásaira nagy feladat hárul a tavaszi munkákban, annak ellenére, hogy egy részüket gépjavító állomássá szervezték át. Közel 75 ezer normál holdnyi talajmunka szerepel tavaszi tervükben, ebből 16 ezer katasztrális hold szántás és 32 ezer hold vetés. 420 erőgép vehetne részt a tavaszi munkában, mert valamennyi ki van javítva , de az elmúlt héten (az időjárástól függően) a gépparknak alig hatoda-nyolcada tudott még csak a földeken dolgozni. A Gépállomások Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága előre látva, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt összetorlódnak a munkák, már március végén rendelkezést adott ki, amelynek fő célja az, hogy az eredetileg szerződött munkákon felül is segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások vezetői ismét felkeresik a tszeket, és megbeszélik, hogy milyen segítségre van szükség. A tapasztalat azt mutatja, hogy legtöbb termelőszövetkezet él ezzel a lehetőséggel. A derecskei, konyári, tépei szövetkezetek például közel felényivel több gépi munka elvégzését kérték, mint amennyire eredetileg gondoltak. A gépállomások az új igényeknek megfelelően csoportosítják gépparkjukat és a munkákat. Nyújtott és kettős műszakokat szerveznek. Helyes előrelátással azokon a területeken is megszervezik a nyújtott és kettős műszakokat, ahol jelenleg még nem jelentkezik ilyen igény. Ugyanis az a tapasztalat, hogy egyes termelőszövetkezetek — különösen a biharkeresztesi és a berettyóújfalui gépállomás körzetében — túlzottan, optimisták, csak a saját gépeikkel akarják megoldani a feltorlódott munkákat Azonban egy-egy géptörés vagy egykét napos eső alaposan felboríthatja az ilyen tsz-ek ütemtervét, s elhúzódik a szántásvetés. terméscsökkenés lesz, ha a gépállomást felkészületlenül találja a dolog, és nem tud kellő időben segítséget nyújtani. A kettős és nyújtott műszakokhoz a gépállomások egyrészt saját erőből állítanak váltótársakat úgy, hogy a tavaszi munkákban részt nem vevő gépek vezetőit átirányítják a tavaszi szántás vetési feladatok végzéséhez, másrészt — a tsz-ek segítségével — a most végzett traktoristákat állítják be váltóknak. A gépállomások gépparkjának felénél szervezik így meg a kettős illetve nyújtott műszakot. Nyújtott műszakban dolgoznak a gépek a debreceni Petőfi Tsz-ben A debreceni termelőszövetkezetek közül azok, amelyek részben vagy teljesen homokos területen gazdálkodnak, már számottevő eredményeket tudnak felmutatni. A Petőfi Tsz-ben például nyújtott műszakban dolgoznak az erő- és munkagépek. A négyszáz holdnyi szántanivalóból száz holdat már felszántottak. Kedden újabb harminc holdon végeztek a szántással. Ugyancsak kedden kezdték meg a csillagfürt vetését, s aznap 15 holdon vetették el. Ma, szerdán kezdik meg 40 hold burgonya ültetését, s folytatják a csillagfürt vetését. A tsz már végzett a kalászosok fejtrágyázásával, s már csak a pillangósok erősí tése van hátra. Folyik a szőlőnyitás és a szőlőtelepítés. Amint a föld jobban szikkad, megkezdik a borsó és a cukorérépa vetését is. Az ugyancsak homokon gazdálkodó debreceni Kossuth Tsz tagjai sem tétlenkedtek elmúlt napokban. Bár az eső itt is hátráltatta a munkát, és el kellett halasztani a (Folytatás a 2. oldalon}