Hajdú-Bihari Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

H­AJDÚ-BIHARI Világ. tfyfti&lteteT. XXI. évf.. 101. szám /ffil­lIct. ÁRA: 80 FILLÉR |pf||B JHb |11TM^ H ‡||| |||| 1994. május 1. |L JjJ1BLJI mW az öntözés gazdagabb az élet m vam ARAM ö ö I" I vllniJníl iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin 7/&éves a iicteü-ßcsattetta Víz nélkül nincsen élet. Eső, vagy öntözés nélkül nem terem a föld. Valamikor a Tisza szabá­lyozása előtt a megáradt fo­lyók tavaszonkint elárasztot­ták az egész vidéket, termé­kennyé tették a földeket, a legelőket. A folyók szabályo­zásával nemcsak a víz útját rövidítették meg, nemcsak megzabolázták, megfékezték a Tiszát, hanem elzárták az élettől is. Aszály, szárazság, megpróbáltatás, szenvedés. Az okát a legtöbbnek így je­gyezték fel: nem esik az eső, nem terem a föld, még a ku­tak is kiszáradtak, éhen és szomjan döglött a jószág. Visszahozni a­ vizet az Al­földre. Régi terve, vágya ez az embernek. Éppen 100 esz­tendővel ezelőtt már el is ké­szítettek egy térképet, amely szerint az akkori Löktől ki­indulva Debrecen mellett húzták meg a csatorna vona­lát a Körösig­ A kormány­zat, a városi vezetés messze­menő jóindulatáról biztosítot­ta a tervezőket , de most semmit sem adott hozzá. Ab­ból pedig nem fakad víz. Csak könny az éhezők sze­méből. Közel 100 esztendő múltán , egy új világ beköszönté­sével váltak valóra a merész elképzelések. A felszabadulás után kezdték meg a Tiszalö­ki Öntözőrendszer építését. Az idén már jubilál is. Tíz esztendővel ezelőtt adott vi­zet először öntözéshez az or­szág leghosszabb mestersé­ges „folyója”, a Keleti-főcsa­torna. A Hortobágy peremén, a nagy hajdúvárosok határá­ba, Földes térségében szeli át a szikes és jól termő föl­deket az „Új Tisza”. 1954-ben emelték át a haj­dúsági földekre az első öntö­zővizet a szivattyúk. A Ti­­szalöktől Bakonszegig húzó­dó Keleti-főcsatorna 98 325 méter hosszú, 25 közúti és vasúti híd íveli át a mes­terséges folyót s két partján és a fürtrendszereiben több mint 60 millió forintra érté­kelik az azóta telepített új erdőt. A nyári forróságban, a nagy öntözési szezonban 2,5 millió köbméter vizet szállít az új folyó a termelő­­szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak.­­ A Tiszalöki öntözőrendszer megépítésére több mint egy milliárd forintot adott álla­munk. A fürtrendszerek elké­szítése is óriási összeget kö­vetelt. Nagy összeg , de van rá számítás: megéri a költsé­get- Nyomában új élet fakad, megváltozik a táj, gazdagab­ban fizet a föld. Az ország csapadékban leg­szegényebb vidéke a mi tá­junk, a Hortobágy környéke, a bihari rész. 4—500 milli­méter esik évente. De ennek az eloszlása is rendkívül egyenetlen, ha esik is, rend­szerint nem akkor, amikor a növénynek legnagyobb szük­sége lenne rá. Itt jelentkezik a Keleti-főcsatorna első hasz­na. Ismét elhozta a vizet az aszályos vidékre, az elárasz­tott földek és legelők bőveb­ben teremnek, nem égeti ki a növényeket a rekkedő for­rásáé. Bőségesen volt víz 10 eszten­dővel ezelőtt is a Keleti-fő­csatornában, akkor is kapott másodpercenként akár 35 köbmétert is a Tiszából, még­is azt lehet mondani: eszten­dőkön át kihasználatlanul folydogált és álldogált az új mederben. Nem ismerték fel az óriási hasznát és jelentő­ségét, s ha ez meg is volt, nem voltak meg a kisüze­mekben, az egyéni érdekek szerint szétdarabolt földeken sem az anyagi alapok, sem a lehetőségek a víz gyors el­vezetésére. Azt lehet monda­ni, hogy Hajdú-Bihar megyé­ben az öntözéses gazdálko­dásban 1960. volt a „fordulat éve”. 21 000 holdat kapcsol­tak be az öntözéses gazdál­kodásba- Ez az előző eszten­dők öntözött területének többszörösét tette ki. Még a szakemberek is kétkedve fo­gadták ennek a nagyarányú változásnak keresztülvitelét. A választ ma már minden kétkedőnek a gyakorlat, az évenkint tízezer holdakkal nö­vekvő terület adja meg. 1961- ben csaknem 40 000, 1962-ben 57 000, tavaly pedig már több mint 70 000 holdra jutott el az öntözővíz termelőszövet­kezeteinkben és állami gaz­daságainkban. Mik a tervek? Milyen lehe­tőségek állanak elő a Keleti­főcsatorna vízének hasznosí­tásával? Ez évben újabb területeket kapcsolnak be s a következő esztendő végére pedig mint­egy 90 000 hold öntözése sze­repel a programban. S ez már a mostani körülmények között felső határ. Ennél több vizet szállít a Keleti-főcsa­torna , de egy része tovább folyik a Békés és Szolnok megyei gazdaságokba. Ugyan­is a megépítés után a mi me­gyénkben alig volt érdeklődés az öntözővíz iránt, a szom­szédos megyékben már na­gyobb tapasztalatokkal ren­delkeztek, s így kapva-kaptak az alkalmon. Most már azo­kat sem lehet kisemmizni. Ha megépül a második tiszai vízlépcső, akkor a most más ■megyékbe leadott vízmeny­­nyiséget is nálunk tudjuk hasznosítani. Most tíz éve Tiszalöki duzzasztómű Egy évi haszon százmillió Addig? Van sokféle módja és lehetősége a vízhasznosí­tásnak. A gazdaságosabb és jövedelmezőbb felhasználás­nak. Mezőgazdasági nagyüze­meink egész sora adta meg a választ az öntözés haszná­ra. A nádudvari Vörös Csil­lag Tsz-ben 1963-ban 600 hol­dat termeltek öntözéssel cu­korrépát. Holdankint 308 mázsa volt a átlaguk- Re­kordtermés! Ezen a vidéken az egyéni gazdálkodás ide­jén száraz művelés mellett már a 100 mázsás termést is jónak tartották a gazdák. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban öntözéssel több mint 10 mázsával emelték a kukorica termésátlagát. A balmazújvárosi, hajdúnánási, földesi tsz-ek kertészetei, szántóföldi növényei hálásan fizettek az öntözésért. Ebben az esztendőben mintegy 110 ezer hold öntözéséhez szállít vizet 4 megyében a Keleti­főcsatorna. Szakemberek szá­mításai szerint egyetlen esz­tendőben közel 100 millió fo­rintot tiszta bevételre számít­hatnak a gazdaságok öntö­zésből. A Keleti-főcsatorna egyévi hasznából! Április közepén felnyitot­ták a zsilipkapukat Tiszavas­­várinál, friss vízzel töltötték fel a Keleti-főcsatornát. Meg­kötötték a szerződéseket a tsz-ekkel, állami gazdaságok­kal. — Az öntözés, a vízellátás ugyanolyan tervszerűséget kí­­v­án — mondotta Molnár László mérnök — mint a ve­tés, vagy az aratás. Azt mondhatom valóságos „óra­rendet” készítettünk el, ki­nek, mikor mennyi vizet tu­dunk és fogunk biztosítani az öntözéshez, így akarjuk elérni, hogy az alsóbb szaka­szok telepeit is elláthassuk. A vízre nagyon ügyelni kell! Vigyázni minden köb­méterére. Nem lehet pocsé­kolni, kihasználatlanul el­folyatni. öntözés nyomán bővebben terem a föld , gazdagabb az élet ckkal ariádi fa­ikus CSEREPET GYÁRTJÁK... Látogatás a hajdúszováti Május I Tsz „cserépgyárában“ A Hajdúszováton készült cserép híre már évtizedekkel ezelőtt bejárta az országot. Ma is gyártanak cserepet a köz­ségben s az üzem a hajdúszo­váti Május 1 Termelőszövet­kezet tulajdonát képezi. Miért híres az itt készített cserép? — kérdeztük Sárosi István üzem­vezetőtől. A válasz így hang­zott: — Azért, mert a mi talajunk agyagrétege olyan, amely ki­tűnő a cserépgyártáshoz. Nem túlzok, ha azt mondom: az országban kevés ilyen jó mi­nőségű agyaglelőhely van, mint a mi határunkban. Az általunk készített cserepek tartósak, állják az idők viha­rát. Ez évben ötszázezer csere­pet gyártanak a hajdúszováti üzemben. Húsz szövetkezeti gazda végzi ezt a nehéz és fá­rasztó munkát. Mert ez a munka még most is fárasztó. Hiszen a cserépkészítés for­télyai évtizedek óta alig vál­toztak valamit. A kiásott föl­det talicskákból öntik bele a lófogat vontatta darálóba. A földbe süllyesztett darálóban másfél köbméter sár fér el, amelynek finom „lisztté” őr­lését 15 perc alatt végzik el lóvontatás segítségével. Két­ezer cseréphez szükséges föld darálásához egy óra hossza szükséges. Két ember naponta 2 ezer cserepet tud kiverni. Tűző napfényben végzik a sárkészítést. Az agyagot szál­lító nagy talicskába egyszerre 180 kilogramm föld fér bele. Csalóka, szeles az idő, de a sárkészítőről csurog a veríték. Hódos Imre így szól: — Az igaz, hogy sokat kell cipeke­d­ünk, hajladoznunk, a kemence előtt izzadnunk, de nem cserélném el a mestersé­gem — Reggel 4 órakor már talpon vannak a cserépkészítők. A polcokról leszedik az előző nap elkészült árut, majd ezt kö­vetően hozzálátnak a cserép­veréshez. Ezt a folyamatot kö­veti a cserép beszállítása a szárítóba. Majd innen kerül a híres szováti „hódfarkú” cserép a kemencébe. A hatalmas kemencében egyszerre 84 ezer darab csere­pet tudnak égetni, ezer fok meleg mellett. A szováti cse­répgyár készítményére számot tart ez évben a Debreceni Szi­getelő és Tetőfedő Ktsz, a Debreceni Festő, Kályhás és Szakipari Ktsz is. Mindemel­lett a megye termelőszövet-r­kezeteiből is érkezik megren­delés. A hajdúszoboszlói, de­recskei, konyári közös gazda­ságokban folyó építkezésekhez a szováti üzem szállítja a jó minőségű cserepet A ktsz-ek és termelőszövetkezetek eddi­gi igénye: 450 ezer cserép. Több megrendelést nem vál­lalnak, mert évente csak mindössze 5 hónapig dolgozik a „cserépgyár”. B. S. Cserépégető kemence Gyors munkát és ügyes langózása” kezet igényel a cserepek „pill Sűrített járat az AKÖV-nél Május 1-én és 2-á­n egész np a közönség rendelkezésé­­e 411 a két mikrobusz. Az el- 5 szerelvény reggel 9 órakor idul a Rózsa utcából, majd a lokásos Nagyerdei körúton­olytatja útját. Az Autób­uszközlekedési Vál­­alat május 1-én valamennyi pótkocsiját üzemelteti a he­lyi járatokhoz. A 10-es autó­busz hétköznapi sűrített me­netrend alapján közlekedik. A két ünnepnapon 30 taxi áll az utazóközönség rendelkezésére. Tizenkét kocsira felszerelték a világító „taxi” jelzést. Hódos Imre és Kovács Iró* végzi a cserépsimítást

Next