Hajdú-Bihari Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ. tfyfti<eteT. XXI. évf.. 101. szám /ffillIct. ÁRA: 80 FILLÉR |pf||B JHb |11TM^ H ‡||| |||| 1994. május 1. |L JjJ1BLJI mW az öntözés gazdagabb az élet m vam ARAM ö ö I" I vllniJníl iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin 7/&éves a iicteü-ßcsattetta Víz nélkül nincsen élet. Eső, vagy öntözés nélkül nem terem a föld. Valamikor a Tisza szabályozása előtt a megáradt folyók tavaszonkint elárasztották az egész vidéket, termékennyé tették a földeket, a legelőket. A folyók szabályozásával nemcsak a víz útját rövidítették meg, nemcsak megzabolázták, megfékezték a Tiszát, hanem elzárták az élettől is. Aszály, szárazság, megpróbáltatás, szenvedés. Az okát a legtöbbnek így jegyezték fel: nem esik az eső, nem terem a föld, még a kutak is kiszáradtak, éhen és szomjan döglött a jószág. Visszahozni a vizet az Alföldre. Régi terve, vágya ez az embernek. Éppen 100 esztendővel ezelőtt már el is készítettek egy térképet, amely szerint az akkori Löktől kiindulva Debrecen mellett húzták meg a csatorna vonalát a Körösig A kormányzat, a városi vezetés messzemenő jóindulatáról biztosította a tervezőket , de most semmit sem adott hozzá. Abból pedig nem fakad víz. Csak könny az éhezők szeméből. Közel 100 esztendő múltán , egy új világ beköszöntésével váltak valóra a merész elképzelések. A felszabadulás után kezdték meg a Tiszalöki Öntözőrendszer építését. Az idén már jubilál is. Tíz esztendővel ezelőtt adott vizet először öntözéshez az ország leghosszabb mesterséges „folyója”, a Keleti-főcsatorna. A Hortobágy peremén, a nagy hajdúvárosok határába, Földes térségében szeli át a szikes és jól termő földeket az „Új Tisza”. 1954-ben emelték át a hajdúsági földekre az első öntözővizet a szivattyúk. A Tiszalöktől Bakonszegig húzódó Keleti-főcsatorna 98 325 méter hosszú, 25 közúti és vasúti híd íveli át a mesterséges folyót s két partján és a fürtrendszereiben több mint 60 millió forintra értékelik az azóta telepített új erdőt. A nyári forróságban, a nagy öntözési szezonban 2,5 millió köbméter vizet szállít az új folyó a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. A Tiszalöki öntözőrendszer megépítésére több mint egy milliárd forintot adott államunk. A fürtrendszerek elkészítése is óriási összeget követelt. Nagy összeg , de van rá számítás: megéri a költséget- Nyomában új élet fakad, megváltozik a táj, gazdagabban fizet a föld. Az ország csapadékban legszegényebb vidéke a mi tájunk, a Hortobágy környéke, a bihari rész. 4—500 milliméter esik évente. De ennek az eloszlása is rendkívül egyenetlen, ha esik is, rendszerint nem akkor, amikor a növénynek legnagyobb szüksége lenne rá. Itt jelentkezik a Keleti-főcsatorna első haszna. Ismét elhozta a vizet az aszályos vidékre, az elárasztott földek és legelők bővebben teremnek, nem égeti ki a növényeket a rekkedő forrásáé. Bőségesen volt víz 10 esztendővel ezelőtt is a Keleti-főcsatornában, akkor is kapott másodpercenként akár 35 köbmétert is a Tiszából, mégis azt lehet mondani: esztendőkön át kihasználatlanul folydogált és álldogált az új mederben. Nem ismerték fel az óriási hasznát és jelentőségét, s ha ez meg is volt, nem voltak meg a kisüzemekben, az egyéni érdekek szerint szétdarabolt földeken sem az anyagi alapok, sem a lehetőségek a víz gyors elvezetésére. Azt lehet mondani, hogy Hajdú-Bihar megyében az öntözéses gazdálkodásban 1960. volt a „fordulat éve”. 21 000 holdat kapcsoltak be az öntözéses gazdálkodásba- Ez az előző esztendők öntözött területének többszörösét tette ki. Még a szakemberek is kétkedve fogadták ennek a nagyarányú változásnak keresztülvitelét. A választ ma már minden kétkedőnek a gyakorlat, az évenkint tízezer holdakkal növekvő terület adja meg. 1961- ben csaknem 40 000, 1962-ben 57 000, tavaly pedig már több mint 70 000 holdra jutott el az öntözővíz termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban. Mik a tervek? Milyen lehetőségek állanak elő a Keletifőcsatorna vízének hasznosításával? Ez évben újabb területeket kapcsolnak be s a következő esztendő végére pedig mintegy 90 000 hold öntözése szerepel a programban. S ez már a mostani körülmények között felső határ. Ennél több vizet szállít a Keleti-főcsatorna , de egy része tovább folyik a Békés és Szolnok megyei gazdaságokba. Ugyanis a megépítés után a mi megyénkben alig volt érdeklődés az öntözővíz iránt, a szomszédos megyékben már nagyobb tapasztalatokkal rendelkeztek, s így kapva-kaptak az alkalmon. Most már azokat sem lehet kisemmizni. Ha megépül a második tiszai vízlépcső, akkor a most más ■megyékbe leadott vízmenynyiséget is nálunk tudjuk hasznosítani. Most tíz éve Tiszalöki duzzasztómű Egy évi haszon százmillió Addig? Van sokféle módja és lehetősége a vízhasznosításnak. A gazdaságosabb és jövedelmezőbb felhasználásnak. Mezőgazdasági nagyüzemeink egész sora adta meg a választ az öntözés hasznára. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben 1963-ban 600 holdat termeltek öntözéssel cukorrépát. Holdankint 308 mázsa volt a átlaguk- Rekordtermés! Ezen a vidéken az egyéni gazdálkodás idején száraz művelés mellett már a 100 mázsás termést is jónak tartották a gazdák. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban öntözéssel több mint 10 mázsával emelték a kukorica termésátlagát. A balmazújvárosi, hajdúnánási, földesi tsz-ek kertészetei, szántóföldi növényei hálásan fizettek az öntözésért. Ebben az esztendőben mintegy 110 ezer hold öntözéséhez szállít vizet 4 megyében a Keletifőcsatorna. Szakemberek számításai szerint egyetlen esztendőben közel 100 millió forintot tiszta bevételre számíthatnak a gazdaságok öntözésből. A Keleti-főcsatorna egyévi hasznából! Április közepén felnyitották a zsilipkapukat Tiszavasvárinál, friss vízzel töltötték fel a Keleti-főcsatornát. Megkötötték a szerződéseket a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal. — Az öntözés, a vízellátás ugyanolyan tervszerűséget kíván — mondotta Molnár László mérnök — mint a vetés, vagy az aratás. Azt mondhatom valóságos „órarendet” készítettünk el, kinek, mikor mennyi vizet tudunk és fogunk biztosítani az öntözéshez, így akarjuk elérni, hogy az alsóbb szakaszok telepeit is elláthassuk. A vízre nagyon ügyelni kell! Vigyázni minden köbméterére. Nem lehet pocsékolni, kihasználatlanul elfolyatni. öntözés nyomán bővebben terem a föld , gazdagabb az élet ckkal ariádi faikus CSEREPET GYÁRTJÁK... Látogatás a hajdúszováti Május I Tsz „cserépgyárában“ A Hajdúszováton készült cserép híre már évtizedekkel ezelőtt bejárta az országot. Ma is gyártanak cserepet a községben s az üzem a hajdúszováti Május 1 Termelőszövetkezet tulajdonát képezi. Miért híres az itt készített cserép? — kérdeztük Sárosi István üzemvezetőtől. A válasz így hangzott: — Azért, mert a mi talajunk agyagrétege olyan, amely kitűnő a cserépgyártáshoz. Nem túlzok, ha azt mondom: az országban kevés ilyen jó minőségű agyaglelőhely van, mint a mi határunkban. Az általunk készített cserepek tartósak, állják az idők viharát. Ez évben ötszázezer cserepet gyártanak a hajdúszováti üzemben. Húsz szövetkezeti gazda végzi ezt a nehéz és fárasztó munkát. Mert ez a munka még most is fárasztó. Hiszen a cserépkészítés fortélyai évtizedek óta alig változtak valamit. A kiásott földet talicskákból öntik bele a lófogat vontatta darálóba. A földbe süllyesztett darálóban másfél köbméter sár fér el, amelynek finom „lisztté” őrlését 15 perc alatt végzik el lóvontatás segítségével. Kétezer cseréphez szükséges föld darálásához egy óra hossza szükséges. Két ember naponta 2 ezer cserepet tud kiverni. Tűző napfényben végzik a sárkészítést. Az agyagot szállító nagy talicskába egyszerre 180 kilogramm föld fér bele. Csalóka, szeles az idő, de a sárkészítőről csurog a veríték. Hódos Imre így szól: — Az igaz, hogy sokat kell cipekedünk, hajladoznunk, a kemence előtt izzadnunk, de nem cserélném el a mesterségem — Reggel 4 órakor már talpon vannak a cserépkészítők. A polcokról leszedik az előző nap elkészült árut, majd ezt követően hozzálátnak a cserépveréshez. Ezt a folyamatot követi a cserép beszállítása a szárítóba. Majd innen kerül a híres szováti „hódfarkú” cserép a kemencébe. A hatalmas kemencében egyszerre 84 ezer darab cserepet tudnak égetni, ezer fok meleg mellett. A szováti cserépgyár készítményére számot tart ez évben a Debreceni Szigetelő és Tetőfedő Ktsz, a Debreceni Festő, Kályhás és Szakipari Ktsz is. Mindemellett a megye termelőszövet-rkezeteiből is érkezik megrendelés. A hajdúszoboszlói, derecskei, konyári közös gazdaságokban folyó építkezésekhez a szováti üzem szállítja a jó minőségű cserepet A ktsz-ek és termelőszövetkezetek eddigi igénye: 450 ezer cserép. Több megrendelést nem vállalnak, mert évente csak mindössze 5 hónapig dolgozik a „cserépgyár”. B. S. Cserépégető kemence Gyors munkát és ügyes langózása” kezet igényel a cserepek „pill Sűrített járat az AKÖV-nél Május 1-én és 2-án egész np a közönség rendelkezésée 411 a két mikrobusz. Az el- 5 szerelvény reggel 9 órakor idul a Rózsa utcából, majd a lokásos Nagyerdei körútonolytatja útját. Az Autóbuszközlekedési Válalat május 1-én valamennyi pótkocsiját üzemelteti a helyi járatokhoz. A 10-es autóbusz hétköznapi sűrített menetrend alapján közlekedik. A két ünnepnapon 30 taxi áll az utazóközönség rendelkezésére. Tizenkét kocsira felszerelték a világító „taxi” jelzést. Hódos Imre és Kovács Iró* végzi a cserépsimítást