Hajdú-Bihari Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a gimnáziumokban Tegnap, hétfőn több gimná­ziumban megkezdődött az új vizsgaszabályzat alapján a szó­beli érettségi. A Csokonai gim­náziumban, Debrecen legna­gyobb középiskolájában és a Fazekas gimnáziumban már tegnap többen leérettségiztek. Az új szabályzat szerint kö­telező érettségi tárgyak: a ma­gyar nyelv és irodalom, a tör­ténelem és a matematika. Min­den gimnáziumi érettségiző köteles azonban legalább egy — negyedik — érettségi tár­gyat választani, amely lehet az orosz nyelv vagy bármely más idegen nyelv, illetve a bio­lógia, fizika és a kémia. A következő napokban — június 15-ig — valamennyi kö­zépiskolában megkezdődik a megyében a szóbeli érettségi, illetve a képesítő vizsga. * • / \ / '—”7 yj q­l?] BAJDU-BIHARI Vita# pt\aUtomos, tgyeutlidekf ff/ XXL ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Ildiit §S§511 iaBffl fifBl JMl I1|ÍI ÁRA: 60 FILLÉR HjBB BkBBk ||§| WgB HR 1964. JÚNIUS 2­, KEDD EPfi Legyen a népfrontmozgalom lelkes ösztönzője a mindennapi munkának Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága hétfőn dél­előtt ülést tartott Debrecen­ben, a megyei tanács épüle­tében. A bizottsági ülésen megjelent Gödör Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára és Ambrus István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke is. A tanácskozást P­a­rt­á­s Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnö­­ke, a Napló főszerkesztője nyitotta meg, majd Faze­kas Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke számolt be a Hazafias Nép­front III. kongresszusa óta eltelt időszak munkájának ta­pasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy növekedett a dolgozó emberek aktivitása is az el­múlt hónapokban. A nép­frontmozgalom részvevői a jövő távlataiban is helyeslik a párt, a szocializmus teljes felépítésének politikáját. Ugyanekkor nem szabad elfeledni, hogy a további sike­rek feltétele az állandó és folyamatos politikai munka. A továbbiakban a legfon­tosabb feladatokról beszélt — mint a termelőszövetkezeti mozgalom további szilárdítá­sa, a közművelődés segítése, a községfejlesztési, kommuná­lis feladatok támogatása. Ami a termelőszövetkezetek érde­kében folytatott népfront­munkát illeti — mondotta Fazekas Károly, —, rendkívül fontos a közös ügy iránti fele­lősségérzet mélyítése, a jogok­ra és kötelezettségekre való rendszeres nevelés. A nép­frontmunka eredményét első­sorban a termelési mutatók igazolhatják, de nem feled­kezhetünk el arról sem, hogy ezzel párhuzamosan a dolgozók mindennapi gondjaival, prob­lémáival való rendszeres fog­lalkozás is elsőrendű nép­front-feladat. Részletesen foglalkozott a nyári munkákra való felkészü­lés fontosságával, és hang­súlyozta, hogy az idei kitűnő terméskilátások örömmel töl­tenek el bennünket, de ugyanakkor nagy felelősséget is jelentenek számunkra. Jól szervezett betakarítással kell elérni, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Az igaz, hogy ma már a hangsúly a gépi aratáson van, de fel kell készülnünk minden erő össz­pontosítására, a kézi aratásra is. Nem kevesebb gondot je­lent a tárolás megszervezése, amelyhez nem elég központi segítséget várni, hanem min­den helyi lehetőséget fel kell használni. A továbbiakban közműve­lődési problémákról beszélt. A beszámolót élénk vita követte, amely során a felszó­lalók mindenekelőtt a mező­­gazdasági feladatokkal fog­lalkoztak, és figyelmeztettek az aratásra való felkészülés fontosságára. Arról is sok szó esett, hogy a boltokban kevés a kasza. A vita során szó esett más aktuális mezőgazdasági fel­adatokról is, a növényápolás­ról, a vegyszeres gyomirtás fontosságáról. Öntözési fel­adatokkal foglalkozva arról esett szó, hogy időben törté­nő, bőséges, 70—80 milliméte­res öntözésre van szükség, és ugyanakkor biztosítani kell — az öntözött területekre — a megfelelő talajutánpótlást, trágyázást Legyen a népfrontmozgalom — hangsúlyozta összefoglalá­sul a vita — lelkes ösztönzője a mindennapi munkának. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága végül elfogad­ta a bizottság egyéves mun­katervét. Hazánkba érkezett a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsége Az országgyűlés elnökségé­nek meghívására hétfőn ha­zánkba érkezett a Román Nép­­köztársaság nagy ü­lésének küldöttsége A delegá­ciót Anton Moisescu, a nagy nemzetgyűlés alelnöke vezeti A küldöttség tagjai: Gheorghe Rosu­, a nagy nemzetgyűlés közigazgatási bizottságának el­nöke Iosif Juglar, a nagy nemzetgyűlés gazdasági—pénz­ügyi bizottságának tagja, Gheorghe Stan, a nagy nem­zetgyűlés jogügyi bizottságá­nak tagja, a Ploesti tartomá­nyi Néptanács elnöke, Stanciu Stoian, a nagy nemzetgyűlés jogügyi bizottságának alelnö­­ke, egyetemi tanár, a pedagó­giai kutatóintézet igazgatója, Elene Grigoriu képviselő,­­ a Bukarest tartományi Nőtanács elnöke Nicolae Huditeanu képviselő, a Dobrudzsa tarto­mányi Filimon Sirbu kollek­tív gazdaság elnöke, a szocia­lista munka hőse Ionel Raducanu képviselő, a buka­resti Elektronica üzem dolgo­zója. _ . A delegáció ünnepélyes fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelentek: Vass Ist­vánné, az országgyűlés elnöke, dr. Beresztóczy Miklós és Pó­lyák János, az országgyűlés al­­elnökei, Mihályfi Ernő, Nagy Dániel és Szakasits Árpád, az Elnöki Tanács tagjai, Böjti János külügyminiszter-helyet­tes, Harmati Sándor, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, dr. Pesta Lász­ló, a Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnökhe­lyettese, valamint az ország­­gyűlés tisztikarának tagjai, számos országgyűlési képvise­lő. Jelen volt Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és a nagy­­követség több tagja. A vendégeket Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke üdvö­zölte. — Az önök látogatása azért is nagyon kedves számunkra — mondotta —, mert viszonoz­hatjuk azt a rendkívül szívé­lyes baráti fogadtatást, amely­ben a Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttsé­gét részesítették a Román Népköztársaságban. Magyaror­szági tartózkodásuk alkalmat ad arra, hogy tovább mélyít­sük, erősítsük azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek a szo­cializmust építő népeink kö­zött kialakultak. Anton Moisescu, a román delegáció vezetője köszönetet mondott a baráti fogadtatá­sért, s kifejezte meggyőződé­sét, hogy magyarországi láto­gatásuk gyümölcsözően hozzá­járul majd a két szomszédos nép baráti kapcsolatainak fej­lesztéséhez, a szocialista orszá­gok testvéri közösségének, ösz­­szeforrottságának erősítéséhez. A delegációt hétfőn délután fogadta Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke. A látogatá­son részt vettek az országgyű­lés alelnökei és a parlament tisztikarának tagjai, jelen volt továbbá Mihail Rosianu buda­pesti román nagykövet is. A szívélyes légkörben lezajlott megbeszélésen kölcsönös tá­jékoztatók hangzottak el a két törvényhozó szerv munkájá­ról. A román delegáció tagjai ez­után megtekintették a parla­ment épületét, majd a Nem­zeti Galériát. Este Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke díszvacso­rát adott a román vendégek­­ tiszteletére. (MTI) Repülőgépről vetik a rizst a Hortobágyon , 1964-ben mintegy hatezer több termést. A gazdaságban a hold földön folytat korszerű- ezerötven holdon került a­z. öntözéses legelőgazdálkodást gondosan előkészített talajba , a Hortobágyi Állami Gazda- a rizsvetőmagozd A­ság. Ezen a területen három- A munkákhoz nagy segítsé­­g szorosára nő a terméshozam, get nyújtottak a repülőgépes­­ és kiváló minőségű szénát növényvédő szolgálat gépei, I "0 legelők öntözésén kívül amelyek rövid idő alatt él­­ő­műtrágyázással és alapos ta- végezték a legelők fejtrágya- t­­ajelőkészítéssel biztosítják a tását és a rizs vetését. Repülőgép szórja a rizst az elárasztott területekre. (MTI .Fotó : Bajkor József felúaj A tsz-ek megyei versenyének győztese a debreceni Arany János Termelőszövetkezet A Hajdú-Bihar megyei ver­senybizottság legutóbbi ülésén a közös gazdaságok 1963. évi megyei és járási termelési ver­senyének eredményeit tár­gyalta, és alapos, körültekintő mérlegelés és vita után döntést hozott. A megyei versenybi­zottság megállapította a ter­melési versenybe beneve­zett tsz-ek megyei sor­rendjét, valamint a járási sor­rendet, ezenkívül külön érté­kelte a gyenge kategóriába sorolt termelőszövetkezetek eredményeit A megyei versenybizottság döntése alapján a termelőszö­vetkezetek 1963. évi termelési versenyének megyei győztese a debreceni Arany János Tsz, amely csoportjában országosan is hetedik helyezést ért el. A második az újszentmargitai Petőfi Tsz, amelynek neve ugyancsak ott szerepel az or­szág legjobb gazdaságai között, míg a harmadik helyre a sár­rétudvari Arany Kalász Ter­melőszövetkezet került. (Azok a gazdaságok, ame­lyek a termelőszövetkezetek országos versenyében kitünte­tést és jutalmat kaptak, nem vettek részt a megyei verseny­ben.) Az egyes járásokban a kö­vetkező szövetkezetek kerül­tek az első helyre. A berettyó­újfalui járásban az újh­ázi Arany Kalász Termelőszövet­kezet, a biharkeresztesiben a berekböszörményi Szabad Föld Tsz, a debreceniben az ebesi Vörös Csillag Tsz, a polgári­ban az újszentmargitai Petőfi Tsz, a derecskei járásban a nagylétai Arany Kalász Tsz, a püspökladányiban a sárrétud­vari Arany Kalász Tsz, Hajdú­­böszörmény és Hajdúnánás vá­rosban (együttes versenykör­zet) első a hajdúböszörményi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet, Hajdúszoboszló és Bal­mazújváros versenykörzetben első a balmazújvárosi Lenin Tsz, a Debrecen város határá­ban gazdálkodó gazdaságok kö­zött első a debreceni Vörös­marty Tsz. A gyenge termelőszövetke­zetek kategóriájába tartozó gazdaságok között gyors fejlő­désért a hajdúhadházi Új Ba­rázda Tsz szerezte meg az első helyet, a második a hajdúná­nási Lenin Tsz, a harmadik pe­dig a vámospércsi Május 1 Tsz. 1968-ban befejeződik a mezőgazdaság villamosítása A Minisztertanács tanács­­szervek osztálya, az Országos Tervhivatal, a földművelés­ügyi, a nehézipari és az épí­tésügyi minisztérium részvé­telével néhány éve alakult mezőgazdasági tárcaközi bi­zottság legutóbbi tanácskozá­sán számba vette a mezőgaz­daság valamosításának eddi­gi eredményeit, és meghatá­rozta további feladatait. A beszámolóikból megálla­pították, hogy az állami gaz­daságok és üzemegységeik 98,2 százalékát már villamo­sították. Az állami gazdaságok vil­lamosítása ezzel gyakorla­tilag befejeződött, mert ami még az idén hátra van, lényegében már nem egyéb a villamosenergiaellá­tás bővítésénél. A termelő­szövetkezeteik és üzemegysé­geik 58 százalékába vezették be eddig az elektromos ener­giáit ... Ezzel a bekapcsolt tsz-ek mindegyikében megte­remtették a lehetőségét a mezőgazdasági munkák gépe­sítésének. Az összes mezőgaz­dasági üzemeknek — bele­értve a már száz százalékig villamosított gépállomásokat is — 64,2 százaléka van ellát­va villamosenergiáival. Mind­ez túlnyomórészt az utóbbi három-négy évben történt. A Földművelésügyi Miniszté­rium, a Magyar Villamosmű­vek és az Országos Villamos­energia Felügyelet, amely a munkát szakmailag összefog­ja, irányítja, úgy számítja, hogy az eddigihez hasonló ütemben a mezőgazdaság vil­lamosítása körülbelül a har­madik ötéves terv közepére 1968-ban teljesen befejeződik. A tárcaközi bizottság az erre az időre való felkészülés feladatai között az elsők közé sorolta a gépesítés mértéké­nek, a munkagépek és meg­hajtógépeik számának, fajtá­jának meghatározását. A kö­vetkező időszakban eldönti, hogy milyen munkához gaz­daságosabb a dízel nyers­olajmotor, milyenhez az elektromos gép. A Földműve­lésügyi Minisztérium és az illetékes villamosenergiaipa­­ri szervek hozzáfognak a jö­vőbeni villamosgépszükséglet megállapításához. Bekapcso­lódik ebbe a munkába az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, amely máris készít erre vonatkozó tanul­mányokat. A következő fontos feladat a valamosgépeket ke­zelő, karbantartó és javító szakmunkások kiképzése. A földművelésügyi tárca szak­munkástanuló-intézetei képez­nek ki ugyan villanyszerelő­ket, azonban előreláthatólag többre lesz majd szükség. Az Országos Villamosenergia Felügyelet bejelentette, hogy támogatja a mezőgazdasági üzemek rendszeres villamos­­szakmunkás-tanfolyamait, és tananyagot állít össze részük­re. Nagy lépéssel viszi előre a jövőbeni teljes mechaniizálást, hogy az FM javaslatára néhány állami gazdaságot és tsz-t mintagépesítésre jelölnek ki. Ezeket a gazdaságokat termelési profiluk szerint felszerelik valamennyi szükséges géppel. A többi gazdaságok ezekben tanulmányozhatják majd az állattartás, a növénytermesz­tés, a majori munkák gépi eljárásait, és az így szerzett tapasztalatokból kiindulva kezdhetik meg vagy fejleszt­hetik a maguk üzemeinek gé­pesítését. A mintagépesítés­­hez az idén hozzáfognak. Egyelőre öt-hat gazdaságot jelölnek ki mintagépesítésbre. (MTI) Befejeződött a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülése Moszkvában május 27—29-e között megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa külkereskedelmi ál­landó bizottságának soronlevő ülését. A bizottság ülésének munkájában részt vettek a Köcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai. A bizottság megvizsgálta a tagállamok közötti 1964. évi árucsereforgalmi megállapo­dások megkötésére és az 1965-ig szóló hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások bővítésére vonatkozó tárgya­lások eredményeit. Az aláírt jegyzőkönyvek 1963-hoz ké­pest a KGST-tagállamok 1964. évi kölcsönös árucsere­forgalmának további növeke­dését irányozzák elő. A bizottság ülésén meg­vizsgálták, hogyan bővíthető a KGST-tagállamok között a közszükségleti cikkek szállítá­sa, hogy gazdagabbá váljék az áruválaszték. Megállapították, hogy e termékek kölcsönös kereskedelmének volumene 1963-ban az 1960. évinek 1,6- szorosa volt. Intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek hoz­zájárulnak a közszükségleti cikkek cseréjének növelésé­hez. A bizottság megvizsgált más, a KGST-tagállamok ke­reskedelmét érintő kérdéseket is, és megfelelő határozatokat hozott. A bizottság ülése a baráti együttműködés és kölcsönös megértés jegyében zajlott le. (MTI)

Next