Hajdú-Bihari Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ. (tablaía£, tgyualideb XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. JANUÁR 1., PÉNTEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NAPLÓ Tovább az eddigi úton A jókívánságok ma ismét felhangzanak. Országok, népek, barátok, rokonok, ismerősök, családtagok mondják egymásnak: boldog újévet. Igen, ma az új év reménye, a új év öröme tölt el bennünket s nem a megszokás, nem az ismétlődés csalja a szánkra a régóta ismétlődő szavakat. A hit, a bizakodás az eredmények felett érzett biztonság mondatja velünk 1965 első napján is, hogy boldog újévet, békés alkotó lehetőségeket, eredményes és gyümölcsöző munkát. Nálunk, tehát az újévi jókívánságok nemcsak a megszokás ismétlődését jelenti, többet és sokkal igazabbat mondanak a szavak s az emberek, amikor ennek a kívánságnak kifejezést adnak. Felvetődik a kérdés, miből táplálkozik ez a reménység. A karácsonyi lapok már közölték az 1965. évi népgazdasági tervet. Izgalmas és érdekfeszítő olvasmány. Népünknek pártunknak, állami vezetésünknek egy olyan programja, amely egy évre ismét megszabja munkánk menetét. Az 1965. évi népgazdasági tervnek nemcsak az adja meg a jelentőségét, hogy egy új gazdasági év célkitűzéseit tartalmazza, hanem sokkal inkább az, hogy az 1965. év 5 éves tervünk utolsó éve. Ez a tény, tehát már arra is feleletet ad, hogy népgazdaságunk az elmúlt években milyen fejlődést, milyen előrehaladást mutat. Ha ilyen visszapillantást teszünk nyugodtan ,megálapíthatjuk, hogy népgazdaságunk az 5 éves terv eddig eltelt időszakában töretlenül és jelentősen fejlődött. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő és ez életünk minden területén érezhető. Milyen tényezők, milyen eredmények bizonyítják ezt a fejlődést? Az ipar és a mezőgazdaság területén olyan eredmények jelzik az előrelépést, amelyek az 1965. évi népgazdasági tervben még tovább fognak növekedni. Az ipari termelés például négy év alatt 40 százalékkal emelkedett. Különösen is szembetűnő a vegyipar s azon belül a műtrágyagyártás, a gyógyszertermelés és a műanyaggyártás fejlődése. Ezzel párhuzamosan természetesen az új ipari kombinátok létesítése a régi üzemek korszerűsítése is lépést tartott. A mezőgazdasági termelés egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére is négy év alatt körülbelül 10 százalékkal emelkedett. Termelőszövetkezeteink erősödtek, a mezőgazdaság sok ezer géppel, szállítóeszközökkel, új gazdasági épületekkel gazdagodott. Terjednek az új technikai eljárások, nő a felhasznált műtrágya, a nagyhozamú vetőmag és növényvédőszer mennyisége. De rendszeresen bővült a lakosság kulturális ellátása is, s ennek megfelelően emelkedett az életszínvonala. A középiskolákban, a szakiskolákban az egyetemeken soha nem látott módon megnőtt a fiatalok létszáma, amit talán az ilyen számadatok is érzékeltetnek: 1964-ben 60 százalékkal többen érettségiztek, mint négy évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majdnem megkétszereződött s ma országunkban a főiskolai képzés tartalmában és színvonalában is kifejezi szocialista társadalmi rendünk lényegét. Ha megyénkben körülnézünk, szintén ennek a fejlődésnek látjuk a bizonyságait. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban számottevőek a fejlődés eredményei, hiszen még csak például a debreceni orvosi műszergyárat említenünk, amelynek korszerűen felépített üzemében ebben az évben kezdődött meg a termelés. Az agrártudományi főiskola új helyiségekkel gazdagodott, ezekben ma már korszerű szinten folyik mind az elméleti, mind a gyakorlati munka. Megyénkben az elmúlt évben is tovább gyarapodott az öntözés lehetősége, s a Keleti-főcsatorna mellett megkezdődött a Nyugati-főcsatorna kiépítése is. Új középiskolák, új művelődési otthonok kerültek átadásra s ezek is mind a lakosság érdekében. Az 1965. évi népgazdasági terv időszakában népünkre, társadalmunkra további feladatok várnak. Az ipar, a mezőgazdaság területén is olyan feladatokat kell megvalósítanunk, amelyek tovább emelik népünk életszínvonalát. A terv előirányzata szerint bár az ipar termelése a korábbi éveknél mérsékeltebben, mégis körülbelül 4,5 százalékkal nő. Hogy ezt megtudjuk valósítani a végrehajtásban különösen is arra kell fordítani a figyelmet, hogy a termékek összetétele és választéka az eddiginél jobban alkalmazkodjék a tényleges ignéyekhez. Ahogy az 1965. évi népgazdasági terv megfogalmazza: egyik fontos célkitűzésünk „a munka hatékonyságának fokozása. Országos átlagban az ipari termelés tervben előirányzott növekedésének több mint 70 százaléka a termelékenység emelkedéséből kell, hogy származzék. A terv jelentős feladatokat ír elő a költségszint csökkentésében. Érmek végrehajtását az eddigieknél fokozottabban kell műszaki-szervezési intézkedésekkel a munkafegyelem és a technológiai fegyelem javításával megalapozni. Ez a feladat megköveteli a munka, a létszám és a bérfegyelem következetes érvényesítését.” A mezőgazdaság területén is új feladatok állnak előttünk. Mezőgazdasági nagyüzemeinkre vár a feladat, hogy népünk mezőgazdasági áruellátását biztosítsák. Ezekhez a lehetőségek megvannak s ha szövetkezeti tagságunk az eddig rá jellemző szorgalommal és odaadással végzi munkáját a célul tűzött feladatok meg is valósulnak. Az új évnek különös jelentőséget ad, hogy népünk 1965- ben ünnepli majd hazánk felszabadulásának 20 éves évfordulóját. Ha visszatekintünk , szabad két évtizeden elmondhatjuk, hogy népünk úgy élt ezzel a szabadsággal ahogyan felnőtt és öntudatos nép élhet. Lerakta a szocializmus alapjait, alkotó energiáit a társadalom, az élet szolgálatába állította. Egy olyan társadalmat valósítottunk meg, amelyben népünket nem köti többé az elnyomás béklyója, magunk formáljuk életünket, hazánk gazdagságát gyaratítjuk, a társadalmi haladást támogatjuk az egész világon. Hazánk gazdasági fejlődése és ezen belül az egyes ember életkörülményeinek javulása két rajtunk álló feltételen múlik: egyrészt azon, hogy a kitűzött gazdasági feladatok mennyire helyesek és előrevivőért, másrészt azon, hogy azok végrehajtása miként valósul meg. ötéves tervünk elmúlt évei bizonyítják, hogy a célkitűzések helyesek, a feladatok megvalósítása viszont rajtunk múlik. Az új évben további munkánkkal kell bebizonyítanunk, hogy végső s legnagyobb közös ügyünk a szocialista társadalom felépítése, ez a magyar nép történelmi hivatása. Az új év öröme, az új év boldogsága ebben valósul meg mindennél kézzelfoghatóbban. Magyar és szovjet államférfiak újévi üdvözletváltása Az új esztendő alkalmából az SZKP és a szovjet állam vezetőihez Dobi István és Kádár János L. I. Brezsnyevhez, az SZKP Központi Bizottsága első titkárához, A. I. Mikojanhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökéhez, A. N. Kosziginhez, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez a következő táviratot intézték: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében szívélyes elvtársi jókívánságainkkal köszöntjük önöket és a testvéri szovjet népet az új esztendő beköszöntése alkalmából. A kommunista társadalmat építő szovjet nép 1964-ben kimagasló sikereket ért el az élet minden területén. Ezek az eredmények növelték a Szovjetunió tekintélyét, még szilárdabbá tették a béke és a szocializmus erőinek növekvő fölényét, s híveinek nagy ügyük győzelmébe vetett hitét. A szocializmust építő magyar nép szívből örül a testvéri szovjet nép nagy sikereinek. A beköszöntő új esztendőben egészséget, boldogságot, további nagy eredményeket kívánunk önöknek és a szovjet népnek a kommunizmus építésében, a világbéke védelmezésében, és a szocialista országok egységének erősítésében. Meggyőződésünk, hogy az 1965. év a magyar—szovjet barátság további elmélyülésének esztendeje lesz. Kommunista üdvözlettel. • A szovjet vezetők Dobi Istvánhoz és Kádár Jánoshoz intézett távirata így hangzik: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, valamennyi szovjet dolgozó és a magunk nevében forrón üdvözöljük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt és a testvéri magyar népet az új év alkalmából. Kedves elvtársak, kívánunk önöknek és önökön keresztül az egész magyar népnek új évben — amelyben a gyár nép életének olyan fontos dátuma érkezik el, mint gyarország felszabadulásán 20 éves évfordulója — továbi sikereket a szocialista társadalom építésében, a szocialista országok barátsága, egysége és összeforrottsága, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megszilárdításában és a békéért folytatott nemes harcban. • Üdvözlő táviratot váltott az új esztendő alkalmából Péter János külügyminiszter és A. A. Gromiky, a Szovjetunió külügyminisztere is. (MTI) Illést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt az ENSZ 19. ülésszakának eddigi eseményeiről és a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A művelődésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a Moszkvában aláírt magyar— szovjet kulturális munkatervről és kulturális kapcsolataink 1965. évi fejlődéséről. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A kormány — az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének előterjesztésére — kinevezte a vízügyi törvény alapján működő tárcaközi országos vízgazdálkodási bizottság tagjait, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) elő idej új mett Átadták i a Művelődésügyi Minisztérium nívódíját December hó 30-án, a Csokonai Színház klubjában, házi ünnepség keretében Molnár Béla — a Művelődésügyi Minisztérium színházi osztályának vezetője — kiosztotta a minisztérium 20 000 Ft-os nívódíját Bertold Brecht: Jó embert keresünk produkciójában a legkiemelkedőbb alkotómunkát nyújtó művészeknek. Nívódíjban részesült: Béres Ilona, Linka György, Novák István, Lontay Margit, Dégi István, Sarlai Imre, Gerbár Tibor, Hotti Éva, Hegedűs Erzsébet, Haumann Péter, Sz. Kovács Gyula, Siklós György, Ujvárossy Katalin, Szabó Ibolya, Köti Árpád és Téby Katalin színművészek, továbbá Lengyel György főrendező, a produkció rendezője, Csányi Árpád díszlettervező és Greguss Ildikó jelmeztervező. A házi ünnepségen megjelentek: Baranyai György, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Ördögh László, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Pápista Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának munkatársa, Balogh József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A jutalmazottak nevében Lengyel György főrendező, a színház nevében Taar Ferenc igazgató mondott köszönetet. T. Gy. ’YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY: MÜLT ÉS JELEN (Vencselled István felvétel^