Hajdú-Bihari Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 1., CSÜT. HAJDÚ-BIHARI VÜág. yxdetőMoi, tgyziutizuk' NAPLÓ A_ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KGST-tanácskozás Prágában A KGST gépipari állandó bizottsága március 23-tól 29-ig Prágában tartotta meg ülésszakát, amelynek munká­jában Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar­­ország, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttei, va­lamint a KGST és a jugosz­láv kormány közötti megálla­podás értelmében Jugoszlávia képviselői vettek részt. Meg­figyelői minőségben képvisel­tette magát az ülésszakon a Kubai Köztársaság is. Az állandó bizottság meg­vitatta a KGST 19. üléssza­kán, valamint a végrehajtó bizottság 16. ülésszakán kitű­zött feladatokat s intézkedé­seket fogadott el azok végre­hajtására. Ezenkívül az ülésszakon ja­vaslatokat fogadtak el textil­ipari gépek és berendezések, erdei munkálatokhoz szüksé­ges gépek, valamint görgős­csapágyakat előállító gépek gyártásának szakosítására és kooperálására. Megállapítást nyert, a terr­melés összpontosítása lehető­vé teszi a tagállamok számá­ra, hogy a textilipari gépek szállítását két és félszeressére növeljék, míg a görgyscsap­­ágyak szállítása 1970-ben a jelenlegiek kétszerese lesz. Az állandó bizottság meg­állapította továbbá, hogy a KGST-tagállamok energetikai berendezésekre vonatkozó szükségletei az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakban, sa­ját termelésük által biztosít­va lesznek. Az ülésszakon foglalkoztak még a KGST-tagállamokban épülő tengeri hajók tipizálá­sának kérdéseivel is. (MTI) Az építés után segíteni a szakszerű öntözésben is Szocialista szerződés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a tsz-ek között Szerdán délelőtt Debrecen­ben a Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője, Pa­p­p Ferenc, Hajdú-Bihar me­gyéből hat, Szabolcs megyéből pedig egy termelőszövetkezet vezetője szocialista szerződést írt alá. Az új kezdeményezés­nek a célját abban foglalta össze az igazgatóság vezetője: A telepek építése után fokozott segítséget kíván­nak nyújtani a termelő­szövetkezeteknek a szak­szerű öntözés megvalósí­tásában, fokozni ezzel is az öntözés hasznát, növelni gazdaságossá­gát. A szocialista szerződés­ben foglaltak többet tartal­maznak, mint egyszerű szak­­tanácsadást. Nemcsak megbe­szélik a termelőszövetkezetek vezetőivel, hogy mit érdemes és lehet tenni az öntözéses gazdálkodás eredményesebbé tételében, hanem a helyszínen, kinn a föl­deken, a táblákon végzik a munkát, a telepek előké­szítésétől kezdve a víz ve­zetéséig, a különböző öntözési módok alkalmazásáig. Vagyis az új öntözőtelepeken ellátják a művezetést. Milyen főbb pontokat tar­talmaz a szocialista szerződés? A Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság­ legjobb szakemberei­nek a közreműködésével vál­lalta az öntöző­telepek átadá­sa utáni próbaüzemeléseket és próbaöntözéseket. Látszólag egyszerű és könnyem megol­dandó feladat ez, amikor már üzemképes a telep. A tsiz-ek többségében azonban még nincs megfelelő szakember, nincs gyakorlati tapasztalat, s az első lépések megtétele döntő fontosságú. Azért is­, hogy a kezdet is eredményes és sikeres legyen, ne „tanul­janak” a saját kárukon. Vállalták, hogy közremű­ködnek az öntözéssel kap­csolatos mezőgazdasági feladatoknál, mint például a vetésterv el­készítése, az egy esztendőre szóló üzemelési és öntözési terv kidolgozása. Hathatósan­­kívánják segí­teni az öntözőtelepeken be­lüli munkák irányítását, s ezekhez biztosítják a szüksé­ges gépi eszközöket és gépe­ket is kölcsön formájában. Ilyen munkálatok többek kö­zött a talajegyengetés, baráz­dák, sávok, ideiglenes csator­nák elkészítése, valamint a szórófejek és szárnyvezetékek telepítése. Három esztendőre szól a most megkötött szocialista szerződés. Ezalatt rendszere­sen ott lesznek ezekben a tsz­­ekben a Tiszántúli Vízügyi Igazatóság szakemberei az öntözésnél, s ezalatt fokozott figyelmet és gondot fordíta­nak arra a szövetkezetek ve­zetőivel, hogy kialakuljon az állandó szakmunkáslétszám, olyan törzsgárda, akik valóban jól megismerik, megta­nulják ezalatt az öntözést. Amikor vége lesz egy öntözési idénynek a tsz-ek vezetőivel együtt számításokat végeznek az öntözés gazdaságosságáról, hasznáról, a többlet termésről. Mit vállaltak a termelőszö­vetkezetek? Elsősorban azt, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereivel szorosan együtt dolgoznak, ki­alakítják az öntözésnél dol­gozó munkacsapatokat. Be akarják bizonyítani, hogy az összefogás és segítség­­nyújtás nyomán a már meglevő vagy ezután épü­lő nagy összegű öntözési beruházások jobb kihasz­nálása lehetséges és ezáltal még magasabb ter­méseredményeket tudnak el­érni. A Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság a szaktanácsadáson túlmenően művezetési tevé­kenység ellátását vállalta a szocialista szerződésben: a hajdúszoboszlói Búzakalász Tsz-ben 1040 hold AC tele­pen, a nagyhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz-ben 1128 AC telepen, a zsákai Lenin Tsz-ben 634 hold felüle­ti öntözéses telepen a bihar­­nagybajomi Dózsa Tsz-ben 425 hold felületi öntözőtele­pen, a darvasi Uj Világ Tsz­ben 415 hold felületi öntöző telepen, az egyeki Uj Élet Tsz-ben 120 hold felületi ön­tözőtelepen. Ezek mellett a, Szabolcs megyei tiszadadai Dózsa Tsz-ben 280 hold fe­lületi öntözőtelepen vállalták a munkát. Képzőművészeti kiállítások április 4-én Három megye művészeinek tavaszi tárlata Debrecenben • 120 gyermekrajz az értelmiségi klub kiállításán Felszabadulásunk 20. évfor­dulója alkalmából április 4-én, vasárnap délelőtt 11 órai kez­dettel képzőművészeti kiállí­tás megnyitására kerül sor Debrecenben, a Déri Múzeum kiállítási termeiben. Az ünnepi alkalomból a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének keletmagyarorszá­­gi területi szervezete tavaszi tárlatot rendez. A kiállításon három megye — Bács-Kis­­kun, Hajdú-Bihar és Szolnok — képzőművészei mutatják be alkotásaikat. Főként debre­ceni, szolnoki, kecskeméti, jászberényi, bajai és ceglédi művészek szerepelnek a tava­szi tárlaton A közönség ösz­­szesen 26 alkotó 78 festmé­nyét, illetve grafikáját, és 16 szobrot láthat. A kiállítás gazdag anyagának mintegy felét Hajdú-Bihar művészei adják: Holló László Kossuth­­díjas, érdemes művész, Fél­egyházi László Munkácsy-dí­­jas, Menyhárt József, Berki Nándor szobrászművész, Bíró Lajos, Józsa János és Iilado­­rász Gyula, valamint Kiss Sándorné iparművész. A kiállításon dr. Béres András, a Hajdú-Bihar me­gyei Múzeumok Igazgatóságá­nak vezetője és Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója mond megnyitót. Debrecenben április 4-én, vasárnap délelőtt egy másik képzőművészeti esemény megnyitására is sor kerül. A Tudományos Ismeretterjesztő társulat Hajdú-Bihar megyei szervezetének Csokonai értel­­lenségi klubjában kilenc órai kezdettel nyitják meg a me­gyei gyermekrajz kiállítást. ★ A hajdúhadházi községi ta­nács felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából em­lékkiállítást rendez a falu­múzeum legértékesebb anya­gából és a községben műkö­dő szakkörök munkájából. Maketten, szemléltető rajzo­kon mutatja be a kiállítás a község életében megmutatko­zó fejlődést. Április 4-én délelőtt kerül sor a hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművész önálló kiállításának megnyi­tására is a községi tanácshá­za kis tanácstermében. A tár­laton több mint 40 mű szere­pel, linómetszetek, monotí­­piák, temperák és walkyd temperák. A fiatal festőmű­vésznek ez lesz az első önál­ló kiállítása, s ez lesz a köz­ségben is az első képzőművé­szeti kiállítás. 11 híd épül a Nyugati-főcsatorná­n A kedvező, tavasziani időjá­rás beköszöntével nemcsak a földeken, hanem a Tiszántúl második nagy mesterséges fo­lyójánál, a Nyugati-főcsator­nánál is megkezdődtek a mun­kák. Az idén már más a tenni­való, hiszen az elmúlt eszten­dőben a hídlábaknál és búj ta­táknál levő földdugók kivéte­lével teljes hosszában megás­ták a 43 kilométer hosszú medret. Csaknem 20 kilométe­res szakaszon kézi erővel a töltést egyengetik és építik a különböző műtárgyakat. A híd ível majd árt a Nyugati­­főcsatornán, s ebből­­ tavaly elkészült a felső szakaszon, Tiszavasvári, Tiszadada térsé­gében. Üzemel Tiszavasvári­­nál a vízkiemelő, elkészült már a bujtató, s egy automa­tikus vízmagasság-szabályozó. Ahogy kedvez az idő, a mun­kálatokat az alapok ásását, a betonozást gyorsabb ütem­ben folytatják, hogy a tervek szerinti időben átadhassák az új létesítményeket rendelteté­seiknek. aáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A Debreceni Agrártudományi Főiskolán korszerű tudo­­ományos módszerekkel folyik az oktatás. A kémiai tanszé­ken az első éves hallgatók polariméter segítségével répa­cukor százalékos töménységét vizsgálják. Képünkön Mirkó­s Lajos adjunktus és Nagy Zoltán első éves hallgató Tavaszi munkák a berettyóújfalui Dózsa Tsz határában A mindennel törődő embe­rek idegességét láttam Fehér­vári Béla főagronómuson, ami­kor hirtelen, minden átmenet nélkül megszólalt: „Ott van a gép, de miért nem megy? Csak nem romlott el?” S önkéntelenül meggyor­sította lépteit. A földúton még néhol kerülgetni kell a hajtá­­sokban összegyűlt vizet, s a süppedő sarat. A barna színű, szépen el­munkált tábla felé igyekez­tünk a berettyóújfalui Dózsa Termelőszövetkezet főagronó­­musával. Oda, ahol a gép állt. Most éppen eltakarja a tábla szélén levő kis tanya, s a piros cserepes ház, s nem tudhatjuk, miért áll a gép, s az emberek. A tábla végén bekanyarodott két lófogat, s a henger amit húztak kettéosztja a 42 hol­das földdarabot, előtte felbor­korrépát vetnek ebbe a táblá­ba. Valóban korszerű, újonnan vásárolt úgynevezett precí­ziós vetőgéppel végzik ezt a fontos munkát. Szemenkénti vetőgépnek is nevezik, mert 4—5 centiméteres tőtávolság­ra egy-egy cukorrépamagot vet csak ki. Így nagyon meg­könnyíti és leegyszerűsíti majd az egyelés műveletét. Vi­szont csak koptatott és kalib­rált cukorrépamagot tud elvet­ni. Ezt a vetőmagot a Hatvani Cukorgyártól — amelynek a 220 hold cukorrépát leszerződ­ték — erre a területre meg­kapták. Igyekeznek, sietnek, de amellett pontos, jó munkát végeznek az emberek, mert a szakszerűség rovására történő gyorsaság káros. Tudják ezt ők. S figyelmes arcuk, mozdu­lataik a biztosíték arra, hogy zolt felületű a föld, ahogyan a jól lesz elvégezve a vetés. Korona hagyta. Utána teljesen sima, mintha aszfaltozva len­ne. Tömörítik a magágyat a most vetendő magnak. — Mi történt? — kérdezte a főagronómus, ahogy odaér­tünk. — Nincs különösebb baj — nyugtaták meg — csak eltö­­mődtek a csoroszlyák. Amikor fordultunk, a vetőgép súlya megemelte a traktor elejét, s így a csoroszlyák mélyen a földbe süllyedtek. Nem folyik ki rajtuk a mag. A főagronómus maga is le­­hajlik. Azt akarja, hogy mi­nél hamarabb indulhasson a vetőgép, és segít kitisztítani a nyolc csoroszlyát. Pár perc múlva felzúgott a traktor és már újra húzta a sorokat a si­mára hengerelt földön. Én idéztem ezt a tipikus ta­vaszi hangulatú képet. Embe­rek, fonatok, gépek a határ­ban. Az emberek arcán ko­molyság és figyelem tükröző­dik. A traktorvezető a nyom­jelző vonalát figyeli, hogy jó legyen a csatlakozó sor, a fa­rosok a csoroszlyákat, nehogy elduguljon valamelyik is. A berettyóújfalui Dózsa Ter­melőszövetkezet tagjai és­ A főagronómus dicsekedve mondta el, hogyan állnak a ta­vaszi munkákkal. Több mint 500 holdat vetettek már el ed­dig: 203 holdon befejezték a borsó vetését és 100 hold ta­vaszi árpa, 131 hold vöröshe­re, 142 hold lucerna vetését végezték el. Jelenleg is 34 erő­gép, nyolc pár ló és 50—60 ember dolgozik a határban. A Berettyó töltésének tövé­ben bekötött fejű fiatal lá­nyok hajladoznak. Egyik ke­zükben frissen szedett palán­ták, a másikban ültetőbot. Rit­mikusan végzik begyakorlott mozdulataikat: előbb az ülte­tőfával fészket készítenek a­ kisorozott földön, majd ügye­sen, gyorsan egy palántát he­lyeznek bele és hozzányomják a földet. Pár perc múlva dél lesz, de meg sem látszik raj­tuk az egész délelőtti hajlon­­gás, a munka. Ha fel is egye­nesednek nem a derekukat fájlalók jellegzetes mozdulatá­val végzik azt, hanem frissen, fiatalosan csak azért, hogy átkiabálhassanak a távolabb dolgozóknak valami jókedvű csipkelődést. Az ebédidőben Kiss György brigádvezetővel kissé távo­labbra húzódunk, mert nem lehet tőlük beszélni, olyan hangosak a lányok. Nem lehet rajtuk csodálkozni m int fejével az ebédelő lányok felé —■ szinte valamennyien tavaly kerültek ki az általános isko­lából. De a munkájukat jól végzik. Ügyesen, gyorsan és jól dolgoznak. Már eddig elültet­tek 60 ezer korai karalábé, 56 ezer saláta, 47 ezer kelkáposz­ta, 15 ezer korai káposzta, 14 ezer karfiol palántát. Ez a brigád 30 holdas terü­leten gazdálkodik. Munkáju­kat Kiss György brigádvezető jól irányítja és szervezi. Ért is a kertészethez, gyerekkorá­tól fogva ezt a mesterséget folytatja. Volt már állami gaz­daságban kertész, dolgozott a járási tanácson kertészeti fel­ügyelőként, s tavaly jött újra vissza a berettyóújfalui Dózsa Termelőszövetkezetbe. Elkép­zelései, tervei vannak arra vonatkozóan, hogyan lehetne a kertészetet még jövedelme­zőbbé tenni, s megszerettetni a tagsággal. Ezeket az elkép­zeléseket a szövetkezet vezető­ségével fogja közölni, s tőlük segítséget vár. Szeretné, ha már jövőre valóra válna el­képzelése. Biztos, hogy a ter­melőszövetkezetnek is hasznot fog hozni. Az ebédidő lejárt. A lányok ugyanolyan gyorsan állnak be helyükre, s r­olt­antják a már megszokott munkát. Boda László Hozzáértő, szorgos kezek ültetik a palántákat Szemenként vető­géppel szövetkezetben végzik a cukorrépa vetését­­.

Next