Hajdú-Bihari Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 1., CSÜT. HAJDÚ-BIHARI VÜág. yxdetőMoi, tgyziutizuk' NAPLÓ A_ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KGST-tanácskozás Prágában A KGST gépipari állandó bizottsága március 23-tól 29-ig Prágában tartotta meg ülésszakát, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttei, valamint a KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében Jugoszlávia képviselői vettek részt. Megfigyelői minőségben képviseltette magát az ülésszakon a Kubai Köztársaság is. Az állandó bizottság megvitatta a KGST 19. ülésszakán, valamint a végrehajtó bizottság 16. ülésszakán kitűzött feladatokat s intézkedéseket fogadott el azok végrehajtására. Ezenkívül az ülésszakon javaslatokat fogadtak el textilipari gépek és berendezések, erdei munkálatokhoz szükséges gépek, valamint görgőscsapágyakat előállító gépek gyártásának szakosítására és kooperálására. Megállapítást nyert, a terrmelés összpontosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a textilipari gépek szállítását két és félszeressére növeljék, míg a görgyscsapágyak szállítása 1970-ben a jelenlegiek kétszerese lesz. Az állandó bizottság megállapította továbbá, hogy a KGST-tagállamok energetikai berendezésekre vonatkozó szükségletei az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakban, saját termelésük által biztosítva lesznek. Az ülésszakon foglalkoztak még a KGST-tagállamokban épülő tengeri hajók tipizálásának kérdéseivel is. (MTI) Az építés után segíteni a szakszerű öntözésben is Szocialista szerződés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a tsz-ek között Szerdán délelőtt Debrecenben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Papp Ferenc, Hajdú-Bihar megyéből hat, Szabolcs megyéből pedig egy termelőszövetkezet vezetője szocialista szerződést írt alá. Az új kezdeményezésnek a célját abban foglalta össze az igazgatóság vezetője: A telepek építése után fokozott segítséget kívánnak nyújtani a termelőszövetkezeteknek a szakszerű öntözés megvalósításában, fokozni ezzel is az öntözés hasznát, növelni gazdaságosságát. A szocialista szerződésben foglaltak többet tartalmaznak, mint egyszerű szaktanácsadást. Nemcsak megbeszélik a termelőszövetkezetek vezetőivel, hogy mit érdemes és lehet tenni az öntözéses gazdálkodás eredményesebbé tételében, hanem a helyszínen, kinn a földeken, a táblákon végzik a munkát, a telepek előkészítésétől kezdve a víz vezetéséig, a különböző öntözési módok alkalmazásáig. Vagyis az új öntözőtelepeken ellátják a művezetést. Milyen főbb pontokat tartalmaz a szocialista szerződés? A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság legjobb szakembereinek a közreműködésével vállalta az öntözőtelepek átadása utáni próbaüzemeléseket és próbaöntözéseket. Látszólag egyszerű és könnyem megoldandó feladat ez, amikor már üzemképes a telep. A tsiz-ek többségében azonban még nincs megfelelő szakember, nincs gyakorlati tapasztalat, s az első lépések megtétele döntő fontosságú. Azért is, hogy a kezdet is eredményes és sikeres legyen, ne „tanuljanak” a saját kárukon. Vállalták, hogy közreműködnek az öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági feladatoknál, mint például a vetésterv elkészítése, az egy esztendőre szóló üzemelési és öntözési terv kidolgozása. Hathatósankívánják segíteni az öntözőtelepeken belüli munkák irányítását, s ezekhez biztosítják a szükséges gépi eszközöket és gépeket is kölcsön formájában. Ilyen munkálatok többek között a talajegyengetés, barázdák, sávok, ideiglenes csatornák elkészítése, valamint a szórófejek és szárnyvezetékek telepítése. Három esztendőre szól a most megkötött szocialista szerződés. Ezalatt rendszeresen ott lesznek ezekben a tszekben a Tiszántúli Vízügyi Igazatóság szakemberei az öntözésnél, s ezalatt fokozott figyelmet és gondot fordítanak arra a szövetkezetek vezetőivel, hogy kialakuljon az állandó szakmunkáslétszám, olyan törzsgárda, akik valóban jól megismerik, megtanulják ezalatt az öntözést. Amikor vége lesz egy öntözési idénynek a tsz-ek vezetőivel együtt számításokat végeznek az öntözés gazdaságosságáról, hasznáról, a többlet termésről. Mit vállaltak a termelőszövetkezetek? Elsősorban azt, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereivel szorosan együtt dolgoznak, kialakítják az öntözésnél dolgozó munkacsapatokat. Be akarják bizonyítani, hogy az összefogás és segítségnyújtás nyomán a már meglevő vagy ezután épülő nagy összegű öntözési beruházások jobb kihasználása lehetséges és ezáltal még magasabb terméseredményeket tudnak elérni. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a szaktanácsadáson túlmenően művezetési tevékenység ellátását vállalta a szocialista szerződésben: a hajdúszoboszlói Búzakalász Tsz-ben 1040 hold AC telepen, a nagyhegyesi Vörös Október Tsz-ben 1128 AC telepen, a zsákai Lenin Tsz-ben 634 hold felületi öntözéses telepen a biharnagybajomi Dózsa Tsz-ben 425 hold felületi öntözőtelepen, a darvasi Uj Világ Tszben 415 hold felületi öntöző telepen, az egyeki Uj Élet Tsz-ben 120 hold felületi öntözőtelepen. Ezek mellett a, Szabolcs megyei tiszadadai Dózsa Tsz-ben 280 hold felületi öntözőtelepen vállalták a munkát. Képzőművészeti kiállítások április 4-én Három megye művészeinek tavaszi tárlata Debrecenben • 120 gyermekrajz az értelmiségi klub kiállításán Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából április 4-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel képzőművészeti kiállítás megnyitására kerül sor Debrecenben, a Déri Múzeum kiállítási termeiben. Az ünnepi alkalomból a Magyar Képzőművészek Szövetségének keletmagyarországi területi szervezete tavaszi tárlatot rendez. A kiállításon három megye — Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szolnok — képzőművészei mutatják be alkotásaikat. Főként debreceni, szolnoki, kecskeméti, jászberényi, bajai és ceglédi művészek szerepelnek a tavaszi tárlaton A közönség öszszesen 26 alkotó 78 festményét, illetve grafikáját, és 16 szobrot láthat. A kiállítás gazdag anyagának mintegy felét Hajdú-Bihar művészei adják: Holló László Kossuthdíjas, érdemes művész, Félegyházi László Munkácsy-díjas, Menyhárt József, Berki Nándor szobrászművész, Bíró Lajos, Józsa János és Iiladorász Gyula, valamint Kiss Sándorné iparművész. A kiállításon dr. Béres András, a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője és Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója mond megnyitót. Debrecenben április 4-én, vasárnap délelőtt egy másik képzőművészeti esemény megnyitására is sor kerül. A Tudományos Ismeretterjesztő társulat Hajdú-Bihar megyei szervezetének Csokonai értellenségi klubjában kilenc órai kezdettel nyitják meg a megyei gyermekrajz kiállítást. ★ A hajdúhadházi községi tanács felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendez a falumúzeum legértékesebb anyagából és a községben működő szakkörök munkájából. Maketten, szemléltető rajzokon mutatja be a kiállítás a község életében megmutatkozó fejlődést. Április 4-én délelőtt kerül sor a hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművész önálló kiállításának megnyitására is a községi tanácsháza kis tanácstermében. A tárlaton több mint 40 mű szerepel, linómetszetek, monotípiák, temperák és walkyd temperák. A fiatal festőművésznek ez lesz az első önálló kiállítása, s ez lesz a községben is az első képzőművészeti kiállítás. 11 híd épül a Nyugati-főcsatornán A kedvező, tavasziani időjárás beköszöntével nemcsak a földeken, hanem a Tiszántúl második nagy mesterséges folyójánál, a Nyugati-főcsatornánál is megkezdődtek a munkák. Az idén már más a tennivaló, hiszen az elmúlt esztendőben a hídlábaknál és búj tatáknál levő földdugók kivételével teljes hosszában megásták a 43 kilométer hosszú medret. Csaknem 20 kilométeres szakaszon kézi erővel a töltést egyengetik és építik a különböző műtárgyakat. A híd ível majd árt a Nyugatifőcsatornán, s ebből tavaly elkészült a felső szakaszon, Tiszavasvári, Tiszadada térségében. Üzemel Tiszavasvárinál a vízkiemelő, elkészült már a bujtató, s egy automatikus vízmagasság-szabályozó. Ahogy kedvez az idő, a munkálatokat az alapok ásását, a betonozást gyorsabb ütemben folytatják, hogy a tervek szerinti időben átadhassák az új létesítményeket rendeltetéseiknek. aáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A Debreceni Agrártudományi Főiskolán korszerű tudoományos módszerekkel folyik az oktatás. A kémiai tanszéken az első éves hallgatók polariméter segítségével répacukor százalékos töménységét vizsgálják. Képünkön Mirkós Lajos adjunktus és Nagy Zoltán első éves hallgató Tavaszi munkák a berettyóújfalui Dózsa Tsz határában A mindennel törődő emberek idegességét láttam Fehérvári Béla főagronómuson, amikor hirtelen, minden átmenet nélkül megszólalt: „Ott van a gép, de miért nem megy? Csak nem romlott el?” S önkéntelenül meggyorsította lépteit. A földúton még néhol kerülgetni kell a hajtásokban összegyűlt vizet, s a süppedő sarat. A barna színű, szépen elmunkált tábla felé igyekeztünk a berettyóújfalui Dózsa Termelőszövetkezet főagronómusával. Oda, ahol a gép állt. Most éppen eltakarja a tábla szélén levő kis tanya, s a piros cserepes ház, s nem tudhatjuk, miért áll a gép, s az emberek. A tábla végén bekanyarodott két lófogat, s a henger amit húztak kettéosztja a 42 holdas földdarabot, előtte felborkorrépát vetnek ebbe a táblába. Valóban korszerű, újonnan vásárolt úgynevezett precíziós vetőgéppel végzik ezt a fontos munkát. Szemenkénti vetőgépnek is nevezik, mert 4—5 centiméteres tőtávolságra egy-egy cukorrépamagot vet csak ki. Így nagyon megkönnyíti és leegyszerűsíti majd az egyelés műveletét. Viszont csak koptatott és kalibrált cukorrépamagot tud elvetni. Ezt a vetőmagot a Hatvani Cukorgyártól — amelynek a 220 hold cukorrépát leszerződték — erre a területre megkapták. Igyekeznek, sietnek, de amellett pontos, jó munkát végeznek az emberek, mert a szakszerűség rovására történő gyorsaság káros. Tudják ezt ők. S figyelmes arcuk, mozdulataik a biztosíték arra, hogy zolt felületű a föld, ahogyan a jól lesz elvégezve a vetés. Korona hagyta. Utána teljesen sima, mintha aszfaltozva lenne. Tömörítik a magágyat a most vetendő magnak. — Mi történt? — kérdezte a főagronómus, ahogy odaértünk. — Nincs különösebb baj — nyugtaták meg — csak eltömődtek a csoroszlyák. Amikor fordultunk, a vetőgép súlya megemelte a traktor elejét, s így a csoroszlyák mélyen a földbe süllyedtek. Nem folyik ki rajtuk a mag. A főagronómus maga is lehajlik. Azt akarja, hogy minél hamarabb indulhasson a vetőgép, és segít kitisztítani a nyolc csoroszlyát. Pár perc múlva felzúgott a traktor és már újra húzta a sorokat a simára hengerelt földön. Én idéztem ezt a tipikus tavaszi hangulatú képet. Emberek, fonatok, gépek a határban. Az emberek arcán komolyság és figyelem tükröződik. A traktorvezető a nyomjelző vonalát figyeli, hogy jó legyen a csatlakozó sor, a farosok a csoroszlyákat, nehogy elduguljon valamelyik is. A berettyóújfalui Dózsa Termelőszövetkezet tagjai és A főagronómus dicsekedve mondta el, hogyan állnak a tavaszi munkákkal. Több mint 500 holdat vetettek már el eddig: 203 holdon befejezték a borsó vetését és 100 hold tavaszi árpa, 131 hold vöröshere, 142 hold lucerna vetését végezték el. Jelenleg is 34 erőgép, nyolc pár ló és 50—60 ember dolgozik a határban. A Berettyó töltésének tövében bekötött fejű fiatal lányok hajladoznak. Egyik kezükben frissen szedett palánták, a másikban ültetőbot. Ritmikusan végzik begyakorlott mozdulataikat: előbb az ültetőfával fészket készítenek a kisorozott földön, majd ügyesen, gyorsan egy palántát helyeznek bele és hozzányomják a földet. Pár perc múlva dél lesz, de meg sem látszik rajtuk az egész délelőtti hajlongás, a munka. Ha fel is egyenesednek nem a derekukat fájlalók jellegzetes mozdulatával végzik azt, hanem frissen, fiatalosan csak azért, hogy átkiabálhassanak a távolabb dolgozóknak valami jókedvű csipkelődést. Az ebédidőben Kiss György brigádvezetővel kissé távolabbra húzódunk, mert nem lehet tőlük beszélni, olyan hangosak a lányok. Nem lehet rajtuk csodálkozni m int fejével az ebédelő lányok felé —■ szinte valamennyien tavaly kerültek ki az általános iskolából. De a munkájukat jól végzik. Ügyesen, gyorsan és jól dolgoznak. Már eddig elültettek 60 ezer korai karalábé, 56 ezer saláta, 47 ezer kelkáposzta, 15 ezer korai káposzta, 14 ezer karfiol palántát. Ez a brigád 30 holdas területen gazdálkodik. Munkájukat Kiss György brigádvezető jól irányítja és szervezi. Ért is a kertészethez, gyerekkorától fogva ezt a mesterséget folytatja. Volt már állami gazdaságban kertész, dolgozott a járási tanácson kertészeti felügyelőként, s tavaly jött újra vissza a berettyóújfalui Dózsa Termelőszövetkezetbe. Elképzelései, tervei vannak arra vonatkozóan, hogyan lehetne a kertészetet még jövedelmezőbbé tenni, s megszerettetni a tagsággal. Ezeket az elképzeléseket a szövetkezet vezetőségével fogja közölni, s tőlük segítséget vár. Szeretné, ha már jövőre valóra válna elképzelése. Biztos, hogy a termelőszövetkezetnek is hasznot fog hozni. Az ebédidő lejárt. A lányok ugyanolyan gyorsan állnak be helyükre, s roltantják a már megszokott munkát. Boda László Hozzáértő, szorgos kezek ültetik a palántákat Szemenként vetőgéppel szövetkezetben végzik a cukorrépa vetését.