Hajdú-Bihari Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

H­AJDÚ-BIHARI Viseg. (tMjteiállal, eg­yedűlipf/th­­f NAPLÓI xxv. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ÁRA; 80 FILLÉR 1965. MÁJUS 1. SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Májusi seregszemle Ofea A CsepesfiSn­k* újra május elsejét kö­ Sösztönre. Ünnepeljük és­­köszöntj­ük a mem­­etik­osa munkásosztály szép és fenséges ünne­pét, amely annyi harcnak, annyi örömnek te annyi atom valóra váltásának a szimbó­­luma. Arcok, seregek, ezrek és százmilliók végtelen seregszemléje villan szemünk elé, s e győzedelmes menet fölött jelképként lobog a munkásság harci lobogója. Vörös tanti zászlók erdejét hömpölyögteti a szél,­­ alattuk végeláthatatlan sorokban menetel az emberiség. A mai májusi seregszemlének népünk hetében történelmi jelentősége van. Húsz éve szabad Magyarország, húsz éve, hogy a május elseje mindennél szabadabb tavaszi seregszemle. A huszonegyedik szabad május elseje új örömök és új feladatok erőforrása, s ma amikor Debrecenben is ez­rek és ezrek léptei igazodnak egy ritmusba a világ munkásainak szívedobbanásával, akkor érezzük igazán, hogy milyen össze­tartozást és milyen erőt jelent a munka ünnepe. Mert május elseje ma is a munka ünnepe. A munkáé, amelynél nincs szebb és felemelőbb dolog. S amikor ma a csatto­gó zászlók alatt felvonulunk, hogy május elsejét köszöntetik, mindennél pezsdítőbben fűti szívünket az a tudat, hogy bekapcsoló­dunk a világ dolgozó millióinak nagy mene­tébe, egy csatasorban vagyunk a szabad tár­sadalmat építő népekkel és azokkal, akik a mi példánkból merítenek erőt, hogy megsza­baduljanak az elnyomástól. Vállvetve hala­dunk mindazokkal, akik világszerte tün­tetnek ma a békéért, a szocializmusért, a szabadságért, azért, amit minden ember megérdemel: a boldogságért. Az emberiség történetében először szovjet földön bonthatták ki szabadon, a májusi lobogót, öt évtized sem telt el azóta, s ma már májusi zászlókat lenget a szél a világ minden pontján. Vörös zászlókat, amelyeket a munkásosztály csatáinak viharai lenget­tek, s hol vérrel, hol az öröm könnyeivel festették rájuk a szabadság jelszavát, amely ott ragyog rajtuk örökre, letöröl­hetetlenül. És újakat is lenget a szél, amelyre még csak nemrég írták fel e szót, de most már nem titokban, hanem szabadon és nem mint vágyat, hanem mint valóságot. S ha fegy­verektől fenyegetve is, de májusi zászlók emelkednek az elnyomók szorításától szen­vedő országokban is. S a májusi zászlók mindenütt ugyanazokat az eszméket jelké­pezik, s e szavakon: a nemzetközi munkás­­osztály, a világ dolgozói összefogásának, közös harcának ünnepe — ejtsék ki azokat száz vagy ezer féle nyelven — a világ népei mindenütt ugyanazokat a fogalmakat értel­mezik. Ezekre gondolva, a május elsejei ünnepi menetben jogosan érezzük úgy mintha tágul­na a tér, mintha nem lenne sem kezdete sem vége, mintha menetünk beleolvadna egy vég nélküli ünnepi áradatba, amely átfogja az egész földgolyót, magába olvasztva min­den népet, minden nemzetet a május elsejei eszme, a munkás nemzetköziség jegyeiben. Képzeletben szemlét tartunk, s büszkeséggel, örömmel ismételjük a költő szavait: „Lobogj fel Láznak ifjú serege, —­ Villogj tekintet világ-bíró kardunk. — Künn a mezőkön harsog a Tavasz, — S mi harcból harcba seregszemlét tartunk.” Ez a májusi seregszemle népünk törté­netében mindig emlékezetes. Harcokat, em­lékeket kapcsol egymáshoz, s most húsz évvel felszabadulásunk után mindegyiknek külön-külön megnő a jelentősége. Forradal­mi hagyományaink tüzének melegét sugá­rozza s mi, akik ma emeljük a zászlót úgy érezzük, hogy velünk vannak ők is, akik álmodtak és harcoltak a szabad május else­jékért. Mert a szabad május elsejék sora népünk történelmében 1945-ben kezdődött. Villantsuk fel egy percre az első szabad május elsejét, s idézzük a részvevő vallo­mását: „Az 1945-ös május elseje emlékeze­tes marad mindenki előtt, aki csak részt vett az akkori ünnepségeken. Az ország nyu­gati fél csupán néhány hete szabadult fel, s az a tavasz a parasztság százezres tömegeinek hozta meg az ezer éve hiába várt jogot a saját földje. Soha addig ilyen akarás és nekibuzdulás nem volt Magyar­­országon, mint azon a szabad ünnepen. S először az ország történetében nemcsak a városok, de a falvak is ünnepeltek ezen a napon, az új élet ígérete is volt minden­kinek ez a nap.” A mai május elseje az új élet ígéreté­nek már megtestesült és valóra váltott dia­dala is. Népünk a nagy nemzetközi kórus első vonalában menetel erősítve és növelve a békéért, a szabadságért, a szocializmusért küzdők százmilliós táborát. S május­ elseji seregszemlénk ezért sugározza meggyőződés­sel bizodalmunkat a szocialista világrendszer erejében és legyőzhetetlenségében. Május elsejének szép üzenete ez a bizalmi szavazás: bízunk a népekben, bízunk a te­remtő béke erejében. Igent mondunk a szo­cialista országok barátságára, valljuk, hogy ez a barátság, ez a szolidaritás az emberiség békéjének és felemelkedésének legfőbb biz­tosítéka. A magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának valóraváltásával az emberiség békeszózatát erősíti, s munká­ját és szorgalmát latba vetve küzd az embe­riség teljes boldogságáért. A május elseji nagy seregszemle jelkép és valóság. Jelképe jövendőnk örömének, valósága mindannak, ahogyan megvalósítot­tuk a régi május elsejék vágyát, ahogyan diadalra vittük a szocializmus ügyét. Milliók szorgalmas munkája építette, szépítette or­szágunkat, az ő munkájukat hirdetik a bá­nyák, a gyáraik, a termelőszövetkezetek, az építkezések, az iskolák, a kutató­­intézetek. Megyénk szorgalmas dolgozói ez országépítő munkában együtt haladnak né­pünkkel; munkájuk és eredményeik jogos büszkeséggel tölthetnek el bennünket. E szép és hatalmas seregszemlén ők is a jövendő boldogságát példázzák. Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság a nádudvari Vörös Csillag A minisztertanács az 1964.­ borzászlóval és „Kiváló tér-­­ gyobb területen gazdálkodó ívre meghirdetett országos melőszövetkezeti gazdaság” termelőszövetkezetek közül a termelési versenyben elért ki- címmel tüntette ki: nádudvari Vörös Csillag Tér­magasló eredményeikért ván-­­ a 4500 szántóegységnél na- e­melőszövetkezetet. I. a Nagyerdőn Május Gazdag kulturális program várja a debrecenieket május 1-én az idén is. A debreceni Nagyerdőn a különböző üze­mek, vállalatok kultúrcsoport­­jai adnak műsort május 1-én. Változatos szórakozási lehető­séget nyújt a Ludas Matyi vi­dám­park te a különféle játé­kokkal, szórakoztató berende­zéseivel. A 10 éven aluli gyer­mekek számára egész nap in­gyenes a belépés a vidám­parkba. Ugyanitt délelőtt 11 órától több mint kétórás mű­sorban a postás kultúrotthon bábcsoportja szórakoztatja a gyerekeket rövid bábjelenetek­kel, mesejátékokkal. A belépés díjtalan. Délután 4 órától a Lenin parki szabadtéri színpadon az építők Hajdú táncegyüttese és a Debreceni Népi Együttes lép fel. Bemutatják külföldön is nagy sikert aratott táncszámai­kat és válogatást adnak új műsorukból. A Csokonai Szín­ház művészei is fellépnek a műsor keretében. Május 2-án délelőtt 10 óra­kor kerül sor a kisdobosok avató ünnepségére a nagyerdei stadionban. 11 órakor a deb­receni általános iskolák kóru­sai Éneklő ifjúság címmel ad­nak hangversenyt a nagyerdei szabadtéri színpadon. Ugyan­csak délelőtt 11 órakor kerül sor úttörők és kisdobosok asz­­faltrajz-versenyére a Vigadó­hoz vezető úton. Kitüntetések A Magyar Közlöny legutób­bi számai kitüntetéseket kö­zölnek. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa hazánk indulásának 20. évfordulója alkalmából, eredményes mun­kájuk elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Bánfalvi János­nak, a Hajdúszoboszlói Álta­lános Szolgáltató Ktsz elnöké­nek, dr. Gát Lászlónak, MSZBT Hajdú-Bihar megyei szervezete elnökének, Kará­csony Gézánéraek, a Hajdú- Bihar megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság főelőadójának, Kecskés Jánosnak, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottsága elnöksége tagjának, dr. Szilágyi Gábornak, a Deb­recen Városi Tanács vb-elnö­­kének , a Munka Érdemrend bronz fokozatát dr. Kozma Tibornak, a Debreceni Járás­­bíróság elnökének, Nagy La­josnak, a Tiszántúli Áram­­szolgáltató Vállalat építési csoportvezetőjének. Kitüntetések a MESZOV-nél (Tudósítónktól) A Szövetkezetek Hajdú-Bi­har megyei Központjában tegnap délelőtt ünnepséget tartottak. Stozicski Ferenc, a MESZÖV igazgatóságának el­nöke kitüntetéseket adott át azoknak, akik az elmúlt évben kiemelkedő munkát végeztek. „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” jelvényt kapott: Tu­­róczy István, a versenygyőztes Polgári Földművesszövetkeze­tek Járási Központja tóságának elnöke, Or­bán, a Hajdúhadházi Fmsz fő­könyvelője, Rokonái József, a Tiszacsegei Fmsz igazgatóságá­nak elnöke, Pásztor András, a Hajdúhadház Községi Tanács V. B. elnöke, az fmsz igazga­tósági tagja, Beke Imre, a Balmazújvárosi Fmsz felügye­lő bizottságának tagja, Bács Jenő, a Nyíradonyi Fmsz fel­ügyelő bizottságának tagja. Miniszteri dicsérő oklevelet kapott a vendéglátóipari vállalat Tegnap, pénteken délután, a Hajdú megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat dolgozói ünnepi termelési tanácskozást tartot­tak abból az alkalomból, hogy az átszervezés előtti Debrece­ni Vendéglátó Vállalat jó munkájának eredményeként miniszteri dicsérő oklevelet kapott. Az ünnepségen jelen volt dr. Barabás Gábor, a megyei tanács vb kereskedel­mi osztályának vezetője. Végh László, a vállalat igaz­gatója röviden méltatta május elseje jelentőségét, majd azok­ról az eredményekről beszélt, amelyek méltóvá tették a vál­lalat dolgozóit a miniszteri dicsérő oklevélre. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a múlt évben Debrecenben több mint 12 ezer külföldi vendég szállt meg az Aranybikában és a Kisdebrecen szállóban. A dolgozók jó munkáját bizo­nyítja, hogy a múlt évi ered­ményeik alapján 23 napi fize­tésnek megfelelő nyereségré­szesedést kaptak. A feladatokról szólva ki­emelte, hogy az idén az össze­vont vállalatnak 250 milliós tervet kell teljesíteni. A vállalat két dolgozóját, Szél Sándort és Kovács Sán­dort a „Belkereskedelem kivá­ló dolgozója” jelvénnyel tün­­­­tették ki. Éljen május 1., a munkásosztály nemzetközi seregszemléje!

Next