Hajdú-Bihari Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ. pxantaxiaL, XXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1965. JÚNIUS 1., KEDDNAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ünnepi csapatgyűlés Átadták a KISZ Központi Bizottság Vörös Zászlaját a józsai pajtásoknak Vasárnap délelőttre ünnepi köntösbe öltöztették iskoláju­kat az alsó-józsai József Atti­la úttörőcsapat pajtásai. Ezen a napon ünnepélyes csapat­gyűlést tartottak abból az al­kalomból, hogy múlt évi jó munkájuk eredményeként el­nyerték a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának Vörös Zászlaját, s Hajdú-Bihar megye legjobb úttörőcsapatának bizonyultak. Az ünnepségen jelen volt Gá­dor Ferenc, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt megyei bizottsá­gának első titkára, Molnár Viktor, a KISZ Központi Bi­zottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára, Czipa Mihály a debre­ceni járási pártbizottság tit­kára, dr. Albert Béláné a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Elnökségének tagja, megyei úttörőtitkár, Tóth László a Debrecen városi, és járási rendőrkapitányság ve­zetője, Szabó Zoltán a debre­ceni járási KISZ-bizottság titkára, Tóth Istvánná dr. a debreceni járási tanács vb-el­­nökhelyettese, Molnár Lász­ló járási úttörőtitkár, Gábor János a Józsa községi párt­­szervezet titkára, Nagy Mi­hály a községi tanács vb-el­nöke, a társadalmi szervek képviselői, szülők, barátok, is­merősök. Szendrei Béla iskolaigazga­tó üdvözlő szavai után, Mol­nár Viktor tolmácsolta a KISZ KB üdvözletét és jókí­vánságait. Hangsúlyozta, hogy a József Attila úttörőcsapat tagjai, jó munkájuk eredmé­nyeként érdemelték ki ezt a magas kitüntetést, s a megyék­ből csak ez a csapat kapta meg a zászlót. A pajtások többek között akadályverse­nyekkel, túrákkal, kerekasz­­tal-konferenciákkal, az Expe­díció a jövőbe mozgalom kö­vetelményeinek teljesítésével színesítették az úttörőéletet. Javult a pajtások tanulmá­nyi eredménye, nőtt az úttö­rők becsülete. A pajtások szabadidejükben többek kö­zött 50 ezer facsemetét ültet­tek el, két hold területen út­törőparkot létesítettek. A köz­ség fejlesztéséből, csinosításá­ból, csaknem 60 ezer forint értékű társadalmi munkával vették ki részüket. Ezt követően átadta Ba­logh Györgyné csapatvezető­nek a KISZ KB zászlaját. Majd a testvércsapatok, tár­sadalmi szervek, közös gaz­daságok képviselői felkötötték a szalagot a zászlóra. Az ün­nepélyes pillanatok után út­törőavatásra került sor. Tóth László köszöntötte a felava­tandó pajtásokat. Kiemelte, hogy a kisdobosok kék nyak­kendőjét felváltó vörös nyak­kendő, a vörös zászló egy darabját jelképezi, s ennek megfelelően őrizzék, becsül­jék.. Majd felolvasta a foga­dalom­ szövegét. „Én... a Ma­gyar Népköztársaság ifjú út­törője... és több mint 30 kis­iskolás szájából hangzott: „csapatom zászlaja előtt fo­gadom, hogy az úttörőélet törvényeit minden körülmé­nyek között betartom ... Ez­után a névadó szülők kötöt­ték fel a felavatott pajtások vörös nyakkendőjét. Az ifjú úttörők nevében Szolnoki Pi­roska ígérte meg, hogy nem hoznak szégyent a vörös nyakkendőre. A nyolcadikos pajtások bú­csúzása után Molnár Viktor átadta Nagy Miklós csapatve­zető helyettesnek a KISZ KB kitüntetését a Kiváló Úttörő­­vezető jelvényt. Az ünnepség második részében az iskola kulturcsoportja szórakoztatta a vendégeket, majd délután nagyszabású sportversenyre került sor. K. F. Tetszik a műsor a vendégeknek Molnár Viktor átadja Balogh Györgyné csapatvezető­inek a KISZ KB zászlaját Új forgórakodó szél­ gyártását kezdték meg a Vörös Csillag Traktorgyárban A Vörös Csillag Traktorgyárban új típusú forgórako­dó, a „B” önjáró sorozatgyártását kezdték meg. Az új gép érdekessége, hogy az előző típusokkal szemben a mezőgaz­daság, valamint az ipar bármely ága egyaránt használ­hatja. A rakodó gémjére maroklót, ládaemelőt, árokásót és törzsemelőt is lehet szerelni. Ezt a rakodógépet az 1965-ös budapesti nemzetközi vásáron is bemutatták. Képünkön, próbajáraton az első forgórakodó (MTI Fotó : Kovács Sándor felvétele) Kádár János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Bisz­­ku Béla, a Politikai Bizottság tagja, akik a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására baráti látogatást tettek a Szov­jetunióban, vasárnap visszaérkeztek Budapestre. Fogadtatásukra a Nyugati­ pályaudvaron meg­jelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Negyes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizott­ság titkára, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Csanádi György közleke-­­dés- és postaügyi miniszter, Péter János külügy­­miniszter és Pója Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meg­­hatalmazott nagykövete. (MTI) Gyors, olcsó és megbízható az ügyvitelgépesítés Ankét Debrecenben a gépi adatfeldolgozásról Hétfőn, május 31-én Debre­cenben, a Technika Házában a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge és a Számviteltechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat ren­dezésében ankétot tartottak. Előadás hangzott el Az ügy­vitelgépesítés helyzete és al­kalmazási lehetőségei címmel. Lukács József, az ügyvitel­­szervező vállalat termelési fő­osztályvezetője bevezetőben ismertette a debreceni ipari vállalatok gazdasági, pénz­ügyi, könyvelési szakemberei­vel a gépesítés helyzetét ha­zánkban. Kiemelte, hogy az ügyvitel gépesítésében ha­zánk előkelő helyet foglal el, de még korántsem tartunk ott, mint ahogy ez kívánatos lenne. Az igények mind job­ban megkövetelik, hogy a számvitel, a műszaki ügyvi­tel és a tudományos kutató munka területén jelentkező követelményeket megfelelő könyvelő automatákkal, lyuk­­kártyarendszerű adatfeldolgo­zással, közvetett, vagy köz­vetlen programozású elektro­nikus gépekkel oldjuk meg. Budapesten az ügyvitel gé­pesítése előrehaladott, hiszen több nagyvállalatnak, minden jelentős minisztériumnak ön­álló adatfeldolgozó-gép állo­mása van. Szükségszerűen merült fel a vidék iparoso­dásával párhuzamosan adat­feldolgozó-gép állomások vi­déki telepítése is. Ilyen meg­gondolás alapján indult be a pécsi és a szegedi telephely, s kezdi meg munkáját még ez évben a debreceni. Szep­tember elsejével kezdődik itt a munka, s ez az év — amint azt Lukácsi József mondta — a próbaüzemelés jegyében zajlik. A gépparktelepítés si­keres megvalósításának elő­feltétele volt az, hogy az MSZMP Debrecen városi Bi­zottsága, a Magyar Gördülő­csapágy Művek, az ÉM Hajdú megyei Álla­m Építőipari Vál­lalata s még egy sor szerv a legnagyobb támogatást nyúj­totta a korszerű adatfeldolgo­zás és ügyvitelgépesítés Deb­recenben történő kialakításá­hoz. A debreceni géppark há­rom nagy teljesítményű gép­sorral rendelkezik majd, ami azt jelenti, hogy egyenletes terhelés esetén 300 000 lyuk­kártya feldolgozása lehetsé­ges. Ez a szám azt jelzi, hogy Debrecenben havi 144 millió adat feldolgozása történhet meg. A most kiképzés alatt álló szakszemélyzet számos téma feldolgozását tudja el­végezni, pl.: anyagügyvitel, fuvarelosztás, bérfelosztás, alap- és segédanyagok köny­velése, műszakkihasználási adatok feldolgozása, a gyártás előkészítése, a termelés prog­ramozása és így tovább. A gépi adatfeldolgozás és ügyvitelgépesítés iránt első­sorban a nagyválallatok ér­deklődnek. Az ÉM Építőipari Vállalata, az MGM és más vállalatok sokirányú igényei így a jövőben a debreceni te­lephely munkája révén lesz­nek kielégítve. Az ankét és az előadás egy­aránt világosan megmutatta, hogy az ügyvitelgépesítés nagyban megkönnyíti a vál­lalatok munkáját, gyorsabbá teszi azt, s nem kívánja meg a nagy adminisztratív létszá­mot. A vállalatok által szol­gáltatott adatok feldolgozása így precízebb lesz, kis helyen tárolhatók a lyukkártyák, s lényegesen csökken minden hibalehetőség. Örvendetes volt tapasztalni, hogy Debre­cen ipari üzemei és vállalatai milyen nagy érdeklődést mu­tattak a korszerű ügyvitelgé­­pesítés iránt, melynek egyik vidéki gócpontja Debrecen lesz. Szovjet küldöttség érkezett Budapestre P. F. Lomak­­ónak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének veze­tésével hétfőn délben szovjet delegáció érkezett Budapestre, az 1966—1970. évi tervegyez­tető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula, a külke­reskedelmi miniszter első he­lyettese, Vályi Péter, a tervhivatal elnökének első he­lyettese, dr. Hetényi István, a tervhivatal el­nökhelyettese, valamint az Országos Tervhivatal, a Kül­ügyminisztérium és a Külke­reskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, J. A. Nazarov nagykövetségi tanácsos és B . K. Puskin kereskedel­mi képviselő. (MTI­) Bezárta kapuit a budapesti nemzetközi vásár Dr. Vitéz András, buda­pesti nemzetközi vásár igaz­gatója a BNV bezárása előtt a következőkben összegezte az idei tapasztalatokat. Úgy érezzük, hogy az idei budapesti nemzetközi vásár is híven szolgálta a békés egymás mellett élés gyakorla­ti megvalósítását. Egyik pél­dája a békés versengés nagy­szerű lehetőségeinek és rea­lizálódásának, s fóruma a kölcsönös előnyökben alapuló gazdasági kapcsolatok építé­sének. Az idei budapesti nemzet­közi vásár örvendetes vonása, hogy a vásár megnyitása előt­ti hetekben, hónapokban zsű­rizték a kiállításra szánt ma­gyar termékeket és csak azok­nak a bemutatásához járul­tak hozzá, amelyeknek szállí­tására megvan a reális alap. A KGM csak olyan termékek kiállításához járult hozzá, amelyeket egy éven belül so­rozatban lehet gyártani. Segí­tette az eredményes üzleti tárgyalásokat az is, hogy a külkereskedelmi vállalatok az idén sokkal hatásosabban, eredményesebben befolyásol­ták a gyárakat, hogy mit ál­lítsanak ki — mondotta. (MTI)

Next