Hajdú-Bihari Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ. [tXoUjexl­d, egyesül­etek. XXII. ÉVFOLYAM., 205. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. SZEPT.1., SZERDANAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A korszerű mezőgazdas­ági nagyüzem több tudást, nagyobb hozzáértést követel Szakköri tanácskozás az agrártudományi főiskolán A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa mezőgazdasági szakismereti bizottsága, a Földművelésügyi Miniszté­­­­rium Szakoktatási és Kísérleti Főigazgatósága és a Debre­ceni Agrártudományi Főisko­la kedden tanácskozást ren­dezett Debrecenben a főisko­lán, a mezőgazdasági szakkö­ri mozgalom helyzetéről és lehetőségeiről. A tanácskozá­son Heves, Szabolcs, Borsod, Szolnok és Hajdú-Bihar me­gye legjobb szakköreinek vezetői, mezőgazdasági nagy­üzemek vezetői, társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. Harangi Sándor, a Hajdú-Bihar megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője mondott megnyitót. — A mezőgazdaság át­szervezésével — mondotta többek között — a nagyüze­mek létrejöttével megterem­tődött a feltétele annak, hogy a termelés gyorsabban, üte­mesebben fejlődjön. Azonban azt is meg kell mondani, hogy a megszokottsághoz, az évtizedeken át alkalmazott termelési hagyományokhoz való ragaszkodás a mezőgaz­daságban a legnagyobb. En­nek a leküzdésében, az új, fejlettebb terme­lési eljárások, módszerek gyors és hatékony elter­jesztésében nagy szere­pet vállalhatnak a mező­­gazdasági szakkörök. A szakköri munka legjobb ismerői vesznek részt a mai tanácskozáson, s bizonyára mostani tapasztalatcseréjük, majd utána gyakorlati mun­kájuk nagymértékben járul hozzá célkitűzéseink sikeres megvalósításához. Bencsik István egye­temi tanár, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnök­ségének tagja tartott beveze­tő előadást a szakkörök eddi­gi munkájáról, eredményeik­ről s azokról a lehetőségek­ről, amelyek e mozgalom szélesebb körű kibontakozta­tása előtt állnak. — A mezőgazdaság szo­cialista fejlesztésének ügye — kezdte előadását — a szo­cializmus teljes felépítésének alapvető kérdése. Ez a fej­lesztés jó feltételekkel ren­delkezik. Megvannak a kor­szerű technika alkalmazására megfelelő nagyüzemek és mind mélyebb parasztságunk­ban az a meggyőződés, hogy helyes utat választott. A szervezeti feltételek tehát kedvezőek, de a sikerhez még két lényeges tényező szükséges, amelyeket már korántsem mondhatunk eny­­nyire kedvezőnek. Az egyik az anyagi feltétel, a másik a szellemi felkészülés. — A modern nagyüzemi technika a gazdaság minden ágában hozzáértést igényel. Ezért alapvető feladata a me­­mezőgazdaságban dolgozó mérnöknek, technikusnak, munkásnak egyaránt a tanu­lás. Ennek meg is vannak a lehetőségei. Van azonban a szellemi felkészülésnek egy másik oldala is, mégpedig az: nem elég egyszer felké­szülni. A tudomány és tech­nika gyors tempóban, szinte napról-napra fejlődik. Ennek következtében fejlődik a me­zőgazdaságtudomány és gya­korlat is. Ma­nd­st,­ lehet egy élet­re megtanulni a mező­­gazdasági ismereteket. Új gépek, új vegyszerek, új állat- és növényfaj­ták, új takarmányozási módszerek jönnek és ezek kezelését, illetve alkal­mazását állandóan tanul­ni kell. Ezért bevonult a modern mezőgazdaság szótárába egy új fogalom: a továbbképzés. Ez a mezőgazdaság minden dolgozójára vonatkozik. Az elmúlt esztendőkben társadal­mi üggyé vált a termelőszö­vetkezeti tagok százezreinek tanulása, ismereteinek gya­rapítása. Míg 1960-ban az or­szágban a szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkező dol­gozó parasztok száma nem érte el a 2000-et, ma már számuk megközelíti a 100 000-et, s egyre inkább tért hódít a termelőszövetke­zetekben az üzemi szakköri mozgalom is. Ezután a szakkörök sze­repével, szükségességével, az azokban folyó munkával foglalkozott. — Mire való az üzemi szakkör? Helyes az a meg­állapítás, ha azt mondjuk, hogy a tsz-ekben a szakkör a szakmai érdeklődés kielé­gítésének helye, a szakmai továbbtanulás legalsóbb sejt­je, a korszerű módszerek gya­korlati bevezetésének elősegí­­tője, s egyben az a hely, ahol meg lehet vitatni a mezőgazdaság érdekes és kü­lönösen az üzem szempont­jából fontos kérdéseit. Mindenkinek szüksége van rá, hogy továbbképezze ma­gát, de nem mindenki akar­ja ezt. A szakkörbe az jelent­kezik, akit érdekel a szakmai beszélgetés, a kísérlet. Azért van szükség a szakkörökre, hogy helyet találjanak az üzemen be­lül azok, akik nem elé­gednek meg azzal ami van, hanem mindig töb­bet és jobbat akarnak. Fentiek választ adnak arra a kérdésre is, hogy kik lehet­nek a szakkör tagjai? Minden­ki lehet szakköri tag, aki ön­ként jelentkezik, hogy magát továbbképezze. Minden ér­deklődőnek helyet és lehetősé­get kell biztosítani és teremte­ni a tanuláshoz, a kísérlethez. A közös tevékenységtől és jórészben a szakkör vezetőjén múlik, hogyan dolgoznak, mennyien kapcsolódnak be munkájukba. Bencsik István a továbbiak­ban arról beszélt, hogy Hajdú-Bihar megyében je­lenleg 38­ szakkör műkö­dik 55 tagozattal. Ezek közül 30 a növényter­mesztő, 13 állattenyésztő, a többi kertészeti és gépesítési tagozat. A Debreceni Agrár­­tudományi Főiskola kezdemé­nyező volt ezen a téren, első­sorban Pásztor Károly docens és Bánszki Tamás tanársegéd úttörő munkájával. Jelenleg is a főiskola 18 oktatója vezet szakkört és ezáltal 16 tsz-el tartanak kapcsolatot. De több olyan kiváló szakköri vezetőt ismerünk, akik kinn az üze­mekben dolgoznak. Ahol a szakkörök munkája rendsze­res, tevékenységük elismerés­re és támogatásra talált a szö­vetkezeti vezetők részéről is, ott nemcsak az ismeretek gya­rapításában, hanem nagyobb terméseredményekben is je­lentkezik kezdeményezésük. Ezután a tanácskozás részt­vevői mondták el a szakkörök szervezésénél, munkájánál szerzett tapasztalataikat, is­mertették terveiket. Befejeződött az orvosok II. nyári egyeteme Debrecenben tegnap meg­tartották az orvosok II. nyári egyetemének befejező ese­ményeit. A Debreceni Orvos­­tudományi Egyetem rendezé­sében megtartott nyári egye­tem nyolcadik előadási nap­ján a modern városfejlesztés egészségügyi problémáiról hangzottak el előadások. Az előadók, dr. Jeney Endre Kossuth-díjas professzor, a debreceni egyetem közegész­ségtani intézetének igazgató­ja, valamint dr. Szilágyi Gá­bor, a Debrecen Városi Ta­nács V. B. elnöke főként Deb­recen városfejlesztésének vo­natkozásában mutatták be az egészségügyi helyzetet, s a várható közegészségügyi in­tézkedéseket, megoldásokat. Szó volt többek között a víz­ellátás, csatornázás, portalaní­tás kérdéseiről, valamint szá­mos egészségügyi tervről, el­képzelésről. Az előadásokhoz sokan hozzászóltak mind a nyári egyetem részvevői, mind az érdeklődők közül. Az előadások és hozzászólá­sok után dr. Juhász Pál egye­temi tanár, a Debreceni Or­vostudományi Egyetem rekto­ra mondott zárószavakat, ezzel befejeződött a nyári egyetem eseménysorozata. vá mezőgazdasági újítások első országos kiállítása Sajtótájékoztató a nagyszabású bemutatóról Kedden délelőtt bemutat­ták a sajtó képviselőinek a szeptember 1-én nyíló orszá­gos mezőgazdasági újítási ki­állítást. — Mezőgazdaságunk tech­nikai fejlődését jellemzi — mondotta tájékoztató előadá­sában Fekete János, az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának helyettes veze­tője, a kiállítási szakbizottság elnöke —, hogy a gépi és ál­lati vonóerő együttes mennyi­sége az 1958. évi 114 000 traktoregységről 142 000 trak­toregységre gyarapodott, s ezen belül a gépi vonóerő aránya 28 százalékról 68 szá­zalékra nőtt. A termelés fejlesztésében, gazdaságosabbá tételében a technikai bázis megteremtése mellett — hangsúlyozta Fe­kete János — rendkívül nagy szerepe van a helyi kezde­ményezésnek, a szakemberek öntevékenységének. Ennek fontossága és eredményessége tükröződik az újítómozgalom­ban is. Az utóbbi 3 év alatt a mezőgazdasági üzemekben összesen 16 500 újítást adtak be, ezek közül 8000-et fogad­tak el és 7000-ret vezettek be. Az újítások népgazdasági eredménye 3 év alatt több mint 200 millió forint. Az utóbbi években több he­lyi, megyei bemutatót, ta­pasztalatcserét rendeztek a mezőgazdasági újítások is­mertetése, elterjesztése érde­kében. Elsősorban ezt a célt szolgálja a mostani, egyben országos jellegű kiállítás is, ahol a legjobb, zömében már a gyakorlatban is bevált és széleskörű alkalmazásra megfelelő mezőgazdasági, er­dészeti, vízügyi, munka- és balesetvédelmi újításokat és találmányokat mutatják be. A kiállításra bejelentett 500 újítás közül 234 kerül a kö­zönség elé, nagyrészt erede­tiben vagy modellben, ki­sebb részt grafikai és fotó­­ábrázolással, az országos me­zőgazdasági kiállítás egyik 1000 négyzetméteres pavilon­jában és 3000 négyzetméter­nyi szabad területén. A leg­több újítás szerzője gép- és gépjavító állomáson, illetve állami gazdaságban dolgozik. Al­­­mazási területüket tekintve az újítások ki­terjednek a mezőgazdaság minden főbb ágazatára, többségük azonban mű­szaki,gépészeti jellegű. A sajtótájékoztatón bejelen­tették a bemutatott újítások értékelésének eredményét. A szeptember 1-ig nyitva tartó kiállítást délelőttönként szervezett formában a mező­­gazdasági üzemek kijelölt szakembereinek és az újítá­sok gyártásában érdekelt ipa­ri üzemek képviselőinek mu­tatják be. Részükre minden nap szakmai filmvetítést és konzultációt is rendeznek. Más érdeklődők hétköznap da. 2­6 óráig vasárnap pedig egész nap tekinthetik meg, szintén belépődíj nélkül, a kiállítást. A szakfelvilágosítók mindenkinek rendelkezésére állnak. (MTI) Zenetanárok tanfolyama volt Debrecenben (Tudósítónktól) Három megye — Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — hegedű, zongora és szolfézs tanárainak szakmai tanfolyamát rendezték meg Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában. A négy napon át tartó tan­folyam tegnap, kedden fejező­dött be. A megjelent hallgató­ság, a zeneiskolák tanárai megvitatták a tavaly elfoga­dott egységes új tanterv beve­zetése óta adódott tapaszta­latokat. Elhangzott ezenkívül Tur­­csányi Emil főiskolai tanár előadássorozata, amelyben Bartók Béla művészetéről volt szó. Az előadást művészi zongora bemutató kísérte, Bar­tók Béla műveiből Sebestyén Albert zongoraművész adott elő. Hruttkája A HAJDÚNÁNÁSI MALOM Naponta átlag 11 ezer mázsa búzát dolgoznak fel a Hajdú-Bihar megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat hajdúnánási üzemében. A vagonokban érkező búza mellett a helyi termelőszövetkezetek is ebbe az üzembe szállítják a búzát. Képünkön búzával megrakott vontató­kocsik a malom előtt 700 mázsa liszt a napi átlagtermelése a hajdúnánási malomnak. Képünkön zsákba kerül az új búzából készült liszt A kiszerelők naponta 240 mázsa lisztet csomagolnak fel, 1 és 2 kilogrammos papírzacskókba. A csomagolt közvetlenül a népbolt-hálózathoz kerül értékesítésre

Next