Hajdú-Bihari Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-01 / 205. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ. [tXoUjexld, egyesületek. XXII. ÉVFOLYAM., 205. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. SZEPT.1., SZERDANAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A korszerű mezőgazdasági nagyüzem több tudást, nagyobb hozzáértést követel Szakköri tanácskozás az agrártudományi főiskolán A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mezőgazdasági szakismereti bizottsága, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérleti Főigazgatósága és a Debreceni Agrártudományi Főiskola kedden tanácskozást rendezett Debrecenben a főiskolán, a mezőgazdasági szakköri mozgalom helyzetéről és lehetőségeiről. A tanácskozáson Heves, Szabolcs, Borsod, Szolnok és Hajdú-Bihar megye legjobb szakköreinek vezetői, mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. Harangi Sándor, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője mondott megnyitót. — A mezőgazdaság átszervezésével — mondotta többek között — a nagyüzemek létrejöttével megteremtődött a feltétele annak, hogy a termelés gyorsabban, ütemesebben fejlődjön. Azonban azt is meg kell mondani, hogy a megszokottsághoz, az évtizedeken át alkalmazott termelési hagyományokhoz való ragaszkodás a mezőgazdaságban a legnagyobb. Ennek a leküzdésében, az új, fejlettebb termelési eljárások, módszerek gyors és hatékony elterjesztésében nagy szerepet vállalhatnak a mezőgazdasági szakkörök. A szakköri munka legjobb ismerői vesznek részt a mai tanácskozáson, s bizonyára mostani tapasztalatcseréjük, majd utána gyakorlati munkájuk nagymértékben járul hozzá célkitűzéseink sikeres megvalósításához. Bencsik István egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja tartott bevezető előadást a szakkörök eddigi munkájáról, eredményeikről s azokról a lehetőségekről, amelyek e mozgalom szélesebb körű kibontakoztatása előtt állnak. — A mezőgazdaság szocialista fejlesztésének ügye — kezdte előadását — a szocializmus teljes felépítésének alapvető kérdése. Ez a fejlesztés jó feltételekkel rendelkezik. Megvannak a korszerű technika alkalmazására megfelelő nagyüzemek és mind mélyebb parasztságunkban az a meggyőződés, hogy helyes utat választott. A szervezeti feltételek tehát kedvezőek, de a sikerhez még két lényeges tényező szükséges, amelyeket már korántsem mondhatunk enynyire kedvezőnek. Az egyik az anyagi feltétel, a másik a szellemi felkészülés. — A modern nagyüzemi technika a gazdaság minden ágában hozzáértést igényel. Ezért alapvető feladata a memezőgazdaságban dolgozó mérnöknek, technikusnak, munkásnak egyaránt a tanulás. Ennek meg is vannak a lehetőségei. Van azonban a szellemi felkészülésnek egy másik oldala is, mégpedig az: nem elég egyszer felkészülni. A tudomány és technika gyors tempóban, szinte napról-napra fejlődik. Ennek következtében fejlődik a mezőgazdaságtudomány és gyakorlat is. Mandst, lehet egy életre megtanulni a mezőgazdasági ismereteket. Új gépek, új vegyszerek, új állat- és növényfajták, új takarmányozási módszerek jönnek és ezek kezelését, illetve alkalmazását állandóan tanulni kell. Ezért bevonult a modern mezőgazdaság szótárába egy új fogalom: a továbbképzés. Ez a mezőgazdaság minden dolgozójára vonatkozik. Az elmúlt esztendőkben társadalmi üggyé vált a termelőszövetkezeti tagok százezreinek tanulása, ismereteinek gyarapítása. Míg 1960-ban az országban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozó parasztok száma nem érte el a 2000-et, ma már számuk megközelíti a 100 000-et, s egyre inkább tért hódít a termelőszövetkezetekben az üzemi szakköri mozgalom is. Ezután a szakkörök szerepével, szükségességével, az azokban folyó munkával foglalkozott. — Mire való az üzemi szakkör? Helyes az a megállapítás, ha azt mondjuk, hogy a tsz-ekben a szakkör a szakmai érdeklődés kielégítésének helye, a szakmai továbbtanulás legalsóbb sejtje, a korszerű módszerek gyakorlati bevezetésének elősegítője, s egyben az a hely, ahol meg lehet vitatni a mezőgazdaság érdekes és különösen az üzem szempontjából fontos kérdéseit. Mindenkinek szüksége van rá, hogy továbbképezze magát, de nem mindenki akarja ezt. A szakkörbe az jelentkezik, akit érdekel a szakmai beszélgetés, a kísérlet. Azért van szükség a szakkörökre, hogy helyet találjanak az üzemen belül azok, akik nem elégednek meg azzal ami van, hanem mindig többet és jobbat akarnak. Fentiek választ adnak arra a kérdésre is, hogy kik lehetnek a szakkör tagjai? Mindenki lehet szakköri tag, aki önként jelentkezik, hogy magát továbbképezze. Minden érdeklődőnek helyet és lehetőséget kell biztosítani és teremteni a tanuláshoz, a kísérlethez. A közös tevékenységtől és jórészben a szakkör vezetőjén múlik, hogyan dolgoznak, mennyien kapcsolódnak be munkájukba. Bencsik István a továbbiakban arról beszélt, hogy Hajdú-Bihar megyében jelenleg 38 szakkör működik 55 tagozattal. Ezek közül 30 a növénytermesztő, 13 állattenyésztő, a többi kertészeti és gépesítési tagozat. A Debreceni Agrártudományi Főiskola kezdeményező volt ezen a téren, elsősorban Pásztor Károly docens és Bánszki Tamás tanársegéd úttörő munkájával. Jelenleg is a főiskola 18 oktatója vezet szakkört és ezáltal 16 tsz-el tartanak kapcsolatot. De több olyan kiváló szakköri vezetőt ismerünk, akik kinn az üzemekben dolgoznak. Ahol a szakkörök munkája rendszeres, tevékenységük elismerésre és támogatásra talált a szövetkezeti vezetők részéről is, ott nemcsak az ismeretek gyarapításában, hanem nagyobb terméseredményekben is jelentkezik kezdeményezésük. Ezután a tanácskozás résztvevői mondták el a szakkörök szervezésénél, munkájánál szerzett tapasztalataikat, ismertették terveiket. Befejeződött az orvosok II. nyári egyeteme Debrecenben tegnap megtartották az orvosok II. nyári egyetemének befejező eseményeit. A Debreceni Orvostudományi Egyetem rendezésében megtartott nyári egyetem nyolcadik előadási napján a modern városfejlesztés egészségügyi problémáiról hangzottak el előadások. Az előadók, dr. Jeney Endre Kossuth-díjas professzor, a debreceni egyetem közegészségtani intézetének igazgatója, valamint dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke főként Debrecen városfejlesztésének vonatkozásában mutatták be az egészségügyi helyzetet, s a várható közegészségügyi intézkedéseket, megoldásokat. Szó volt többek között a vízellátás, csatornázás, portalanítás kérdéseiről, valamint számos egészségügyi tervről, elképzelésről. Az előadásokhoz sokan hozzászóltak mind a nyári egyetem részvevői, mind az érdeklődők közül. Az előadások és hozzászólások után dr. Juhász Pál egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektora mondott zárószavakat, ezzel befejeződött a nyári egyetem eseménysorozata. vá mezőgazdasági újítások első országos kiállítása Sajtótájékoztató a nagyszabású bemutatóról Kedden délelőtt bemutatták a sajtó képviselőinek a szeptember 1-én nyíló országos mezőgazdasági újítási kiállítást. — Mezőgazdaságunk technikai fejlődését jellemzi — mondotta tájékoztató előadásában Fekete János, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának helyettes vezetője, a kiállítási szakbizottság elnöke —, hogy a gépi és állati vonóerő együttes mennyisége az 1958. évi 114 000 traktoregységről 142 000 traktoregységre gyarapodott, s ezen belül a gépi vonóerő aránya 28 százalékról 68 százalékra nőtt. A termelés fejlesztésében, gazdaságosabbá tételében a technikai bázis megteremtése mellett — hangsúlyozta Fekete János — rendkívül nagy szerepe van a helyi kezdeményezésnek, a szakemberek öntevékenységének. Ennek fontossága és eredményessége tükröződik az újítómozgalomban is. Az utóbbi 3 év alatt a mezőgazdasági üzemekben összesen 16 500 újítást adtak be, ezek közül 8000-et fogadtak el és 7000-ret vezettek be. Az újítások népgazdasági eredménye 3 év alatt több mint 200 millió forint. Az utóbbi években több helyi, megyei bemutatót, tapasztalatcserét rendeztek a mezőgazdasági újítások ismertetése, elterjesztése érdekében. Elsősorban ezt a célt szolgálja a mostani, egyben országos jellegű kiállítás is, ahol a legjobb, zömében már a gyakorlatban is bevált és széleskörű alkalmazásra megfelelő mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi, munka- és balesetvédelmi újításokat és találmányokat mutatják be. A kiállításra bejelentett 500 újítás közül 234 kerül a közönség elé, nagyrészt eredetiben vagy modellben, kisebb részt grafikai és fotóábrázolással, az országos mezőgazdasági kiállítás egyik 1000 négyzetméteres pavilonjában és 3000 négyzetméternyi szabad területén. A legtöbb újítás szerzője gép- és gépjavító állomáson, illetve állami gazdaságban dolgozik. Almazási területüket tekintve az újítások kiterjednek a mezőgazdaság minden főbb ágazatára, többségük azonban műszaki,gépészeti jellegű. A sajtótájékoztatón bejelentették a bemutatott újítások értékelésének eredményét. A szeptember 1-ig nyitva tartó kiállítást délelőttönként szervezett formában a mezőgazdasági üzemek kijelölt szakembereinek és az újítások gyártásában érdekelt ipari üzemek képviselőinek mutatják be. Részükre minden nap szakmai filmvetítést és konzultációt is rendeznek. Más érdeklődők hétköznap da. 26 óráig vasárnap pedig egész nap tekinthetik meg, szintén belépődíj nélkül, a kiállítást. A szakfelvilágosítók mindenkinek rendelkezésére állnak. (MTI) Zenetanárok tanfolyama volt Debrecenben (Tudósítónktól) Három megye — Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — hegedű, zongora és szolfézs tanárainak szakmai tanfolyamát rendezték meg Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában. A négy napon át tartó tanfolyam tegnap, kedden fejeződött be. A megjelent hallgatóság, a zeneiskolák tanárai megvitatták a tavaly elfogadott egységes új tanterv bevezetése óta adódott tapasztalatokat. Elhangzott ezenkívül Turcsányi Emil főiskolai tanár előadássorozata, amelyben Bartók Béla művészetéről volt szó. Az előadást művészi zongora bemutató kísérte, Bartók Béla műveiből Sebestyén Albert zongoraművész adott elő. Hruttkája A HAJDÚNÁNÁSI MALOM Naponta átlag 11 ezer mázsa búzát dolgoznak fel a Hajdú-Bihar megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemében. A vagonokban érkező búza mellett a helyi termelőszövetkezetek is ebbe az üzembe szállítják a búzát. Képünkön búzával megrakott vontatókocsik a malom előtt 700 mázsa liszt a napi átlagtermelése a hajdúnánási malomnak. Képünkön zsákba kerül az új búzából készült liszt A kiszerelők naponta 240 mázsa lisztet csomagolnak fel, 1 és 2 kilogrammos papírzacskókba. A csomagolt közvetlenül a népbolt-hálózathoz kerül értékesítésre