Hajdú-Bihari Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-255. szám)

1965-10-29 / 255. szám

lSráf sxateteriai. tgyt&ütietek HAJDÚ-BIHARI ■ NAPLÓ XXII. évf., 256. szám ARA: 50 FILLÉR 1965. OKTÓBER 29. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ifjabb intézkedés a földek rendeltetésszerű használatáról A kormány rendeletet ho­zott egyes erdőterületek felül­vizsgálatáról és szántóföldi művelésbe adásáról. A rende­let tulajdonképpen a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi törvény kiterjesztését, széle­sebb körű megvalósítását je­lenti. A rendelet kimondja, hogy azokat az erdőket, amelyeket 15 százaléknál nem nagyobb lej­tésű területen telepítettek és 1990-ig vágáséretté válnak, s területük mezőgazdasági nagyüzemi művelésre tartósan alkalmas — kivéve a véderdő­ket és a különleges rendelte­tésű erdőket — faállományuk kitermelése után folyamato­san szántóföldi művelésre kell átadni. Az érintett erdők nagy többségét a 40-es évek végén és az 50-es évek elején a tö­meges földfelajánlások ide­jén telepítették, amikor az egyébként mezőgazdasági mű­velésre alkalmas tartalékföl­dek egy részét csak erdősítés­sel lehetett hasznosítani. A szántóterület növelésének nép­­gazdasági fontossága azonban szükségessé teszi, hogy a jövő­ben ezeken a területeken is az eredeti rendeltetésüket meg­felelő mezőgazdasági terme­lést folytassanak. A rendelet­ben megállapított erdőket a megyei tanácsi mezőgazdasági osztályok vizsgálják felül, és legkésőbb 1968. december 31-ig kijelölik a szántóföldi műve­lésbe vonható területeket. Természetesen a mezőgazda­ságnak átadandó területeken is az üzem­tervek szerint, il­letve vágáséretten termelik ki a faállományt. Bár a rendelet értelmében a jelenlegi erdők egy kis részén szántóföldet alakítanak majd ki, a földtörvény végrehajtá­sa során összességében semmi­képpen sem csökken, sőt még növekszik is az ország erdőál­lománya. A földek rendelte­tésszerű hasznosításának idén befejeződő felülvizsgálata so­rán ugyanis sok olyan lerom­lott legelőt, domboldalt és más területet találtak, amely­nek mezőgazdasági művelése nem kifizetődő, erdőtelepítés­re viszont igen alkalmas. Ed­dig már több tízezer holdnyi, korábban a mezőgazdasághoz tartozó ilyen területet jelöl­tek ki erdősítésre. A most megjelent kormányrendelet arról is intézkedik, hogy eze­ken a területeken meggyorsít­sák a fatelepítés ütemét. . . • (MTI) Ülést tartott a Debrecen Városi Tanács Csütörtökön, október 28-án ülés tartott a Debrecen Városi Tanács. Dr. Ördög László, a városi tanács vb-elnökhelyettese megemlékezett 1950. október 22-ről. Ezen a napon válasz­tották meg először a tanácsot. Ebből az alkalomból köszön­tötte azokat a tanácstagokat, akik 15 év óta megszakítás nélkül munkálkodnak a köz érdekében. Debrecenben 11-en vannak. A tanácsülés határo­zati javaslatot fogadott el arról, hogy dicséretben része­sítik őket. A vb-elnökhelyet­­tes ezt követően emléklapot és tárgyjutalmat adott át a következőknek: Wise Péter és Vásárhelyi Lajos I. kerületi, Megyeri Ferenc és Pallas Im­réné II. kerületi, Balogh End­re, dr. Csabai József, Debre­ceni Ferenc, dr. Imre Gábor, Laboncz András, dr. Ladányi Józsa és Tarr Endréné városi tan­ácstagoknak. A tanácsülés ezután a vég­rehajtó bizottság jelentését hallgatta meg a lejárt határ­idejű tanácsülési határoza­tokról. Ezt követően dr. Ács István, a végrehajtó bizottság titkára szóban terjesztette elő az 1966. évi összesített költ­ségvetési és községfejlesztési tervjavaslatot. A második na­pirendi pont előterjesztője dr. Kozma Tibor, a Debreceni Já­rásbíróság elnöke volt. Beszá­moló a járásbíróság munkájá­ról című jelentése a járásbíró­ság Debrecennel összefüggő te­vékenységét tárgyalta. Az épí­tési és közlekedési állandó bi­zottság munkájáról szóló be­számolót dr. Deák Ignác ter­jesztette elő. A tanácsülés szá­mos javaslat, észrevétel és módosítás előterjesztése után elfogadta a jelentéseket illetve beszámolókat. Községpolitikai tapasztalatcserét rendeztek Debrecenben Október 27-én a megyei ta­nács klubtermében egynapos tapasztalatcserét rendeztek a községpolitikai munkával kapcsolatban. A Hajdú-Bihar megyei tanácsi és népfront­­vezetők augusztusi látogatását viszonozták most a Szolnok megyei, hasonló funkciókat be­töltő vezetők. Dr. Kolozsvári Lajos­nak, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-titkárának beveze­tő szavai után Boruzs Mi­hály, a megyei tanács tit­kárságának főelőadója, majd Harsányi Károly, a Debrecen Városi Tanács V. B. községfejlesztési csoportjá­nak vezetője számolt be a második ötéves terv község­fejlesztési tapasztalatairól. A Szolnok megyeiek a beszá­molókat követő vita során el­ismeréssel nyilatkoztak me­gyénk eredményeiről, külö­nösen arról, hogy milyen magas az egy főre jutó társa­dalmi munka értéke. Elhatá­rozták, hogy Hajdú-Bihar me­gye példájára, a jövőben ők is szerveznek községfejleszté­si napokat. A vita után a vendégek helyszínen is megtekintették a községfejlesztési létesítmé­nyeket. A Szolnok megyeiek egyik része dr. Kolozsvári Lajos vezetésével Hajdú­szoboszlón, másik része dr. Vizi Mihálynak, a Debreceni Járási Tanács vb­­titkárának a kíséretében Balmazújvároson ismerkedett községpolitikánk megvalósított elképzeléseivel. Magyar főiskolások sikere a képzőművészeti világkiállításon A Magyar Képzőművészeti Főiskola három VII. éves nö­vendéke : Brokes Ágnes, Mártha László festők és Va­­gyóczky Károly grafikus ezüstérmet nyert a képzőmű­vészeti akadémiák és főisko­lák római világkiállításán, ötezer műből választották ki a díjnyertes alkotásokat Brokés Ágnes munka közben Mártha László Vagyóczky Károly (MTI Fotó : Patkó Klári felvétele) „Divatbemutató“ anno Nem mindennapi jelenetet elevenít fel humoros formában Révész György „Min­den kezdet nehéz” című filmjében. A téma: a háború utáni első divatbemutató. A film forgatókönyvét Komlós János írta. Operatőr: Illés György. A „divatbemutatón” (MTI Fotó : Friedmann Endre felv.) „­ SZERELEM NEM PUSZTA " Ismeretterjesztés és színház — Állandó művészi fejlődés Stúdiószínpadot alakít a Csokonai Színház KISZ-szervezete Érdekes és figyelemre mél­tó munka indult útjára a kö­zelmúltban a Csokonai Szín­házban. A színház fiatal mű­vészeinek javaslatára a színház KISZ-vezetősége elkészítette egy olyan stúdió jellegű szín­pad tervét és programját amely a szervezet kísérleti színpadaként működne, s el­sősorban irodalmi műveket valamint kamara jellegű színpadi műveket mutatna be. A stúdió-színpad elvi cél­kitűzése kettős. Egyrészt szol­gálni kívánja a város tanuló­­ifjúságának és felnőtt közön­ségének irodalmi érdeklődé­sét, segítséget akar nyújtani a művészeti neveléshez, se­gítséget akar nyújtani a szín­ház „szocialista népszínház” koncepciójának megvalósulá­sához azzal, hogy megszólal­tatja a magyar és világiro­dalom klasszikusait, másrészt a huszadik század haladó iro­dalmi és drámai alkotásait. A színpad másik elvi cél­kitűzése, hogy biztosítsa a fiatal művészek állandó, rendszeres fejlődését, stúdium jellegű munkáját. Elő akarja segíteni az egységes játékstí­lus kialakítását, olyan alkotó­­légkör biztosítását, ahol a művészek önmaguk teremtik meg saját fejlődésük lehető­ségeit. Az elképzelés már több mint terv, elkészült a színpad programja, megkezdődtek a próbák, sőt egy, műsort már be is mutattak. A program szerint műsor­tervük három részre oszlik, önálló, egész estét betöltő irodalmi esteket rendeznek, a társművészetek bekapcsolá­sával, ebben az évadban né­gyet. Elsőnek A szerelem nem puszta szó címen a huszadik század legszebb sze­relmes verseit mutatják be, aköré a gondolat köré cso­portosítva, hogy két ember szerelme közös menedék a végtelen megismerésének küzdelmében. A vashéjú magokra nincs több kikelet címen irodalmi összeállítást mutatnak be a huszadik század költészeté­nek azon darabjaiból, ame­lyek a háború és­ béke kérdé­sét tartalmilag és formailag korszerűen vetik fel. Ezen az estén tervezik egy gondolati­lag ide kapcsolódó egyfelvo­­násos bemutatását is. Harmadik műsoruk címe A kozmosz éneke, eb­ben József Attila szonettko­szorúját, Paul Eluard Egy ember látókörétől mindenki látóköréig című művét mutatják be. A műsort egy egyfelvonásos egészíti ki. Negyedik estjüket a debreceni művészet bemu­tatásának szentelik. Programjuk második része ismeretterjesztő jellegű mű­sorok bemutatásából áll. Eb­ben az évadban Illyés Gyula lírájával, Karinthy művésze­tével és a mai magyar köl­tészet alkotásaival szeretnék megismertetni a közönséget, megfelelő ismeretterjesztő előadás keretébe ágyazva. A sorozat első előadását már megtartották az agrártudomá­nyi főiskolán. Tervezik továbbá ún. iro­dalmi blokkműsorok összeál­lítását, ezek a műsorok egy­­egy társadalmi, politikai ese­ményhez kapcsolódnának, a rendezvény műsorproblémáit kívánják megoldani. A stúdiószínpad munkája megkezdődött, az első irodal­mi összeállításból rövidesen megindulnak a próbák. A színház KISZ-szervezetének e kezdeményezésével megvaló­sul Debrecenben az a régóta dédelgetett elképzelés, hogy a városnak legyen hivatásos irodalmi színpada, amely műsorával jelentősen hozzá­járul a város művészeti éle­tének színvonalához. Meg­jegyzendő, hogy a fiatalok szinte teljes mértékben társa­dalmi munkában készülnek fel az előadásokra, céljuk ki­zárólag saját művészi fejlő­désük elősegítése és az iro­dalomszerető közönség érdek­lődésének színvonalas kielé­gítése. Mezőgazdasági tanulók évnyitója - járási népfront-elnökségi ülés Püspökladányi híradás Jái Gyula, a népfront já­rási elnöke és Sípos János járási elnökségi tag számolt be. Sokrétű feladat áll a nép­frontbizottság előtt. Egyik fontos teendő a termelőszö­vetkezeti zárszámadások elő­készítésének, a háztáji áru­termelésnek és értékesítés­nek segítése. Elkészültek a népművelési programok. A népfrontnak ezek megvalósí­tásában is jelentős szerepe van: az olvasómozgalom ki­­szélesítését, a TIT-előadáso­­kon részvevők számának nö­velését, a felnőttoktatást, a szakmunkásképzés bővítését segítheti hathatósan a nép­front. A tanácsi munkában fon­tos feladat a községfejlesztési tervek ez évi teljesítése, a III. ötéves terv programjá­nak elkészítése. A Hazafias Népfront ebben is segíteni kíván. Az elnökség úgy hatá­rozott, hogy a jövő év elején értekezletre hívja össze a já­rás legjobban dolgozó társa­dalmi munkásait. A társadal­mi munkák szervezésében to­vábbra is megtartják a szo­cialista szerződések jól be­vált rendszerét. (Tudósítónktól) Október 26-án, kedden ülést tartott a Hazafias Nép­front járási elnöksége. A népfrontbizottságok előtt álló feladatokról Szobosz- Másfél év szabadságvesztésre ítélték a nyírmártonfalvi késelőt Emberölési kísérlet vádjával került a megyei bíróság elé Puskás István Nyírmártonfal­­va, Nagy­ tanya 16. szám alatti lakos. A vizsgálat és a tárgya­lás során a bűntett összes kö­rülményeinek figyelembevéte­lével és tisztázásával súlyos testi sértés kísérletében ta­lálta bűnösnek a bíróság. Puskás István a debreceni Vörösmarty Tsz-ben dolgozott dohánytermelőként. Május 28-án, amikor bement a köz­pontba fizetéséért, látta, hogy a tsz legényszállásán poharaz­­gatásra gyűltek össze néhá­­nyan. Két liter bort vásárolt, és a társasághoz csatlakozott. Néhány óra múlva — másfél liter bor elfogyasztása után — az udvaron belekötött Keszler Jánosba, s úgy megütötte, hogy ütésétől a már szintén erősen ittas Keszler a földre rogyott. Id. Rácz Jánoshoz ment be panaszkodni a meg­vert ember. Puskás ezután Ráczot verte meg, mert az kérdőre vonta tettéért. Nagy János az idős ember védelmé­ben szólt, Puskás neki is po­fonnal, ütéssel felelt, sőt késé­vel is több sebet ejtett rajta, majd id. Rácz János fejét ha­sította meg. A szurkálásnak az vetett véget, hogy ifj. Rácz János egy székkel leütötte a késel­ részeget. Puskás nem először áll bí­róság előtt. Korábban egy ka­tonai bíróság garázdaság miatt két hónapi börtönre ítélte. A megyei bíróság Puskás Istvánt egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős, i­l­e­t­i

Next