Hajdú-Bihari Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
CPCTT . Az újév alkalmából a Népszabadság szerkesztősége és a Magyar Távirati Iroda néhány kül- és belpolitikai vonatkozású kérdést intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához. Alább közöljük a kérdéseket és Kádár János válaszait. KÉRDÉS: A vietnami agresszió kiterjesztése, a Dominika belügyeibe való beavatkozás, a reakciós, jobboldali erők támadása Indonéziában, a nyugatnémet militaristák nyílt igénybejelentése az atomfegyverekre és más nemzetközi események azt a benyomást keltik, mintha az imperialisták az utóbbi időben magukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi erről az ön véleménye? KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a békés egymás mellett élés elvének érvényesítésére a jelenlegi nemzetközi helyzetben? rialistákra, s ebben nemcsak Ibernek, aki bármilyen okból a kommunistáknak van fel- ellene van a háborúnak a adatuk, hanem minden em- föld bármely részén éljen is. ' >*-; ■ ■ ' . KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyílnak ebben a helyzetben a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége számára, hogyan hasznosíthatjuk ezeket a lehetőségeket? VÁLASZ: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye 1965-ben is erősödött. Ezzel együtt külpolitikai tevékenységének lehetőségei is tovább növekedtek. A nemzeti önbecsülést fel nem adva is jól tudjuk, hogy nekünk, mint kis országnak nincs döntő befolyásunk a világpolitika alakulására. Mégis, hála népünk politikai és az építésben elért sikereinek, szocialista társadalmi rendszerünknek, szavunk súlya növekszik a nemzetközi életben, s ezt mi mindenkor a szocializmus, a haladás, a béke javára fordítjuk. A múlt évben bővítettük kapcsolatainkat és együttműködésünket a Szovjetunióval, az európai szocialista országokkal, távol-keleti szocialista országokkal, elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Bővültek kapcsolataink az európai kapitalista országokkal, közöttük jelentősebb politikai lépéseket realizáltunk Ausztriával, Franciaországgal és Angliával is. Tovább fejlődtek kapcsolataink Ázsia, Afrika országaival, Latin- Amerikával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szervezetekben, közöttük az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk álláspontját képviselő külügyminiszterünk ismert fellépésével széleskörű elismerést vívott ki, és a legutóbbi ülésszakon, a mi képviselőnk töltötte be az I. számú politikai bizottság elnöki tisztét. Az 1966-os esztendőben is szándékunkban áll és kötelességünk is, hogy hasonló szellemben tovább folytassuk és szélesítsük a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét. Hazánk képviselőire a nemzetközi politikában az a megtisztelő szerep vár, hogy minden területen növekvő aktivitással tevékenykedjenek és önálló kezdeményezéssel is működjenek közre a szocializmus, a béke javára, a vitás nemzetközi kérdések megoldása érdekében, szoros együttműködésben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, valamennyi szocialista országgal, a haladás minden erejével. KÉRDÉS: Hogyan látja a szocialista országok együttműködésének eredményeit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ezek hatását a jelenlegi nemzetközi helyzetre? VÁLASZ: Mint ismeretes, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalmon belül és a szocialista országok együttműködésében is új problémák merültek fel. Mivel e kérdések rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rájuk. Jómagam 1965-ben részt vettem a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén, jártam a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Mongóliában, s több, itthon folytatott nemzetközi tanácskozáson is sok személyes tapasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a vita tovább folytatódott, az összes szocialista ország és az összes kommunista párt egységét nem sikerült megteremteni. Mégis kijelenthetjük, hogy a múlt évben fejlődött, erősödött a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, a haladó erők kapcsolata és együttműködése. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egységtörekvések erősödtek az egységbontó szakadárok pedig mindinkább magukra maradnak. Ez most a helyzet. A szocialista országok együttműködése mind a Varsói Szerződésnek, mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a keretében és azon kívül is fejlődött. Viszonyunk a Szovjetunióval és a szocialista országok többségével zavartalan, internacionalista és testvéri. Javulnak kapcsolataink olyan szocialista országokkal is, amelyekkel egyes kérdésekben fennálló nézeteltéréseink korábbról ismertek. A szocialista országok egységének, együttműködésének nemzetközi politikai jelentő-sége felbecsülhetetlen, hiszen (Folytatás a 7. oldalon) VÁLASZ: Az imperializmus a nemzetközi politikában sem tud felmutatni semmiféle, a jövőbe mutató elgondolást. Ilyen terveink csak nekünk vannak, akik a szocializmus, a társadalmi haladás elveit valljuk és a tartós béke megteremtéséért küzdünk. De akinek nincs átfogó terve**a jövőt illetően, az a kezdeményező szerepét sem ragadhatja magához. Az imperialista világrendszer válságban van: szorongatja a szocialista világrendszer országainak növekvő ereje, nyomást gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formája ellen küzdő népek és saját dolgozóinak osztályharca, nehezítik helyzetét a vezető kapitalista országok egymás közötti, egyre éleződő ellentétei is. Csak arról lehet beszélni, hogy egyes imperialista hatalmak s különösen az amerikai imperialisták a múlt évben fokozták a népek ellen irányuló, békebontó támadásaikat. A választások idején hangoztatott békeszólamokkal szemben az új elnök kormánya katonai behívókkal szerencséltette az Egyesült Államok polgárait. A nemzetközi jogot, a nemzetek önállóságát, az országok szuverenitását lábbal tiporva, csapatokat szállítottak partra Dominikában, fokozták a „különleges” háborút Dél-Vietnamban, bombatámadások sorozatát intézik a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen . VÁLASZ: A békés egymás melletti élés elve számunkra nem propagandaszólam, nem taktika, hanem egész korunkra érvényes lenini elv, amelynek érvényesítéséért minden körülmények között a mostani nemzetközi helyzetben is lehet és kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy szocialista építőmunkánkhoz békére van szükség, a kommunisták történelmi küldetése, hogy az emberiség érde-'' kében küzdjenek egy újabb világháború megakadályozásáért, azért is, mert a szocializmus eszméjének világméretű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség szerencséjére a világháború immár nem végzetszerűen elkerülhetetlen, a Szovjetunió, a 14 szocialista ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek s a kapitalista országok haladó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az imperializmust egy új világháború kirobbantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. Ebinek újabban katonai támadással fenyegetik Laosz és Kambodzsa területét és népét. Ázsiában nemcsak háborút folytatnak, hanem felszítják az ellentéteket a gyarmati iga alól felszabadult országok között és országokon belül, ellenforradalmi akciókat szerveznek; bátorítják a népellenes erőket, védelmezik a kolonialista rendszer maradványait Afrikában is; Latin- Amerikában terrort alkalmaznak a haladó mozgalmak ellen. Európában pedig azoknak a nyugatnémet militaristáknak a kezébe akarnak atomfegyvert adni, akik a történelem által régóta véglegesített határok revíziójára törnek. De az is tény— s ezt az amerikai imperialisták is jól tudják —, hogy e „furkósbot”politikával szemben magában az Egyesült Államokban is növekszik az elégedetlenség és a tiltakozás, s még NATO- beli szövetségeseiket sem tudták egységes akcióra bírni. S ami még fontosabb, a megtámadottakat nem tudták megfélemlíteni, még kevésbé leigázni, mind növekvő ellenállással találkoznak, győzelem számukra nem látható, s mind abban lelepleződnek a világ közvéleménye előtt, így értem azt, hogy az imperialisták nem ragadták kezükbe a kezdeményezést. Agresszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott , kalandor hazárd lépéseire emlékeztetnek, megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak vagyunk az amerikai agresszor ellen küzdő vietnami testvéreinkkel és minden, az imperialisták által megtámadott néppel, s tőlünk telhetően támogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kérdések politikai, tárgyalások útján való megoldásának. Normális viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista világgal is, ideértve a hozzánk közelebb eső európai országokat s a távoli Amerikai Egyesült Államokat is. A mostani helyzetben félreértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelmezésében. Mi tudjuk, s a kapitalista országok kormányainak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatatlan, képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fejleszthetik politikai kapcsolataikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát rá kell kényszeríteni az impe Kádár János nyilatkozata A nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről Népgazdaságunk fejlődéséről Az 1966-ban bevezetésre kerülő ár- és bérintézkedésekről ez az egység szocialista vívmányaink, a népek szabadságharcának és a világbékének legfőbb védelmezője a nemzetközi imperializmus agresszív erőivel szemben. Ugyanígy, ha egységünk nem teljes, az imperialisták ezt mindenkor kihasználhatják, mint ahogy ma, ki is használják saját céljaik érdekében és nemcsak propagandájukban. A jelenkor viszonyai között, amikor már három világrészben léteznek szocialista államok, amelyek más-más gazdasági alapról indulak, és ma a fejlettség különböző fokán állnak; amikor a kommunista testvérpártok egy része kormányoz, más része legális tömegpártként dolgozik a kapitalizmus viszonyai között, megint más része illegalitásban, kegyetlen üldöztetések közepette harcol, természetszerű, hogy egyes kérdések megítélésében különböző vélemények alakulnak ki, és nézeteltérések is keletkezhetnek. Ezeket azonban elvtársiasan, a marxista-leninista elvek alapján lehet és kell tisztázni. Ellene vagyunk minden olyan viának, amelyben sértő jelzőkkel, cimkékkel és frázisokkal dobálóznak. A legfontosabbnak azonban azt tartjuk, hogy minden vitás kérdést és minden vitát az internacionalizmus szellemében feltétlenül alá kell rendelni az imperializmussal, az osztályellenséggel szembeni akcióegység érdekeinek. Különösen áll ez napjainkban a vietnami kérdésre. Igaz, a szocialista országok mindegyike biztosította szolidaritásáról harcoló vietnami testvéreinket, és ténylegesen segíti is őket. Ez :m v/_ HAJDÚ-BIHARI VilÁg, ^XnUtaxlal, tqyz&nJUeiek1 ^ --------------M m vpfew XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM K&E JgpTOHgl |Jisi jglS ARA: 80 FILLÉR jBtSSk Wfe/KBr ||fp M 1966. JANUÁR 1. SZOMBAT |&l ||§|f‘ |P§| IBB „ N. Boldog újévet kívánunk kedves olvasóinknak ! Ho Si Minh újévi üdvözlete az amerikai néphez Hanoi (TASZSZ) Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke pénteken újévi üdvözletet intézett az amerikai néphez. Békét, felvirágzást és boldogságot kívánt az Egyesült Államok népének. Üzenetében hangoztatta, hogy a vietnami nép állhatatosan küzd a békéért, de az igazi béke nem valósítható meg igazi függetlenség nélkül. „Forró üdvözletemet küldöm az amerikai népnek, amely kormányától követeli a vietnami agressziós háború megszüntetését. Ez a követelés, barátaim, azt a célt is szolgálja, hogy megmentsék sok fiatal amerikai élet értelmetlen pusztulását a harároktól sok ezer mérföldnyire fekvő Vietnamban, amely ellen az Egyesült Államok háborút visel. Új sikereket kívánok az amerikai népnek a demokráciáért, békéért és boldogulásért vívott harcában” — hangzik Ho Si Minh elnök újévi üzenete. (MTI) Hatpontos javaslat WALTER ULBRICHT ÚJÉVI ÜZENETE Berlin (MTI) Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsáának elnöke szilveszter este rádió- és televízióbeszédet mondott. Ulbricht hatpontos javaslattal fordult az új nyugatnémet szövetségi gyűléshez: javasolja, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfelfegyverzésről, az atomfegyverek feletti rendelkezési jog minden formájáról; a két német állam ismerje el a fennálló határokat Európában; az európai béke és biztonság érdekében a két német állam létesítsen diplomáciai kapcsolatot mind a NATO, mind a Varsói Szerződés minden tagállamával; a két német állam jelentse ki, hogy kész tárgyalásokat folytatni Németország leszereléséről; mindkét állam ünnepélyesen mondjon le minden olyan intézkedésről, törvényről és rendelkezésről, amely akadályokat gördít az újraegyesítés elé; a két német állam kezdjen tárgyalásokat azzal a céllal, hogy normalizálja a kapcsolatokat a két német állam és azok polgárai között. A vietnami nép ellen irányuló barbár amerikai agresszió elítélése után Ulbricht kijelentette, az NDK támogatja a szovjet kormánynak minden olyan kezdeményezését, amely a népek és államok biztonságát, a világ békéjét hivatottak előmozdítani. (AFDN) Több mint 20 millió pár cipő készült 1965-ben A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó cipőgyárakban az utóbbi években végrehajtott üzem-összevonások és gyártásszakosítások azt eredményezték, hogy úgynevezett profilgazda vállalatok alakultak ki. A szakosítás nagymértékben hozzájárul a termelés gazdaságosságának, a gyártmányok választékának és minőségének javításához. A szervezési intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy termelékenyebben dolgoznak a cipőgyárak. 1965-ben az 1960. évi 16 millió 200 000 párral szemben több mint 20 millió pár bőrcipőt állított elő a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó 6 vállalat. Az elmúlt években vezették be a kisebb sorozatokat. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 10 000 párás minimális sorozatnagyság helyett egy modellből már ötezer párás rendelést is elfogadnak, sőt egyes részlegekben berendezkedtek 100—500 párás sorozatok gyártására is. Ez azt eredményezte, hogy nagymértékben bővült a választék. Míg 1960-ban 850 féle cipő készült az állami nagyvállalatoknál, a modellszám 1965-ben már 1218 volt. (MTI)