Hajdú-Bihari Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Kállai Gyula Cipruson Bombay, Sugár András, az MTI különtudósító­ja jelenti: Kállai Gyula minisz­terelnök és a magyar kor­mányküldöttség hétfőn reggel m­­agyar idő szerint fél négy óra után néhány perccel be­fejezte indiai látogatását és az afrikai-ázsiai körút utolsó ál­lomására, Ciprus szigetére utazott Bombay Santa Cruz repülő­ T . ' HAJDÚ-BIHARI Milág. tdAjal, egyeuilidek­f XXIII ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ^ JlWil­­l|||| £gttj­­ffila ÁRA: 60 FILLÉR HraHMfi­ftW BuffsHW Qi HE W| 1966. MÁRCIUS 1., KEDD |fi|i' |lfjfc3 |S­­||||^ Zffllffl Ma hazaindul magyar kormányküldöttség Magyar sibrini közös közlemény Delhi (MTI. Kállai Gyula, a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnöke Indira Gandhi asszonynak, India miniszterel­nökének meghívására 1966. február 20—28-a között hiva­talos látogatást tett az Indiai Köztársaságban. Kállai Gyula miniszterelnök és a magyar küldöttség tagjai a barátság és kölcsönös biza­lom légkörében megbeszélése­ket folytattak Indira Gandhi miniszterelnökkel és az indiai kormány több miniszterével a két ország kapcsolatai fejlesz­tésének kérdéseiről valamint időszerű nemzetközi problé­mákról. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és India miniszterelnöke megelé­gedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és India kapcsolatai eredménye­sen fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy a két ország ve­zető személyiségeinek találko­zása sikerrel járulnak hozzá a kölcsönös megértésen alapuló kapcsolatok erősödéséhez. A látogatás során a két fél megvitatta a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. Mind­két miniszterelnök annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Indiai Köztársaság együttműködése jól szolgálja a két ország gazdaságfejlesz­tési céljainak sikeres megva­lósítását. A két miniszterelnök kife­jezte hő óhaját, hogy a két ország közötti kapcsolatokat különböző területeken tovább fejlesszék. A látogatás alkal­­mával aláírt új hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás, légügyi és tudományos-mű­szaki együttműködési egyez­mény értékesen járul hozzá ehhez a célhoz. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar—indiai kulturális kapcsolatok az 1962. március 30-án aláírt kulturális egyez­mény keretében az éves kul­turális munkatervek alapján kedvezően fejlődnek. A két miniszterelnök véle­ményt cserélt a nemzetközi helyzetről és megállapította, hogy álláspontjuk a legfonto­sabb kérdésekben azonos vagy hasonló. Egyetértettek abban, hogy az államok közötti vi­szonyt az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elveire kell alapozni. Megerősítették a békés egymás mellett élesbe vetett hitüket, elítélték a fe­nyegetések és ultimátumok al­kalmazását, a belügyekbe tör­ténő beavatkozást. Hangsú­lyozták, hogy az államok kö­zött felmerülő vitás kérdése­ket — így a határvitákat is ■— erőszak alkalmazása nélkül békés tárgyalások útján kell rendezni. A magyar miniszterelnök méltatta a taskenti nyilatko­zat jelentőségét, valamint az indiai kormány és személy szerint a tragikus hirtelenség­gel elhunyt Lai Bahadur Sasztri miniszterelnöknek a nyilatkozat létrehozásában be­töltött pozitív szerepét. A felek mélységes aggoda­lommal szóltak a nemzetközi helyzet súlyosbodásáról, egyet­értettek abban, hogy a béke összes erőinek együttes fellé­pésére van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi életet a békés egymás mellett élés szellemében normalizálják. Mindkét miniszterelnök hangsúlyozta, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a ha­tékony, nemzetközileg ellenőr­zött általános és teljes lesze­relés megvalósításáért. Üd­­vözlik a világ valamennyi ál­lamának részvételével össze­hívandó leszerelési világérte­kezletről szóló ENSZ-határo­­zatot. Támogatják az atom­mentes övezetek létrehozásá­ra irányuló javaslatokat, sür­getik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zását célzó nemzetközi egyez­mény megkötését. A két fél kifejezte mélysé­ges aggodalmát a Vietnamban kialakult súlyos helyzet és ama veszély miatt, hogy az nagyarányú nemzetközi kon­fliktussá fajulhat Áttekintet­ték a békés rendezés érdeké­ben tett erőfeszítéseket és hangsúlyozták, hogy a vietna­mi problémát az 1954. évi gen­fi egyezménnyel összhangban kell megoldani. A nemzetközi helyzet átte­kintése során a két miniszter­­elnök megtárgyalta az európai béke és biztonság kérdését is, hangsúlyozta a német kérdés békés rendezésének szükséges­ségét Mindkét fél elítélte az im­perializmust a gyarmati rend­szert és a neokolonializmust Megbélyegezték a dél-afrikai kormány apartheid politikáját és a rhodesiai fehér kisebbsé­gi rezsim törvénytelen füg­getlenségi nyilatkozatát, mi­vel veszélyeztetik a világbé­két és biztonságot, s egyszer­smind alapvető emberi jogokat sértenek meg. Ismét teljes szolidaritásukról és támoga­tásukról biztosították az afri­kai népeket és kifejezték re­ményüket, hogy Anglia mi­előbb megteszi a szükséges lé­péseket avégett, hogy helyre­állítsák Rhodesia népének a szabadságra, egyenjogúságra és függetlenségre való elide­geníthetetlen jogát A két miniszterelnök hang­súlyozta, hogy az ENSZ-re igen fontos szerep hárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, valamint az országok közötti együttműkö­dés fejlesztésében. Egyetértet­tek továbbá annak­ szüksé­gességében, hogy a nemzet­közi kapcsolatokat az ENSZ alapokmányával összhangban kell irányítani. Kállai Gyula miniszterel­nök köszönetét fejezte ki Indira Gandhi miniszterelnök­nek, India kormányának és népének a meleg és szívélyes fogadtatásért és meghívta Ma­gyarországra az indiai mi­niszterelnököt. A meghívást az indiai miniszterelnök kö­szönettel elfogadta, terén Maharashtra állam és a város vezetői, valamint a kon­zuli testület és magyar koló­nia tagjai búcsúztatták Kállai Gyulát. Ott volt Nagy Já­nos hazánk Új-Delhi-i nagy­követe is. Nicosiából kedden délután a kormányküldöttség hazaindul Budapestre. Nicosia (MTI) Hétfőn dél­után Kállai Gyula miniszter­­elnök, felesége és a magyar kormányküldöttség tagjai, út­ban hazafelé, Makariosz el­nök meghívására Ciprus szi­getére érkeztek, ahol megsza­kítják útjukat és rövid bará­ti látogatást tesznek. A re­pülőtéren Kállai Gyulát Szpirosz Kiprianu külügymi­niszter és Kleridesz, a nem­zetgyűlés elnöke, valamint a kormány tagjai köszöntötték. A himnuszok elhangzása és a díszalakulat megszemlélése után Kállai Gyula a repülőté­ren összesereglett ciprusi és külföldi újságírók előtt rövid nyilatkozatot tett. A küldöttség gépkocsi oszlo­pa motoros rendőri díszkísé­rettel az elnöki palotába in­dult. Makariosz érsek, a köz­társaság elnöke szívélyes, ba­ráti beszélgetést folytatott Kállai Gyulával. A kora esti órák­ban megkezdődtek a ma­gyar—ciprusi kormányközi megbeszélések. Este Maka­riosz elnök vacsorán látta ven­dégül Kállai Gyulát és a kül­döttség tagjait. (MTI) Teljesítették az élüzem cím feltételeit a ruhagyár dolgozói 1961 óta nem kísérte sok szerencse a Debreceni Ruha­gyárat az élüzem címért folyó versenyben. Igaz, a feltételek egy részét teljesítette minden évben azóta­­ az üzem, de mindig akadt valami, ami miatt nem sikerült megkap­ni az iparág legjobbjainak járó megtisztelő címet. 1965 azonban jó évnek bi­zonyult. A dolgozók munkája alapján a feltételek teljesítése kedvezően alakult, jó eredmé­nyek születtek. Az élüzem feltételek egyi­ke a termelékenység növelé­se. 1964-hez képest tavaly a termelékenység 17,1 százalék­kal nőtt a ruhagyárban, ami a gondosan előkészített és jól végrehajtott műszaki intézke­déseknek köszönhető. Másik feltétel a jövedelmezőség ja­vítása, melyben "szintén szép eredmény született: a tavalyi 9,3 százalékkal szemben 13,3 százalékra nőtt az üzem jövedelme­zősége. Ennek egyik legfontosabb for­rása az anyagtakarékosság volt, a megmunkálási költsé­gek csökkentése, valamint a terven felüli export­vállalás mellett. A harmadik feltétel, a tervben meghatározott áruk — főleg exportcikkek — ki­szállításának teljesítésében is sikerült élüzem szintet elér­ni: 9,3 százalékkal teljesítet­ték túl az áruk,­szállítást. S végre sokat javult a helyzet a balesetek elleni védekezés­ben is. 1965-ben nemcsak számszerűen csökkent a bal­esetek száma, hanem jelentő­sen csökkent a balesetek miatt kiesett munkanapok száma is. Ez azt is jelenti: kevesebb volt a súlyos baleset tavaly, mint 1964-ben. Ez a széles­körű felvilágosító munkának, a baleseti oktatás tartalmi és színvonalbeli emelkedésének tudható be. * A ruhagyár dolgozói a fő feladatokat teljesítették vagy túlteljesítették. Az első fő fel­­adat az volt, hogy 10 száza­lékkal növeljék­­a külkereske­delmi ruhamodellek választé­kát, s növeljék a kártolt anyagok bemintázását. Az 1964. évi 326 külkeres­kedelmi ruhamodellel szemben az elmúlt évben 468-at terveztek a ruhagyáriak. A kártolt anyagok bemintázását pedig megkétszerezték. A másik fő­feladatot, a gépek, berende­zések leterhelési arányának növelését is teljesítették, fő­leg csoporttechnológia kidol­gozásával. A belső visszaveté­sek 10 százalékos csökkenté­se is a főfeladatok közé tar­tozott, s ezt is sikerült 10 szá­zalék helyett 11,4 százalékkal és üzem szinten teljesíteni. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy javult a ruhagyár ter­mékeinek minősége, számos elismerés és nagyon kevés reklamáció érkezett az elmúlt évben. A Debreceni Ruhagyár dol­gozói tehát elégedettek le­hetnek a fenti eredmények­kel, melyek talán egy négy éve tartó, kedvezőtlen soro­zatnak szakítanak véget az élüzem címért folyó verseny­ben. Ha az iparági összesítő értékelésnél is kedvezően alakul a helyzet, a Debre­ceni Ruhagyár ismét be­lép az élüzemek sorába, s ez minden bizonnyal egy újabb sikersorozat kezdetét jelenti. ­ Több mint 20 ezer holddal csökkent a belvízzel borított terület A legújabb jelentések sze­rint több mint 20 000 holddal csökkent a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén a hét elejére a belvízzel borított te­rület a tetőzéshez viszonyít­va. A legfőbb törekvés az volt: előbb a belsőségeket, majd a bevetett területeket mentesítsék a belvíztől. Ennek érdekében csaknem 150 igazgatósági, termelőszövetkezeti és ál­­lami gazdasági szivattyút üzemeltetnek, sőt még igénybe vették az AGROKER-nél levő gépeket is, hogy ezek is dolgozzanak. A folyók vízszintjének a csökkenése lehetővé tette, hogy olyan helyeken is meg­indulhassanak a szivattyúk, ahol hosszabb ideig nem kap­tak erre engedélyt, mert az alsóbb szakasz vízállását még gyorsabban növelték. Ez volt a legnagyobb gond napok óta a Hortobágy—Berettyó főcsa­torna mentén. A vízügyi szakemberek min­den lehetőt elkövettek, hogy tárolják a nagy mennyiségű belvizet. A Király-éri részen nagy területet foglal el a bel­víz, megtöltötték vele a Nyu­gati-főcsatornát is, mintegy 5000 holdat borítottak el bel­vízzel a Hortobágynak a bor­zas­ részén s az ágotai sza­kaszon levő híd két nyílásá­nak az elzárásával, a közép­sőnek pedig pátk­alemezzel történt szűkítésével a kör­nyéken tartják a nagy meny­­nyiségű belvizet. A múlt heti kiadós eső csak minimálisan növelte a bel­vízzel borított területet, vi­szont megnehezítette a véde­kezést és ellenőrzést. Vannak olyan töltésszakaszok, amit csak lánctalpasokkal lehet megközelíteni a felázott föld­­utakon, más helyeket viszont csak csónakokkal lehet meg­közelíteni. A vízügyi szakemberek, gátőrök, negyedik hete felváltva éjjel-nappal dol­goznak, ellenőrzik a töltéseket, erősí­tik a védelmi vonalakat, új gátszakaszokat építenek, s felügyeletükkel dolgoznak a belvízlevezetésnél a szivat­­­tyúk. Az emlékezés rózsafája A Kállai Gyula vezette magyar kormányküldöttség befejezte indiai látogatását. Ezen a most érkezett képen Új-Delhiben a magyar miniszterelnök rózsafát ültet azon a helyen, ahol Nehru holttestét elhamvasztották (MTI Külföldi Képszolgálat) Főállattenyésztők Hajdúszoboszlón Tegnap, hétfőn reggel me­gyénk termelőszövetkezeteinek főállattenyésztői egy hetes ta­nácskozásra gyűltek össze Hajdúszoboszlón. Tóth Imre, a megyei ta­nács vr­t. mezőgazdasági osz­tályának helyettes vezetője megnyitójában azokról a fel­adatokról, szólott, amelyek a közös gazdaságok szakembe­rei előtt állnak harmadik öt­éves tervünk első felében. — Az elmúlt év — mondot­ta — a tömeges állatbetegsé­gek miatt — kedvezőtlen volt, de az eredmények azt mutat­ják, gondos szervezéssel, elő­relátással, fokozott figyelem­mel és jobb gondozással nem­csak csökkenteni tudták a ki­eséseket, hanem számos szövetkezetünkben kiemelkedő eredményt hozott tavaly is az állatte­nyésztés. A gondosabb, jobb munka erre az esztendőre is kötele­ző. S az eddigiek mellett sok olyan lehetőség van még az állattenyésztésben is, amelyek gyorsabban növelik a hozamokat, gazdaságosabbá tehetik a különböző ágazato­kat, s jövedelmezőbbé az ál­lattartást, vagy a tenyésztést. Az ötnapos tanácskozás során elhangzó előadások a legújabb gondozási, te­nyésztési módszerek, el­járások figyelembevételé­vel elemzik az eddigi eredményeket és a meglevő lehetőségeket. Előadás hangzik el többek között a szarvasmarha-te­nyésztés jövedelmezőségéről, a korszerű módszerek — gépi fejés, itatásos borjúnevelés, karbamid etetés — alkalma­zásáról, a juhtenyésztés ta­pasztalatairól. Az első előadást D­r. Ká­dár Béla a Debreceni Ag­rártudományi Főiskola do­cense tartotta „A takarmány­­termő területek helyes ará­nya, szerkezete az állatsűrű­séghez viszonyítva” címmel. Karácsony Sándor megyei főállattenyésztő a rét­es legelőgazdálkodás eredmé­nyeiről és feladatairól adott képet

Next