Hajdú-Bihari Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

• Az úttörők a hazáért mozatomról • A jubileumi készülődésről • A társadalmi szervek segítéséről BESZÉLGETÉS DR. ALBERT BÉLÁNÉ MEGYEI ETTORO TITKÁRRAL Ebben az esztendőben ünnepüik a pajtások az úttörőmozgalom születésének 20. évfordulóját. A jubileumi készülődés már megkezdődött. A kis iskolások az ünnepi készülődést az Úttörők a hazáért mozgalom követelményeinek teljesítésével kapcsolják egybe. Erről, s az úttörőmozgalom időszerű kérdéséről beszélgetett a Napló munkatársa dr. Albert Bélánéval, a Magyar Úttörők Szövetsége Hajdú-Bihar megyei titkárával. Kérdéseinket és a válaszokat az alábbiakban közöljük: — Az elmúlt év szeptemberében indult meg az Úttörők a hazáért mozgalom. Milyen tapasztalatokkal szolgál az azóta eltelt idő? Sikerült-e vonzóbbá, érdekesebbé tenni a csapatok munkáját? — A korábbi évek Forradalmi nyomolvasó, Expedíció a jövőbe mozgalmai után ebben az oktatási évben indult meg az Úttörők a hazáért mozgalom. Ennek az a célja, hogy a jelen és a jövő megismertetésén túl, nagyobb lehetőséget biztosítson a gyerekeknek a szocialista építés konkrét részvételében. Segíti felkészülésüket az ifjúkorra, a jövendő élethivatásra, a KISZ-tagságra. A mozgalom nagyobb lehetőséget biztosít a közösségek erősítésére, a gyerekek öntevékenységének fejlesztésére, a színes, érdekes úttörőélet megteremtésére. A népszerűségre jellemző, hogy a megyei úttörő, és kisdobos őrsök 90 százaléka vállalta a követelmények teljesítését. A pajtások a Tettek könyvébe jegyzik be mindazokat a cselekedeteket, amelyeket a mozgalom keretében végeznek. A csapatok többségénél már vaskos kötetet tesz ki a teleírt Tettek könyve. Milyen cselekedeteket tartalmaznak ezek? — Oldalakon lehetne sorol ni a példákat. Csak néhányat említek. A társadalmi munkában meghatározott óraszámot például már eddig minden úttörő teljesítette. A csökmői pajtások az árvíz alkalmával a családok költöz, tetéséhez nyújtottak segítségget. A debreceni Bartók Béla úttörőcsapat tagjai a belvíz- veszély elhárításánál többnapos társadalmi munkában vet,tek részt. A polgári pajtások, több hónapon át dolgoztak az úttörőház építésénél. A haj-adúböszörményiek a városi könyvtárban a megrongálódott] könyvek megragasztását vál- lalták. A hajdúbagosiak a« téli hetekben az idős tsz-* tagok háza előtt seperték a* havat. Külön figyelmet érde-' mel az a lelkesedés, ahogyan, az úttörők kapcsolódtak be a« Vádoljuk az imperializmust« KISZ-akcióba. Több helyen a* rendezvények bevételét fel- ajánlották a vietnami nép-] nek. Ezek kiragadott példák, csupán, de ilyeneket, s ehhez, hasonlókat százszámra lehet-« ne sorolni. * — Az elmúlt hónapokban a különböző fórumokon sok- szor esett szó az úttörő- mozgalom és az iskola kapcsolatáról. A gyakorlat mit bizonyít, a mozgalom hogyan tudja segíteni az iskola oktató-nevelő munkáját? — Az úttörőmozgalom«' egyik célja és feladata, hogy«] figyelemmel kísérje és a*, naga sajátos eszközeivel se-]« rítse a gyerekek iskolai]» munkáját, magatartását, tö-«' •ődjön és foglalkozzon mind-«] azzal, ami az iskolában tör-*, énik. Másrészt szervezi, biz-*, osítja, befolyásolja a sza-]» ad idő helyes és tartalmas,»ltöltését, az életkori sajátos-,' ágnak és igénynek megfele-»] -en kiegészíti az iskola ne-*, élőmunkáját. Az úttörő-]« tervezet a próbarendszeren]» szesztül nyújt ehhez segít,1 get. Egy-egy jólsikerült«] jellemi vetélkedő, irodalmi *, störő, ügyességi verseny,], rándulás, táborozás nem-]» ak az iskolában tanult is-]» ereteket bővíti, illetve rög-«’ti, hanem kellemes szóra-kozást is nyújt. Az iskola oktató-nevelő munkájának segítése természetesen csak akkor lesz eredményes, ha az úttörőfoglalkozás megőrzi mozgalmi jellegét, ha nem válik iskolai órává. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a pajtások megkapják önállóságukat a vezetésben, irányításban, hallgassák meg javaslataikat, ötleteiket, elképzeléseiket. Vagyis több önállóságot biztosítsanak az úttörőknek. — Ezt a gondolatot folytatva, az Úttörők a hazáért mozgalom mennyire épít a gyerekek öntevékenységére, önállóságára társadalmi aktivitására? — A fiataloktól sokat vár a társadalom, hiszen ők fogják befejezni azt, amit mi elkezdtünk. De erre csak akkor lesznek képesek, ha pártolóivá szegődnek minden újnak, minden jó kezdeményezésnek. Vagyis, ha valójában sajátjuknak érzik a mozgalmat. A próbarendszer erre számtalan lehetőséget ad. Hiszen többek között a vállalások, a nemes tettek ,s a gyerekek kezdeményezésére, ötleteire épülnek. A mozgalom a keretet és a lehetőséget biztosítja. Az elmúlt hónapokban megrendezett gyermek-parlament foglalkozások például azt bizonyították, hogy az úttörők és kisdobosok ötletdúsak, csak fel kell karolni, figyelembe kell venni javaslataikat. — Az idén ünnepeljük a mozgalom 20. születésnapját. A hajdú-bihari pajtások hogyan készülnek erre a jubileumi évfordulóra? — Az évforduló többek között arra kötelez bennünket, hogy széppé és felejthetetlenné tegyük gyerekeink számára a mozgalom születésnapját. Kötelez bennünket arra is, hogy az ünnepségeken és eseménysorozatokon keresztül érzelmileg is közelebb hozzuk a mozgalmat a pajtásokhoz, mélyítsük bennük a hazaszeretet, a párt iránti tiszteletet, erősítsük a közösségi érzést, a társadalom aktivitását. A megyei úttörőelnökség gazdag programot állított össze úttörőink és kisdobosaink számára. Május 1 és június 10-e között rendezzük meg a megyei úttörőnapokat. Ebben az időpontban többek között kisdobosavatások és különböző elnevezésű napok, például vietnami vasárnap, a honvédelem, a majálisok, a népek barátsága napja lesz. Megszervezzük a megyei szaktárgyi vetélkedőket biológiából, földrajzból, történelmből és matematikából. A kisdobosok ügyességi versenyére is sor kerül. Debrecenben rendezik meg az országos kamarakórus fesztivált. Május 26-tól 30-ig megyei találkozókat szervezünk. A találkozókat vízikarnevál, lampionos felvonulás, kulturális és sportverseny, hadijáték, laktanyalátogatás, díszszemle tarkítja. Természetesen az elmondottakon túl sok érdekes program várja a gyerekeket és érdeklődőket. — E gazdag program megvalósítására az úttörők egyedül nem képesek. A társadalmi szervek milyen segítséget nyújtanak? — Az eddig felkeresett szervek programjavaslatunk alapján azt ígérték, hogy minden segítséget megadnak. A munka neheze a következő hetekben kezdődik. Tekintettel arra, hogy az évforduló méltó megünneplése nemcsak a gyerekek, hanem az egész társadalom ügye, reméljük — s ehhez az eddigi tapasztalatok alapján jogunk van — a megígért segítség nem marad el. Különösen számítunk a KISZ-szervezetek, a szülői munkaközösségek segítségére, támogatására — fejezte be nyilatkozatát dr. Albert Béláné megyei úttörőtitkár. Király Ferenc Magyar segédszerencsekések az elektronikus számítógépeknez Az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium munkatársai Molnár István elektromérnök tudományos főmunka Ars irányításával kikísérletezték az elektronikus számítógépek mellett működő úgynevezett perifériális berendezések hazai gyártásának lehetőségeit. Várnai Ferencné laboráns és Rónai Tibor tudományos munkatárs gépészmérnök laboratóriumi vizsgálatot folytatnak az új berendezésen (MTI Fotó : Keleti Éva felvl SZEGEDEN KÉSZÜLNEK a kirakatbabák Az ország egyetlen kirakatbabát gyártó üzemében, a szegedi Univerzál Vegyi Kultúrcikktermelő Ktsz-ben szebbnél szebb „divathölgyeket” kreálnak. Az üzletek kirakataiban mosolygó, karcsú és elegáns műanyag babák sok szemlélőt meghódítanak szépségükkel. Készülnek a kirakatbabák. A képen: Tárnai Károlyné grafikus művész (MTI Fotó : Kiss Vera felv.) (AAfWWWWWWVWWVWWVWVWVWSAA/VWVA/W és megszakítása érdekében. Márpedig, ha az egyik házastárs botrányt okozó módon — ha nem is nyilvános helyen, hanem lakásban — olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt — ha súlyosabb bűntett nincs is —, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő garázdaságot követ el. Ilyen esetekben pedig már nemcsak jogosult, hanem köteles is a rendőrség az ügyben fellépni. Van tehát törvényi lehetőség, hogy az állampolgári bejelentés vagy közvetlen tapasztalat esetén a rendőri szervek hatékonyan lépjenek fel a lakótársak, házastársak közötti, a későbbiekben gyakran súlyos következményre vezető bántalmazások ellen. A súlyosabb következmények megelőzése esetén is rendszerint különböző szabálysértések (botrányos verekedés, csendháborítás stb.) adott esetben megállapíthatók és ezek ugyancsak alapot adnak a megelőző intézkedésekre. Közös a felelősségünk Az ember úgynevezett személyiségi jogai közül kiemelkednek az élethez, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogok. Ezek büntetőjogi védelmét Büntetőtörvénykönyvünk hathatósan szolgálja. Bár a bűnüldözés területén vitathatatlanok az eredmények, mégis az élet és testi épség elleni bűncselekmények viszonylagos nagy és sajnos nem csökkenő száma arra mutat, hogy a bűncselekmények megelőzése, visszaszorítása érdekében sok még a teendő. A Napló hasábjain az utóbb Mindenekelőtt megállapítható, hogy az alkoholfogyasztással összefüggésben elkövetett bűntettek százalékaránya emelkedik. Áll ez elsősorban az élet és testi épség elleni bűnügyekre. Megyénkben 1963-ban az élet és testi épség elleni bűnügyek jogerős eltéltjei közül 14 százalék, 1964-ben 22 százalék, 1965-ben pedig 30 százalék volt ittas a bűncselekmény elkövetése pillanatában. A túlzott alkoholfogyasztás tehát nemcsak az egyénre káros, de a bűnesetek jelentős részénél is nagy szerepe van. Amikor a bíróság megállapítja, hogy a bűntett elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze, az elkövetőt — megfelelő orvosi vélemény beszerzése után — arra kötelezheti, hogy magát kényszerelvonó kezelésnek vesse alá. Az alkoholizmus elleni harc azonban elsősorban társadalmi feladat, s ezt csak társadalmi összefogással lehet megoldani. Az alkoholizmus elleni küzdelem kapcsán egyre több sajtócikk, tudományos fejtegetés, film, tv-játék jelentői időben számos cikk jelent meg azokról a véres tragédiákról, ok nélküli bicskázásokról, amelyek megdöbbentettek és gondolkodásra késztettek mindenkit. Milyen körülmények vezettek e bűncselekményekhez, hogyan előzhetjük meg azokat? A bíróság elé vitt ügyekben fő elkövetési okként főleg a túlzott italfogyasztás szerepel, azonban e bűncselekményekben az alkoholizmuson kívül erősen közrehatnak olyan szubjektív jellegű okok és körülmények is, mint a harag, a bosszú, a rossz családi élet, a féltékenység. Négyesi Józsefné hajdúszoboszlói lakos férje közreműködésével gyűlölettől indíttatva ütötte agyon anyját. Orosz Péter hajdúdorogi lakos féltékenységből különös kegyetlenséggel végzett feleségével. A nyereségvágy, a vagyoni indok — ami a múltban az elkövetési okok közt az első szerepet játszotta — ma már alig szerepel a bűncselekményeket meg, amely segíti az igen szerteágazó és sokszor bonyolult feladatok végrehajtását. E felvilágosító munka alapelve, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem a túlzott italfogyasztás ellen irányuljon és a józanságra, mértékletességre való nevelést szolgálja. Rá kiváltó okok között. Ez társadalmi fejlődésünk következménye. Sajnos számos helyen olyan helytelen álláspont alakult ki, hogy a családi viszályok, verekedések, a társbérlők és a házastársak belső „magánügye”. Egyesek vitatják, hogy ilyen esetekben nincs törvényes alap rendőri beavatkozásra és a szükséges rendőri intézkedésekre. Ez az álláspont téves. A rendőrségről szóló 1955. évi 22. sz. tvr. a rendőrség feladatává teszi a bűnözés minden formája elleni harcot a közrend és a közbiztonság védelmét. Ezen feladat megvalósítása során a rendőrség köteles intézkedéseket foganatosítani a bűncselekmények megelőzése kell mutatni ezzel kapcsolatban arra, hogy különösen a megye keleti részén elterjedtek a direkttermő szőlők, ezek bora erős metilalkohol tartalmánál fogva súlyos rombolást végez a központi idegrendszerben, az egyén szellemi életében. Mindez végül is bűncselekményre, a család szétzüllésére vezethet. Különösen veszélyes az elmaradottabb helyeken, hogy a gyermekeknek is „teásbort” adnak. Emlékezetes még előttünk az a több évvel ezelőtt történt eset, amikor húsvét másodnapján egy, a megye keleti részében levő faluban a sok kínálgatástól halálos alkoholmérgezésben halt meg egy gyermek. Az élet és testi épség elleni bűncselekményekről Újra az ital ! Nem magánügy Emberi kötelességünk Az élet és testi épség elleni bűncselekmények megelőzése érdekében kifejtett erőfeszítések azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha sikerül a társadalmi erők összefogását biztosítani és az emberi élet védelme valóban közügy lesz. Különösen a társadalmi szerveknek, munkahelyi vezetőknek van nagy szerepük a tudatformálás terén, de a pedagógusoknak is, mint akik a családlátogatás során megismerkedhetnek a családban lezajlott eseményekkel. Jelzéseikkel sok esetben idejében megakadályozhatják a családi tragédiákat. Nem kisebb az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek, tömegszervezeti funkcionáriusoknak, elsősorban szakszervezeti tagoknak, aktívaknak felelőssége sem, mint akik általában a dolgozók családi problémáival megismerkedhetnek. A szenvedő családtagok sokszor felkeresik a munkahelyek igazgatóit, párttitkárait, szakszervezeti titkárait és elpanaszolják áldatlan állapotukat, kérik a segítségüket az italozó férjjel szemben. Sok helyen valóban készségesen segítenek az ilyen problémákon, de sok esetben a megfelelő intézkedés, segítőkészség sajnos elmarad. Nagy felelősségük van a megelőzés terén a vendéglátóipari dolgozóknak is. Az ittas ember kiszolgálását, a lerészegítést a törvény bünteti. Az ellene vétők szabálysértést követnek el. Emberi kötelességük, hogy szigorú határt szabjanak azoknak, akik az italfogyasztásban nem tudnak kellő mértéket tartani. Itt kell szólni arról a sok ügyben észlelt közömbösségről, amellyel egyesek az eseményekkel szemben viselkednek. Nem lépnek fel békítően, s a kirobbanó tragédiát sok esetben passzívan szemlélik, sőt igyekeznek magukat a tanúskodás alól is kivonni. A megelőzés és az elhárítás azonban valamennyi állampolgár szocialista emberi kötelessége. Az ember élete és testi épsége a mi társadalmunkban a legértékesebb. Nagyobb társadalmi összefogásra van tehát szükség, hogy küzdjünk az alkoholizmus, a családi viszály ellen, amik sok esetben véres tragédiáknak, súlyos sérüléseknek lehetnek az okozói. Dr. Bíró Sándor _______________ ügyész lUgathaniai — —— • NAPLÓ 3. cíjal — 1966. március 16.