Hajdú-Bihari Napló, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
EGY NAPPAL A TAGGYŰLÉS ELŐTT Az új gyártmány próbája — Százegy százalék — „Tudásunknak megfelelően“ Ma, csütörtökön délután tartja vezetőség-újjáválasztó taggyűlését a Budapesti Mezőgazdaságigépgyár debreceni üzemének III. sz. pártalapszervezete. Ma összeül a III. sz. pártalap szervezet 25 tagja. A vezetőség beszámolója az elvégzett munkáról szól. A jó eredményekért együtt küzdöttek a kommunisták párton kívüli barátaikkal. Együtt töprengtek, ha valahol akadozott a munka. Együtt, az egész kollektíva. Akárcsak a bronzplakettes Tyitov brigádban. S a jövő feladatait is együtt oldják meg. A párttagok többet, nagyobb részt vállalnak magukra e tennivalókból. Ez eddig is így volt. . A többletet akkor elvállalták, amikor felvételüket kérték a pártba. Sütő Gyula Az irodában Kovács Béla igazgató és Major Ottó főmérnök most végzi a számvetést. — Augusztusban összesen 200 darab nagyméretű tartálykocsit és 150 darab RSN típusú, nagynyomású permetezőegységet készítettünk — mondja a főmérnök. — A tervnek megfelelően? — Ügy. Végeredményben 101 százalékra teljesítették a gyár dolgozói a tervet. Kinn az udvaron ott virítanak a sárgára festett tartálykocsik. Az utolsó darabig mindet kiszállítják az üzem udvaráról. Azzal befejezett a munka, ha az új termék el is hagyja a gyárat. A karbantartó műhelyben pillanatnyi pihenőt sem tartanak. Igaz, ők nem készítettek egyetlen alkatrészt sem az RSN-ekhez. De nélkülük egy gép sem készülhetett volna el. — A vállalat első számú kiszolgáló emberei, házmesterei ők — mondta még az irodában a főmérnök. — Tényleg nélkülözhetetlen emberek. Biztosítják a pontos felújítást, javítást, váratlan akadályoknál is rájuk számítunk, s ha a munka úgy kívánja, vasárnap is bejönnek, dolgoznak a gépeken. Amikor a pártkongreszszus tiszteletére vállaltuk, hogy száz darab RSNA típusú axiál- ventillátoros permetezőt elkészítünk, akkor a terven felüli munkához terven felüli karbantartást kértünk a műhelyiektől. Zokszó nélkül elvállalták. — Tudásunknak, lehetőségünknek megfelelően dolgoz— Nehéz volt, de sikerült. Még egy évem van hátra, s aztán technikus leszek. Takács László, a szakszervezeti bizottság elnöke tunk — mondta Szabó Ferenc, az alapszervezet titkára. — A mi munkánk akkor eredményes, ha másutt, a többi üzemrészben zökkenőmentes a munka. Úgy állapodtunk meg itt a műhelyi emberekkel, hogy a kongresszusi vállaláshoz mindent meg kell adnunk. Erre kötelezte őket a brigádbecsület is. A TMK-műhely 27 tagja a Tyitov brigádban dolgozik. A brigád immár ötödik alkalommal is elnyerte a szocialista címet, és elismerésként mindegyik tagja megkapta a bronzkoszorús jelvényt. A brigád vezetője Szabó Ferenc párttitkár. — Számot ad akkor a taggyűlésen a brigádról is? — Arról is meg az egész üzemről. Együtt dolgozunk. S talán ennek is köszönhető, hogy most a nagyobb feladatok idején negyedére csökkent a gépállások ideje. Lényeges előrehaladás ez. Mutatja, hogy az emberek másként veszik a munkát, mint ezelőtt, más a gondolkodásuk, jobban idekötődtek a gyárhoz. Igaz, tanulnak is. Mint Takács László, az alapszervezet tagja, aki pártmegbízatásként a szakszervezetben dolgozik, szb-elnök. A gépipari technikum harmadik osztályát végezte, még egy év van hátra. Egyébként ő a kísérleti üzem csoportvezetője. Ottjártunkkor éppen a gördülő, tartályos kerti permetező-kapáló gépet próbálta ki. — Szeptember közepén bemutatóra megyünk vele, és egyáltalán nem szeretném, ha szégyenben maradnánk a géppel — mondta a csoportvezető. A műhelyben találtuk Palatinszki Sándor esztergályost. Éppen 40 éve, 1926-ban ment tanulónak. — Bérfelelős a szakszervezetben — mondta róla a titkár. Most éppen Kertész István másodéves ipari tanulóval dolgozott, neki segített. — Szívesen, nagyon szívesen foglalkozom az ifjakkal — mondta a műhely legidősebb szakmunkása. — Igaz, nem komázok velük, de tisztességet, szakmát tanulhatnak talán tőlem. És ez a legfontosabb. Lőrinczi János lakatos, az alapszervezet termelési felelőse egy E—400-as csúcsesztergán dolgozott. — Teljes felújításra szorul — mondta felhajolva munkájából. — A forgácsolóban bizony eléggé megkopott már, de jön az új munka, s addigra feltétlenül el kell vele készülni. — Van tartozása a TMK- üzemnek? — Nincs — mondta a párttitkár. — Akkor bizonyára a kommunisták számvetése sem lesz rossz. — Tudásunknak megfelelően dolgoztunk — mondja Szabó Ferenc párttitkár A negyven éve szakmunkás Falatinszki Sándor, Kertész István másodéves tanulóval Lőrinczi János pártvezetőségi tag a csúcsesztergát javítja tupovnust » NAPLÓ exsrnEsa» 11. oldal — 1966. szeptember . Vasárnap tér haza a népi együttes A Debreceni Népi Együttes tagjai jól érzik magukat. Az együttes szerdán este befejezte nagy sikerű görögországi szereplését. A tizenhat nemzet versengésében, a nem hivatalos értékelés szerint, az első három hely valamelyikét szerezte meg. Csütörtökön Athénba utazik. A tervek szerint vasárnap a kora reggeli órákban ékezik Debrecenbe. Rossz időt fogtunk ki... Grünhut Ernőné Miskolcról a debreceni vasasüdülőbe kapott kéthetes beutalót. Éppen hazafelé készülődött, amikor felkerestem: „ Hétköznapi jegyzet a pártmunka becsületéről A mai napon megkezdődnek a pártalapszervezetekben a vezetőségválasztótaggyűlések. Két esztendő munkája kerül mérlegre. A tapasztalatok elemzésén, a vizsgálódáson, a holnap tennivalóinak megbeszélésén túl a kommunisták újjáválasztják a vezetőségeket is. Egyrészt friss erőkkel egészülnek ki a vezetőségek, másrészt megerősítik tisztségükben azokat, akik már korábban is tekintélyt szereztek maguknak politikai és szakmai képzettségükkel, kommunista magatartásukkal, akik már évek óta e nehéz és felelős poszton önzetlenül munkálkodnak. Egyikük esztergályos, a másikuk tanár, a harmadikuk a közös gazdaság dolgozója. Bár szakmájuk, beosztásuk különböző, közös vonásuk: pártmunkások. Most, amikor a taggyűléseken a termelés gondja, az emberek gondja, öröme, a közösség fejlődése, eredménye vagy éppen útkeresése a vita témája, amikor az elmúlt két év bizonyítványát állítják ki, ezzel együtt azoknak a kommunistáknak az érdemjegyét is megfogalmazzák, akik a vezetőségekben ténykednek. Nem igénylik, szerénységük is tiltja, hogy különkülön személyileg is dicsérő szavakkal értékeljék fáradozásukat, többletmunkájukat, hogy az önként vállalt kötelesség teljesítését rendkívülinek tüntessék fel. Mindezek ellenére, úgy érzem, szólnunk kell arról a megbecsülésről és tiszteletről, amely őket övezi, amelyet a közösségért végzett fáradozásuk, kommunista emberi tulajdonságuk révén érdemeltek ki. Kommunisták. Vezetőségi tagok. Felelősségtudatból és tettrekészségből szinte naponta kell vizsgázniuk. Dolgoznak az újért, a jobbért. A bizalommal együtt jár, hogy többet követelnek tőlük, mint másoktól. Nekik kell példát mutatniuk. Hozzájuk fordulnak kérésért, tanácsért akkor is, ha valami újba kezdenek; akkor is, ha megtorpan a kollektíva munka közben. Ismerniük kell az embereket, az övéiket, az országos gondokat, a munkahely problémáit. Csak így képesek választ adni, érvelni, vitatkozni. Gyakran kell a vezetőségi tagoknak szembeszállni méltánytalanságokkal, igazságtalanságokkal is. Nemegyszer akadékoskodóknak, türelmetleneknek nevezik őket. Sokszor vállalniuk kell azt, hogy szembetalálják magukat a meg nem értéssel, a régihez való ragaszkodással. S többségükben ilyenkor nem a kényelmesebb, a kevesebb buktatóval járó utat választják, hanem azt, amit a közösség érdeke kíván. Hiszen a kommunisták, a vezetőségi tagok — kimondva vagy kimondatlanul — annak az ügynek szentelik egész tevékenységüket, mindennapi cselekedetüket, amelynek mozgatója, sarkallója — a kollektíva boldogulása.Kell-e a példák százaival bizonyítani, hogy a gép vagy az íróasztal mellett dolgozó vezetőségi tagot milyen szerteágazó kérdésekkel keresik fel? Fennakadás mutatkozik a termelésben? Az okkeresésnél feltétlenül számítanak véleményére. Igazságtalanul bántak valakivel? Sok esetben a párttitkártól, a vezetőségi tagtól várnak megértést, gyors segítséget. Bizonytalanság, kétkedés lesz úrrá valakin? Legtöbbször a pártirodán kopogtat. S akkor is, amikor arról van szó, hogy összefogásra, nagyobb lelkesedésre kell szólítani, meggyőzni az embereket. Kis ügyek, apró, emberi problémák vagy egész kollektívát érintő kérdések elrendezésében várnak tőlük segítséget. Az emberek részéről a segítségkérés, a jó tanács igénylése a bizalom jele is. Ugyanis a munkások, a különböző szakmák dolgozóinak gondja a kommunisták gondja is. S ha az emberek jót tudnak mondani egy kommunista kollektíváról, az növeli a párt tekintélyét. S miközben mások gondjait, bajait intézik, másodlagos szerepet kap saját gondjuk, egyedi problémájuk. Pedig ők is ugyanolyan emberek, mint mások. Ő őket is várja munka után a család, az otthon. Ők is szívesen járnak moziba, színházba, szórakozni. De gyakran éppen a kollektíva ügye miatt kurtítják meg szabad idejüket. A hivatalos munkaidő után hányszor ég a késő esti órákban a pártirodában a villany! Miközben mások szórakoznak, pihennek, a kommunisták, a vezetőségi tagok vitatkoznak, érvelnek, döntenek. Másokért. Mások, a megbízóik érdekében. Változtak a körülmények, fejlődött a technika, tökéletesedtek a munkamódszerek. Ezzel nekik is lépést kell tartani. A közvélemény figyelő tekintete rajtuk van: nincs-e ellentmondás szavaik és tetteik között. Helyt állnak-e a szakmai munkában, a gépeknél és íróasztaloknál, ott, ahol az elvek az elképzelések megvalósulnak? A ma feladatai más gondolatokat szülnek, új módszerekre serkentenek. S ezzel együtt kell haladniuk. Ezt igényli, követeli tőlük a kommunista példamutatás, a nagyobb felkészültség igénye. Nem véletlen, hogy őszülő halántékú elvtársak százait látjuk a középiskolák, az egyetemek padjaiban ülni, a késő éjszakába nyúló órákig a tankönyvek fölé hajolni. Keveset hallod tőlük, hogy mennyi fáradozást jelent a többletmunka. Hiszen amit vállaltak, önként vállalták. Éltetőjük a tegnap, a ma eredménye, a kollektíva öröme, boldogulása, jövője, felelősséget, nagy felelősséget jelent pártmunkásnak lenni. A párttitkár vagy vezetőségi tag egy-egy javaslata, döntése nem egy esetben az egész üzemre kihat. Felnéznek rájuk, tanulnak tőlük. Éppen ezért kétszer is meg kell gondolniuk, mit mondanak, miképpen cselekszenek. Alapos, gyors döntésre, igazságos véleménynyilvánításra pedig csak olyan ember képes, aki ismeri övéit, ismeri nemcsak a helyi, hanem az országos gondokat is. A közvélemény tettekben kéri tőlük számon politikai felkészültségüket, tudásukat, vezetői és emberi tulajdonságaikat. Munkájukat a kollektíva figyelő tekintete kíséri. Tetteikkel, cselekedeteikkel nap mint nap vizsgáznak megbízóik előtt. Számot adnak arról, hogy az üzemi kollektívákkal együtt hogyan formálják tettekké a párt politikáját. Király Ferenc Mit szól a meteorológus „ . .az orvos , az őszies nyárhoz az üdülő ■ Az októberi időjárásra emlékeztető augusztus vége mindenfelé beszédtéma. Lassan úgy leszünk az időjárással, mint az angolok, akik minden beszélgetésükben szót ejtenek a ködről, esőről, szélről, s lelkesülten emlegetik a párórás napsütést. Bár a nyárnak még nincs vége, az őszi ruhadarabok előkerültek már, s aligha remélünk már igazi jó időt. Derékfájásról panaszkodnak sokan, mások orra piros a náthától, s az üdülésből hazatérők mind azt emlegetik: „Ilyen is csak velem fordulhat elő, de kifogtam ezt a rossz időt!” De minden további elmélkedés helyett engedjük szóhoz jutni azokat, akik érdekes dolgokat tudnak mondani az augusztus végén beköszöntött őszi időről. Talaj mentén 1 fok Dr. Berényi Dénes profeszszor, a Kossuth Lajos Tudományegyetem meteorológiai intézetének igazgatója az augusztus végi időjárásról a következőket mondta: — Nem olyan rendkívüli a mostani időjárás. Sajnos, évek óta az a gyakorlat, hogy augusztus végén véget ér a a valódi nyár. Már csak a vénasszonyok nyara következhet. Az elmúlt napokban rendkívüli lehűlés volt tapasztalható. Újszentmargitán jártam a napokban, ott egy katlanos erdőben reggelre dél volt. Augusztus 30-án reggel a talaj ment ái csak 1 fokot mértünk. — Pillanatnyilag némi javulásra van kilátás. Beborult, jön az eső. Ez azt jelenti, hogy melegebbek lesznek az éjszakák. Panaszkodnak a reumások Dr. Dóczy Emil, a Debrecen Városi Közegészégügyi és Járványügyi Állomás igazgató főorvosát arról kérdeztem meg, hogy az egészségügyi vonalon van-e kihatása a hideg nyárvégnek. — Igen. Megnőtt azoknak a száma, akik reumatikus fájdalmaik miatt panaszkodnak Máskor október végén, november elején vannak ilyen arányban a panaszkodók, mint most. Elég sokan vannak, akik meghűlnek a szokatlan időbeli. Ez érthető is, hiszen a hőmérséklet-ingadozás miatt sok mindennek ki van téve az ember. Talán csak egy haszna van a lehűlésnek. Kevés a légy és a másfajta rovar. Más években augusztus végén mindig lépőinvázió van. Az idén nem is szaporodnak a szokás szerinti mennyiségben, s nem is zavarják a nyagaimat, nem jelentenek járványveszélyt. — Pechesek voltunk a férjemmel együtt. Rossz időt fogtunk ki. Igaz, így sem éreztük magunkat rosszul, gazdag programban válogathattunk. Még fürdőzhettünk is. Az üdülő termálmedencéjében még este is meg lehetett mártózni. Azért több napfény több meleg ,kellemesebb lett volna. Mit mondjak még? Talán azt, amit olyan sokan mondtak mostanában országszerte, talán jövőre... B. L. HORGÁSZVERSENY A Magyar Országos Horgászszövetség vasárnap Győrben rendezte meg III. országos halfogási versenyét. A „türelmes emberek” ezen vetélkedőjén 18 intéző bizottság 72 felnőtt és 18 ifjúsági versenyzője vett részt. A győri horgászegyesületnek az Ipar csatorna vizén megtartott versenye (MTI Fotó : Kovács Gyula felül