Hajdú-Bihari Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

Segíteni a terv alapvető céljait­ ­• Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a SZOT el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Vinizlai Gyula SZOT- titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának kongresszusi irányelveit. A dokumentum­mal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat, a SZOT eljut­tatja a párt Központi Bizottsá­gához. Ezután Beckl Sándor SZOT- titkár számolt be az idei nép­­gazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, va­lamint a további feladatokról. Emlékeztetett a SZOT-nak arra a határozatára, amely ki­mondta, hogy a terv alapvető céljainak megvalósítására kell irá­nyulnia a termelést segí­tő szakszervezeti munká­nak is. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. pártkongresszus tiszte­letére kezdeményezett munka­verseny is. A kongresszus munkaver­seny eredménye ma már szá­mokban is lemérhető. Az első nyolc hónapban az előző évhez képest meggyorsult a fejlődés üteme. A SZOT titkára részletesen ismertette az eddigi kedvező termelési eredményeket, meg­állapította azonban azt is, hogy még mindig fordulnak elő ki­esések, ami nem egyszer a vál­lalatok közti együttműködés akadozására vezethető vissza. Csak helyeselni lehet, hogy a vállalatok egy része megfelelő anyagi ösztönzéssel is igyeke­zett fokozni az exportot, hely­telen azonban, hogy egyes helyeken emiatt nem fordítottak elég gondot a belföldi igények kielégíté­sére. Örvendetes, hogy a brigádok vállalásai között egyre több­ször bukkan fel a minőség ja­vítása. Igaz, az ilyen irányú fejlődést az is hátráltatta, hogy általában nem sikerült meg­felelő anyagi és erkölcsi elis­merést biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik valóban lelkiismereti ügynek tekintik a jó munkát. Ugyanakkor a hanyagul dolgozókkal szemben sem történik meg minden esetben a szüksé­ges elmarasztalás, pedig ezt a jól dolgozók megbe­csülése is megkívánná. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy itt nem általános hibáról van szó, hanem csupán arról,, hogy egyes dolgozók ne­m­ tel­­­jesítik feladatukat elég lelkiis­,­meretesen.­­ A szakszervezeti vezető­ szervek — mondotta — meg-­­tárgyalták a kongresszusi­­ munkaverseny tapasztalatait,­­ vitáikat azonban gyakran nem­ követte a tennivalók konkrét­ meghatározása. A vállalatok és az üzemek műszaki és gazdasági ve­zetőinek egy része még mindig külső szemlélője csupán a versenynek, s többek között ez is oka an­nak, hogy kevés a munka- és üzemszervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására, a szociális és kulturális lehetőségek bővíté­sére irányuló versenyvállalás. Részletesen ismertette Beeid Sándor a munkások és alkal­mazottak reáljövedelmét érin­tő intézkedéseket és ezek hatá­sát, a létszámgazdálkodás hely-­ zetét és a dolgozók árufogyasz­tására vonatkozó adatokat. Hangsúlyozta, hogy ez év hátralevő részében még na­gyobb mértékben kell érvényt szerezni annak az alapelvnek, hogy a verseny a terv teljesí­tésének eszköze. Ezért a gazdasági vezetők a most következő termelési tanácskozásokon konkré­tan mondják meg minden termelési kollektívának, hogy mit kívánnak tőlük a hátralevő hónapokban. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi munka­verseny nem ér véget a IX. pártkongresszus tanácskozá­saival. A verseny az egész év feladatainak jobb teljesítését tűzi ki célul, de megköveteli a következő évre való felkészü­lést is. A vállalati önállóság növekedésével párhuzamosan fel kell oldani a munkaver­siiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiie­senyre vonatkozó központi megkötöttségeket. A jövőben a versenyformákat az alapszer­veknek kell megválasztanuk. Bejelentette Beckl Sándor, hogy a SZOT titkársága, illet­ve elnöksége rövidesen meg­tárgyalja a Munka Törvény­­könyve módosításával, vala­mint a kollektív szerződések rendszerével kapcsolatos ter­vezeteket. A vállalati önállóság növe­kedése egyenesen megköveteli az üzemi demokrácia erősödé­sét. Arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások va­lóban a dolgozókkal való együttes vezetés érdemi fóru­maivá váljanak — fejezte be beszámolóját Beckl Sándor. A beszámolót a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vette és állást foglalt az idei nép­­gazdasági terv teljesítéséről, valamint a további feladatok­ról. (MTI) Tanácskozott a földművesszövetkezetek megyei választmánya (Tudósítónktól) Pénteken délelőtt ülésezett a szövetkezeti mozgalom leg­magasabb megyei testületet a választmány. Az ülést Stozicski Ferenc, a szövetkezetek megyei központ­ja igazgatóságának elnöke nyi­totta meg. Első napirendi pontként Szántó Imre keres­kedelmi főosztályvezető előter­jesztésének alapján vitatták meg a szövetkezeti kereskedel­mi és vendéglátóipari tervek teljesítését és az áruellátás helyzetét a megyében. A vá­lasztmány megállapította, hogy a megye szövetkezeti kereske­delme jelentős eredményeket ért el, ám számos községben javítani kell a kereskedelmi dolgozók szakképzettségét. Bő­vült a földművesszövetkeze­tek és ktsz-ek kapcsolata is az áruellátás tekintetében. Az első napirendi pont vitá­jában számosan szóltak a szö­vetkezeti belső ellenőrzés tar­talmi megjavításáról. Dr. Medveczky Lajos, a KPVDSZ megyei titkára felhívta a fi­gyelmet, hogy a szövetkezeti kereskedelem tovább fokoz­hatja a falvak jó áruellátását. A második napirendi pont­ban Fekete Imrének, a MÉK igazgatójának előterjesztését vitatta meg a választmány. A fő­egyei választmány megálla­pította, hogy a MÉK és a ter­melőszövetkezetek között je­lentősen javult a kapcsolat. Ezt bizonyítja, hogy az 1967. évi szerződéskötésekben Haj­­dú-Bihar megye a második. Az előterjesztés kellő hang­súllyal foglalkozott a burgo­nyafelvásárlás helyzetével. A megyében 3300—3500 vagon burgonyát kell felvásárolni. A tárolást a földművesszövetk­e­­zetek és termelőszövetkezetek vállvetve oldják meg és nap­jainkig 2330 vagon burgonya van tárolva. Harmadik napirendi pont­ként a földművesszövetkezeti beruházás és hálózatfejlesztés harmadik ötéves tervének irányelveit tárgyalta meg a vá­lasztmány. A választmányi ülésen szá­mos hozzászólás és javaslat hangzott el. Végezetül Farkas István, szövetkezetpolitikai főosztály­­vezető előterjesztésére a vá­lasztmány 12 tagú takarékszö­vetkezeti szakbizottságot vá­lasztott, amely a megyei vá­lasztmány mellett fog tevé­kenykedni Balla Lajos 1 Múzeumi 1­­ hónap | 5 Ez év októberében is ez- E E számszerte megrendezik a E 5 múzeumi hónapot, amely- E - nek során számos kiállítás, Ø 5 előadás közben tárják fel E = a múzeumokban folyó E' E munkát a nagyközönség 5 5 előtt. Ej Hajdú-Bihar megyében a ρ 5 múzeumi hónap ünnepe- E 5 lyes megnyitója szomba­ s E­ton délután S órakor lesz E­ ■3 a Déri Múzeumban. Ekkor E E nyitják meg a Telepy E 5 Károly emlékkiállítást is. E E Vasárnap, október 2-án E E Hajdúböszörményben, a E Ej Hajdúsági Múzeumban a Ej E Fazekas Mihály emlék- S — kiállítást nyitják meg. E E Hajdúszoboszlón fürdő ki- S —­állítás kezdődik a műve- E E­lődési házban. Püspökfa- E E iányban a Karacs Ferenc — Ej múzeumban a népi hím- E E rések kiállítását tekintheti — 3 meg a közönség. Polgáron E­­jj előadás hangzik el „Pol- E E gár és környéke a közép- E — korban” címmel. E Megfelelő a férfiruha ellátás A Férfiruha Nagykereske­delmi Vállalat felkészült az őszi-téli idényre. A férfikonfekció új modell­jeit a legújabb divat szerint készítette. A konfekció kabátnál a mostani rövid divat lehetővé teszi, hogy a vásárlók 90—95 százaléka találjon méretének megfelelő átmeneti vagy téli­kabátot. Tavaly 14 000 szövet­szi­vacskabátot adtak el, az idén 24 000 került az üzletek­be. (MTI) !­JUjm­UBAU XXIII. ÉVI .. 232. SZÁM BmJI imWSk HP&LjPaP PIPI Xra: GO filler SrI iKbIsI Mm nr Troli 1111 1966. OKTOBER 1., SZOMBAT Jb^SBbM „ SPiT wELJflf ÉPÜL A CSIBÉ A macsi Arany János Termelőszövetkezetben 15 000 főhelyes csibenevelő épül. Hossza 90, szélessége 13 méter. Az épület húscsibék és tenyészfércék nevelésére egyaránt al­kalmas lesz. Mesterséges és természetes megvilágítású az épület, önetetővel és önitatóval ellátva. A vasszerkezet sze­relését most végzik az ÉM Hajdú megyei Állami Építő­­ipari Vállalat dolgozói (Fotó: Kőszeghy György) ­ Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának­­ Elnöksége — a mozgalom budapesti és megyei­­ bizottságai elnökeinek részvételével — pénte­ken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kong­resszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos ■Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vita so­rán felszólalt Balla János, dr. Bodóczky Lász­ló, dr. Csernik József, Darvas József, dr Erdey- Grúz Tibor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Fe­renc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Fe­renc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. Az elnökség beható eszmecsere után kifeje­zésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányel­vek céljaival egyetért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észre­vételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak. (MTI) Nagyobb összefogással lehet gyorsítani az őszi munkát A megyei operatív bizottság pénteken délelőtt Bartha János, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott, s az őszi szántással, vetéssel, betakarítással és szállítással, valamint alkatrészellátással kapcsolatos eredmé­nyeket, feladatokat tárgyalta meg. A tanácskozáson részt vett Harangi Sándor, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője.­ ­ Bartha János tájékoz­­­tatta az operatív bizottságot­­­az eddigi munkákról. Hang­súlyozta, hogy a kedvező idő­járást jól kihasználták a ter­melőszövetkezetek az őszi munkában, s a kezdeti lassúbb ütem után az elmúlt hetekben már teljes kapacitással dolgoz­tak. Minden ember és gép munkájára fokozottan szükség van, mert az előzetes termés­­becslések és az eddigi betaka­rítási eredmények azt mutat­ják, hogy kukoricából az el­múlt évihez hasonló termésre számíthatunk, a burgonya át­laga 70 mázsa körül alakul, s cukorrépából a tavalyi 191 mázsás rekordtermést megha­ladó mennyiséget kell betaka­rítani. A tervezettnél jóval több burgonya átvétele, táro­lása, illetve szállítása nagy gondot okoz jelenleg is a tsz­­ekben, s a veszteségmentes tá­rolás még mindig nincs min­denütt megoldva. Az eddig végzett talajmun­ka és vetés több, mint az el­múlt esztendőkben, s valami­vel az országos átlag fölött van. Viszont a következő he­­tekben a feltételek rosszabbo­dásával kell számolni. Jászai János, az AGRO­­KER vezetője az alkatrészel­látásról, hiányokról adott tá­jékoztatást. A legfőbb hiba, hogy mintegy 900 darab gumi­abroncs hiányzik. Harangi Sándor, a megyei pártbizottság mező­­gazdasági osztályvezetője el­mondotta: mindazoknak a vállalatoknak, gazdaságoknak összefogására, fokozott támo­gatására van szükség az őszi munkák sikeres elvégzése ér­dekében, amelyek valamilyen formában kapcsolat­ban van­nak és segíteni tudják a me­zőgazdaságot. Jóval több ter­ményt kell hazaszállítani, másrészt fontos, hogy indoko­latlanul ne húzódjon át any­­nyi munka tavaszra, mint az elmúlt két esztendőben. A be­takarítás nagymértékben be­folyásolja 1966. évi tervtelje­sítésünket. Arra kérte a gazdaságokat, szakembereket, vezetőket, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt lendülettel dolgozzanak to­vább. Biztosítsák a munka fo­lyamatosságát, figyeljenek a kifogástalan minőségr­e, de ne kapkodjanak, ne teremtse­nek ideges légkört A munkák gyorsítására sokkal több fel­tétel biztosítva van, mint amit eddig kihasználtak, s a telje­sítmény elsősorban a kettős műszak szervezésével, az üze­mek jobb együttműködésével növelhető. Az operatív bizottság elfo­gadott határozatában megálla­pította: jó ütemben haladt eddig a betakarítás és a vetés, a munkák azonban torlódnak, szükség van a magasabb fokú szervezésre, kooperációra. Ahol kézi munkaerő prob­léma van, a termelő üzemek vezetői mindenekelőtt a belső munkaerő tartalékokat kutas­sák fel, kérjék a KISZ-szerve­­zetek segítségét, vegyék igény­be a diák fiatalok vállalkozá­sát, elsősorban szombati és vasárnapi munkáját, de más napokon is számíthatnak rá­juk. A legnagyobb gond a szál­lítás ezekben a hetekben. Vi­szont nagyon kevés a kettős műszakban üzemelő traktorok száma. Az AKÖV szombatra és vasárnapra bizonyos számú tehergépkocsit tud a tsz-ek rendelkezésére bocsátani. Nagymértékben segít az át­vételi gondokon, hogy október 15-től a cukorgyárak meg­kezdik a répa prizmázásá­t.

Next