Hajdú-Bihari Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

­Folytatás az X. oldalról) izgatásunk, amely a demok­ratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egé­szet alkot, alapjában jól tel­jesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépí­tése érdekében azonban szük­ségesnek tartjuk, hogy a ve­zető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb elemző munkát folytassanak, gondosabban tárják fel a tár­sadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyama­tokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami­ szervek együttműködését. Állami szer­veink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alap­ján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerül­hessen feljebb annál a szint­nél, ahol azt érdemben el le­hetne és el is kellene dönteni. Ily­ módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet bizto­sítani politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az al­l­sóbb szervek számára az ön­álló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezd­ve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rend­szeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdem­ben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. Az állami vezetés megjavítá­sában nagy szerepük van a minisztériumoknak és taná­csoknak. Az egyes miniszté­riumok munkájában, a min­dennapos operatív vezetés he­lyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása, a vállalatok tevé­kenységének elemzése és gaz­daságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának to­vábbfejlesztése érdekében el­sőrendűen fontos feladatunk­nak tartjuk, hogy növeljük ön­állóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek továb­bi feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei ta­nácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert ezek vannak közvetlen kapcsolatban a la­­­­kossággal. Az új választójogi törvény A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új tör­vény alapján tartjuk, ame­lyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Az új választójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hogy az országgyűlés ellen­őrizze állami életünket, a kor­mányzati munkát. Indokolt az is, hogy a je­lenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rend­szert is — pontosan meghatá­rozza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus tel­jes felépítésének szakaszában. Célszerű kidolgozni az új alkotmányt A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei azt is tar­talmazzák, hogy a hazánkban 1949 óta végbement változáso­kat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfon­tosabbat, a dolgozó nép hatal­mát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányo­lást, forradalmi változások tör­téntek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszer­kezetében, tovább fejlődött állapirendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szo­cializmus alapjait, s a szocia­lizmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fej­lődésében elért­ eredményein­ket, és meghatározza fejlődé­sünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó mun­kát. Az új alkotmány kidolgozá­sának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra ke­rülő új országgyűlés megtisz­telő feladata lesz. Szövetségben a szabadságért, a társadalmi haladásért, az elnyomás ellen Kállai Gyula ezután a ma­gyar külpolitika kérdéseiről szólott. E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden népével, amely az el­nyomás ellen, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szo­cialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő ténye­zője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés el­vének megvalósításáért foly­tatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az impe­rialisták agresszív cselekede­tei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelentik. A többi szocialista országgal együtt mi is támo­gatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát, és minden nemzetközi fórumon fellépünk azért, hogy a vietnami kérdés békés úton kerüljön rendezés­re. A jelenlegi helyzet ellent­mondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresszió ellenére is utat törnek a nemzetközi élet­ben. Európa számos tőkés or­szágának vezető köreiben ter­jed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendsze­rű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjob­ban támogatott Német Szövet­ségi Köztársaság revansista törekvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommu­nista veszélyről szóló imperia­lista propagandaszólamok is egyre kevesebb hitelre talál­nak. Közismert, hogy Francia­­ország és több más NATO-or­­szág is — a realitások józan mérlegelése alapján — felis­merte a szocialista országok­kal létesülő kapcsolatok nagy jelentőségét, és az együttmű­ködés további lehetőségét ke­resi. Reális cél Európa biztonságának megszilárdítása Kormányunk — értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement fo­lyamatokat — reális célnak látja az európai biztonság megszilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Tá­mogatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősí­tését, és segíti megoldani en­nek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését a két Németország létezésének el­ismerése alapjain. Úgy védjük. VÁJDÓBMARI •****­ • MAPLO­X oldal 1966. december 1. J TANÁCSKOZIK A KONGRESSZUS - ____________- —_______—-----­----------- ......... érlelődnek a feltételei annak is, hogy összeüljön az európai államok képviselőinek konfe­renciája. Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kez­deményezésükre — nagykövet­ségi szintre emeltük diplomá­ciai kapcsolatainkat. Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely előse­gítheti a jó viszony megterem­tését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták ag­ressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen ka­pitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszo­nyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határmezs­gyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi államszerző­désben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett. Meggyőződésünk, hogy Auszt­ria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegessé­get. Úgy véljük, hogy kölcsö­nös erőfeszítésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alap­ján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesz­tésének útján. Támog­atjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét Kormányunk nagy fontossá­got tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek. Most, miután a szocialista országok, a gyarmati rabság­ból felszabadult új államok és békepolitikát követő más or­szágok száma és szerepe a vi­lágszervezetben megnöveke­dett, és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete a nagy nemzetközi kérdé­seket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszer­vezetet, és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez minde­nekelőtt érvényesíteni kell a világszervezet egyetemességé­nek elvét, és a szervezetnek még következetesebben az alapokmányában lefektetett magasztos célok eléréséért kell tevékenykednie. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszá­molójában előterjesztett ter­ Az elnöki be­jelentés után Fock Jenő elv­társ, az MSZMP Politi­kai Bizottságá­nak tagja, a Miniszterta­nács elnökhe­lyettese lépett a szónoki emelvényre. Tisztelt kong­resszus ! Kedves elv­­társak! A Központi Bizottság be­számolója és a kongresszusi okmányok jog­gal állapítják meg, hogy pártunk gazda­ságpolitikája helyesnek bi­zonyult. " A Központi Bi­zottság referá­tuma az elért eredmények mellett őszin­tén szólt a munkánkban­­ meglevő hiá­­nyosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Köz­ponti Bizottság 1964 decembe­ri határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megálla­pította, hogy a Központi Bi­zottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedé­sében a termelékenység emelé­sével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult. A ha­tározatot követően, 1965-ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre termelés elvé­nek. Két év alatt a felhalmo­zódott — az adott helyen fe­leslegesnek minősülő — készle­tek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetéte­lét úgy irányoztuk elő, hogy összhangban legyen a szükség­letekkel. jobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki feljesztésre és azokra a tudo­mányágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fej­lődését biztosítják. Meggyőző­désünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködé­se is hozzá fog járulni a mű­szaki színvonal emeléséhez. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltéte­le, hogy a termelőerők terüle­tén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően javítsuk a termelés szerkeze­tét. FOCK JENŐ: Pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult Ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz A határozat nyomán az utób­bi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alaku­lására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó mű­szaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagaz­dálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar kor­szerűsítésére és műszaki szín­vonalának emelésére vonatko­zó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot, ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a felvetés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növe­kedés mainál magasabb üte­mének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasz­talatai szerint azonban a­ ter­melés jelenlegi üteme bizto­sítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyen­súly megszilárdításának­ meg­felelő fejlesztését. A termelés növekedési üte­mének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mind­ vek és javaslatok megvalósítá­sa a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját kö­zelíti hozzánk. A kongresszus határozati ja­vaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dol­gozó népünk kész ezek megva­lósítására. Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára. (Nagy taps) Ezután Stulinzán István elv­társ, bányamérnök szólalt fel. Elmondotta, hogy Fejér me­gye ipari termelése a második ötéves terv folyamán 60 száza­lékkal növekedett. Ezután részletesen beszélt az alumí­niumipar fejlődéséről. Utána Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei Pártbizott­ság első titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy a Közpon­ti Bizottságnak a vidék iparo­sításáról hozott határozata je­lentős fejlődést eredményezett. Nagy Imréné elvtárs szak­­szervezeti titkár bevezetőben a Szentgotthárdi Selyemszövő­­gyár termelési eredményeiről számolt be. — Örömmel hallottam — folytatta — a munkaidő csök­kentésének tervét. Ha kezdet­ben legalább minden második szombat szabad lenne, ez első­sorban a dolgozó nők munkáját könnyítené. Nagy Imréné a továbbiak­ban arról beszélt, hogy járá­suk a határszélen fekszik. Az elmúlt években jelentősen nőtt náluk az idegenforgalom.­­ Ez a tény azt a követel­ményt állítja pártszervezeteink elé, hogy növeljék­ a szocialista hazafiság, a nemzeti büszkeség érzését mindenkiben. Az elnöklő Ajtai Miklós ez­után szünetet rendelt el. A szünet után a kongresz­­szus Pach Zsigmond Pál elv­társ elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelen­tette, hogy a tanácskozás má­sodik napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresz­­szus titkárságára. Kommunis­ták és pártonkívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek és intéz­mények dolgozói, szocialista brigádjai — közöttük a Tata­bányai Szénbányászati Tröszt 35, a Diósgyőri Gépgyár 800 szocialista és munkabrigádja — jelentették, hogy a kongresszu­si munkaversenyben eredmé­nyesen teljesítették vállalásai­kat. Külföldről eddig 45 üdvöz­let érkezett, közöttük több üzemek és intézmények dolgo­zóitól. Táviratban köszöntötte a kongresszust Japán Kom­munista Pártja, az Argentin Kommunista Párt, a Guatema­lai Munkáspárt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Marti­nique-i Kommunista Párt és Libanon Kommunista Pártja. Előkészületek a magyar atomerőmű építésére Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj és földgáz fokozott felhasználása. Arra törek­szünk, hogy arányuk fűtő­anyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre, és ezért időszerűvé vált az atomener­gia felhasználásával is számol­ni. Megkezdjük egy 800 mW kapacitású atomerőmű műsza­ki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesz­tése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munka­­megosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv idősza­kában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését. Ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járművek gyártásának fejlesz­tése. Ennek keretében — mint közismert 1970-ben már — szé­les körű nemzetközi kooperá­cióban — 7000 autóbuszt gyár­tunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adott­ságunk teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlődé­sének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük, és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházá­sokat, melyek az export növe­lésére, az import csökkentésé­re hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy előse­gítse a nemzetközi munkameg­osztást, a termelés specializá­­cióját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyel­­országgal az autóiparban, több más iparágban a Német De­mokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriá­val és egyes kérdésekben tő­késországokkal is. A gazdasági mechanizmus reformja a szocialista építés meggyorsítását szolgálja Tisztelt kongresszus! A Köz­ponti Bizottság 1964 decembe­ri határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gya­korlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálták az egész gazda­sági mechanizmust, s javasla­tot készítettek annak átf­ogó reformjára. Központi Bizott­ságunk a javaslatot megtár­gyalta, elfogadta, és utasítást adott a koncepció részletes ki­dolgozására. Azzal a meggyő­ződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocia­lista termelési viszonyok tel­jesebbé tételéhez, a szocialis­ta demokrácia kibontakozta­tásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához.­­ A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanács­kozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munka­­nélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek ma­guk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szükség, és a na­gyobb nyereségre való törek­vés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A veze­tőktől e fontos kérdés megol­dásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen (Folytatás a 3. odalap)

Next