Hajdú-Bihari Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

St 7. Vlläg PROLETäRJäi, EGYESÜLETEKI HAJDÚ-BIHARI­­ NAPLÓ XXIV. ÉVF. 51. SZÁM 50 jul­ér 1967. MÁRC. 1. SZERDA Kállai Gyula Hajdú-Biharba Ma este választási nagygyűlés a Bartók-teremben Tegnap, kedden este Hajdú-Bihar megyébe érkezett Kállai Gyula elvtárs az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. Hajdúszobosz­lón, a SZOT Béke Gyógyüdülőben Karakas László, az­ MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, C. Nagy Gábor, Sikula György a megyei pártbi­zottság titkárai, valamint dr. Szilágyi Gábor, az MSZMP Debrecen Városa Bizottságának első titkára fogadta a kormány elnökét. Kállai Gyu­la elvtárs a késő esti órákban beszélgetést folytatott a megye pártve­zetőivel, akik idősze­rű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoz­­tatták Kállai Gyula elvtárs — akit a közelmúltban jelöltek a debreceni 4-es számú országgyűlési választókerület országgyűlési képviselőjének — ma, szerdán találkozik választóival. Dél­előtt, a Magyar Gördülőcsapágy Művek debre­ceni üzemébe látogat, majd a délutáni órák­ban a Debrecen III. kerületi Tanácsot keresi fel, ezt követően megtekinti a kerület nagyobb építkezéseit. Este, a Magyar Szocialista Munkáspárt Deb­recen Városi Bizottsága, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és Debrecen Városi Bi­zottsága, valamint a Hajdú-Bihar megyei és Debrecen Városi Tanács Debrecenben, a me­gyei művelődési ház Bartók-termében válasz­tási nagygyűlést tart. A nagygyűlés szónoka Kállai Gyula elvtárs. A nagygyűlést kultúr­műsor követi. A jelentős eseményről este 7 órakor a televízió helyszíni közvetítést ad. Befejeződtek az első negyedévi termelési értekezletek a Járműjavítóban A MÁV Debreceni Jármű­javító Üzemi Vállalatnál az elmúlt héten fejeződtek be az első negyedévi termelési ta­nácskozások — írja tudósí­tónk, Volosinovszki János.­­ Az előzőleg megtartott mű­szaki konferenciát öt termelési tanácskozás és 10 munkaérte­kezlet követte. Ezeken a dolgozók értékelték az elmúlt év eredményeit és meghatároz­ták az ez évben hátralevő fel­adatokat. Sor került a tanácskozáso­kon a kongresszusi verseny eredményhirdetésére. Esze­rint az első helyet a kazán­kovács Egyetértés szocialista üzemrész dolgozói szerezték meg. Jutalmuk: kongresszusi versenyzászló és oklevél. A második helyezett a versenyt kezdeményező futórészleg kollektívája, harmadik a meg­munkáló osztály, negyedik a karbantartó osztály lett. A vállalat vezetősége a helyezést elért üzemrészek dolgozói között 10 000 forint pénzjutal­mat osztott szét. Itt került sor a többszörös szocialista brigá­dok kitüntetésének előterjesz­tésére. A tanácskozás 13 bri­gád részére aranyplakett, 17 brigád részére ezüst-, 11 bri­gád részére pedig bronzplakett adományozását javasolta. Fontos téma volt az 1967. évi munkaverseny célkitűzé­seinek megvitatása és jóváha­gyása. A vállalat dolgozói a November 7 tüzikovács szo­cialista üzemrész kezdeménye­zése nyomán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indí­tott versenyhez egyöntetűen csatlakoztak. A verseny fő célkitűzései a következők: a járműjavítási igények maxi­mális kielégítése, az átfutási és javítási idők csökkentése, a rezsiórával és anyagokkal való tervszerű takarékosság, az önköltség 0,1 százalékos csök­kentése, a termelékenység 0,5 százalékos növelése, a mun­ka- és balesetvédelem javítása, a műhelyi rend és tisztaság fokozása. A vállalat vezetősége a ta­nácskozásokon elhangzott ja­vaslatokat külön-külön meg­vizsgálja és a szükséges intéz­kedéseket megteszi. Március I.: soronkívüli szabad szombat az építőiparban A választások lebonyolítását szabályozó kormányrendelet szerint március 19-én minden­ki szavazhat, aki az illető vá­lasztókerületben a választók névjegyzékében, illetve pót­­névjegyzékében szerepel. Ez annyit jelent, hogy mindenki ott szavaz, ahol a választójo­gosultak összeírása alkalmával nyilvántartásba vették. A több mint 30 budapesti kollégium és diákszálló fiataljai éppen ezért —­ bár állandó lakhelyük vi­déken van — a fővárosban szavaznak. Más rendelkezések érvénye­sek a munkásszállások lakói­ra, akik rendszerint ideiglenes bejelentővel tartózkodnak az otthonban. Számuk országosan mintegy 200 000, s javarészük az építőiparban dolgozik, ezért az Építésügyi Minisztérium a szakszervezettel egyetértésben a választás napját megelőző szombatot — március 18-át — soronkívüli szabad szombattá minősítette. Így minden szál­láslakó számára lehetővé vá­lik, hogy állandó lakóhelyén eleget tegyen állampolgári kö­telességének. (MTI) KIVÁLÓ DOLGOZÓK Az elmúlt eszten­dőkben is — annak el­lenére, hogy komoly károkat okozott a jég­verés — sikerekben gazdag esztendőt zárt a Hajdúszoboszlói Ál­lami Gazdaság. Nem készült még el ugyan a végleges kimutatás, összesítés, de az már látszik, az 1966-ra előirányzott vállalati eredményt jelentős mértékben túlteljesí­tették. A gazdaságban az előző esztendőkben igen magas szintű ter­melési eredménye­ket értek el. Az el­múlt esztendőben jónéhány területen­­ még ezeket is sikerült túlszárnyalni. Cukor­répából például 13 mázsával, lucernából pedig több mint 23 mázsával emelték a holdankénti hozamot s ez utóbbiból az elő­ző évhez képest több mint duplájára emel­kedett a holdankénti termés. Az állatte­nyésztésben szin­tén igen figyelemre méltó eredményeket sikerült elérni. Az egy tehénre jutó tej­termelés az elmúlt esztendőben több mint 300 literrel volt ma­gasabb, mint 1965- ben. Jelentősen csök­kentették a gazdaság­ban az önköltségeket. Egy mázsa cukorrépa termelésére az elmúlt esztendőben már 39 perccel használtak fel kevesebb időt, mint egy esztendővel korábban, a lucernatermelésnél pedig az egy mázsa termelésére eső mun­kaóra ráfordítás­a fe­lére csökkent. A jó eredmények elérését elsősorban annak tudják be a gazdaságban: nőtt a dolgozók felelősség­­érzete, szakképzett­sége s ezáltal emelke­dett az elvégzett mun­ka mennyisége is. Az elmúlt esztendőben ki­lenc szocialista bri­gád dolgozott a gazda­ságban s ez évben ver­senyt indítanak a szo­cialista üzemrész címért. A szocialista brigádok példamu­tató munkája, verse­nye kihatott az egész gazdaságra. Az ered­mények elérésében — az új módszerek beve­zetése mellett — az is jelentős szerepet játszott: olyan törzs­gárda alakult ki a gazdaságban, mint kevés helyen a me­gyében. A gazdaság állandó dolgozóinak ugyanis mintegy 50 százaléka már tíz éve vagy még annál is ré­gebben dolgozik egy­azon helyen s ered­ményes munkájukért az elmúlt esztendők­ben összesen kettő­százhetvenen kapták meg a kiváló dolgozó­jelvényt, vagy része­sültek kormány ki­tün­tetésben. Kállai elvtárs Hajdúszoboszlóra érkezik. Mellette Karakas László és Sikula György elvtársak Április 23-tól esedékesek az első gyermekgondozási segélyek A gyermekgondozási segély bevezetése érthetően nagy ér­deklődést keltett. Tekintve, hogy az országban évente 135 000—138 000 gyerek szüle­tik, az intézkedés több tízezer családot érint. Mint ismeretes, a gyermek­­gondozási segély bizonyos fel­tételekkel azok után a gyer­mekek után folyósítható, akik 1967. január 1-én, vagy azt követően születnek. Tekintve, hogy ez a segély csak a szülési szabadság lejárta után jár, az első gyermekgondozási segé­lyek ez év április 23-tól lesz­nek esedékesek. Április 22-én jár ugyanis le azoknak a nők­nek a szülési szabadsága, akik január 1-én szültek és a szülés előtt a maximális 28 nappal kezdték meg szabad­ságukat. Mivel a pénzt utólag folyósítják, az első segélyeket májusban fizetik ki. A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságán közölték, a gyermekgondozási segély igénylőjének csupán az a teendője, hogy munkahelyén igazolást kér, s ezt az iratot leadja az illetékes társadalom­­biztosítási igazgatóságon, vagy ahol ilyen van, az üzemi SZTK kifizető helyen. A pénzt ugyanúgy folyósítják, mint a táppénzt Az SZTK felkészült a több­letmunkára, bár még pillanat­nyilag nem lehet tudni, hogy hányan kívánnak élni az új lehetőséggel. Egyelőre csak annyi biztos, hogy ez év ja­nuárjában 12 100 gyermek szü­letett Magyarországon, majd­nem ezerrel több, mint 1968 első hónapjaiban. (MTI) Felárat és bérpótlékokat kapnak a népgazdaságig fontos beruházások építői A harmadik ötéves tervben előirányzott, népgazdaságilag fontos ipari építkezések, be­ruházások üteme, gyors kivi­telezésének támogatásáról nemrégiben hozott határozatot a kormány. Az intézkedések nagy része az építőanyagellá­tás gyors és soron kívüli meg­javításáról rendelkezett. A kormányhatározat alapján döntöttek most a fontos beru­házások előtérbe helyezésével és munkaerőgondjainak meg­oldásával összefüggő anyagi ösztönzésről is. Az építésügyi miniszter az Or­szágos Árhivatal és az Országos Tervhivatal elnökletével egyetér­tésben elrendelte, hogy a kijelölt népgazdaságilag jelentős ipari be­ruházások építéséért a munka fontosságának megfelelően 3 vagy 4 százalékos felárat kell előirá­nyozni kivitelező részére. Minthogy népgazdaságilag fon­tos munkák évente négy mil­liárd forint értéket képvisel­nek, előreláthatólag 120—130 millió forintos felárra számít­hatnak majd a vállalatok. A felár egy részéből, de leg­feljebb 50 százalékából a kije­lölt és népgazdaságilag fontos ipari beruházások építkezésein foglalkoztatott dolgozóknak bérpótlékot kell fizetni. Az építésügyi miniszter a Szak­szervezetek Országos Tanácsával, valamint az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszerveze­tével egyetértésben arra utasítot­ta a felár felszámítására jogosult vállalatokat, hogy a munkásoknak a havi alapkereset 6—8 százaléká­nak megfelelő összegű, úgyneve­zett kiemelt pótlékot fizessenek. Ezen felül az alapkeresetnek to­vábbi 5—10 százalékát műszakpót­lék címén kaphatják meg a ki­emelt építkezéseknek azok a mun­kásai és munkahelyi alkalmazot­tai, akik rendszeresen több mű­szakos vagy a folytonos termelés szerinti munkaidő-beosztásban dolgoznak. A korszerű, jól szerve­zett munkahelyek tehát mindkét pótlékra, vagyis 11—18 százalékos többletkeresetre jogosítják a dol­gozókat. Az országos építőipari átlag­­kereset alapján és mindkét pótlék esetén a kiemelt épít­kezéseken a szakmunkások hár­­i keresete 180—300, a segéd­munkásoké 130—230 forint körüli összeggel emelkedik.A Hozzávetőleges számítások szere­rint csaknem 20 000 építő, szak- és szerelőipari dolgozó jut ki­emelt pótlékhoz vagy műszak­­pótlékhoz, esetleg mind a ket­tőhöz. (MTI) Előkészületek •• a SZÖVOSZ kongresszusára Az utóbbi hetekben or­szágszerte megkezdték a május 15—17 között Buda­pesten megrendezésre ke­rülő VI. SZÖVOSZ kong­resszus előkészületeit. A 14 000 tagértekezleten, helyi közgyűlésen mintegy 1,3 mil­lió földművesszövetkezeti tag vett részt, tárgyalta meg az Országos Földművesszövet­kezeti Tanács kongresszusi irányelveit és az ezekhez kapcsolódó időszerű felada­tokat. A földművesszövet­kezeti tagság növekvő akti­vitásáról nemcsak a közgyű­lések részvevőinek az ed­digieknél körülbelül 300 ezerrel nagyobb száma ta­núskodik, hanem az elhang­zott észrevételek, javaslatok is, amelyek elsősorban a falusi kereskedelmi és szol­gáltatási tevékenység továb­bi szélesítését, a háztáji gaz­daságok és a háztartások jobb áruellátását, a terme­léshez szükséges gépek, esz­közök választékának bővíté­sét sürgették. (MTI) Utalványos tüzelőanyag-vásár­lás a tsz-tagok számára Március és április hónapban a tsz-ek tagjai is kaphatnak vásárlási utalványt, melynek alapján részletfizetésre vásá­rolhatják meg a téli tüzelő­anyagot. A megfelelően gaz­dálkodó tsz-ek részére a Ma­gyar Nemzeti Bank folyósít hi­telt a készpénzben kifizetésre kerülő munkaegység-előleg terhére. Az utalvány értékét hat havi egyenlő részletben vonják le. A tüzelőakció szer­vezését állami ellátási terüle­ten a TÜZÉP Vállalat, szövet­kezeti ellátási területen a tüze­lőt árusító földművesszövetke­zetek bonyolítják le. Az akció 1967. március 1-én indult, és április 30-án zárul

Next