Hajdú-Bihari Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-31 / 76. szám
Szebb környezetet érdemel Csokonai sírja Debrecen és Csokonai Vitéz emléke elválaszthatatlanul eggyé forrott. Szinte mindenki, aki a városba érkezik, kutatja a költő emlékeit, szívesen hallgatja a róla szóló régi történeteket, és szívesen helyezne egy szál virágot a fiatalon elhunyt Vitéz sírjára. Keresik is itt Debrecenben, s nehezen találják. S mi, akik itt élünk, bizony sokszor szégyenkezve mutatjuk az utat emléke felé. Mert az a környezet, ahol nyugszik, méltatlan hozzá. Szóvá tette ezt Pongrácz Pál területi főépítész is az Alföld márciusi számában, amikor a Hatvan utcai temetőben levő síremlékről írt. De szóvá teszik a sír látogatói, a jó érzésű, a költő emlékét kegyelettel őrző debreceniek is. Amikor Csokonait eltemették ott, a régi lutheránus temetőben, még más volt a város képe. S ugyan ki kereste akkor az ő sírját? Azóta telt az idő, a temető messze kiesik a forgalomból, alig megközelíthető. A vasút vágja el a várostól, a körötte épülő utcasorok sem teremtenek, megfelelő környezetet a síremléknek. Talán lehetne ezen segíteni. Sok parkunk van a városban, a Nagyerdőn, ahol méltóbban őrizhetnénk Csokonai Vitéz Mihály emlékét. Lehet, hogy még az átrendezendő Emlékkertben is találnának helyet az obeliszknak. Érdemes volna gondolkozni ezen. Megérdemli Csokonai, akihez olyran mostoha volt hajdan e város. B. L. Kidőlt sírkövek között, elhanyagolt környezetben áll látván utcai temetőben Csokonai sírja Április 24-én nyit A DEBRECENI KEMPING Megkezdődtek a debreceni kempingben az idei turistaforgalomra az előkészületek. Egyelőre még csak a megrendeléseket vezetik a kempingkönyvbe, de néhány nap múlva már a gyakorlati tennivalókhoz fognak. Parkosítanak, hogy az első vendégek fogadására már szép környezet legyen a nagyerdei táborhelyen. A kemping április 24-én nyit, az első vendégek ezen a napon érkeznek Egerből. Az egri szakközépiskolások 40 fős csoportja kért négy napra szállást a 21 víkendházban. (Egyelőre csak ezekben fogadnak vendégeket.) Április 27-én a Szegedi Tanárképző Főiskola 49 fős csoportját helyezik el. Májusra már több mint húsz előjegyzést tartanak nyilván. Most már szinte naponként érkeznek a levelek, amelyekben előjegyzést kérnek elsősorban iskolai kiránduló csoportok. Megkezdődött a külföldiek jelentkezése is. Az első külföldi családos vendég, aki levélben jelezte érkezését és helyfoglalását Gerhard Quickert, aki az NDK-beli Lebauból érkezik két hétre június második felében. Az első külföldi csoport is jelentkezett: június elejére lengyelek kértek szállást a nagyerdei kempingben. HAJDÚ-BIHARI Vt&Ufft XeUtixfdt, tffíjZiuddAj!fff Cr^ss iur bl Her. március 6. Aj Wg gSg&f grapL Két autóbusz tanyai iskolásoknak A napokban értesítést kapott a Debreceni Járási Tanács, hogy a Művelődésügyi Minisztérium az elkövetkező 1967/68. tanévre lehetővé teszi a Debrecen közelében levő tanyákon a korszerűbb oktatás megteremtését. Két autóbuszt biztítanak arra, hogy a tanyai tanulókat olyan iskolákba szállítsák, ahol szakrendszerű oktatásban részesülhetnek. E lehetőség után úgy döntöttek, hogy a jövő tanévben az Ebesi Szerepen tanuló 42 iskolást Ebesre, a Czucza-tanyán tanuló felsőtagozatosokat pedig Nagyhegyesre szállítják majd reggelente. Ez nagymértékben javít majd a tanyán lakó iskolások helyzetén, s az eddiginél alaposabb oktatásban részesülhetnek. Tudósítóink jelentik Megtartotta közgyűlését a Nagyrábéi Takarékszövetkezet Megtartotta évi közgyűlését a Nagyrábéi Takarékszövetkezet — írja Matolcsi Lajos tudósítónk. — Ez évben korszerű székházat építenek, melynek kivitelezése már megkezdődött. A tervek szerint az új épületet a második negyedévben adják át rendeltetésének. A takarékszövetkezetnek jelenleg 493 tagja van. A küldöttgyűlés elhatározta, hogy a működési területet kiterjesztik Bihartordára is. Ez évben áruvásárlási kölcsönből mosógépet, televíziót, rádiót, és motorkerékpárt vásároltak a tagok. Az igazgatóság elnökének Patai Józsefet választották. Ifjúsági vezetők találkozója Derecskén A Derecskei Járási Pártbizottságon baráti találkozót tartottak azoknak az ifjúsági vezetőknek, akik részt vettek a felszabadulást követően a mozgalomban, valamint a KISZ- szervezetek mostani vezetőinek. Az ünnepélyes találkozó keretében átadták a KISZ Központi Bizottsága emléklapját és az emlékjelvényeket azoknak a fiataloknak, akik az elmúlt évtized során eredményesen dolgoztak a KISZ-ben. Az elmúlt 20 évben tevékenykedő ifjúsági vezetők viszszaidézték az akkori idők soksok felejthetetlen emlékét. Megemlékeztek az ellenforradalom után Derecskén tartott első ifjúsági nagygyűlésről — írja Úti László tudósítónk. Sertéshizlaldát építenek A lakosság húsellátásának javítása érdekében 150 férőhelyes sertéshizlalda építését kezdi meg a második negyedévben a Berettyóújfalui Földművesszövetkezet. A földművesszövetkezet saját húsboltjainak és vendéglátó egységeinek húsellátására helyezi üzembe az évenként 550 sertés hizlalására alkalmas üzemet — írja Tikász László tudósítónk. Találkozás a felszabadítókkal A debreceni Kun Béla úttörő honvédelmi zászlóalj a fegyveres erők klubjában ünnepi gyűlésen emlékezett meg hazánk felszabadulásának évfordulójáról. Az összejövetelen részt vett Pjotr Matvejenko és Viktor Ivanov szovjet tiszt is, akik 1944-ben részt vettek Debrecen felszabadításában. Pjotr Matvejenko beszélt az úttörőknek a háborúról, a partizánmozgalmakról, a szovjet és magyar nép barátságáról. Viktor Ivanov méltatta a II. világháború ismeretlen hőseit, majd válaszoltak a pajtások kérdéseire, és emlékül jelvényeket ajándékoztak nekik. Az ünnepi gyűlés végén „Az ismeretlenség határain” című szovjet filmet vetítették — írja Papp Gábor tudósítónk. D11A EGYÜTT Körbeülik a T alakú asztalt, egyikük élénken gesztikulál, elbeszélése nyomán elvtársai is visszaidézik a régi képet, nevetnek, kötetlenül diskurálnak, tíz év múltán szinte újra ismerkednek egymással. A Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-végrehajtó bizottsága meghívásaira összegyűltek, az egyre magasodó homlokú, kissé elnehezedett fiatalok, a hajdani KISZ-alapítók, hogy felelevenítsék a tíz évvel ezelőtti eseményeket, beszámoljanak későbbi pályafutásukról. Az egyik vezetőségi tag, Mojzes János így emlékezik az 1957. március 29-i alakuló ülésre. — Legalább százan szorongtunk a szűk tanteremben. Alig-alig mertünk egymásra nézni, egyikünk sem tudta, mi lakozik a másikban, miért jött, rosszindulatból, kíváncsiságból vagy meggyőződésből. Programunk körvonalazása után parázs vita kerekedett mozgalmunk égető problémáiról, feladatainkról. Mindenkinek nyíltan színt kellett vallani. Nos, mi 27-en jelentkeztünk a KISZ-be. De a jelentkezés önmagában még keveset jelentett. Ezután következett a nehezebbje, a KISZ létjogosultságát bizonyítanunk kellett. Kezdetben kirándulást, bált szerveztünk, teherautókat szereztünk, asztalokat cipeltünk, később éjjel-nappal vitatkoztunk, próbáltuk meggyőzni minden egyes hallgatótársunkat, egyre több sikerrel. Az alakulás alsó évfordulóját már százan ünnepeltük. A többiek bensőséges, keresetlen mondatai érzékeltetik a nehéz hónapok gondját, baját. Olykor elszigetelődtek, néha meg is fenyegették őket, sokszor az oktatókkal is harcoltak a KISZ elismeréséért, de következetesen dolgoztak, mert tudták, hogy az ifjúsági szervezet léte fontos politikai kérdés márcsak azért is, mert a világosabban látó, helyesen gondolkodó fiataloknak kell példát mutatni, felvilágosítani az ingadozókat. Borbély Miklós az akkori és a mai fiatalok helyzetét ecsetelte. Elmondta, hogy 1957-es nyílt állásfoglalásuk, eredményekben bővelkedő munkájuk talán látványosabb, romantikusabb volt a mai KISZ-életnél, de semmi esetre sem jelentheti azt, hogy 1967 ifjúsága könynyebb feladatokat old meg. Rögtön csatlakozott alapítótársa véleményéhez Baranyi Imre is, aki a mai fiatalságot védelmezte a többnyire indokolatlan támadásokkal szemben. Azt fejtegette, hogy a „tizenévesek” okosak, őszinték, mernek és szeretnek vitatkozni, s még kiforratlan gondolataik is tiszteletre méltóak. Pogácsa, barackpálinka, fehér asztal mellett elegyedik szóba egyetemi adjunktus és középiskolai tanár, szakszervezeti funkcionárius és folyóirat-főszerkesztő, megyei KISZ- titkár és vegyész, osztályvezető és úttörővezető. Újra átélik a szenvedélyes szópárbajokat, a vidám kirándulásokat, a nőtlenség szabad éveit, a plakátragasztás izgalmait, a régi barátok tíz év múltán újra beszélgetnek. Zöldi Léidé Az üzletek nyitvatartási rendje ÁPRILIS 1-ÉM, 2-flH, 3-flN ÉS 4-ÉN A megyei, valamint a debreceni városi tanács v. b. kereskedelmi osztálya a következőképpen szabályozta az élelmiszerüzletek nyitvatartását április 1—4 között: Április 1-én, szombaton és április 2-án, vasárnap az egész megyében — beleértve Debrecent is — az üzletek a pénteken és szombaton szokásos nyitvatartási rend szerint árusítanák. Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón az egyműszakos élelmiszerboltok egy órával tovább lesznek nyitva. Április 3-án, hétfőn Debrecenben a vasárnap szokásosan nyitvatartó élelmiszer-, édesség-, dohányboltokon kívül a következő élelmiszerboltokban árusítanak reggel 7 órától 11 óráig: Landler Jenő utca 35., Kinizsi utca 57., Szabó Kálmán utca 33., Vörös Hadsereg útja 19., Torockói utca 13., Bokányi Dezső utca 1. szám alatt levő és a Klinika telepi fűszercsemege boltokban. A vasárnap egyébként is nyitvatartó tejboltokon kívül pedig reggel 6 órától délelőtt 9 óráig a tejpiaci, a Monostorpályi út 52., Méliusz tér 9., Hatvan utca 70., Sámsoni út 93., Mester utca 16., Böszörményi út 133., Rákóczi utca 6., Bartók Béla út 8., Salétrom utca 4., Maróthy György utca 10., Béke útja 27. és a Teleki utca 71. szám alatti tejboltok is nyitva lesznek. Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Polgáron, Derecskén, Berettyóújfaluban, Biharkeresztesen, Püspökladányban, Hajdúhadházon, Balmazújvároson és Tégláson reggel 8 órától délelőtt 11 óráig egy-egy boltban árusítanak tejet, illetve kenyeret. Ezen a napon az egész megyében a piacokon vasárnapi árusítási rend szerint lehet vásárolni. Április 4-én, kedden a megye egész területén az élelmiszerboltok zárva lesznek , kivéve Debrecenben egy édesség- és egy dohányboltot. A piacokon nem lesz árusítás. KETTEN (Papp Gábor felvétel)! esetek. Áll a portás a kapuban. Kifelé menet az üzemből elékanyarodik egy tehergépkocsi. Vállalaton kívüli kocsi. A portás kötelességszerűen felkapaszkodik a kocsi oldalára, megnézi a platót. A „pilóta” hátraszól neki, érezhető gúnnyal a hangjában: — Fater, nézze meg azt is, nem poros a platóm! A portás zavartan néz rá, hirtelen még szólni sem tud. Nem úgy a társa. Felpaprikázva kiált a gépkocsivezetőnek: — Elnézést, de most már esetleg azt is megnézem, hogy vajon a füle sem poros. Azzal már szólítja is a „pilótát”, szálljon ki a fülkéből. Alaposan az ülés alá néz. Egy kissé olajos, ám igen használható franciakulcsot talál. Vállalati tulajdon. A tanulság? ... Hát igen. Ennek levonását az olvasóra bíznánk. 2. Megvágta az ujját az esztergályos. Persze, azonnal megy az üzemorvoshoz. Az szépen bekötözi, s ezzel a dolog el is van intézve. Mármint a doki oldaláról. Az eset délelőtt történt. Az ügyeletes orvos délután négykor végzett, ment is haza. Társa a délutáni műszakra maradt, öt órakor odaállít elé az esztergályos. Hogy neki nagyon fáj a sebe. A doki négy napra kiírta. — Köszönöm, drága dokikám — hálálkodott emberünk. — Semmi köszönet — mondja neki az orvos. — Aki beteg, az beteg. Törődni is kell ám a beteggel. Ezt tette a látogatási felelős, amikor két társát magához szólította: — Elvtársak, látogassátok meg! Húsz forint erejéig vásároljatok valami kis ajándékot is. A két látogató hűségesen el is bandukolt a „beteghez”, aki alaposan megizzadva fogadta őket. Kezén az anyaföld nyomai meg az eléggé elpiszkolódott kötés. — Elestem, megszédültem egy pillanatra — mondta nekik még jobban megizzadva. — Hiába, ugye, a tavasz. — Az, az — bólogatott a beteglátogatók egyike. — De ahogy nézem, esés közben nagyon szabályosan felkapartad a kerti földet — s azzal a frissen ásott ágyásra mutatott. A dologból táppénzelvonás meg fegyelmi is lett. Bizony, bizony. Aki beteg ... Aki tavaszi beteg ... Na, de a tanulság megvonását máris bízzuk azokra, akiket az eset érint. S. Gy.